Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-21 / 171. szám

A Minisztertanács határozata a felsőoktatási intézményekben végzett pályakezdő szakemberek elhelyezéséről A Magyar Közlönyben megjelent a Miniszterta­nács határozata a felsőokta­tási intézmények nappali ta­gozatán végzett pályakezdő szakemberek munkába lépé­sével kapcsolatos egyes kér­dések szabályozásáról. A ha­tározat kimondja, hogy a munkáltatók a felsőfokú végzettséget igénylő mun­kaköröket az 1977. január elseje után végzett pálya­kezdő szakemberekkel csak pályázat útján tölthetik be. Kivételek azok a munka­körök, amelyekhez művé­szeti főiskolán szerzett nem pedagógus végzettség szük­séges, vagy amelyeket ta­nulmányi szerződéssel kötöt­tek le. Pályakezdő szakemberek­nek kell tekinteni a felső- oktatási intézmények xnap- pali tagozatán végzett fia­talokat mindaddig, amíg a felsőfokú szakismereteik gyakorlati alkalmazását igénylő munkakörben, illet­ve szövetkezeti tagsági vi­szonyban három évet nem töltenek el. A részükre meg­hirdethető munkahelyek szá­mát évente az illetékes mi­niszterek határozzák meg, figyelembe véve az egyes területek és szakmák mun­kaerő-szükségletét, valamint a végzők számát. A pályá­zatokat az egyes szakterüle­tekre megállapított képzési idő befejezése előtt hat hó­nappal meghirdetik. Felhívja a kormányhatá­rozat a tanácsok, a vállala­tok és a szövetkezetek veze­tőinek figyelmét arra, hogy az általánosnál kedvezőtle­nebb adottságú, vidéki mun­kahelyet vállaló pályakezdők tartós letelepedését meglevő erőforrásaikból, a jogszabá­lyok által biztosított lehető­ségek legjobb kihasználásá­val segítsék elő. A munka­erőhiánnyal küzdő területe­ken a területi pótlék, a le­telepedési segély, a kedvez­ményes személyi kölcsön összegének differenciált meg­állapításával kell a pálya­kezdő fiatalokat munkaválla­lásra ösztönözni. A család­alapítási kölcsön legmaga­sabb összegét célszerű meg­állapítani. Intézkedik a kormányha­tározat azzal kapcsolatban is, hogy a társadalmi ösz­töndíj valóban azoknak a vidéki területeknek a mun­kaerőhelyzetét javítsa, ahol legnagyobb szükség van a szakemberekre. Azokat az egyetemre, főiskolára je­lentkező fiatalokat, akik ta­nulmányi szerződésben kö­telezik magukat, hogy ta­nulmányaik befejezését kö­vetően e területeken vállal­nak munkát, a felsőoktatási intézmények — az előírt követelmények teljesítése esetén — kötelesek a felvé­teleknél előnyben részesíte­ni. A tanulmányi szerződést megszegő társadalmi ösztön­díjas helyett a jövőben a vállalatok, intézmények, szö­vetkeztek nem vállalhatják át a visszafizetési kötele­zettségeket. A pályázati rendszert megszegő munkáltatók veze­tőit fegyelmi úton és anya­gilag is felelősségre von­ják, a pályakezdő szakem­berek munkaszerződése pe­dig ilyen esetben érvényte­len. A viszontlátásra, barátaink! Elutaztak Egerből a vietnami hallgatók (Tudósítónktól) A búcsúzás percei mindig szomorúak. Főleg akkor,- ha kedves vendégek, barátok búcsúznak tó'lünk. így volt ez most is, amikor az egri tanárképző főiskolán végzett vietnami hallgatók indultak hosszú, 14 ezer kilométeres útjukra, hogy öt év után visszatérjenek szüleikhez, testvéreikhez, barátaikhoz. A budapesti Nemzetközi Előkészítő Intézet után négy évet töltöttek Egerben: Mindegyikük kapott magyar nevet is. Hárman lányok: Ági Nguyen Thi Mai, Kati — Hoang Thi Tam és Zsuzsa — Nguyen Minh Giang, négyen pedig fiúk: János — Eui Minh Phong, Csaba — Ngu­yen Van Hien. József — Búi Van Thien és Sándor — Do Van Thanh. János, a hétgyermekes vi­etnami földműves legidősebb fia felvillantja az első tél egy fázós képét most, a búcsúzás perceiben. — Havat először Magyar- országon láttunk. A trópusi időjárás után számunkra na­gyon is hideg volt az itteni enyhe tél. Csaba azon a té­len ki sem mert menni a Nemzetközi Előkészítő Inté­zet kollégiumából a városisa, mert ha csak a kezét dugta is ki a nyitott ablakon, rög­tön vörösre csípte a hideg. — Először szégyenlősek voltunk — mondja József, — de hamar összebarátkoz­tunk a főiskolásokkal. Já­nosnak és Sándornak a vá­rosban is sok ismerőse van. Azután az Egerben tör­tént eseményekre terelődik a szó. Csaba a fociról be­szél: — Sokszor fociztunk. El­lenfelet nem volt nehéz ta­lálni, mert Magyarországon is nagyon szeretik az embe­rek ezt a sportot. A legem­lékezetesebbek mégis azok a mérkőzések voltak, amelye­ket a matematika tanszék tanárai ellen vívtunk. Ter­mészetesen soha nem tud­tunk győzni ellenük... Három motorkerékpárt is becsomagoltak a nagy útra. Ezekkel járták be a négy év alatt az országot. Nagyon ér­Nem ritka jelenség az aszály „Forró katlan” a Kárpát-medence Egész Európa mezőgazda­ságában súlyos károkat okoz az aszályos időjárás. A ma­gyar rlnezó'gazdászok határ- szemléi is arról tanúskodnak, hogy a növények fejlődése legjobb esetben is megállt és várhatóan, sajnos, terméski­eséssel kell számolniuk, még akkor is, ha rövidesen esősre fordulna az időjárás. Az idei aszály június 7- ével kezdődött, ezután már csak két napon voltak ki­sebb esőzések, majd gyakor­latilag megszűnt a természe­tes vízutánpótlás. Június el­ső felében még 25 milliméter esőt mértek, azóta viszont csak 5 milliméter esőt kapott a talaj, és bár voltak kisebb záporok, az országos csapa­dékellátás szempontjából ezek elenyésző jelentőségű­ek voltak. Ráadásul a múlt hét vége óta 33—35 fokos hőséget mérnek, ami tovább súlyosbítja a mezőgazdászok gondjait. Az asztály, sajnos, nem ritka kísérője a magyar me­zőgazdasági termelésnek. Az elmúlt évtizedekben a meteorológusok föliegyzése szerint — amint Kapovitz Albertné, a Meteorológiai rí.Mimism 1976. július 21., szerda Intézet munkatársa az MTI- nek elmondotta — több íz­ben érte ilyen megpróbálta­tás a gazdálkodókat. 1947- ben például Budapest térsé­gében nyáron három hónap alatt mindössze egy hónap­ra elegendő csapadékot mér­tek. 1950-ben és 1952-ben szintén szomjaztak a földek, és a hatvanas évek eleje ugyancsak nehéz helyzet elé állította a termelőket. 19G3. július második fele 6 milli­méter nedvességet adott a talajnak, és a júliusi össze­sítés sem haladta meg a 40 millimétert, ami már kevés volt a jó terméshez. Hazánk sajnos idén is az európai aszály egyik szen­vedője, egyetlen kis „ked­vezménnyel”: azzal, hogy a kánikulai meleg ide valami­vel később érkezett, mint Nyugat-Európába. Június második felében volt egy száraz, de aránylag hűvösebb időjárási szakasz. Es még valami a magyar- országi aszály jellemzőiről: ha egy-egy aszály kialakul, Úgy sokáig helyben marad. Mert a különben esőt hozó légáramlatok ebben a forró katlanban nem érvényesül­nek kellőképpen. Az egy­másfél hónapos szárazság felváltásához a természetnek ugyancsak mozgósítania kell csapadéktartalékait, csakis ekkor remélhető említésre méltó változás. (MTI) dekelte őket a falusi embe­rek élete, a termelőszövetke­zetek munkája, hiszen szüle­ik földművesek, s azt itt lá­tottakat, hallottakat — köz­tük a verpeléti termelőszö­vetkezetben tapasztaltakat is — elmondják majd az ott­honiaknak. — A legfontosabb azon­ban, amit négy év alatt Eger­ben kaptunk — veszi vissza a Szót Sándor. — Nemcsak az, hogy bennünket modern eszközök segítségével, kor­szerű módszerekkel általános iskolai tanárokká képeztek, hanem az emberek kedves­sége, segítőkészsége is, amit mindig éreztünk. — Sanyi ezt a kedvességet, a magyarok vendégszerete­tét még tovább fogja élvez­ni — újságolja a nagy hírt János. — Ö ugyanis itt ma­rad még Magyarországon, a vietnami nagykövetségen tolmácsként dolgozik. De a főiskolától, a várostól most mindannyian elválunk. Kö­szönünk mindent. Reméljük, hogy látogatóként még eljö­hetünk majd egyszer. Ezért most így búcsúzunk: viszont­látásra, Eger. viszontlátásra, barátaink! Katona István Döntött a Legfelsőbb Bíróság Leltár nélkül adták át Egy vidéki vendéglátó vál­lalat szoros elszámolási rendszerben dolgozó egyik éttermének egy vezetője, an­nak két helyettese volt. Ké­sőbb az egyik vezetőhelyet­test másik váltotta fel, de utóda munkába lépésekor átadó-átvevő leltár nem ké­szült, és ehhez a vezető, va­lamint új helyettese hozzá­járult. Utólag kiderült: 57 ezer forint leltárhiányuk van, mire a vállalat igazga­tója a vezetőt, továbbá a helyetteseket a hiány meg­fizetésére kötelezte. A hatá­rozat ellen benyújtott pana­szokat a munkaügyi döntő- bizottság elutasította, míg az emiatt megindult perben a munkaügyi és a megyei bí­róság ellentétes ítéleteket hozott. A legfőbb ügyész törvényességi óvásának helyt adva, a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — A vonatkozó kormány- rendelet szerint a szoros el­számolású üzletek vezetői és vezetőhelyettesei leltárhiány esetén a következő 12 hó­napban prémiumban, illetve jutalomkiegészítésben nem részesülhetnek, ezen túlme­nően a leltárhiány összegé­nek erejéig, év végi részese­dést sem kaphatnak. A ren­delet azonban előírja, hogy a vezető, vagy a helyettes személyében történt válto­zás esetén az üzletet leltáro­zással kell átadni. Ettől a jogszabálytól a felek egyező akarattal sem térhetnek el, illetve az ilyen tartalmú nyilatkozat semmis. Ameny­nyiben a munkáltató e leltá­ri kötelezettségének nem tesz eleget, a leltár-hiány miatt megtérítési kötelezésre, vagy szoros elszámolású üzlet esetén hátrányos jogkövet­kezmények alkalmazására nincs módja. A határozat még rámuta­tott arra is, hogy az ügyben nem volt fellebbezési lehető­ség, tehát a megyei bíróság nem járhatott volna el ben­ne. A Legfelsőbb Bíróság mind a vezetőt, mind a he­lyetteseket mentesítette a hiány megtérítése alól. Mikor szabályos a felmondás? Erről a sokat vitatott kér­désről hangzott el törvényes­ségi határozat a Legfelsőbb Bíróságon. Egy vidéki vállalat egyik szolgáltató üzeme alkalma­zottjának indoklás nélkül fölmondták. Az emiatt emelt panaszra, a munkaügyi dön­tőbizottság előtt, a vállalat képviselője arra hivatkozott, hogy az üzemvezetőség meg­állapítása szerint az illető jelenléte társaira zavaróan hatott, márpedig az üzem- vezetőségnek joga és köte­lessége munkatársait, beosz­tottait úgy megválasztani és ezáltal olyan légkört kiala­kítani, ami egy szolgáltató üzemben a lakosság jobb el­látást biztosítja. Ezenkívül az üzem csekély forgalma is az egyik alkalmazott elbo­csátását indokolta. A mun­kaügyi döntőbizottság, majd a munkaügyi bíróság a pa­Megjelent az egri múzeum legújabb évkönyve A közelmúltban hagyta el a nyomdát az egri múzeum XIII. (1975-ös) kötete. A ki­advány 341 oldalnyi terjede­lemben ismét gazdag tarta­lommal jelent meg. Az év­könyv 14 szerző dolgozatát tartalmazza. A kötet élén Bakó Ferenc munkája ol­vasható, amelyben a megyei múzeumok 1974. évi tevé­kenységét elemezte. Szabó János Győző Árpád-kori fa­lu és temetője Sarud határá­ban c. dolgozatának második részét adta közre. Matolcsi János egy megyei Árpád-ko­ri csontlelet vizsgálatának eredményeit írta le. Kozák Károly folytatta az egri vár­székesegyház feltárási ered­ményének közreadását. Ka­tona Imre és Soós Imre tol­lából érdekes írásokat ol­vashatunk a Katona Imre ál­tal feltételezett egri „habá- nok”-ról. Lénárt Andor céh­történeti kutatásainak újabb eredményeit foglalta össze. Bakó Ferenc a parasztház észak-magyarországi alap­rajzi fejlődéséről értekezett. Scwalm Edit hevesaranyosi és egerbocsi adatokat közölt a kenyérsütésről. Korompai János folytatta a Gárdonyi­hagyaték feltárását. Dancza János újabb visszaemlékezé­sét olvashatjuk az egri szak- szervezetek 1919 utáni har­cairól. Kőhegyi Mihály az Országos Széchenyi Könyv­tárban található Gárdonyi­levelek regesztáit adta köz­re. Az 1939-ben 'Hatvanba került lengyel menekültek sorsával ismertet meg Né­meti Gábor. Eddig hiányzó, új színt jelent az évkönyv­ben Csiffáry Gergelynek, az egri dohánygyári kiállítás megrendezéséről készített módszertani dolgozata. A kiadvány szép kivitele­zése a Franklin Nyomda jó munkáját dicséri. naszt elutasította. Törvén nyességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, amely a következőket mondta ki: — A vállalatnak a fel-* mondást írásban kell közöl­nie, s abból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Mellőzhető az indok­lás, ha a dolgozó egy évnél rövidebb ideje van a válla­latnál, kivéve, ha ez az első munkaviszonya, vagy a dol­gozó az indoklást nem kéri. Ebben az esetben a felmon­dás indoklásét a vállalat mellőzte, mert dolgozója egy évnél rövidebb ideje állott nála munkaviszonyban. A jogszabály azonban nemcsak a felmondás, hanem az in­doklás vonatkozásában is írásbeli kötelezettséget szab ki. Az írásba foglalás a fel­mondásnak érvényességi kel­léke, amiből következik, hogy a szóban közölt felmon­dás érvénytelen. További ér­vényességi feltétel, hogy az írásba foglalt közlésből a felmondás oka világosan ki­tűnjék. Nem elég tehát — mint ebben az esetben —, ha a vállalat a felmondást írásban, de az okot csak szó­ban, a munkaügyi döntőbi­zottság tárgyalásán közli. A felmondó határozat már emiatt is érvénytelen. A továbbiakban a Legfel­sőbb Bíróság rámutatott ar­ra, hogy a dolgozó a felmon­dás indoklását mindaddig igényelheti, amíg munkaügyi vitája, ideértve a peres eljá­rást is, jogerősen befejező­dik. Ebből a szempontból kö­zömbös, hogy ezt a kérelmét a vállalathoz, vagy a mun­kaügyi vitáját intéző szer­vekhez terjeszti-e elő, mi­után e vonatkozásban a jog­szabály korlátozó . rendelke­zést nem tartalmaz. Ebben a perben a dolgozó a felmon­dás indoklását 15 napon be­lül kérte, így ezt a kívánsá­gát a vállalat nem tagadhat­ta volna meg, ezért a fel­mondás nem tekinthető jog­szabályszerűnek, s emiatt a munkaügyi bíróságnak azt hatályon kívül kellett volna helyeznie. Ezzel ellentétes álláspontja téves, s így tör­vénysértő. Tekintve, hogy emiatt a jogellenesen történt felmondás folytán elmaradt járandóságot nem állapította meg, a munkaügyi bíróságot az elmaradt munkabér ösz- szegénelt tisztázására új el­járásra és új határozat ho­zatalára kellett utasítani. Hajdú Endre t£HBl ■ 5. Vitéz lófő ládái Láday Pál biccentett. Amikor közel értek, az em­berek levetették a kalapju­kat, Orczy méltóságos pedig integetett nekik. —Hány van ember? — kérdezte a kubikosok veze­tőjétől tört magyarsággal. A kubikosok vezetője rogy- gyantan, alázatosan állt, míg Orczy méltóságos igen aprólékosan megnézegette, miként egy afrikai csodabo­garat, s megveregette a kar­ját, ahogyan kedvenc lová­nak pofáját szokta. — Nyolcvanan volnánk méltóságos úr — mondta a kubikos. Azt a számot mond­ta, ami be volt írva az igaz­gatóságnál a fizetési lapon. A báró úgy gondolta, az érdeklődésnek ezzel a gesztu­sával túlesett a néppel való találkozáson. Föl kell még másznia a csatorna gátjára, ott is kell mondani valamit, s akkor be van az egész fe­jezve. De az írnok a dolog fontosságának tudatában el kezdte számolni az embere­ket, azzal a kezével, ame­lyikben a kesztyűt is tartot­ta. A kubikosok mozogtak. —Ne mozogjanak, mert el­tévesztem. Hetvenhat jött ki. Még egyszer számolt. Orczy méltóságos hosszú agárlábait váltogatta maga alatt. Mintha azt mondaná: hagyjuk már, menjünk a csudába. Nyakát is forgatta, mely ugyancsak hosszú volt. A kíséretéből keresett vala­kit, akinek egy anekdotát el­mondhatna. De a kísérete ko­mor volt és fenyegetően fi­gyelmes. Az írnok elemében buz­góit. Hol itt, hol ott tűnt fel a sárga haja, meg a sárga kesztyűje. Fölszaladt a gát­ra, majd behatolt a kubiko­sok soraiba. Számolt. — Csak hetvenhat — je­lentette a buzgóság piros hullámaival arcán, mit a hi­vatali aggodalom palástja re­dőzött. Az igazgató főmérnök por­celán nadrágja vészterhesen reszketett a szélben. S a csend súlyosan lógott alá a szikrázó égből a kubikosok­ra, mint egy alacsony légnyo­más. Akkor jött a vízmester. Elhaladt az írnok mellett. Egyszerűen elhaladt az ál­mos pocakjával. — A kukoricában vannak ásónyelet csinálni — mond­ta. Szemrebbenés nélkül. Ügy tetszett, a föld póru­sai kitágulnak, és mint könnyű pára, sóhaj száll föl a tájból. Az urak megnézték a csa­tornát. Orczy báró új föld­jeire is vetett egy pillantást, hol most még a nád kalásza lengett. Aztán az egész tár­saság elhajtott a bátori gát­őrházba. Ott halebéddel vár-, ták már őket, s a lányok fel­virágozták az asztalt. A vízmester azt mondta fi- guránsának visszafelé bal- lagtukban: — Ha istenfélő nem vol­nék, káromkodni tudnék. Négy nemlétezőre felveszik a pénzt. Kis János járt a lécceL Hangosan kiáltozott: — Száz, karó! Terep.. I százöt! — Tovább! — Száztíz! — Tovább! — Száztizenöt. Dani bácsi belebújt égé-, szén a távcsőbe. — Azt hiszem, hármat kellene lépni balra. — Annyit — bólintott Kis János. Már ment is, hogy feltegye a zsombékra 'écét. El is mosolyodott magában: hiszen ez világos, hadd ke­ressenek az emberek. Dani bácsi is jegyzet és mosolygott közben. Ellesi ez a gyerek már az ember gon­dolatát. Egy hete hogy itt van. (VÉGE)

Next

/
Oldalképek
Tartalom