Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-11 / 137. szám

VNAA/MWVWSAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/VVVVSAAAAAAAAAAA^/S/ Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Libanoni megoldást Libanonban! Sajtójelentések szerint, a szíriai reguláris csapatok beszüntették előnyomulásukat a libanoni főváros felé, s Bejruttól mintegy 20 kilométerre foglaltak új állá­sokat. Közben arabközi és nemzetközi síkon folyta­tódtak a diplomáciai erőfeszítések az értelmetlen vér­ontás megszüntetésére. Az Arab Liga miniszteri ta­nácsának rendkívüli konferenciája Kairóban egyhan­gúlag hétpontos csomagtervet fogadott el a Libanon­ban 14 hónapja dúló polgárháború befejezésére. A lé­nyege: a liga öt tagállama — Algéria, Líbia, Szudán, Szaúd-Arábia, Szíria —, valamint a Palesztinái Fel- szabaditási Szervezet katonáiból jelképes békefenntar­tó erőt küld Libanonba a szíriai alakulatok felváltá­sára. Az eddigi tapasztalatok alapján kétségesnek lát­szik, hogy ez a kompromisszumos terv megvalósítha­tó-e. A közös békefenntartó haderő létszámát és elin­dításának időpontját még nem tették közzé; ezt ké­sőbb Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára határozza meg. Tisztázatlan az is, hogy Szíria, amelynek jó né­hány ezer katonája Libanonban tartózkodik, milyen arányban marad a békefenntartó erők soraiban. A libanoni örökké változó helyzet szempontjából a legjobbkor hangzott el a TASZSZ szovjet hírügy­nökség nyilatkozata. Arra figyelmeztet, hogy a Liba­nonban történtek túllépik az ország határait. Ezt bi­zonyítja Franciaországnak az a nyilatkozata, hogy kész „békefenntartó csapatokat'’ küldeni Libanonba, és hogy az amerikai 6. flotta hajói az ország partjai közelé­ben cirkálnak. Rámutat a nyilatkozat arra is, hogy Szíria a vérontás megszüntetésével indokolta csapatai küldését Libanonba. Közben a testvérgyilkos harcok csak fokozódtak. S miután az a veszély fenyeget, hogy mindez széles körű nemzetközi konfliktussá fajulhat, a Szov­jetunió felszólítja a térségben érdekelt valamennyi ál­lamot: tartózkodjék minden olyan lépéstől, amely el­lentétes a függetlenség, a szuverenitás és a területi egység tiszteletben tartásának elveivel. Más szóval — miként ez Koszigin szovjet kormányfő legutóbb Bag­dadban tartott tárgyalásairól kiadott közös közle­ményben is szerepelt — „a libanoni válságot pozitív módon egyedül a libanoni nép oldhatja meg”. He­lyette — és kiváltképp ellene — senki más. (KS) Gierek Bonnban Minőségileg űi szakaszt kell nyitni a lengyel-NSZK kapcsolatokban Csütörtökön — Edward Gierek látogatásának harma­dik napján — egynapos szü­netet iktattak be a hivata­los lengyel—nyugatnémet tárgyalásokba. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára délelőtt ki­sebb körútra indult. Észak- Rajna-Wesztíáliában bányá­kat és üzemeket tekintett meg, majd Düsseldorfban a nyugatnémet gazdasági élet vezetőivel találkozott. A lengyel—nyugatnémet megbeszélések eddigi ered­ményét mindkét fél pozití­van értékelte. A megbeszéléseken a gaz­dasági kérdések domináltak. A nemzetközi kérdések kö­zül első helyen szerepelt az európai enyhülési politika folytatása. Szó volt ebben az összefüggésben a bécsi had­erőcsökkentési tárgyalások­ról, valamint a Közös Piac és a KGST kapcsolatairól. Szerdán este a lengyel pártvezető tiszteletére adott vacsorán Helmut Schmidt kancellár pohárköszöntőjé­ben melegen méltatta a láto­gatás jelentőségét. Megállapította, hogy a két nép viszonyát beárnyékolja a történelmi múlt, mert a né­metek „a hamisan értelme­zett németség nevében bar­bár pusztításokat hajtottak végre” Lengyelországban. „Mint németek, nem moshat­juk kezünket, és nem is akarjuk ezt tenni. Nem hi­vatkozhatunk néhány bűnö­zőre. és nem térhetünk napi­rendre a történelmi múlt fe­lett. Felejtés nem lehetséges, csupán megbocsátás.” Schmidt kitért arra is, hogy mások vétke nyomán sok ártatlan németnek is szenvednie kellett, „némete­ken is estek sebek”. Edward Gierek válaszában a kétoldalú kapcsolatok nor­malizálását a helsinki hatá-' rozatok végrehajtásának szé­lesebb keretébe ágyazta. Üd­vözölte a szövetségi kancellár szavaiból kicsendülő őszinte­séget, és mind a múlt, mind a jövő tárgyilagos megköze­lítésére irányuló készségét. Hangsúlyozta, hogy a jó együttműködés eredménye­ként „minőségileg új sza­kaszt” kell nyitni a két or­szág kapcsolataiban. Szerdán este — Edward Gierek látogatása alkalmá­ból — nagygyűlést rendezett Brémában a német kommu­nista párt- A gyűlésen töb­bek között felszólalt Her­mann Gautier, a DKP he­lyettes elnöke is. Gautier megállapította, hogy Gierek látogatása az enyhülést és a békét szolgálja. (MTI) Vendégünk az NDK külügyminisztere: Oskar Fischer Oskar Fischer 1923. márci­us 19-én született. Munkás­családból származik. Szabó­nak tanult, később főiskolai végzettséget szerzett- 1946 óta tagja a Német Szocialis­ta Egységpártnak. A VIII. kongresszus óta (1971.) az NSZEP KB tagja. Oskar Fischer 1946. és 1955. között az ifjúsági szövetség­ben dolgozott különböző funkciókban: így az FD'J já­rási titkára volt Spremberg- ben, majd az FDJ Branden­burg tartományi elnöke. 1951- ben a Szabad Német Ifjúság központi tanácsának tagja és titkára lett. 1951-ig a DernCk- ratikus Ifjúsági Világszövet­ség vezető munkatársává és titkárává történt kinevezésé­ig Brandenburg tartomány parlamentjének volt a kép­viselője. Oskar Fischer 1955-től dol­gozik a külügyminisztérium­ban. Először az NDK szófiai nagykövete, majd főosztály- vezető lett, 1965-től külügy­miniszter-helyettesként tevé­kenykedett. 1973-ban állam­titkárrá és a külügyminiszter állandó helyettesévé, majd 1975 januárjában a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterévé nevezték ki. Oskar Fischer magas álla­mi és társadalmi kitünteté­sek viselője­WAAWVWW A Á SZ-közgyűlés Elítélő dokumentum a chilei terrorról SANTIAGO: Az Amerikai Államok Szervezetének közgyűlése elé a chilei fasiszta junta meg­torló intézkedéseit leleplező újabb dokumentumokat ter­jesztettek. Chilei jogászok egy csoportja — köztük praktizáló ügyvédek és ke­reszténydemokrata személyek — az általuk aláírt és nyil­vánosságra hozott dokumen­tumban elítélik a katonai kormányzat hatalommal tör­ténő visszaélését, a megtor­lások politikáját, a fogoly­táborok fenntartását és a tö­meges bebörtönzéseket. Fel­hívják a figyelmet arra, hogy a titkosszolgálat teljhatalmú szervvé változott, csak Pino­chet tábornoknak tartozik fe­lelősséggel és tagjait a tár­sadalom legerkölcstelenebb rétegeiből toborozzák. Ugyancsak szerdán vált is­meretessé a londoni székhely- lyel működő nemzetközi Amnesztia nevű szervezetnek az AÁSZ közgyűléséhez in­tézett felhívása, amely kéri, hogy az AÁSZ lépjen közbe a chilei kormánynál az újabb letartózlatási hullám ügyé­ben. Szerdán utazott el a chilei fővárosból a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövet­ségének küldöttsége, amely 10 napot töltött az ország­ban az eltűntnek nyilvání­tott személyek sorsának ki­vizsgálása céljából. Amint az AÁSZ közgyűlésén részt vevő több delegációval és a sajtó­val közölték, vizsgálódásuk eredményeként megállapítást nyert, hogy több ilyen „el­tűntet” a rendőrség tartóz­tatott le. Sokoldalú kapcsolatok A Német Demokratikus Köztársaság belpolitikai hely­zete szilárd, politikai légköre jó. Rendszeresen és érezhe­tően emelkedik az életszín­vonal. Az NDK teljes nem­zetközi elismerést nyert, a két német állam viszonya normalizálódott. Az utóbbi években nagy sikereket ért el az NDK a gazdasági építőmunkában. A kedvezőtlen világgazdasági hatások ellenére népgazda­sága gyorsabb ütemben és egyenletesebben fejlődött 1971. óta, mint a megelőző időszakban bármikor. Az elmúlt tervidőszak je­lentős eredményeket hozott a lakosság szociális ellátása te­rén is. Dinamikusan fejlődik az NDK külkereskedelme, amelyben a szocialista or­szágok részesedése 70 száza­lékos. A Német Szocialista Egy­ségpártnak a közelmúltban lezajlott IX. kongresszusán elfogadott irányelvek a nép­gazdaság további tervszerű, dinamikus fejlesztését irá­nyozzák elő 1976—1980-ra. A termelés növelésének üteme csaknem valamennyi terüle­ten eléri, vagy meghaladja , az előző ötéves növekedési ütemet. A Német Demokratikus Köztársaság 121 országgal tart fenn diplomáciai kap­csolatot, tagja az ENSZ-nek és szakosított szervezeteinek, Összkínai laktanya 2. A tudat „maoizálása” AZ AZ ELGONDOLÁS, hogy létrehozzák az általá­nos szegénység társadalmát, amelyben az anyagi jólétnek már a puszta gondolatát is, mint „revizionizmust” vagy ..burzsoá elfajulást” üldözik, számos oknál fogva megva­lósíthatatlan. Az egyik ok ab­ban rejlik, hogy az ilyen tár­sadalom ellentmond a szocia­lizmus tudományos elméleté­nek. a kínai nép érdekeinek. Igaz. Kína még mindig pa­raszti ország, s élőek az 1851-ben fellázadt parasztok által létrehozott tajping-ál- lam egyenlősítő eszméi. Igaz az is. hogy a kínai nép meg­győződött arról, milyen szo­morú következményekre ve­zethet az egyenlősdi. Az 1958. és 1959. években a parasztok hónapokig a népi kommunák „ingyenes” étkezdéiben nyo­morúságos élelmiszer-fejada­got kaptak az azonos termé­szetbeni ellátás alapján. Kí­na mind ez ideig nem felejt tette el ennek ..a kommuniz­musba való idő előtti belé­pésnek” súlyos következmé­nyeit. 1976. június 11., péntek Következésképpen az ese­mények logikája folytán Mao Ce-tungnak és csoportjának múlhatatlanul el kellett jut­niuk ahhoz a megállapítás, hoz. hogy az abszolút hata­lom rendszerének megszi­lárdítása céljából szükség van az egész kínai nép „vi­lágnézetének átalakítására”, így látott napvilágot az az újabb utópia, hogy Mao Ce- tung eszméi alapján össztár­sadalmi méretekben végre kell hajtani a „személyiség reformját”. S itt újból meg- győ?ődünk róla, hogy ennek az eszmének a gyökerei ,a saját képességek tökéletesíté­séről” szóló konfuciánus ta­nításig nyúlnak vissza. A hajdani filozófus ebben lát­ta minden politikai, szociá­lis. etikai elv alapját. Konfu. cius a következőt mondta: „Mindenki — a mennyek fiá­tól (vagyis a császártól) kezdve, egészen az egyszerű népből származó emberig — saját képességeinek tökéle­tesítésében lássa mindennek változatlan alapját”. Nos. most Mao Ce-tung megkísérli gyakorlatilag rea­lizálni azt a konfuciánus té­telt hogy mivel a társada. lom tökéletessége a szemé­lyiség tökéletességétől függ, azért szükség van az egész társadalom „megjavítására”. Mao Ce-tung azonban nem. csak ezt a tételt kölcsönöz­te Konfuciustól. és más régi kínai gondolkodótól. Mao Ce. tung voltaképpen saját esz­mei poggyászába belevette a régi kínai idealista filozófiai iskolának az erkölcsi ténye­zők mindenható erejéről szó­ló alapvető tételeit. AZT HIRDETI, hogy az ember tudata. függetlenül létének objektív feltételeitől, önkényesen alakítható. Elég felidézni szavait, hogy „a kí­nai tudata — tiszta papírlap, amelyre a leggyönyörűbb hieroglifák rajzolhatok”. Ezekben az eszmékben sok minden megtalálható Konfu- ciusz Mo-ce kínai idealista filozófus tanaiból, de semmi sincs bennük a marxizmus— leninizmusból. Marx—Lenin tanítása az emberi lét konk­rét feltételeivel bizonyítja az emberi nézetek, eszmék, az egész világnézet feltételezett- ségét. Manapság Kínában a mao­isták óráról órára ismétlik, hogy el kell sajátítani „Mao Ce-tung eszméit”, s akkor majd az emberi tudat átala­kul, az ember eljut a leg­nagyobb bölcsességig. Kínában hajdanában ezt tanították: ne tégy semmit, ne vitatkozz, ne töprengj. mielőtt nem tanulmányozod, hogy mit mondtak „az égé. szén bölcs kormányzók”. Kínában ma ezt állítják: ne fogj bele semmibe, amíg nem gondolsz arra, hogy mit mondott erről Mao Ce-tung. Régebben ismerni kellett a klasszikus könyveket és ér­teni kellett kommentálásuk­hoz. Ma Konfuciuszt Mao Ce-tung mondásaival cserél­ték fel. Ismertek Mao híveinek azok az eszközei és módsze­rei. amelyekkel Mao eszméit minden kínai „tudatosításá­ra” használják. Az ideológiai ellenfelek testi, morális gyötrésén kívül a Mao-cso- port kidolgozta a „legböl- csebb vezető” eszméi tanul­mányozásának valamiféle szertartását. MAO CE-TUNG úgy véli, hogy eszméit ezen a módon lehet meggyökereztetni min­den kínai tudatában. S ak­kor majd az ország. Mao kí­vánságának megfelelően, át­alakul. Hiszen Konfuciusz is a szertartások és az erkölcs segítségével kívánta elérni Kína újjászületését. Ezek az egybeesések, bár milyen természetellenesek, nek tűnjenek is első pillan­tásra, nem lehetnek véletle­nek. (Folytatjuk.) L. Kjuzadzsjan, a történettudományok doktora (APN—KS) s valamennyi jelentősebb nemzetközi szervezetnek. Az NDK egyeztetett külpo­litikát folytat a szocialista közösség országaival- Erősíti kapcsolatait a szocialista or­szágokkal, támogatja a szo­cialista integrációt és a szo­cialista országok népeinek sokoldalú közeledését. Kül­politikájában kiemelt helyet foglal el a szövetség és ba­rátság erősítése a Szovjet­unióval, amellyel 1975. októ­ber 7-én új barátsági szerző­dést írt alá. Az NDK meg­különböztetett figyelmet for­dít a barátság és együttmű­ködés elmélyítésére a szom­szédos szocialista országok­kal, valamint a varsói szer­ződés más tagállamaival. A békés egymás mellett élés elve alapján, a helsinki záróokmány szellemében fej­leszti kapcsolatait a fejlett tőkés országokkal. Az NDK— NSZK alapszerződésének megkötése alapvető válto­zást indított el a két Német­ország viszonyában. Egyes területeken már sikeresen lezárultak az egyezményes szabályozást célzó tárgyalá­sok, sor került állandó kép­viseletek felállítására, eredmé­nyesen működik a határ-, a közlekedési és a tranzitbi­zottság. A két német állam kapcsolatainak normalizá- lódási folyamatát zavarja és fékezi az, hogy az NSZK to­vábbra is a kapcsolatok bel- német jellegét hangsúlyoz­za, és egyoldalúan értelmezi a Nyugat-Berlinről kötött négyoldalú megállapodást. Az NDK nagy jelentőséget tulajdonít a politikai kap­csolatok fejlesztésének és széles körű támogatásban ré­szesíti a nemzeti felszabadí­tó mozgalmakat, a független­né vált országokat. A Ma­gyar Népköztrsaság és a Né­met Demokratikus Köztár­saság közötti kapcsolatok sokoldalúan fejlődnek. Párt­ós kormányküldöttségeink ta­lálkozója 1970-ben Berlin­ben, 1972-ben Budapesten, valamint a miniszterelnökök tárgyalása 1974-ben Buda­pesten elősegítette, hogy együttműködésünk vala­mennyi területen dinamiku­san fejlődjék. A nyílt, elvtársi jellegű eszmecserék további lendületet'adtak az együttműködés új formái­nak feltárásához. Gazdasági kapcsolataink intenzívek- A két ország kö­zötti kereskedelmi árucsere­forgalom növekedése az utóbbi évtizedben évi átlag­ban meghaladta a tíz száza­lékot. A tényleges forgalom mintegy tíz százalékkal volt nagyobb az elmúlt ötéves tervben az előirányzottnál. A két ország gazdasági együtt­működésében egyre nagyobb szerepet kap a kooperáció és a specializáció. Szakosítási megállapodást kötöttünk a közúti járműgyártásban is. 1975-ben komplex mezőgaz­dasági együttműködési kor­mányegyezményt írtunk alá, Az alapanyagok kölcsönös szállítása fontos helyet fog­lal el árucsere-forgalmunk­ban. Az NDK vegyi alap­anyagokat, kálit és cemen­tet, Magyarország alumíniu­mot és gabonát szállít. Je­lentősek a magyar tervezési­szerelési szolgáltatások is. Nagy politikai jelentőséget tulajdonítunk a két ország közötti munkaerő-egyezmény­nek. Az 1967-ben aláírt egyez­mény alapján eddig csak­nem harmincezer magyar fia-. tál fordult meg az NDK-ban. Jelenleg mintegy hétezren dolgoznak a Német Demok­ratikus Köztársaság külön­böző városaiban. Az elmúlt években meg­élénkültek a társadalmi és tömegszervezetek kapcsola­tai. A két ország megyéi, vá­rosai és üzemei között kiala­kult közvetlen kapcsolatok, valamint a turizmus erősíti népeink barátságát és együtt­működését­Jelentősen megerősödtek kulturális-tudományos és ideológiai kapcsolataink. Az 1973-ban létrehozott kultu­rális és tudományos kor­mányközi vegyes bizottság eredményesen dolgozik. Á színházművészeti napok, a nemzeti ünnepek alkalmából rendezett barátsági hetek ki­emelkedő eseményei voltak kulturális kapcsolatainknak. (MTI) Üj hústermelő objektum Mongóliában ULÁNBÁTOR: A Mongol Népi Forradal­mi Párt XVII. kongresszusa tiszteletére a Szovjetunió ha­táridő előtt átadta Mongóliá­nak a Halhin-Golban épült komplex állattenyésztő álla­mi gazdaságot. A hústerme­lésre specializált hatalmas lé­tesítmény elkészültével az or­szágban először valósul meg az állattenyésztés teljesen belterjesített nagyüzemi for­mája. A gazdaság összesen mintegy 20Ó objektumból álL Az istállóépületeken kívül a takarmányozás biztosításá­ra gépesített mezőgazdasági részlegeket, modern vágóhi­dat, lakóépületeket és közössé­gi épületeket is létesítettek Halhin-Golban. A gazdaság­nak várhatóan kiemelkedő szerepe lesz egész Kelet- Mongólia mezőgazdaságának és életszínvonalának fellendí­tésében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom