Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-04 / 131. szám
21.10 FELADAT Tévéjáték I. rész Zsoldos Péter tudományosfantasztikus regényéből, — amely 1972-ben a triesti Eurocon I. fesztiválon nagy- dijat nyert — készített tévé- filmet Várkonyi Gábor rendező. — A regény csak alapja a tévéjátéknak, — mondja Zsoldos Péter, — mégis az események ive, az űrhajó legénységének sorsa lényegében változatlan maradt. Én hiszek a műfajok önállóságában; a tévéfilm nem ugyanaz a műfaj, mint a regény, de ugyanaz a magva. A fantázia világában emberi történetet akartunk ábrázolni, a képzelet és a valóság egymásba fonódásával. Szereplők: Rajhona Ádám, Fodor Tamás, Tolnai Miklós, Szigeti András. Harmincöt és fél ezer jelenlkező az egyetemek, főiskolák nappali tagozatára Harmincötezer-ötszázhu- szonhatan jelentkeztek az idén a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán meghirdetett mintegy 15 és fél ezer helyre — ez derül ki az egyetemi számítóközpontban most elkészült, a pályázók legfontosabb adatait tartalmazó statisztikai tájékoztatóból. Az idei túljelentkezés a tavalyinál valamivel kisebb, 229,9 százalékos. A tanítóképző főiskolák és a műszaki egyetemek kivételével a különböző egyetemekre és főiskolákra a tavalyinál tíz százalékkal kevesebben jelentkeztek. A csökkenés nem a továbbtanulás iránti érdeklődés lanyhulásáról tanúskodik, a demográfiai hullámzással függ össze. Először két évvel ezelőtt érettségiztek a korábbinál kevesebben a középiskolákban, ez a hullámvölgy tükröződik az idei felvételi statisztikában. Egyes pályák iránt megnőtt az érdeklődés is, a tanítóképző főiskolákon a tavalyinál 35, a műszaki egyetemeken 7,5 százalékkal többen szeretnének továbbtanulni. Abszolút számban a legtöbben, 2824-en a Budapesti Műszaki Egyetemre, 2758-an az Eötvös Loránd Tudomány, egyetemre, 1791-en pedig a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre jelentkeztek. A sort az egri tanárképző főiskola folytatja 1658 pályázóval. Általában elmondható: az eddiginél többen érdeklődnek a pedagógus pálya iránt. Ezernél többen jelentkeztek a nyíregyházi és a pécsi tanárképzőbe és a nyolc tanítóképző főiskola közül a legtöbben Győrben, Debrecenben, Budapesten és Kaposvárott szeretnének képesítést szerezni. Az idei jelentkezési adatok azt bizonyítják, hogy továbbra sem csökken az érdeklődés a bölcsészkarok, az orvosi és a jogi pálya iránt. Minden házba eljutni Könyvek és olvasók Szűcsiben Nincs háromezer lakosa Szűcsinek, s megközelítően háromszáz beiratkozott olvasót tart számon a községi könyvtárban Hevesi Tiborné. Nem sok ez, de nem is kevés. Mint ahogyan az évi beszerzési keret tízezer forintját megtoldhatná például a nemrég egyesült termelőszövetke- zec. Bár úgy van ezzel a könyvtár vezetője, hogy addig nem érdemes különösebben gyarapítani a 4600 kötetes állományt. amíg ennek sincs megfelelő helye. Talán ha sikerül a csere! Tervezik ugyanis, hogy a bányász művelődési otthonban tanyázó KISZ-szervezet költözne ide, a külön bejáratú helyiségbe, a könyvtár pedig a tágasabb, jobb beosztású ifjúsági klubot birtokolja majd. — Hogy mikor? Talán a közeljövőben. Addig nem is nyúlok a tízezer forinthoz, amivel megtoldta idei költségvetésünket a tanács. Új bútort szeretnék rajta vásárolni ... * Miközben mindezt megtudjuk a nehezen oldódó könyv- tárosnőtől, aki pedagógus munkája mellett istápolója Szűcsiben az olvasás magasztos ügyének, sűrűn nyílik az ajtó. Jobbára fiatalok jönnek. Mint például az általános iskolát most befejező Kalyó Erzsébet, vagy Bóta Évi, aki Juhász Gyula összes verseit hozza éppen vissza. Aztán itt van Benus Melinda, s alkudozik. hogy az engedélyezettnél több könyvet vihessen egyszerre haza, mert ő szolgálja az egész famíliát. A „normát” valami autós könyvvel akarja megtoldani. Nemrég vadonatúj Zsiguli került a házhoz. Az olvasók életkori megoszlásának aránya igen kedvező. Annyi a húsz év feletti, amennyi az iskolás. Tehát tanulmányaik végeztével kevesen kopnak le, illetve Hevesi Tiborné ügybuzgalma, ötletessége révén a felnőttek köréből pótlódik a hiány. Sokféle lehetőséget megragad. A szövetkezet szocialista brigád vezetőinek ülésén például Kalcsó Pálnét, Koczka Józsefnét, Rácz Rozáliát szervezte be. A népfront nőbizottságának szabás-var rás tanfolyamára elcipelt könyvek Deák Ferencnét kötötték az olvasó mozgalomhoz. S igencsak eredményesek a művelődési otthon eseményeihez kapcsolt könyvkiállítások. A változatos anyag mindig megnyeri egy-két ember érdeklődését. Nagyon ügyesen szervezte meg a könyvtár vezetője az idősebb, nehezen mozduló OlMMMM 1976. június 4., péntek falusiak olvasmány ellátását. Van 15—20 „utcabizalmija’’ az iskolából, ezek hordják- viszik a közelükben lakóknak a szellemi táplálékot. De élvejzik ezt a kedvezményt az olyanok is, akik reggeltől estig munkálkodnak valamerre, s nyitva tartás idején nem jutnának el a könyvtárba. Ottjártunk alkalmával éppen Trombitás András villanyszerelőnek válogatott össze néhány kötetet Hevesi Tiborné. — Megüzenik, hogy mit kérnek? — Eleinte. S inkább csak a témakört, ami érdekli őket. Idővel aztán megismerem az ízlésüket, elég a nevüket hallanom, hogy összeállítsam a küldeményt. Szekeres Pali bácsi például Móricz, Mikszáth rövidebb lélegzetű írásait kedveli. Az egyik termelőszövetkezeti brigádtagnak, Hordós Károlynak mindig háborús könyveket, ismeret- terjesztő útleírásokat, vadászkalandokat küldök. S igen sok öregebb olvasónk portájára kerülnek szőlészeti, borászati, kertészeti szakkiadványok, hogy a bennük rejlő tudomány a háztájiban, a ház körüli kertekben váljék haszonná. ★ Részlet egy Szűcsiben készült szociológiai felmérésből. Téma: a szabad idő! „Körösi László. Tizenkilenc éves. Géplakatos. Munkahelye Gyöngyös, KAEV. Reggel hattól délután kettőig dolgozik. Hazaérve ebédel, majd naponta olvas este hatig. Lapokkal kezdi. Népújság, Magyar Ifjúság, Világ Ifjúsága. Rádió újság. Van ötven- kötetes könyvtára, s hét esztendeje kölcsönöz a községiből. Legutóbb kivitt művek Ady versei és az Édentől keletre. Tévét nem néz, szabad idejének negyedét olvasással tölti. Csütörtökönként mozi, más estéken beat-zene magnóról, baráti körben. Ilyenkor beszél olvasmányélményeiről, s könyveket ajánl a cimboráknak. Szombatonként esti tánc Gyöngyösön. Vasárnap korai fekvés . Ugyanebből a felmérésből, egy oldallal odébb. „Bállá Anna’. Tízéves. Szülei szövetkezeti tagok. A háznál könyv nincs. Húszesz- tendős bátyja időnként sporttárgyú kiadványt vesz kézbe. A kislány két esztendeje beiratkozott olvasója a községi könyvtárnak. Naponta 6— 8 oldalt olvas. Főleg a mesés történeteket szereti. A kérdésre, hogy mit tenne, ha nem lenne könyvtár Szűcsiben, ezt a választ adta: Vetetnék könyveket anyukával!” Bajza szülőfalujában szereik tehát az olvasást, szeretik íz irodalmat. Nem csupán a beiratkozottak, mert a könyvtárból hazavitt kiadványok — szintén felmérés szerint — általában két-három kézben megfordulnak családonként. Ebben Hevesi Tibornénak éppen úgy érdeme van, mint elődeinek, akik a korábbi húsz év folyamán törődtek a jó művek terjesztésével. — Az olvasókat azonbán meg kell tartani! Bólint a fiatalasszony. Majd rögtön hozzáteszi. — Ez munkánk másik fontos része. S leginkább úgy kecsegtet sikerrel, ha kipuhatoljuk az igényeket. Rétegekhez, kis csoportokhoz is kell idomulnunk, tehát szükséges ismernünk a falu összetételét. Én sem hagyatkozom csupán a havonta kétszer érkező állománygyarapítási tanácsadóra. Sokszor szerzek be műveket, amelyeket nem ajánlanak falusi könyvtárnak, de tudom, hogy lesz olvasójuk. Az új helyiségben lehetőségünk javul. Ez bizton növeli munkánk sikerét, s közelebb visz a célhoz. Jó lenne minden házba eljutni... Moldvay Győző A budapesti bölcsészkarra a felvehetőknek több mint hétszerese, a debreceni bölcsészkarra öt és félszerese jelentkezett. A szegedi Orvostudományi Egyetem Fogorvostudományi Karán ötszörös a túljelentkezés. Több mint négyszeres a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. A szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karán az első évfolyam 90 helyére 373- an pályáznak, a bölcsészkaron négyszeres a túljelentkezés. Hasonló az arány a pécsi és alig valamivel kedvezőbb a helyzet a budapesti jogi karon. A Külkereskedelmi Főiskola mintegy 200 helyére 806-an jelentkeztek és a felvehetők négyszerese pályázik a Nyíregy- házi Mezőgazdasági Főiskola * Kertészeti Karára is. A tudományegyetemek 6070 jelentkezője a tavalyinál 610-zel kevesebb, de ez a jelentkezők felvételi esélyeit aligha módosítja. Három százalékkal magasabb a fiúk aránya, a jelentkezések tükrében tehát mintegy fele-fele arányban női és férfi pálya a bölcsészet, a TT, a jog és a közgazdaság. A tavalyinál 120-szal többen, 4084-en jelentkeztek a műszaki egyetemekre, s ezen belül különösen nőtt az érdeklődés a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem iránt. A műszaki pályán még mindig a férfiak vannak többségben, a pályázóknak csupán 17,9 százaléka nő. A műegyetemeken a többi felsőoktatási intézmény átlag 34 százalékához viszonyítva aránylag kevés — 23,6 százalék — a tavaly vagy azelőtt érettségizett pályázó is. A tavalyi 1,8-szoros aránynyal szemben az idén 2 és félszeres a túljelentkezés a tanítóképző főiskolákra, a pályázók 90 százaléka — nő. Az orvosi egyetemeken is több a női jelentkező, 64,7 százalék. A felsőoktatási intézményekbe jelentkezettek 41,6 százaléka fizikai dolgozók gyermeke; 46,8 százalék a főiskolára és 33,6 százalék az egyetemekre jelentkezetteké. Legmagasabb 65,1 százalékos az óvónőképző intézetekben, a legalacsonyabb 28,8 százalékos az orvostudományi egyetemeken. (MTI) 480 perc Egyszerű számtani művelet. A hatvanat kell mégszoi rozni nyolccal és kijön a 480 perc, a nyolcórás munkaidő. Nyolc óra a kötelező munkaidő naponta, ennyiért kapjuk * bért, a fizetést. És mennyit dolgozunk;? — önnek mi a véleménye? — Letöltjük! Ki ezzel, ki azzal, természetesen munkád val is. — Személy szerint hogyan érzi? — Vállalaton belül is nagyon különböző a helyzet. Van> nak beosztások, — ezek közé tartozik az enyém is, — a hűl úgyszólván megállás sincs egész nap. Ha én megállók, nerá megy a mázsálás, leállítok egy sor embert. Kiabálnak, ordítoznak: Mi van szakikám? Billegjen az a mérleg! De men^ jen csak be az irodára. Kilencig csak a kávét főzik a lányok, mintha éppen ezért kapnák a prémiumot. Megy a te- refere, a diskurzus. — Máshol mit tapasztalt? Legyint, és mosolyog. Később mégis szóra szánja magát! — A múltkor például bementem egy fotó-üzletbe igazolványképet csináltatni. Köszöntem, nem fogadta senki, bár én ebből nem csináltam ügyet, elvégre ha dolgozik, el van foglalva az ember, megesik, hogy figyelmetlen. Két kislány bonyolította az első szobában a dolgokat, ám őls nagyban beszélgettek. — Fényképeket szeretnék csináltatni kérem! A hölgyek észre sem vettek, nevettek, trécseltek tovább; Közben újabb megrendelők érkeztek és most már négyen álltunk a megrendelőpult előtt. — Lenne szíves felvenni a rendelést? A kis vékony barna, mintha mit sem hallott volna szétí rántotta a függönyt és bekiabált a belső szobába: — Mi van csajok? Hozzátok már a dolgozóknak a ká* vét! Így azután a következőképpen alakult az időm: vártam a megrendelésre 13 percet és elkészítették a felvételt 3 perc alatt. — Nem szólt senki a lányoknak? — Az a kis barna, akiről beszélek, ő volt a főnök.; Szó kerül még erről-arról, egymás után sorolja tapasz^ talatait a lógásokról. — Tudja, mindez még semmi! De figyelje csak megj hogy a legnagyobb lógósok, a legnagyobb szájúak. ha követelni kell a jogokat: Nekem_ ez jár, én ennyivel meg ennyit vei kaptam kevesebbet... Ök azok, akik az utolsó másodú percekben érkeznek a munkahelyre, — ha ugyan el nem késnek — és ugyancsak ők mennek el abban a másodpercben, amikor letelt a munkaidő. Én egyszer jártam a kapitalistáknál úgy hivatalosan. Mint szakmunkás. Ott aztán nincs mese kérem szépen! Munkaidőben már a második rágyújtást sem hagyják szó nélkül. Ha pedig három napig nem megy be dolgozni valaki, akkor le is út, fel is út. — Szóval úgy gondolja, hogy van itt bőven tennivalónk? — Méghozzá sürgősen! Aki lóg a munkahelyén, nem dolgozik, attól éppen úgy le kell vonni a bért, mintha otthon vakarná a talpát. Hangok, vélemények', követelések. Jogosak! Azoknak ál véleménye, akik a munkahelyre dolgozni járnak... Szalay István Amikpr a fiatal férfi hazaérkezett és a kulcsot a zárba illesztette, egy idős ember állt meg az ajtó előtt. — Hozzánk? — kérdezte a fiatal férfi. — Igen. Remélem, nem jöttem rosszkór? — Tessék bejönni. Miről van szó? — Családlátogatás. Segíteni szeretnék. — ön nekünk? — hüle- dezett a fiatalember. — Hogy érti ezt? Idős férfi érkezett tik az ételt és így tovább. Bementek a lakásba. A fiatalember bemutatta a feleségét. Az öregúr lelkesen tovább magyarázott: — Arra viszont senki sem gondolt, hogy olykor a fiataloknak is segítségre van szükségük. Szükségük van valakire, aki tanácsokat tud adni az új élet startjánál. — Kérem, bizonyára hallottak már arról, hogy a fiatalabb korosztály tagjai, tanácsi kezdeményezésre, meglátogatják az öregeket, meghallgatják panaszukat, igyekeznek segíteni rajtuk: kitakarítanak, megmelegi. — ön a tanácstól jött? — kérdezte a férj. " — Nem, kérem, nem hivatalosan jöttem, önzetlenül szeretnék segíteni a fia. tál házasokon. — De miért? — Hogy miért csinálom? Örömet szerez nekem, ha segíthetek. — Hány éves ön? — Nyolcvankettő. — És nem fárasztó ilyen látogatás? Az a sok lépcső. — Még elég jó kondícióban vagyok. Tehát miben segíthetek, kérem? — Igazán nem tudjuk, hogy miben. — Sok hasznos dolgot tapasztaltam életemben, talán átadhatok belőle néhányat maguknak, fiatal barátaim. —•' Nagyon kedves, de mi harmonikus házasságban élünk. Rendes állásunk van. nem hinném, hogy most szükségünk lenne az ön segítségére. Az öreg elkomorodott. — Mindenütt ugyanezt hallom. Senki se kér tanácsot tőlem. Udvariasan elküldenek. Van. aki viccel velem. Tegnap például egy fiatalember megkért, hogy mondjam meg neki a lottó nyerőszámait. Pedig úgy szeretnék segíteni! A házaspár összenézett, az asszony vállat vont, a férfi szemében felvillant a megértés fénye. Az öreghez fordult: — Kérem, nekem van egy problémám. Az igazgatómmal kapcsolatos. — Jó helyre fordult, kedves barátom. Voltam én főnök is. alkalmazott is. Mi a probléma? — Rideg ember az igazgatóm. Az ötleteimet, javaslataimat el sem merem mondani neki. Mintha egy fal lenne körülöttem. A családlátogató elmosolyodott. — Ismerem ezt a típust, Tud valamilyen szenvedélyéről? — Horgászás. — No, akkor horgász- szon maga is. Tudja meg, hogy hová jár, menjen oda és véletlenül találkozzanak. Régi bevált módszer. Meglátja. leomlik körülötte az a fal. Ha az igazgató gyomorbajos lenne, akkor azt kellene mondania, hogy ugyanaz a baj kínozza. — Értem. Köszönöm a Uu nácsot. Szívesen — válaszolta jó, kedvűén az öreg. Amikor elment, az asz- szony megkérdezte: — Mi a csodát találtál ki? Az igazgatód nem rideg és mindig meghallgat benneteket. — Persze, persze, de nem vetted észre, hogy az öregnek mennyire fáj. hogy nem hasznosíthatja magát? Kitalálta ezt a családlátogatást. hogy egy kicsit te. vékeny legyen. Az ő korában ez a legjobb orvosság. Megsajnáltam. Az asszony kinézett a folyosóra. — Most csenget be a Ke, lemenékhez... A férj nyomban felemcD te a telefonkagylót és tárcsázott: — Kelemen? Szervusz, Ugye ott ül nálad az a szimpatikus bácsi? Az istenért. nehogy elküldjétek. Kérjetek tőle tanácsot! Mindegy, hogy mit. Minél komplikáltabb. annál jobb!... Hadd örüljön ct kisöreg ... Palásti Lászlói
