Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-17 / 168. szám

Van lehetőség a védekezésre Az osztályba sorolt, vagy „minősített” óvóhellyel széni­ben további fontos követel­mény — a léglökés elleni védelmen túl —, hogy véd­jen a tűz és hőhatás ellen, valamint legalább 50 rönt­genre csökkentse le a belső terekben elszenvedhető su­gáradagot. A radioaktív por, a vegyi jés biológiai harcanyagok be­jutásának megakadályozását a hermetikus elzárkózással lehet és kell biztosítani. Az elzárkózást mindaddig fenn kell tartani, amíg a külső térben a harcanyagok, vagy a radioaktiv sugárzás inten­zitása a megengedett érték alá süllyed, illetve meg nem szűnik. Az elzárkózás ideje persze ném lehet végtelen, hiszen ez esetben külső levegő be­juttatása lehetetlen, a belső rendelkezésre álló levegő vi­szont gyorsaan elhasználódik a benntartózkodók létszámá­tól függően. A minimálisan szükséges elzárkózási időt az óvóhely védőképességének megfelelő­en határozták meg, így például az V. osztályú óvó­helynél az elzárkózás idő­tartama minimum 2 óra. A fentiekben ismertetett követelmények megvalósítá­sát az óvóhely szerkezeti elemei, technológiai beren­dezései és a különböző funk­ciójú helyiségei garantálják. Az óvóhelyek alapvető he­lyiségei a tartózkodóterek, ahol a védelmet kereső em­berek helyezkednek el. A második világháborút átélt emberek tudják, hogy a lé­gitámadások idején az óvó­helyen viszonylag rövid ide­ig kellett tartózkodni, mivel a támadások is rövid idő alatt lezajlottak. A modern haditechnika létrehozásával a védekezés időtartama lé­nyegesen megnőtt, hiszen nemcsak 'a nukleáris fegyve­rek romboló hatása, hanem a maradó radioktív sugárzás ellen is kell védekezni. A benntartózkodás ideje tehát nem rövid időre tervezen­dő. nem néhány pérces, vagy 1—2 órás, hanem több nanos védelmi szükséglettel kell számolnunk, ezért töre­kedni kell a lehető legjobb elhelyezési megoldásokra, amelyek nagymértékben nö­velik a rendkívüli körülmé­nyek elviselhetőségét. Ezen szempont figyelembevételé­vel minden egyes személy­re legalább 0,5 m 2 alapte­rületet és a létszám 2/3 ré­szére ülő, 1/3 részére fek­vőhelyet kell biztosítani. A higiéniai ellátás érde­kében mosdókat és W. C., vagy TC-csoportokat kell létesíteni a normákban meg­határozott darabszámban. Az életvédelmi létesítmé­nyek másik nagy csoportját az úgynevezett szükségóvó­helyek képezik. E csoportba tartoznak a — megerősíthető pincék — föld alatti terek — árokóvóhelyek. A „szükség” kifejezés nem­csak azt jelenti, hogy — az adott területen — feltétle­nül egy magasabb védőké­pességű óvóhely volna in­Oämm 3 l július 11., szombat • dokolt, hanem az esetek na­gyobb részében azt is je­lenti, hogy a védelem meg­valósításához csak ilyen tí­pusú óvóhely szükséges. A szükségóvóhelyek közös jellemzője, hogy gyorsan és egyszerű eszközök és anya­gok felhasználásával — a veszélyeztetettség időszaká­ban — kivitelezhetők, illet­ve átalakíthatok, zömmel a helyszínen található anya­gokból. További jellemző­jük, hogy nem követelmény — az osztályba sorolt óvó­helyekkel szemben — a kü­lönböző védelmi szintek biz­tosítása. ennek ellenére meg­közelítik az V. osztályú óvóhely védelmi képességét, ami alkalmassá teszi arra, hogy a 0,3 kp/cm2 túlnyo- mási zóna határán túl már kellő védelmet nyújtson a közvetlen hatások ellen is. A következőkben tehát a szükségóvóhelyeket vizsgál-* juk olyan részletességgel, hogy az olvasó el tudja képzelni ezek kialakítását és azt, hogy adott esetben melyik fajta kivitelezése, felhasználása célszerűbb. 1. Megerősíthető pincék. A II. világháború előtt és közvetlen utána épült lakó­tömbök — az úgynevezett „régi házak” alatt sok olyan pinceteret lehet találni, ame­lyeknek rendeltetése a tü­zelőanyag, limlom, stb. táro­lása. Ezek a pincék nagy részben felhasználhatók élet­védelemre, amennyiben a legszükségesebb védelmi kö- vetelményeket kielégítik. Általános tapasztalat, hogy a pincék határoló falai sok esetben meghaladják a 0,5 m vastagságot, így megfele­lőek, azonban a födémek már kevésbé alkalmasak. Ahhoz, hogy a pince födé­mé fel tudja fogni az épü­let esetleges romosodásakor keletkező „romterhet”, kü­lönböző alátámasztási meg­oldásokat kell alkalmazni, amit az arra illetékes szak­emberek határoznak meg a tervezés és kivitelezés so­rán. Természetesen nem min­den födém alkalmas — még megerősítéssel sem — az óvóhely födémével szemben támasztott követelmények biztosítására. Az alkalmat­lan födémek fajtáinak szá­ma oly nagy. hogy felsoro­lásuktól eltekintünk, csak egy-két jellemzőt említünk meg. Általában megerősíthető födémek­— vasgerendák közötti égetett tömör téglabol­tozatok (poroszsüveg boltozat) — vasbetonlemez födé­mek, — tömör téglából, vagy kőből épült dongabol­tozatok. Megerősítéssel sem alkal­masak: — béléstestes födémek (pl. BH-tálca) — horcsik lemezek — fafödémek — az 5 m fesztávoltágot 2. Föld alatti terek. E fogalom alatt értjük ál­talában mindazokat a tér­szint alatti — burkolatlan vagy burkolt — tárókat, ver­meket, üregeket, amelyek mesterséges, vagy természe­tes úton jöttek létre. Ide so rolandók tehát a barlangok és a termelés, a tárolás/ va lamint a közlekedés célját szolgáló vágatok, alagutak stb. A megerősíthető pincék hez hasonlóan itt is sok té nyező befolyásolja a föld alatti terek alkalmasságát védelmi célok megvalósító sára. A védelmi képesség legfontosabb eleme, hogy a létesítmény milyen kőzetben lett kialakítva és milyen mélyen fekszik. A föld alatti tér alkalmat­lan óvóhely kialakítására, ha: — vízzel van elöntve, il­letve időszakosan víz Ü alá kerülhet és egysze­ri rűen nem vízteleníthe­to, — megközelítésére megfe­lelő út nem áll ren­delkezésre és a kiépí­- tés gazdaságosan nem oldható meg, — olyan beomlások meg­léte, amelyek biztonsá­W gosan nem állíthatók helyre. Megyénkben számos olyan föld alatti tér található, ame­lyek alkalmasak életvédelmi célok megvalósítására. Külö­nösen a bortermelő vidéke­ken lehet megtalálni azokat a házilag készített — általá­ban tufába mélyített — pin­céket, amik kis anyagi és munkaráfordítással „családi óvóhelynek” kialakíthatók. Különösen nagy lehetőség kínálkozik a megyénk szék­helyén föld alatti szükség­óvóhelyek kialakítására, mi­vel a város alatt kb. 90 km hosszúságú, összefüggő és Bányakő-idomokkal falazott pince meghaladó bármely tí­pusú födémek stb. Ahhoz, hogy a pince al­kalmas legyen óvóhely cél­jára történő felhasználásra, további fontos szempont, hogy ne legyen természetes veszélyeztetettségnek kitéve. Ilyenek: magas talajvízszint, tűz- és robbanásveszélyes létesítmények közelsége, pin­cén áthaladó gázvezeték stb. A teljesség igénye nélküli kiválasztási szempontok fel­sorolásából következik, hogy a meglevő pincéknek csak igen kis része alakítható át életvédelmi létesítménynek, ezért más elrejtési lehetősé­geket is tervezni kell. Az alkalmas pincék fel- használásának nagy előnye, hogy kevés munka- és anyag- költséggel kivitelezhetők. te­hát gazdaságossági mutató­juk sokkal jobb mint a kü­lönállóan kivitelezett léte­sítményeké. További nagy előnyük, hogy a ház lakói gyorsan el tudják érni, mi­vel az épülettömb alatt van, így a levonulási idő lerövi­különálló pincék egész sora található. Ezek a pincék ál­talában több száz évvel ez­előtt készültek és kialakítá­suk három okra vezethető vissza: — az üregek kis hánya­dánál kétségtelenül megállapítható azok ha­dászati, óvóhely céljára történt mélyítése, — másik kis hányadukat a kitermelt tufa miatt ké­szítették, ugyanis az 1970-ig épült 7700 lakó­házból 5400 tufából épült, — a pincék uralkodó há­nyadát azonban a vi­dék kiemelkedő szőlő­kultúrájához kapcsoló­dóan, nagyrészt a XVII. századtól bortá­rolás céljára létesítet­ték. A tufába mélyült pincék boltozatosán faragott, álta­lában 8—12 m mélységben helyezkednek el, ezért alkal­masak óvóhelyek kialakítá­sára. (Folytatjuk.) ^ T. Felhívás 1 A lakosság polgári védelmi felkészítése érdekében — á polgári védelem megyei parancsnokság felkérésére — a Moziüzemi Vállalat egyes játékfilmek kísérőfilmjeként polgári védelmi filmeket is bemutat. A keskenyl'ilmek általában negyedévenként cserélődnek. Ez év július és augusztusában az „Élelmiszervédelem I—II—III.”, szeptember—október—november—december hónapokban az „Egyéni védőeszközök”, „Szükség-védőesz­közök” vetítésére kerül sor. A normálfilmekkel ez évben a „Korszerű háború és védekezés”, „A lakosság riasztása és magatartási szabályok” és a „Vérzéscsillapítás” kerül bemutatásra. Kéri a polgári védelmi parancsnokság a lakosságot, hogy saját érdekében minél többen tekintsék meg a filmeket, amely polgári védelmi felkészítésüket szolgálja. Kérjük a városok, községek, üzemek polgári védelmi pa­rancsnokait, a párt- és tömegszervezeteket, hogy széles körű propagandával hassanak oda, hogy mindenki meg­értse a felkészítés jelentőségét és mozgósítsák a lakossá­got e filmek minél nagyobb számban való megtekintésére. A községek polgári védelmi parancsnokai a kiképzési fe­lelősöket bízzák meg, hogy a lakosságot rendszeresen tá­jékoztassák mikor, milyen filmekkel kerül polgári védel­mi film bemutatásra. Felhívjuk a középiskolák és szakmunkásképző iskolák honvédelmi ismereteket oktató tanárok figyelmét, hogy a „Polgári Védelem” c. képes folyóirat 1976 júliusi száma óravázlatot közöl a tömegpusztító fegyverek II. (biológia! és vegyi fegyver) oktatáshoz. Fin 1. Ki volt az a Spanyolor­szágban harcoló forradal­már, akit magyar Csapajev- nek neveztek? 1 Zalka Máté x Gregor György 2 Szalvai Mihály 2. Mi a neve annak a ha­talmas csővezetéknek, ame­lyen keresztül hazánk kő­olajat kap a Szovjetuniótól? 1 Béke x Barátság 2 Testvériség 3. Mikor ünnepeljük a fegyveres erők napját? 1 szeptember 29. x november 7. 2 április 4. 4. A vegyi harcanyagokat rendeltetésük alapján hány főcsoportra osztjuk? 1 két csoportra x három csoportra 2 öt csoportra 5. Mikor alakult a KGST? 1 1949. x 1948. 2 1952. 6. A mérgező harcanyago­kat fizikai halmazállapotuk alapján hány csoportra oszt­juk? 1 három x öt 2 hat 7. Az alábbi felsorolt óvó" helyek közül melyik kivite­lezése gazdaságosabb? 1 épület alatti óvóhely x épületen kívüli óvóhely 2 kettős rendeltetésű óvó­hely 8. Az V. osztályú óvóhe­lyek milyen túlnyomás ér­tékig nyújtanak védelmet? 1 0,3 kp'cm3 felett x 0,3 kp/cm2 alatt 2 1 kp/cm2 alatt 9. Az atomfegyver rob­banásakor keletkező- energia hány százaléka jelentkezik kfirvetier hatásként? 1 60 %-a x 50 %-a 2 90 %-a 10. Teljes elzárkózás ese­tén szükséges-e az óvóhelyet fűteni ? 1 igen x nem 2 csak a szükségletnek megfelelően 11. Hány főre kell az óvó­helyen 1 db WC-t kialakí­tani? 1 25 főre x 20 főre 2 50 főre 12. Hágy m3 szűrt levegőt kell személyenként biztosí­tani védőszellőzés esetén óránként? 1 2,5 m3 ó x 1,5 m3/ó 2 2 m3/ó 13. A magfegyverek rob­banásakor az összenergia hány százaléka fény- és hő­sugárzás? 1 50 %-a x 35 %-a 2 45 %-a 14. Az emberi szervezet a fénysugárzás hatásárá első fokú égési sérülést hány kcal/cm2 hőség hatására szenvedhet el? 1 2—5 kcal cm2 x 1—4 kcal/cm2 2 2—3 kcal, cm2 A helyesnek tartott vála­szokat kérjük bekarikázni, majd az újságból kivágva a Polgári Védelem Heves me­gyei Parancsnokságra (3301 Eger, Pf: 76.) 1976. augusz­tus 8-ig beküldeni. A helyes megfejtők között könyvjutalmat sorsolunk ki. A legutóbbi totó helyes megfejtése: x, x, 2, 1, 1, 2, x, 2, x, 1, x, 2, 2, 1. Könyvjutalmat nyertek: Veres Sándor, 3300 Eger, Bartalos út 13., Nagy Sán- dorné, 3360 Heves, Erkel F. út 3 c. fsz. 4., Barna Ferenc, 3371 Átány, Vadász út 1., Kovács Mihályné, 3360 He­ves Kazinczy út 5., Jakab Jó­zsef, 3300 Eger. Mikes K. út 30. 4 $

Next

/
Oldalképek
Tartalom