Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-21 / 171. szám
A Minisztertanács határozata a felsőoktatási intézményekben végzett pályakezdő szakemberek elhelyezéséről A Magyar Közlönyben megjelent a Minisztertanács határozata a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán végzett pályakezdő szakemberek munkába lépésével kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról. A határozat kimondja, hogy a munkáltatók a felsőfokú végzettséget igénylő munkaköröket az 1977. január elseje után végzett pályakezdő szakemberekkel csak pályázat útján tölthetik be. Kivételek azok a munkakörök, amelyekhez művészeti főiskolán szerzett nem pedagógus végzettség szükséges, vagy amelyeket tanulmányi szerződéssel kötöttek le. Pályakezdő szakembereknek kell tekinteni a felső- oktatási intézmények xnap- pali tagozatán végzett fiatalokat mindaddig, amíg a felsőfokú szakismereteik gyakorlati alkalmazását igénylő munkakörben, illetve szövetkezeti tagsági viszonyban három évet nem töltenek el. A részükre meghirdethető munkahelyek számát évente az illetékes miniszterek határozzák meg, figyelembe véve az egyes területek és szakmák munkaerő-szükségletét, valamint a végzők számát. A pályázatokat az egyes szakterületekre megállapított képzési idő befejezése előtt hat hónappal meghirdetik. Felhívja a kormányhatározat a tanácsok, a vállalatok és a szövetkezetek vezetőinek figyelmét arra, hogy az általánosnál kedvezőtlenebb adottságú, vidéki munkahelyet vállaló pályakezdők tartós letelepedését meglevő erőforrásaikból, a jogszabályok által biztosított lehetőségek legjobb kihasználásával segítsék elő. A munkaerőhiánnyal küzdő területeken a területi pótlék, a letelepedési segély, a kedvezményes személyi kölcsön összegének differenciált megállapításával kell a pályakezdő fiatalokat munkavállalásra ösztönözni. A családalapítási kölcsön legmagasabb összegét célszerű megállapítani. Intézkedik a kormányhatározat azzal kapcsolatban is, hogy a társadalmi ösztöndíj valóban azoknak a vidéki területeknek a munkaerőhelyzetét javítsa, ahol legnagyobb szükség van a szakemberekre. Azokat az egyetemre, főiskolára jelentkező fiatalokat, akik tanulmányi szerződésben kötelezik magukat, hogy tanulmányaik befejezését követően e területeken vállalnak munkát, a felsőoktatási intézmények — az előírt követelmények teljesítése esetén — kötelesek a felvételeknél előnyben részesíteni. A tanulmányi szerződést megszegő társadalmi ösztöndíjas helyett a jövőben a vállalatok, intézmények, szövetkeztek nem vállalhatják át a visszafizetési kötelezettségeket. A pályázati rendszert megszegő munkáltatók vezetőit fegyelmi úton és anyagilag is felelősségre vonják, a pályakezdő szakemberek munkaszerződése pedig ilyen esetben érvénytelen. A viszontlátásra, barátaink! Elutaztak Egerből a vietnami hallgatók (Tudósítónktól) A búcsúzás percei mindig szomorúak. Főleg akkor,- ha kedves vendégek, barátok búcsúznak tó'lünk. így volt ez most is, amikor az egri tanárképző főiskolán végzett vietnami hallgatók indultak hosszú, 14 ezer kilométeres útjukra, hogy öt év után visszatérjenek szüleikhez, testvéreikhez, barátaikhoz. A budapesti Nemzetközi Előkészítő Intézet után négy évet töltöttek Egerben: Mindegyikük kapott magyar nevet is. Hárman lányok: Ági Nguyen Thi Mai, Kati — Hoang Thi Tam és Zsuzsa — Nguyen Minh Giang, négyen pedig fiúk: János — Eui Minh Phong, Csaba — Nguyen Van Hien. József — Búi Van Thien és Sándor — Do Van Thanh. János, a hétgyermekes vietnami földműves legidősebb fia felvillantja az első tél egy fázós képét most, a búcsúzás perceiben. — Havat először Magyar- országon láttunk. A trópusi időjárás után számunkra nagyon is hideg volt az itteni enyhe tél. Csaba azon a télen ki sem mert menni a Nemzetközi Előkészítő Intézet kollégiumából a városisa, mert ha csak a kezét dugta is ki a nyitott ablakon, rögtön vörösre csípte a hideg. — Először szégyenlősek voltunk — mondja József, — de hamar összebarátkoztunk a főiskolásokkal. Jánosnak és Sándornak a városban is sok ismerőse van. Azután az Egerben történt eseményekre terelődik a szó. Csaba a fociról beszél: — Sokszor fociztunk. Ellenfelet nem volt nehéz találni, mert Magyarországon is nagyon szeretik az emberek ezt a sportot. A legemlékezetesebbek mégis azok a mérkőzések voltak, amelyeket a matematika tanszék tanárai ellen vívtunk. Természetesen soha nem tudtunk győzni ellenük... Három motorkerékpárt is becsomagoltak a nagy útra. Ezekkel járták be a négy év alatt az országot. Nagyon érNem ritka jelenség az aszály „Forró katlan” a Kárpát-medence Egész Európa mezőgazdaságában súlyos károkat okoz az aszályos időjárás. A magyar rlnezó'gazdászok határ- szemléi is arról tanúskodnak, hogy a növények fejlődése legjobb esetben is megállt és várhatóan, sajnos, terméskieséssel kell számolniuk, még akkor is, ha rövidesen esősre fordulna az időjárás. Az idei aszály június 7- ével kezdődött, ezután már csak két napon voltak kisebb esőzések, majd gyakorlatilag megszűnt a természetes vízutánpótlás. Június első felében még 25 milliméter esőt mértek, azóta viszont csak 5 milliméter esőt kapott a talaj, és bár voltak kisebb záporok, az országos csapadékellátás szempontjából ezek elenyésző jelentőségűek voltak. Ráadásul a múlt hét vége óta 33—35 fokos hőséget mérnek, ami tovább súlyosbítja a mezőgazdászok gondjait. Az asztály, sajnos, nem ritka kísérője a magyar mezőgazdasági termelésnek. Az elmúlt évtizedekben a meteorológusok föliegyzése szerint — amint Kapovitz Albertné, a Meteorológiai rí.Mimism 1976. július 21., szerda Intézet munkatársa az MTI- nek elmondotta — több ízben érte ilyen megpróbáltatás a gazdálkodókat. 1947- ben például Budapest térségében nyáron három hónap alatt mindössze egy hónapra elegendő csapadékot mértek. 1950-ben és 1952-ben szintén szomjaztak a földek, és a hatvanas évek eleje ugyancsak nehéz helyzet elé állította a termelőket. 19G3. július második fele 6 milliméter nedvességet adott a talajnak, és a júliusi összesítés sem haladta meg a 40 millimétert, ami már kevés volt a jó terméshez. Hazánk sajnos idén is az európai aszály egyik szenvedője, egyetlen kis „kedvezménnyel”: azzal, hogy a kánikulai meleg ide valamivel később érkezett, mint Nyugat-Európába. Június második felében volt egy száraz, de aránylag hűvösebb időjárási szakasz. Es még valami a magyar- országi aszály jellemzőiről: ha egy-egy aszály kialakul, Úgy sokáig helyben marad. Mert a különben esőt hozó légáramlatok ebben a forró katlanban nem érvényesülnek kellőképpen. Az egymásfél hónapos szárazság felváltásához a természetnek ugyancsak mozgósítania kell csapadéktartalékait, csakis ekkor remélhető említésre méltó változás. (MTI) dekelte őket a falusi emberek élete, a termelőszövetkezetek munkája, hiszen szüleik földművesek, s azt itt látottakat, hallottakat — köztük a verpeléti termelőszövetkezetben tapasztaltakat is — elmondják majd az otthoniaknak. — A legfontosabb azonban, amit négy év alatt Egerben kaptunk — veszi vissza a Szót Sándor. — Nemcsak az, hogy bennünket modern eszközök segítségével, korszerű módszerekkel általános iskolai tanárokká képeztek, hanem az emberek kedvessége, segítőkészsége is, amit mindig éreztünk. — Sanyi ezt a kedvességet, a magyarok vendégszeretetét még tovább fogja élvezni — újságolja a nagy hírt János. — Ö ugyanis itt marad még Magyarországon, a vietnami nagykövetségen tolmácsként dolgozik. De a főiskolától, a várostól most mindannyian elválunk. Köszönünk mindent. Reméljük, hogy látogatóként még eljöhetünk majd egyszer. Ezért most így búcsúzunk: viszontlátásra, Eger. viszontlátásra, barátaink! Katona István Döntött a Legfelsőbb Bíróság Leltár nélkül adták át Egy vidéki vendéglátó vállalat szoros elszámolási rendszerben dolgozó egyik éttermének egy vezetője, annak két helyettese volt. Később az egyik vezetőhelyettest másik váltotta fel, de utóda munkába lépésekor átadó-átvevő leltár nem készült, és ehhez a vezető, valamint új helyettese hozzájárult. Utólag kiderült: 57 ezer forint leltárhiányuk van, mire a vállalat igazgatója a vezetőt, továbbá a helyetteseket a hiány megfizetésére kötelezte. A határozat ellen benyújtott panaszokat a munkaügyi döntő- bizottság elutasította, míg az emiatt megindult perben a munkaügyi és a megyei bíróság ellentétes ítéleteket hozott. A legfőbb ügyész törvényességi óvásának helyt adva, a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — A vonatkozó kormány- rendelet szerint a szoros elszámolású üzletek vezetői és vezetőhelyettesei leltárhiány esetén a következő 12 hónapban prémiumban, illetve jutalomkiegészítésben nem részesülhetnek, ezen túlmenően a leltárhiány összegének erejéig, év végi részesedést sem kaphatnak. A rendelet azonban előírja, hogy a vezető, vagy a helyettes személyében történt változás esetén az üzletet leltározással kell átadni. Ettől a jogszabálytól a felek egyező akarattal sem térhetnek el, illetve az ilyen tartalmú nyilatkozat semmis. Amenynyiben a munkáltató e leltári kötelezettségének nem tesz eleget, a leltár-hiány miatt megtérítési kötelezésre, vagy szoros elszámolású üzlet esetén hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására nincs módja. A határozat még rámutatott arra is, hogy az ügyben nem volt fellebbezési lehetőség, tehát a megyei bíróság nem járhatott volna el benne. A Legfelsőbb Bíróság mind a vezetőt, mind a helyetteseket mentesítette a hiány megtérítése alól. Mikor szabályos a felmondás? Erről a sokat vitatott kérdésről hangzott el törvényességi határozat a Legfelsőbb Bíróságon. Egy vidéki vállalat egyik szolgáltató üzeme alkalmazottjának indoklás nélkül fölmondták. Az emiatt emelt panaszra, a munkaügyi döntőbizottság előtt, a vállalat képviselője arra hivatkozott, hogy az üzemvezetőség megállapítása szerint az illető jelenléte társaira zavaróan hatott, márpedig az üzem- vezetőségnek joga és kötelessége munkatársait, beosztottait úgy megválasztani és ezáltal olyan légkört kialakítani, ami egy szolgáltató üzemben a lakosság jobb ellátást biztosítja. Ezenkívül az üzem csekély forgalma is az egyik alkalmazott elbocsátását indokolta. A munkaügyi döntőbizottság, majd a munkaügyi bíróság a paMegjelent az egri múzeum legújabb évkönyve A közelmúltban hagyta el a nyomdát az egri múzeum XIII. (1975-ös) kötete. A kiadvány 341 oldalnyi terjedelemben ismét gazdag tartalommal jelent meg. Az évkönyv 14 szerző dolgozatát tartalmazza. A kötet élén Bakó Ferenc munkája olvasható, amelyben a megyei múzeumok 1974. évi tevékenységét elemezte. Szabó János Győző Árpád-kori falu és temetője Sarud határában c. dolgozatának második részét adta közre. Matolcsi János egy megyei Árpád-kori csontlelet vizsgálatának eredményeit írta le. Kozák Károly folytatta az egri várszékesegyház feltárási eredményének közreadását. Katona Imre és Soós Imre tollából érdekes írásokat olvashatunk a Katona Imre által feltételezett egri „habá- nok”-ról. Lénárt Andor céhtörténeti kutatásainak újabb eredményeit foglalta össze. Bakó Ferenc a parasztház észak-magyarországi alaprajzi fejlődéséről értekezett. Scwalm Edit hevesaranyosi és egerbocsi adatokat közölt a kenyérsütésről. Korompai János folytatta a Gárdonyihagyaték feltárását. Dancza János újabb visszaemlékezését olvashatjuk az egri szak- szervezetek 1919 utáni harcairól. Kőhegyi Mihály az Országos Széchenyi Könyvtárban található Gárdonyilevelek regesztáit adta közre. Az 1939-ben 'Hatvanba került lengyel menekültek sorsával ismertet meg Németi Gábor. Eddig hiányzó, új színt jelent az évkönyvben Csiffáry Gergelynek, az egri dohánygyári kiállítás megrendezéséről készített módszertani dolgozata. A kiadvány szép kivitelezése a Franklin Nyomda jó munkáját dicséri. naszt elutasította. Törvén nyességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőket mondta ki: — A vállalatnak a fel-* mondást írásban kell közölnie, s abból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Mellőzhető az indoklás, ha a dolgozó egy évnél rövidebb ideje van a vállalatnál, kivéve, ha ez az első munkaviszonya, vagy a dolgozó az indoklást nem kéri. Ebben az esetben a felmondás indoklásét a vállalat mellőzte, mert dolgozója egy évnél rövidebb ideje állott nála munkaviszonyban. A jogszabály azonban nemcsak a felmondás, hanem az indoklás vonatkozásában is írásbeli kötelezettséget szab ki. Az írásba foglalás a felmondásnak érvényességi kelléke, amiből következik, hogy a szóban közölt felmondás érvénytelen. További érvényességi feltétel, hogy az írásba foglalt közlésből a felmondás oka világosan kitűnjék. Nem elég tehát — mint ebben az esetben —, ha a vállalat a felmondást írásban, de az okot csak szóban, a munkaügyi döntőbizottság tárgyalásán közli. A felmondó határozat már emiatt is érvénytelen. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a dolgozó a felmondás indoklását mindaddig igényelheti, amíg munkaügyi vitája, ideértve a peres eljárást is, jogerősen befejeződik. Ebből a szempontból közömbös, hogy ezt a kérelmét a vállalathoz, vagy a munkaügyi vitáját intéző szervekhez terjeszti-e elő, miután e vonatkozásban a jogszabály korlátozó . rendelkezést nem tartalmaz. Ebben a perben a dolgozó a felmondás indoklását 15 napon belül kérte, így ezt a kívánságát a vállalat nem tagadhatta volna meg, ezért a felmondás nem tekinthető jogszabályszerűnek, s emiatt a munkaügyi bíróságnak azt hatályon kívül kellett volna helyeznie. Ezzel ellentétes álláspontja téves, s így törvénysértő. Tekintve, hogy emiatt a jogellenesen történt felmondás folytán elmaradt járandóságot nem állapította meg, a munkaügyi bíróságot az elmaradt munkabér ösz- szegénelt tisztázására új eljárásra és új határozat hozatalára kellett utasítani. Hajdú Endre t£HBl ■ 5. Vitéz lófő ládái Láday Pál biccentett. Amikor közel értek, az emberek levetették a kalapjukat, Orczy méltóságos pedig integetett nekik. —Hány van ember? — kérdezte a kubikosok vezetőjétől tört magyarsággal. A kubikosok vezetője rogy- gyantan, alázatosan állt, míg Orczy méltóságos igen aprólékosan megnézegette, miként egy afrikai csodabogarat, s megveregette a karját, ahogyan kedvenc lovának pofáját szokta. — Nyolcvanan volnánk méltóságos úr — mondta a kubikos. Azt a számot mondta, ami be volt írva az igazgatóságnál a fizetési lapon. A báró úgy gondolta, az érdeklődésnek ezzel a gesztusával túlesett a néppel való találkozáson. Föl kell még másznia a csatorna gátjára, ott is kell mondani valamit, s akkor be van az egész fejezve. De az írnok a dolog fontosságának tudatában el kezdte számolni az embereket, azzal a kezével, amelyikben a kesztyűt is tartotta. A kubikosok mozogtak. —Ne mozogjanak, mert eltévesztem. Hetvenhat jött ki. Még egyszer számolt. Orczy méltóságos hosszú agárlábait váltogatta maga alatt. Mintha azt mondaná: hagyjuk már, menjünk a csudába. Nyakát is forgatta, mely ugyancsak hosszú volt. A kíséretéből keresett valakit, akinek egy anekdotát elmondhatna. De a kísérete komor volt és fenyegetően figyelmes. Az írnok elemében buzgóit. Hol itt, hol ott tűnt fel a sárga haja, meg a sárga kesztyűje. Fölszaladt a gátra, majd behatolt a kubikosok soraiba. Számolt. — Csak hetvenhat — jelentette a buzgóság piros hullámaival arcán, mit a hivatali aggodalom palástja redőzött. Az igazgató főmérnök porcelán nadrágja vészterhesen reszketett a szélben. S a csend súlyosan lógott alá a szikrázó égből a kubikosokra, mint egy alacsony légnyomás. Akkor jött a vízmester. Elhaladt az írnok mellett. Egyszerűen elhaladt az álmos pocakjával. — A kukoricában vannak ásónyelet csinálni — mondta. Szemrebbenés nélkül. Ügy tetszett, a föld pórusai kitágulnak, és mint könnyű pára, sóhaj száll föl a tájból. Az urak megnézték a csatornát. Orczy báró új földjeire is vetett egy pillantást, hol most még a nád kalásza lengett. Aztán az egész társaság elhajtott a bátori gátőrházba. Ott halebéddel vár-, ták már őket, s a lányok felvirágozták az asztalt. A vízmester azt mondta fi- guránsának visszafelé bal- lagtukban: — Ha istenfélő nem volnék, káromkodni tudnék. Négy nemlétezőre felveszik a pénzt. Kis János járt a lécceL Hangosan kiáltozott: — Száz, karó! Terep.. I százöt! — Tovább! — Száztíz! — Tovább! — Száztizenöt. Dani bácsi belebújt égé-, szén a távcsőbe. — Azt hiszem, hármat kellene lépni balra. — Annyit — bólintott Kis János. Már ment is, hogy feltegye a zsombékra 'écét. El is mosolyodott magában: hiszen ez világos, hadd keressenek az emberek. Dani bácsi is jegyzet és mosolygott közben. Ellesi ez a gyerek már az ember gondolatát. Egy hete hogy itt van. (VÉGE)