Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-13 / 139. szám

Heti külpolitikai összefoglalónk WS/WvA/WVVVWWVWS/SAA/VVNM/VVVSAA/WVWWWVWV^WWWVWVVVU &Z ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA? HÉTFŐ­Súlyos harcok Libanonban — Külügyminiszterünk, Púja Frigyes finnországi látogatása — Foglalkoztatási világkonferencia Genfben KűuD: Leonyid Brezsnyev és Indira Gandhi moszkvai tárgyalásai \ — Gierek Nyugat-Németországban — Befejeződik az amerikai előválasztások sorozata — Heves bírálatok között, Santiagóban ülésezik az A ÁSZ tanácsa SZERDA: A TASZSZ állásfoglalása a libanoni válságról, az Arab Liga elhatározza békefenntartó erők küldését — A madridi parlament a pártok engedélyezését vitatja CSÜTÖRTÖK: Űj szocialista javaslat a bécsi haderőcsökkentésí konferencián — Az NDK külügyminiszterének budapesti látogatása PENT EK: > Brüsszelben thnácskoznak a NATO hadügyminiszterei — > Az olasz választások előtt éleződik a politikai harc — < Merénylet Ugandában > SZOMBAT: > < Megkezdődik a portugál elnökválasztási kampány $ »M^VVV'AWVWWMW ÍWVVWVVVWWWVVVVV\AWAAMAA(<VVVVWV így látta a hetet hírmagyarázónk, Réti Ervin Nagyüzem a diplomáciában — Lázár György párizsi útja NAPONKÉNT, sőt néha óránként változott a héten a libanoni válság bonyolult körképe. Tűzszünetek szület­tek és azonnyomban felborul­tak, majd minden hivatalos megegyezés nélkül sikerült lélekzetvételnyi nyugalmat el­érni. A súlyos harcok és a diplomáciai rendezési kísérle­tek mindvégig párhuzamosan futottak. De hát ez így van immár tizenöt hónapja s a libanoni krízist egy ország önemésztése, 25 ezer halott, 60 ezer sebesült, húsz milli­árd dollárra becsült anyagi kár jellemzi. Csakhogy ezek­ben a napokban e krízis erő­teljesen összarab jelleget ka­pott, sőt szélesebb értelemben a világpolitika egyik első szá­mú veszélyzónájává alakult. Az Arab Liga rendkívüli ülésen vitatta meg a libano­ni problémákat és békefenn­tartó erők küldéséről döntött — ebben az arabközi katonai alakulatban öt vagy hat or­szág csapatai vennének részt. Az akció tulajdonképpen ar­ra irányult, hogy a Libanon­ba korábban benyomult Szí­riái fegyveres erőket össz­arab alakulatokkal váltsák fel, vagy egészítsék ki. Ezek­ben részt venne Szíria, az arab világ haladó irányzatá­hoz tartozó Algéria és Libia, de a jobbszárnyon levő Sza- ud-Arábia és Szudán is. Szemmelláthatólag kompro­misszumok sorozatát kötötték, az Arab Liga főtitkára is „csomagtervről” beszélt, s nem meglepő, ha egyik vagy másik megállapodás nem bi­zonyul hosszú életűnek. A je­lek arra mutatnak, hogy az egyes arab országok vezeté­sén belül is nézeteltérések vannak, a nyugati lapjelenté­sek például ezzel hozzák ösz- szefüggésbe a Damaszkusz- bar. tapasztalható bizonyta­lankodást. a gyakran módo­suló döntéseket. A ZAVAROS HELYZET mindig magában hordja a külső beavatkozás veszélyét s ez így van Libanon esetében, is. Megélénkült az amerikai és az angol flottatevékenység a Földközi-tenger keleti me­dencéjében, Franciaország ré­széről fontolóra vették csapa­tok küldését, izraeli kor­mánykörök pedig — anélkül, hogy pontosan meghatároz­nák azt — olyan „választó vonalról” beszélnek, amely­nek átlépése a sziriaiak vagy mások részéről azonnali fegy­veres fellépést váltana ki. Ilyen körülmények között szovjet TASZSZ hírügynökség nyomatékosan figyelmeztetett minden beavatkozási próbál­kozás kiszámíthatatlan követ kezményeire s félreérthetetle­nül hangsúlyozta a libanoni nép, valamint a palesztin nemzeti mozgalom érdekeinek feltétlen tiszteletben tartását. Világszerte felfigyelhettek a moszkvai nyilatkozat ama ki­tételére, hogy a közel-keleti térség és Libanon a Szovjet­unió földrajzi közelségében fekszik. A hetet valóságos diplomá­ciai nagyüzem jellemezte s a szocialista országok több vezetője fontos, magas szintű tárgyalásokon vett részt. Az indiai miniszterelnök-asszony Moszkvában Brezsnyevvel ta­nácskozott s megbeszéléseiken külön nyomatékot kapott az ázsiai biztonság ügye. Lénye­ges volt ez a találkozó azért is, mert a nyáron Colombó- ban rendezik meg az el nem kötelezettek csúcsértekezletét s ebben az államcsoportban India kiemelkedő szerepet játszik. Gierek, a LEMP első titkára az NSZK-t kereste fel, s a választási előcsatározások- tól terhelt Bonnból végre olyan hírek érkeztek, amelyek Helsinki szellemét tükrözték. A török fővárosban, Ankará­ban mindössze negyvennyolc óra választotta el egymástól Zsivkov bolgár illetve Tito jugoszláv államfő látogatását A tárgyalási folyamatokból a magyar diplomácia is kivette részét: külügyminiszterünk Helsinkiben járt, ahol már a helyszín is elkötelezettséget sugall az EBK záróokmányá­nak végrehajtásáért folytatott eszmecserékhez, a hét máso­dik felében pedig az NDK külügyminiszterét üdvözöltük hazánkban. A program sze­rint, ma vasárnap utazik mi­niszterelnökünk, Lázár György Párizsba, hogy eleget tegyen Chirac francia kor­mányfő meghívásának. A magyar—francia magas szintű kapcsolatok nyolc esztendővel ezelőtt váltak rendszeressé s az újabb találkozó célja két­oldalú együttműködésünk to­vábbi kiszélesítése, valamint új lehetőségek felkutatása, hogy hozzájáruljunk az eny­hülési folyamat előrevitelé- hez. SZÁZHAT NAP UTÁN vé­get ért az előválasztási kam­pány az Egyesült Államokban és részben tisztázódtak a no­vember első keddjén sorra ke­rülő elnökválasztási párharc frontjai. A demokrata párt jelöltje minden bizonnyal a plainsi mogyoró termelő far­mer, mérnök, volt georgiai kormányzó Jimmy Carter lesz, aki hallatlan -ügyesség­gel lovagolta meg a Water- gate-ügy s a többi botrányok nyomán eluralkodó kiábrán­dultságot, s Washington-elle- nes hangulatot. A nagy kér­dés, miként tudja majd ösz- szefogni és egyesíteni pártját, a legyőzötteket és kiütötteket, akik egyelőre megpróbálnak jó képet vágni a dologhoz. A következőkben megrende­zendő konvenció mondhatja ki a végső szót, ugyanis sem Ford, sem Reagan nem sze­rezte meg a szükséges szava­zattöbbséget. Az amerikai ha­gyományok szerint a hivatal­ban levő elnök mindig nagy előnyökkel rendelkezik — ám Ford nem választott államfő, szemére vetik számos gyenge­ségét, s komoly taktikai hi­bákat követett el, amikor kampányát hagyta a szélső- jobboldali Reagantól befolyá­solni. (E sorok írója néhány nappal ezelőtt tért haza az Egyesült Államokból, ahol szemtanúja lehetett az utolsó nagy előválasztási csatának Californiában. Furcsa módon azt tapasztalta, hogy a távoli Európában általában sokkal kedvezőbbnek ítélik meg Ford esélyeit a következő vá­lasztásokon, mint a helyszí­nen, Amerikában.) A KÜLPOLITIKAI TÉ­MÁK demagóg kezelése az előválasztások során, az eny­hülésellenes kirohanások, a detente kiiktatása a szótárból negatív hatással járt, s alig­ha véletlen, hogy a heti dip­lomáciai nagyüzem esemé­nyeinek felsorolása között, a magas szintű Kelet-Nyugat eszmecserék említésekor nem szerepelt ezúttal Washington neve... Ártatlan szörny A naptárra pillantok: június. Igen, ilyenkor szokott előjönni a lochnessi szörny. Igaz, nem a víz alól, az újságok hasábját kö­zül bújik kétségeink közé. Ál­talában ez az időszak, a nyár az uborkaszezon. Mostanában azon­ban nem állíthatjuk, hogy ese­ményszegény időket élnénk eb­ből a szempontból tehát nem lenne időszerű a téma. Ez egyszer nem is a sajtó szenzációhiánya, hanem a tudo­mány parancsolta elő a víz alól Nessie-t (ez a beceneve). De hadd mutassam be azoknak, akik jártukban-keltükben még nem találkoztak volna vele: az ős­korból itt maradt őshüllő len­ne, és állítólag az észak-skócia\ Ness-tóban él. Évtizedek óta vélik látni a mintegy ötver négyzetkilométeres vízfelületért többé, vagy inkább kevésbe megbízható szemtanúk — mosi azonban szaktestület vette kéz­be az ügyet, a New York-i Al­kalmazott Tudományok Akadé­miája. Neves amerikai, angol éi kanadai tudósok utaznak Skó­ciába azzal a tiszteletreméltc szándékkal, hogy fényt derítse­nek a legendára: él-e szörny c tóban, vagy nem? Eddig csal amatőrök vágtak neki e feladat­nak, most azonban tévedhetet­len eszközöket vetnek harcba a parton és a víz felszíne alat elhelyezett műszereket. Égi részvevő szerint a kezükben leve speciális kamera „eddig a leg­lehetetlenebb feladatokat is el­végezte”. Hát ez éppen alkal­mas lesz iejie. De miért teltek el évtizedei, anélkül, hogy bárki is tudomá­nyos eszközökkel látott volna c vizsgálathoz? A skótok leg­alábbis nem szorgalmazták ezt És örülnek-e most a skótok a% expedíciónak? Erős a gyanúm hogy nem lelkesednek érte. bái nem. nekik kell viselniük c költségeket. Ha ugyanis a Neu York-i tudományos akadémia megállapítja, hogy Nessie nerr, létezik, aligha várhatják ezen­túl a turistákat, akik abban c reményben jöttek e zord tájra., hogy megláthatják a szörny kör­vonalait a ködös távolban. A tudományos expedíció vizs­gálata azzal fenyeget, hogy a világ szegényebb lesz egy szörnnyel. De ha kiderülne, hogy él9 Annyi baj legyen. Nemzetközi védelem alá kell helyezni. Elvégre a világ más — acéból és sok egyéb maté­riából készült — szörnyei között ő a legkevésbé szörnyű szörny. Tatár Imre képtáviróukon érkezett A szörnykuta­tók a csodaka­merával. Tito jugoszláv el not tö­rökországi látogatása után Ephcsusba látogatott. (Népújság telefotó — \P —MTI—KS) BT Ciprusról Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa megkezdte a vitát a világszervezet ciprusi tevé­kenységéről, valamint a szi­getországban állomásozó ENSZ békefenntartó erőinek június 15-én lejáró mandá­tuma meghosszabbításáról. A vitában felszólalt dr. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár is, aki kifejtette, hogy a sziget- országban Javábbra is nagyon ieszült a helyzet és nem ol­dódtak meg az 1974. évi ese­mények következtében elő­állt problémák. QíM&Mim 1976. június 13., vasárnap Magyar—francia kapcsolatoki. Gazdaság és kooperáció A minap tette közzé a na­pi sajtó: miniszterelnökünk a közeli jövőben Franciaország­ba látogat. Nem érdektelen tehát, ha vázlatosan is át­tekintjük a magyar—francia viszony alakulását. A magyar közvélemény nagyra becsüli és méltányol­ja Franciaország szerepét az enyhülési politika térhódítá­sában, a helsinki európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet létrejöttében. Jól­eső érzéssel nyugtáztuk an­nak idején, hogy a budapesti felhívás első kedvező vissz­hangjai éppen Párizsból ér­keztek. Magyarország és Franciaor­szág tradicionális kapcsolatai évszázadokra nyúlnak vissza, s országaink között nincsenek vitás államközi kérdések. Az 1945 utáni magyar—francia kapcsolatok mérlege kedvező, mindenekelőtt a diplomáciai viszony nagykövetségi szintre emelése, de különösen a ma­gyar külügyminiszter 1965. évi, majd Fock Jenő minisz­terelnök 1968. évi látogatása óta. 1973-ban hazánkba láto­gatott Pierre Messmer fran­cia miniszterelnök, .akinek személyében első alkalommal üdvözölhettük Budapesten a Francia Köztársaság kor­mányfőjét A FORGALOM MEGKÉTSZEREZŐDÖTT A három évvel ezelőtti lá­togatás alkalmával örömmel állapíthatták meg a tárgyaló felek, hogy Franciaország és Magyarország kapcsolatai ál­talában kedvezően fejlődnek. Utaltak árra, hogy az együtt­működés ütemesebbé vált, bár még bőven van tennivaló és sok lehetőség vár kiakná­zásra. A két ország kapcsolatai­nak szempontjából jelentős volt, hogy 1968-ban megala­kult a magyar—francia gaz­dasági és ipari együttműkö­dési vegyes bizottság, majd 1970-ben új, hosszú lejáratú kereskedelmi és gazdasági megállapodást írtunk alá. Az eltelt öt esztendő alatt a két­oldalú forgalom megkétszere­ződött. A magyar export 94,2, a francia kivitel 87,8 száza­lékkal nőtt, ugyanakkor a szaldó jelentős magyar pasz- szívumot mutat. A kétoldalú forgalmat illetően, a magyar export fejlődését jelentősen befolyásolta az EGK élőmar­ha- és marhahús-beviteli kor­látozásának bevezetése. Amíg 1970—73 között a magyar el­adások évi átlagban mintegy 30 százalékkal emelkedtek, 1974-ben már visszaestek, miközben a francia export 32—33 százalékkal nőtt. Ez akadálya a kiegyensúlyozot­tabb kereskedelmi forgalom gyorsabb ütemű növelésének. A nemzetközi kereskedelem jelenlegi helyzetében sürge­tő probléma a hátrányos megkülönböztetések felszá­molása. Erre tett egyébként javaslatot az a szerződéster­vezet, amelyet a KGST nevé­ben Gerhard Weiss, az NDK miniszterelnök-helyettese, a végrehajtó bizottság soros el­nöke nyújtott át három hó­nappal ezelőtt a Közös Piac képviselőjének. KOOPERÁCIÓ A HARMADIK PIACON A két ország együttműkö­dése szempontjából jelentős lépés volt az 1974-ben jóvá­hagyott, újabb 10 évre szóló gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapo­dás. Ennek alapján lehetővé válik, hogy ne szakadjon meg az államközi kétoldalú szer­ződéses kapcsolatok, folyama­tossága; a vegyes bizottságok pedig, fórumot kínálnak a kétoldalú gazdasági szakkér­dések áttekintésére. Az Eu­rópai Gazdasági Közösség kö­zös kereskedelempolitikájá­nak hatályba lépése követ­keztében ugyanis 1975. janu­ár 1-től a magyar—francia árucsereforgalom alapján kétoldalú kereskedelmi meg­állapodások megkötésére már item került sor. A kooperá­ciós együttműködésben ugyanakkor gazdagabb sza­kasz kezdődhet, kibontakoz­hatnak a harmadik piacon megvalósuló műszaki-gazda­sági és ipari együttműködési kapcsolatok a magyar és a francia vállalatok között. Eddig mintegy 110 koope­rációs lehetőségből 23 koope­ráció jött létre. Közülük fi­gyelmet keltőek például a CII, valamint a VIDEOTON és a MOM—SAGEM szerző­dései a számítástechnika te­rületén; a RENAULT—SERI cég és a Rába Magyar Va­gon- és Gépgyár együttműkö­dése, ennek alapján kezdő­dött a RÁBA—MAN-motorok gyártása. 1975-ben új együtt­működési megállapodások születtek a Medicor és a Com, pagnle Generale de Radiolo­gie között, valamint áz Egye­sült Izzó—Jouffrieau harma­dik piaci együttműködés a Szíriában létesítendő lámpa­gyárra. IPARUNK IS EXPORTKÉPES ÁRUT KÍNÁL A magyar—francia árucse­re-forgalom szerkezetét te­kintve megállapítható, hogy 1975-ben a magyar export legnagyobb hányadát a me­zőgazdasági és élelmisza ,;ari cikkek, továbbá ipari fo­gyasztási cikkek alkották 40, illetve 35 százalékos részese­déssel. Gépipari exportunk elmarad attól a szinttől, ame­lyet ma már a korszerűsödő magyar ipar kínál; a magyar fél érthetően nagy fontossá­got tulajdonít a gépipari ex­port növelésének. Most arra lenne szükség, hogy a francia gazdasági körök felismerjék, a mezőgazdaság mellett a magyar ipar mind több ex­portképes árut kínál. Érde­mes itt rámutatni arra, hogy 1975-ben a forgalom értéke alapján Franciaország a ne­gyedik helyet foglalta el Ma­gyarország tőkés külkereske­delmi partnerei sorában az NSZK, Olaszország és Auszt­ria után. A magyar—francia gazda­sági és kereskedelmi kapcso­latoknak a múlt évtizedben bekövetkezett Ígéretes fejlő­dése ellenére a gazdasági kapcsolatok, s a kölcsönös le­hetőségek kihasználása elma­rad még a magyar—francia politikai és kulturális kap­csolatok szintjétől. Bízunk benne, hogy miniszterelnö­künk látogatásakor folytatan­dó tárgyalások újabb lendü­letet adnak általános és ezen belül gazdasági és kereske­delmi kapcsolataink tovább­fejlődésének. (Folytatjuk) Boros Béla Gierek és Schmidt Bonnban, a lengyel—NSZ& megál­lapodások aláírása után. Edward Gierek délben hazautazott az NSZK-ból. (Népújság telefotó — AP—MTI—láS) AHftvmk-.-sl*.­...... .............. ..........................

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom