Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-17 / 168. szám

p— ► ÜHLÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA xxvn. évfolyam, 168. szám A R'A : 80 FILLÉR 1976. július 17., szombat Szovjet-francia megállapodás Forródrót a Kreml és az Elysée-paiota között Lázár György látogatása I Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke pénteken több épülő és új budapesti létesítményt kere­sett fel. A miniszterelnököt a Budapesti Pártbizottság székházában Katona Imre, első titkár és Szépvölgyi Zoltán tanácselnök fogadta. A pártbizottság székházá­ban Lázár György megtekin­tette az új fővárosi sport­csarnok makettjét, majd a vendéglátók társaságában először az i észak—déli met­ro Felszabadulás téri állo­másának felszíni munkálata­it nézte meg. : Lázár György ezután a Gellérthegyen épülő víztá­roló munkálatait tekintette meg. I A. miniszterelnök ezt köve­tően a Budaörsi út—Alkotás utca—Hegyalja úti csomó­pont építkezését kereste föl. [ Lázár György ellátogatott a nemrég megnyitott Skála áruházba is. A tárnámé rai Tarnamente Ts2 tábláin megkezdték a szántóföldi paprika szedé­sét. A 90 hektáros terület­MOSZKVA: Szovjetunió és Franciaor­szág megállapodást írt alá a nukleáris fegyverek vélet­len, vagy nem jóváhagyott alkalmazásának megelőzé­séről. Az egyezmény alapjai a Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Va- léry Giscard d’Estaing fran­Nagy fontosságú döntés született tegnap Hevesen, ahol a járási pártbizottság székházában tanácskozott hat termelőszövetkezet, két álla­mi gazdaság, a HUNGARO- FRUCT, a ZÖLDÉRT, az Ál­lami Gazdaságok Országos Központja, a SZÖVTERMÉK és az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Irodájának képviselője. A tanács­kozás résztvevői megál­röl 80—100 vagon árut ad­nak át közvetlen fogyasztás­ra és a konzervgyárnak feldol­gozásra. Az aszályos időjá­cia elnök közötti találkozók és kapcsolatfelvételek ered­ményeként jöttek létre. A megállapodás pénteken a Kremlben kölcsönös levél­váltás révén lépett életbe. A leveleket Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisz­tere és Jean Sauvagnargues francia külügyminiszter ír­ta alá. lapodtak abban, hogy zöldségtermelő és feldolgozó társulást hoznak létre heve­si központtal. A megbeszé­lést dr. Varga József, a me­gyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg, vázolva a tár­sulás célját. A hagyományos zöldségtermő területek adott­ságait kihasználva a terme­lő üzemek és forgalmazó vállalatok közös összefogásá­val magas technikai szinten rás miatt az öntözőberende­zések éjjel-nappal dolgoz­nak. Képünkön a Surányi- munkacsapat az első nyolc­mázsás szállítmányt válogat­ja. (Fotó: Szabó Lajos) A két levélben a felek hangsúlyozták, hogy kötele­zettséget vállalnak az ellen­őrzésük alatt álló nukleáris fegyverek véletlen, vagy nem jóváhagyott alkalmazá sának megelőzését szolgáló intézkedések megvalósításá­ra. A felek kötelezettséget vál-; (Folytatás a 2. oldalon) kívánják megvalósítani a zöldségtermesztést ebben a térségben. Az értékesítés szempontjából igen jelentős a tervnek az a része, amely napi tárolásra alkalmas hű­tőházat, illetve százvagonos mélyhűtő-tároló ' felépítését irányozza elő. Tervezik ezen­kívül szárító- és porító üzem létrehozását, valamint azt is, hogy paradicsomivólé elő­állítását is lehetővé tegyék a zöldségtermelő és feldol­gozó kombinátban. Az előzetes terveket a Hevesi Állami Gazdaság már elkészítette. A zöldségterme­lő és feldolgozó társulás to­vábbi tagjai a Csányi Álla­mi Gazdaság, a hevesi, az erdőtelki—tenki, a tárna- menti, az andornaktályai, a nagyrédei és a jászszentand- rási termelőszövetkezetek, il­letve a SZÖVTERMÉK kö­zös vállalata. Bár véglegesen még nem mindegyik tag csatlakozott a társuláshoz, a létrehozás mellett azonban mindannyi­an állást foglaltak. A to­vábbi részletes megbeszélé­sek során még fontos ter­melésszerkezeti problémákat, illetve tervezési, kivitelezési gondokat kell megtárgyalni­uk a társulás leendő tagjai­nak. Az alakuló megbeszélésen jelen volt Barta Alajos, a megyei pártbizottság titká­ra, Koós Viktor, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának veze­tője, valamint Sramkó Lász­ló, a termelőszövetkezetek területi szövetségének tit­kára is. Fontos döntés Hevesen Zöldségtermelés magasabb szinten S oha nem felejtem. Ügy hiszem, akik tanúi lehették, mindannyian megőrzik emlékezetükben azt a pilla­natot, amikor 1972. augusztus 31-én a rádióriporter elcsukló hangon bemondta: Balczó András olimpiai bajnok lett. Emlékszem, hogyan futott a célba az Olimpiai Stadionban, hogyan feszengtünk vele együtt addig, amíg a rivális Onyis- csenko idejét mérő óra mutatója át nem lendült a kritikus másodpercen, s hogyan szabadult el az öröm, tudva, hogy Münchenben beteljesült az, amiért a kitűnő magyar sport­ember oly sokat küzdött. Pedig ötször volt már egyéni vi­lágbajnok, egyszer olimpiai ezüstérmes, sokszor állt csapat­tagként 15 esztendős sportpályafutása alatt a dobogó leg­magasabb fokán. Mégis hajtotta, űzte magát a legszebb tró­feáért. Miért hozakodom elő ezzel az emlékkel Montreal, a XXI. nyári olimpiai játékok kezdetén? Egy ember példája, vágya, akarata és küzdelme megtestesítheti-e az újkori olimpiák vonzerejét, eszményét? Ügy hiszem: igen. Ha min­den részletét nem is, a lényegét feltétlenül hordozza. És ha csak egy ilyen példa állana az olimpiák történetében, akkor is. De a sort folytathatnánk tovább, nagy egyéniségekkel, olyanokkal, mint Földi Imre, aki hasonlóan nehezen vere- kedte magát a csúcsra, de most is ott van a száznyolcvan­hét legjobb magyar sportoló között. Azok között, akik ben­nünket képviselnek a játékokon. És nem kegyeletből lesz ott. Nem a múltban elért sikerek alapján utazhatott. Szigorú válogatási elvek határozták meg, hogy kik mehetnek: csak azok, akiknek esélyük van a pontszerzésre, az első hat közé kerülésre. Ha most ezt mondjuk, hogy 17 sportágban rendelkezünk ilyen egyéniségekkel, hogy a magyar élsportnak van csak­nem kétszáz ilyen reprezentánsa, már megállapíthatjuk: eí a nemzedék, méltó nagy múltú sportunk hagyományaihoz. Az ember a leghidegebb fejjel sem vonhatja ki magát az esélyek latolgatása alól. Hányán lesznek közülük bajnokok? Kik okozhatnak kellemes, avagy kellemetlen meglepetést? Hajlamosak vagyunk rá, hogy biztos esélyeseket kiáltsunk ki, hogy érmekben, s főként aranyakban mérjük le a mie­ink szereplését. Azt hiszem, ez természetes. A győzelem megszerzése azonban egyre nehezebb. Egyre több nemzet vesz részt az oümpián, mind több és több a jól felkészült, hasonló vágyaktól fűtött vetélytárs. Olimpiá­ról olimpiára növekszik azoknak a tábora, akik ott vannak a világbékét, a népek barátságát és békés egymás mellett élését is jelképező találkozón. Mind természetesebbnek vesszük, hogy az eseményekről nemcsak hallhatunk, hanem szemtanúként, szinte teljes egyidejűségben figyelhetjük, nézhetjük a versenyeket. A világ fejlődését a meglepően nagyszerű, váratlan sportered­mények, a fantasztikus világcsúcsok, az elképzelhetetlen hatáx-ok leküzdése mellett az is jelzi, hogy Földünkön egyre többen részesülnek ebben az egyidejű jelenlétben. Négy év alatt, München óta sokat fejlődött a technika, a hírközlés technikája. Miközben sokunkban él a félelem, hogy a felfedezett technikát békés célokra használják-e szerte a világban, vagy az ember maga ellen fordítja tudá­sát, jó lesz látni reprezentáns példaként, amint szobánkba varázsolja a tévé, a rádió egy tőlünk sok ezer kilométerre lezajló esemény részleteit. Jó lesz- látni, hogy egymás tudá­sát megbecsülve is képes az ember nemesen versengeni, s hogyan képes tudását megsokszorozni, ha nem ellentétek szítására, hanem összefogásra, az értelem egységének meg­teremtésére törekszik. Sajnos, nem mondhatjuk még el, hogy a világ vala­mennyi országában a vezetők, irányítók cselekedeteit ez a szándék hatja át. Az ünneplés, az., öröm pillanataiban sem feledkezhetünk meg a Libanonban,-áz Angolában dúló har­cokról, az ellentétek újból és újból fegyveres összetűzésig szított lobbanásairól. De arról sem, hogy a helsinki egyez­mény és annak szelleme új távlatokat mutat, a világbál«; megteremtésének lehetőségét vetíti elénk, hatott és hat a montreali sporttalálkozóra is. A szocialista világrendszer léte, egységes törekvése a béke fenntartására, olyan légkört teremtett a Földön, amelyben sokkal inkább az olimpiai eszményeknek, baráti kapcsolatoknak van létjogosultságuk, semmint a fegyverkezésnek, a konfliktusok világméretűvé terebélyesed és ének. A világnézeti különbségek ellenére a kapitalista beren­dezkedésű államokban is elismerik, el kell ismerniük, hogy a szocialista társadalom ad és teremt lehetőséget igazán polgárainak egyéniségük kibontakoztatására, fejlesztésére, s ezen belül a sport, a testkultúra magas szintjének elérésé­re. Bizonyítják ezt azok az eredmények, amelyeket a szo­cialista országok — köztük hazánk — sportolói az elmúlt évtizedekben elértek, s bizonyítja az is, hogy a soron kö­vetkező olimpia rendezési jogát a Szovjetunió fővárosa, Moszkva kapta meg. T isztelettel és megbecsüléssel gondoljunk azokra a fia­talokra, — se sportolók felkészítőire —, akik méltó módon igyekeznek majd képviselni Montrealban szocialista hazánkat, a Magyar Népköztársaságot. Kívánjuk nekik, hogy igyekezetüket siker koronázza a ma kezdődő XXI. nyári olimpiai játékokon. Virágh Tibor Beérett a görögdinnye a tarnamérai termelőszövetkezetben. A boconádi határban Mák Sándor, csányi dinnyés szedte le az első hét mázsát. Az időjárás nem kedvez az idén a homoki dinnyéknek — bár ízüknek igen , de m?g így is a 25 holdról 4—5 vagon átadásra számítanak. Dr. Beckl Sándor: „Bízunk a hagyományokhoz méltó szereplésben” MONTREAL: A kéthetes versenysorozat­tal kapcsolatban dr. Beckl Sándor államtitkár, az OTSH és a MOB elnöke, a magyar olimpiai küldöttség vezetője a következő nyilat­kozatot adta az MTI-nek. — München óta közel 4 év telt el kemény munkával, lelkiismeretes felkészüléssel. A világ minden táján nagy­szerű sportolók igyekeztek minél jobb eredményeket el­érni, hogy részt vehessenek a versenyek-versenyén, az olimpián. Az általunk is hí­ven ápolt olimpiai eszme di­adala, hogy a sok nehézség ellenére is több mint 100 or­szág küldte el Montrealba legjobb sportoló lányait és fiait, hogy nemes vetélke­désben mérjék össze tudá­sukat, döntsék el, ki a jobb. Bízunk abban, hogy vetél­kedésben a magyar színek képviselői is — a hagyomá­nyokhoz híven — helytáll­nak és eredményeikkel öreg­bítik sportunk jó hírét. — A legutóbbi nyári olim­piai játékokon 35 érmet sze­reztek versenyzőink és a nemzetek nem .hivatalos pontversenyében 226 ponttal az igen rangos 5. helyezést értük el. Célkitűzésünk, hogy ehhez hasonló legyen mont­reali szereplésünk is. Ter­mészetesen nem lesz könnyű megismételni az 1972. évi eredményeket, mert a világ sportja hatalmas fejlődésen ment keresztül, amellyel lé­pést tartani eddig is min­denkitől megfeszített mun­kát, nagy akaraterőt igé­nyelt. — Mely sportágakban várhatunk sikereket? — Sportolóink felkészült­sége alapján bízunk abban, hogy a nagy vetélkedésben közülük többen is — várha­tóan mintegy 10—12 sportág­ban — ott lesznek a ver­senyszámok élmezőnyében. Az egyéni sportágak közül elsősorban említeném a ka­jak-kenut, az úszást, a ví­vást, az öttusát, és a tornát. Rangos nemzetközi verse­nyeken álltak helyt birkózó­ink és ökölvívóink is, néhá- nyan közülük ezúttal is bizo­nyíthatják kiemelkedő ké­pességüket. Atlétikában a müncheninél jobb eredmé- re számíthatunk. Megfiatalí- Xott súlyemelőcsapatunk számára sikert jelentene egy-két versenyző győzelmi emelvényre kerülése. Kelle­mes meglepetést okozhat egy-egy cselgáncsozónk. sportlövőnk és evezős egysé­günk. — A kimondottan csapat­játékok közül — az esélye­ket tekintve — első helyen a vízilabdázókat említeném. Várhatóan jó eredményt hoznak a női kézilabdázók, és a női röplabdázók a győ­zelmi emelvény eléréséért küzdenek majd. — A nemzetek közötti nem hivatalos pontverseny­ben a Szovjetunió, az Egyesüli Államok és az NDK mögött előreláthatólag nagy lesz e tömörülés a további 4., 5., ét 6. helyért sok ország küzi majd közel azonos eséllyel — az NSZK, Japán, Bulgá­ria, Lengyelország és termé­szetesen — az előbbiekből is kivehetően — mi is. — Ami magát a XXI. nyá­ri olimpiai játékokat illeti remélem, hogy a nem kevés gátló té­nyező és előzetes zavaró kö­rülmény ellenére, ezúttal is diadalmaskodik az olimpiai eszme. Ha ez így lesz, akkor a résztvevők mindnyájan szép emlékekkel tekinthet­nek majd vissza Montrealra — fejezte be nyilatko­zatát dr. Beckl Sándor. (MTI) I Dinnye — paprika — aszály

Next

/
Oldalképek
Tartalom