Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-09 / 135. szám

í Kedd esti külpolitikái kommentárunk: I Zsoldosok a bíróság előtt AZ ANGOLAI FŐVÁROSBAN, Luandában, meg- < cezdődik tizenhárom elfogott zsoldos pere. Máris meg- í tartotta első ülését az a tekintélyes személyiségekből > álló nemzetközi bizottság, amely Angola népi kormá- i -lyának meghívására részt vesz a tárgyaláson. Mivel a vádlottak között jó néhány brit állampolgár akad, > meghívták Anglia képviselőjét is. Már az előkészüle- | tekből is kitűnik, hogy ez a tárgyalás nemcsak a győz- 1 tesek igazságszolgáltatása, nem egyszerűen a bűnösök' £ megbüntetése, hanem több annál: bizonyos jelenségeit | látványos, messzehangzó elítélése. í Zsoldosok állnak bíráik előtt és a zsoldos eleve £ a múltból ittmaradt fogalom. A kolonializmus is az és 5 aligha véletlen, hogy az elnyomott fekete kontinens ? diadalmas harcának e végső szakaszában és mindig az \ utóvédharcot folytató gyarmatosítók oldalán találjuk j a letűnt idők e komor árnyait, a pénzért gyilkolok ? gyülevész seregét. ANNAK IDEJÉN KONGÖBAN TŰNT FEL a hír­hedt Müller, az „örült Mike”-nak „becézett” Hoare kapitány. Ott is két anakronizmus talált egymásra, a zsoldos és a gyarmatosítás, Angolában is ez történt. De a folyamat kérlelhetetlen: a zsoldos vesztes oldalon állt Kongóban, most Angolában is. Mivel ez a rezsim még létezik, mivel a Dél-Afri­kai Köztársaságban még mindig az élet rendje a fajok brutális rangsorolása, a luandai per több értelemben is üzenet, figyelmeztetés. A világ megérti majd, hogy az ítélet nemcsak a vádlottak személyes sorsát dönti el, hanem verdikt mindazok felett, akik a múlt erőit támogatták Angolában és most ezt teszi Salisbury és Pretoria irányában — akik küldték és fizették az atomkorszak zsoldosait. A LIÁNKÉNT NÉPEK TESTÉRE FONÓDÓ, foj­togató szupermonopóliumok „nemzetek felettiségével” a zsoldosok hazátlanságával a népek nemzetközisége, a szolidaritás ereje állt szemben Angolában — és győ­zött, ott is győzött! Ez a szolidaritás szól'majd Luan­dában a bírói pulpitusról, a vádlottak padján pedig nemcsak tizenhárom nyomorúságos bérgyilkos áll... Leonvid Brezsnvev beszéde Harcok Bejrutban — tárgyalások Kairóban Még életbe sem lépett a hétfő eéte bejelentett tűzszü­net, máris újból fellángoltak a harcok Bejrutban és kör­nyékén. A szembenálló felek akciói miatt bezárták a liba­noni főváros nemzetközi re­pülőterét. A harcokban 6ok polgári lakos életét vesztette, de még a legutóbbi összecsa­pások előtt sikerült kevésbé veszélyes helyekre kitelepíte­nie nőket és á gyerekeket. A palesztin hírügynökség . jelentése szerint a szíriai csa­patok á főváros déli részébe vezető utakon harcolnak, s mintegy 30 kilométerre van­nak Bejruttól. Tekintettel az igen kiéle­ződött libanoni helyzetre, kedden Kairóban összeült az Arab Liga tanácsának rend­kívüli külügyminiszteri ülé­se, amelyet eredetileg június 9-re terveztek. Tripolíból kedden Kairóba érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ-vb elnöke a kora dél­utáni órákban 70 perces esz­mecserét folytatott a legfris­sebb libanoni fejleményekről Mahmud fiiaddal, az Arab Liga főtitkárával, valamint Iszmail Fahmi egyiptomi mi­niszterelnök-helyettessel, külügyminiszterrel. Arafat részt vesz az Arab Liga tagállamai külügymi­nisztereinek Kairóban meg­nyílt rendkívüli ülésszakán. A kora délutáni órákig az Arab Liga 18 tagállama je­lentette be, hogy részt kíván venni a PFSZ kérelmére ösz- szehívott rendkívüli üléssza­kon. Jordániából és Libanon­ból délután még nem érke­zett válasz. (Folytatás az 1. oldalról) Bevezetőben megállapítot­ta. hogy a kedden kezdődött szovjet—indiai tárgyalások a két ország közötti kapcsola­tok újabb fontos szakaszát jelentik. Brezsnyév méltatta a sza­kadatlanul erősödő szovjet— indiai barátságot, hangoztat­va, hogy ez az elszakíthatat­lan barátság korunk két nagy erejének, a szocializ­mus világának és a gyarmati uralom alól felszabadult, a független, progresszív fejlő­dés útjára lépett országoknak egységét testesíti meg. A szovjet külpolitikának ezért egyik fontos célja a szovjet— indiai kapcsolatok megszi­lárdítása— jelentette ki a főtitkár. — Nem sok idő telt el az­óta, hogy legutóbbi Delhiben találkoztunk — mondotta ez­után Brezsnyév —, de mint ismeretes, a politikai időt nem a naptárral, hanem a naptárt megtöltő esemé­nyekkel mérjük. Az utóbbi évek nagyon tartalmasak voltak. Sok pozitív változás történt a nemzetközi színté­ren és az országaink közöt­ti kapcsolatokban egyaránt. — A szovjet—indiai kap­csolatok tovább erősödtek és új tartalmat kaptak• Terv­szerűen megvalósulnak az előző, Delhiben megtartott ta­lálkozónkon megkötött fontos megállapodások és egyezmé­nyek. Együttműködésünk te­rületei jelentősen szélesed­nek. Még szorosabb lett a né­peink közötti barátság. A szovjet—indiai béke-, barátsági és együttműködési szerződés jól kifejezi a két nép alapvető érdekeit, s egy­úttal előmozdítja a béke és stabilitás megszilárdulását Ázsiában és — nemcsak ott — mondotta Brezsnyev. A szovjet—indiai együttműkö­dést illetően kijelentette, hogy további lehetőségek vannak azok elmélyítésébe és tökéletesítésére. Az SZKP KB főtitkára nagyfa értékelte az indiai kormány­nak és az összes indiai de­mokratikus és haladó erő­nek arra irányuló erőfeszíté­seit, hogy megszilárduljon a szovjet—indiai barátság és együttműködés. Ennek érde­kében — fűzte hozzá — ma­gunk is minden lehetőt megteszünk. Az utóbbi években a vi­lágban bekövetkezett politi­kai változásokról szólva Brezsnyev rámutatott, hogy fontos kormányközi lépések történtek az Európában a második világháború után kialakult határok politikai és jogi megerősítésére. A nemzetközi kapcsolatok gya­korlatában mindinkább meg­honosodnak a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésé­nek elvei. Számos megálla­podás jött létre, amelyek fé­kező hatással vannak a fegy­verkezési versenyre, össze­omlott az utolsó gyarmatbi­rodalom- Megerősödött és továbbfejlődött a szocialista államok és a harmadik világ független, szabadságszerető országai közötti barátság és együttműködés — állapította meg Brezsnyev. Hangsúlyoz­ta, hogy az Indiai Köztársa­ság is hozzájárult ezekhez az eredményekhez politikájá­val, és nagy nemzetközi te­kintélyt vívott ki. — A feszültség enyhülése — folytatta — ma már élő valóság és mély gyökereket eresztett. Megvannak az elő­feltételei annak, hogy az eny­hülés valóban visszafordít­hatatlan legyen. De másra is oda kell figyelni: az utóbbi időben észrevehetően meg­nőtt a feszültség enyhülése ellenfeleinek aktivitása. Mint­ha most döbbentek volna rá, hogy vesztes ,. írtyáik van­nak. Az enyhülés meghiúsí­tására törekedve minden módon rágalmazzák a Szov­jetunió és más szocialista or­szágok politikáját. Divatba hózták a „hidegháború” ide­jén elkoptatott vádakat, az „agresszív szándékokról”, a „világuralomra” való törek­vésről és más hasonlókról. — Válaszunk egyszerű: netrt törekszünk világura­lomra. NiMi rá szükségünk. Éppen fizok törekszenek vi- láguralomrá, avatkoznak be más Országok és népek bel- ügyeibe, és próbálják rájuk kényszeríteni akaratukat, akik olyan buzgón hadakoz­nak a béke megszilárdulása és az enyhülés elmélyülése ellen■ De ismeretes, hogy kik utasítják vissza a fegyverke­zési verseny valóságos kor­Konferencia és letartóztatások A Havannából érkezett rá- diójelent(psek beszámolnak arról, hogy Henry Kissinger amerikai külügyminiszter megérkezett Santiago de Chi­lébe, ahol három napra át­veszi küldöttségének vezeté­sét az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) közgyűlé­sén. A chilei ellenállók havan­nai bizottsága, nyilatkozatá­ban rámutat, hogy amíg a külügyminiszterek az emberi jogokról vitatkoznak, Chilé­ben folytatódik a letartózta- tási hullám. A nyilatkozat szerint március elejétől nap­jainkig 2500 személyt vettek őrizetbe Chilében. ist«, jánins Su szerda Még vannak kiaknázatlan lehetőségek Magyarország és Franciaország kapcsolatairól A NEMZETKÖZI és ezen belül is az európai politikai légkör alakulásának kedvező tényezője, hogy a magyar- francia kapcsolatok az el­múlt időszakban kielégítően fejlődtek. A két kormány nézete számos nemzetközi kérdésben azonos, vagy kö­zel áll egymáshoz. A magyar —francia párbeszéd folytatá­sát biztosítják azok a kor- mánymegállapodások, ame­lyek a politikái, a gazdasági, a kulturális és a tudományos élet területeit érintik. Politikai kapcsolataink alakulásában jelentős ese­mény volt Fock Jenő 1968. évi párizsi és Pierre Mess­mer francia kormányfő 1973. évi francia látogatása. E látogatások hosszú távon megszabták a kapcsolatok alakulását. Rendszeresek a külügyi konzultációk is. 1975. júniusában Púja Fri­gyes külügyminiszter tár­gyalt a francia fővárosban, majd néhány hónappal ké­sőbb Bemard Destremau francia külügyi államtitkár látogatott Magyarországra- A további együttműködésre útmutatóul szolgál a helsin­ki záróokmány is. Gazdasági kapcsolata­inkban jelentős esemény volt a két ország között 1970-ben megkötött hosszú lejáratú kereskedelmi és gazdasági megállapodás. Azóta orszá­gaink árucsere-forgalma megkétszereződött, a magyar export 94,2, a francia kivitel pedig 87,8 százalékkal nőtt 1975. végéig. Magyarország tavaly 303 millió francia frankért exportált termékei­ből, míg vásárlásaink értéke 583 millió francia frank volt Az elmúlt öt évben egymilli- árd francia frank magyar passzívum keletkezett. A MAGYAR—FRANCIA gazdasági kapcsolatok meg­élénkülését akadályozó té­nyezők az európai gazdasági közösség megkülönböztető importkorjátozó intézkedé­sei, valamint az export—im­portnak a lehetőségekhez nem mindig alkalmazkodó szer­kezete. Az 1974 novemberé­ben született tíz évre szóló gazdasági, ipari és műszaki- együttműködési megállapo­dás jól szolgálja a két or­szág közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlődését; az áruszállítások — a kedvezőt­len világgazdasági helyzet el­lenére is — bővültek; az új ipari és kereskedelmi együtt­működési formák száma is nőtt. Mégis, számos olyan te­rülete van a gazdasági együttműködésnek, ahol még kiaknázatlanok a lehetősé­gek. A magyar kivitelben a mezőgazdasági és élelmi- szeripari cikkek dominálnak, az ipari fogyasztási cikkek exportja mellett. A gépipari szállítások értéke azonban lényegesen kisebb, mint a Franciaországból importált gépi berendezéseké, a ma­gyar exportban csupán 4—6 százalékos arányt képvisel­nek. Franciaország szállítá­saiban az anyagok, a félkész- termékek és alkatrészek sze­repelnek a legnagyobb súly- lyal, mintegy 55—60 százalé­kát adják a magyar behoza­talnak. A gépek és berende­zések aránya az utóbbi öt évben 16—25 százalék között változott- Magyar vállalatok 1975-ben 146 millió frankért vásároltak francia gépi be­rendezéseket. Lényegesen nagyobb le­hetne a gépipari forgalom, ha a két ország vállalatai job­ban kiaknáznák a kooperá­ciókban rejlő lehetőségeket. Eddig 25 magyar—francia kooperációs megállapodás született, a legjelentősebbek a szerszámgépipar és a szá­mítógépgyártás területén jöt­tek létre. A jövőben hasonló együttműködés alakulhat ki a híradástechnikában, a jár­műiparban, a mezőgazdasági gépgyártásban, a konfekció- iparban, az építőiparban és a vízgazdálkodásban is. Jó lehetőség kínálkozik olyan kétoldalú megállapodások­ra iS, amelyek révén a fran­cia és a magyár vállalatok közösen lépnek fel harmadik piacokon. Jó példa erre az . Egyesült Izzó és a francia Joufrieau-cég megállapodá­sa, amelynek alapján közö­sen' létesítenek lámpagyárat Szíriában. KULTURÁLIS KAPCSO­LATAINKBAN a meglevő lehetőségek jórészt kihasz­nálatlanók. Magyarországon széles körben hozzáférhető­ek és elismertek a francia kulturális értékek, a magyar kultúra franciaországi ter­jesztése azonban nem köze­líti meg ezt a szintet. Ha­zánkban 1975-ben 64 francia szerző művét adták ki, a Magyar Televízió pedig ösz- szesen 6ö francia műsort vá­sárolt (MTI) látozására vonatkozó ismétel­ten megtett javaslatainkat, kik duzzasztják fel a katonai költségvetéseket és sürgetik a még pusztítóbb fegyverfaj­ták fejlesztését. — Pontosan látjuk e ne­gatív jelenségeket és elha­tározásunk, hogy szembesze­gülünk velük. Az enyhülés fejlesztése és elmélyítése ko­runk parancsa, a népek köve­telése, amelyet a tartós bé­kéhez fűződő létfontosságú érdekük diktál. Leonyid Bresznyev hangsú­lyozta, hogy az általános bé­ke számára milyen óriási je­lentősége lenne, ha Ázsiá­ban, ahol az emberiségnek több mint a fele él, a békés egymás mellett élés elvei tar­tósan megszilárdulnának. — Nézetünk szerint — mondotta — itt is létrejön­nek az enyhülésre való át­térés feltételei. Elhallgattak a fegyverek Indokínában, és a politikai színtérre lép a bé­ke olyan ereje, mint az egye­sült Vietnam. Dél-Azsiában pozitív változások történnek. Megelégedéssel vettük tudo­másul, a közelmúltban meg­tartott indiai—pakisztáni tár­gyalások eredményeit, ame­lyek véleményünk szerint elő fogják mozdítani a helyzet további rendeződését ebben a térségben. — Ugyanakkor megértjük, hogy az ázsiai helyzet még mindig elég bonyolult. Ázsiá­ban vannak olyan erők, amelyek nem számolnak az államok jogaival és szuvere­nitásával, más népeket pró­bálnak uralmuknak aláren­delni. — Vegyük például az In­diai-óceán problémáját. Mint ismeretes, egyes hatalmak, annak ellenére, hogy e tér­ség távol van tőlük, növelik itteni fegyveres erőiket, új katonai támaszpontokat épí­tenek. Felmerül a kérdés, hogy miért teszik ezt? Mindez ért­hetően nyugtalanítja a part menti országokat, s jogosan vé­lik úgy. hogy e politika veszé­lyezteti függetlenségüket és biztonságukat. E politika, bennünk is aggodalmat kelt. — A Szovjetunió számára korántsem közömbös, hogy vajon az Indiai-óceán a béke övezete lesz-e, vagy pedig megmaradnak-e itt a meg­levő idegen katonai támasz­pontok és újak épülnek-e. Álláspontunk világos. Egy­értelműen kijelentettük, hogy a Szovjetuniónak nem volt és nincs szándékában kato­nai támaszpontokat építeni az Indiai-óceánon. Ugyanerre szólítottuk fel az Egyesült Államokat és várjuk tőle a világos választ. — A Szovjetuniónak a jö­vőben is az a szándéka, hogy tevékenyen részt vegyen az ázsiai kontinens sürgető problémáinak megoldását cél­zó utak keresésében. Támo­gatjuk mindazokat a javasla­tokat, amelyeket az ázsiai bé­ke és biztonság gondja diktál, köztük azt is. hogy az ázsiai államok közös erőfeszítések­kel szavatolják a békét és a biztonságot. — A Szovjetunió üdvözli, hogy a világpolitikában meg­növekedett a fejlődő orszá­gok szerepe. Változatlanul támogatja az egyenjogú po­litikai és gazdasági kapcsola­tokért, a társadalmi haladá­sért vívott harcukat. Ezek az országok már ma is jelentő­sen hozzájárulnak a nemzet­közi légkör egészségesebbé válásához. Ezzel kapcsolatban pozitívnak tartjuk az el nem kötelezett országok mozgal­mát, amelyben kimagasló sze­repe van az Indiai Köztársa­ságnak. Sikeresen kiállták az idő próbáját azok az elvek, amelyeken e mozgalom ala­pul. Az SZKP KB főtitkára végezetül újabb sikereket kí­vánt az indiai kormánynak és népnek, s megerősítette, hogy a Szovjetunió a jövő­ben is India megbízható ba­rátja lesz. Indira Gandhi, válaszbeszé­dében méltatta a Szovjetunió béketörekvéseit, a szovjet- indiai barátságot. Az Olaszországban zajló választási gyűléseken az „olasz szociális mozgalom” nevű újfasiszta szervezet újabb provo­kációkat hajtott végre. A főváros központjában tagja meg­támadták a súlyosbodó gazdasági terhek ellen tüntető mun­kanélküliek egy csoportját. Egy személy meghalt, heten sú­lyosan megsebesültek. (Népújság telefotó—AP—MTI—KS) A BÉLAPÁTFALVI CEMENTGYÁR területére érettségivel és lehetőleg szakmai gyakorlattal rendelkező forgalmi diszponenst keres az Építőipari Szállítási Vállalat Miskolci Üzemegysége. Fizetés kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet: Építőipari Szállítási Vállalat Miskolci Üe. Miskolc, Besenyői n., forgalmi osztály Telefon: 17-211 / íj fasiszta provokáció

Next

/
Oldalképek
Tartalom