Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-27 / 151. szám

Felkapaszkodtak a partra Avägy; termékeny összefogás Apcon Amikor másfél esztendeje az apci közös gazdaság tag­jai csatlakoztak csaknem 1200 hektárnyi földjükkel a Zagyvavölgye Termelőszö­vetkezethez, többen attól tartottak, hogy nehéz lesz az átmenet. Vitatkoztak Tilicz- ki József pártszervezeti tit­kárral, mondván: hegy a la­possal nem fér össze, igen nehéz lesz a vezetőket, ta­gokat egymáshoz melegíteni. Nos, túl vagyunk az első közös gazdasági év számve­tésén, jól a második eszten­dő derekán járunk, s ahogy itt is, ott is hallani, nem zártak rosszabbul, mint az egyesülés előtt. S formáló­dik a három település föld­művelőinek összhangja. Az egyik apci brigád tag­jai csupán azt fájlalják, hogy az új vezetőség felszá­molta negyvenhektáros ker­tészetüket, amit évről évre családtagjaikkal műveltek, s termékük sokat javított az ötezer lelkes község zöldség­ellátásán. E véleményben osztozik Pete Pál tanácsel­nök is, akinek kötelessége mindenre odafigyelni. SERTÉS. NYÜL, ZÖLDSÉG Nem is hagyta ki az al­kalmat, hogy az ÁFÉSZ ve­zetőivel szót értsen az elő­relépés tekintetében. így alakult meg először a sertés- tenyésztő szakcsoport, amely­nek immár 68 tagja van a községben, s tavaly a köz­ponti kerethez pluszként 210 hízót juttatott közellátási célokra. Az idén, megyei jóváhagyással, ennek a két- s~eresét mérhetik ki az ÁFÉSZ két üzletében. Amit különösen az iparban dol­gozó másfél ezer apci fogad örömmel. Azóta 46 taggal nyúlte- nyéS2tő, 16 taggal pedig mé­hészszakcsoport is alakult a fogyasztási szövetkezet szár­nyai alatt. S az idén fogott össze 15 kisárutermelő, hogy zöldséget, gyümölcsöt, bor­sót. zöldbabot termesszen a falu ellátására. E szakcsoportnak szintén nagy jelentőséget tulajdonít a községi vezetés. A tanács végrehajtó bizottsága hatá­rozatot is hozott támogatá­sára, s javasolta az ÁFÉSZ igazgatóságának egy sokol­dalú mezőgazdász alkalma­zását, aki összefogja, szerve­zi, ellenőrzi a termelők ténykedését, különböző kér­désekben szaktanácsot ad a rászorulóknak, valamint ál­talában szemmel tartja a szakcsoportok tervszerű, gyü­mölcsöző munkáját. Felada­ta lesz a téli szakelőadások szervezése, továbbá a cél­szerű propaganda a taglét­szám növelése érdekében. Persze utóbbi szempontból előnyös az ÁFÉSZ kedvez­ménye. amit kamat nélküli termelési előleg, vagy éppen olcsóbb fólia juttatásával nyújt a csoporttagoknak. VIZET REMÉLVE Amennyire hasznos az ap- ciak zöldségtermesztő, ser­téshizlaló kedve, úgy üt vissza ez a tevékenység nyáridőben, mikor a község úgyis szűkös hálózati vizét kertek árasztásos locsolásá­ra fordítják, miközben a Bé­ke. József Attila, Űjtemető, Rákóczi utcák lakossága fél­napokat szomjazik. S hiába a figyelmeztetés! Az embe­rek csak a maguk hasznával törődnek. A tanácsot ez a magatartás késztette arra ép­pen a napokban, hogy ren­deletileg szabályozza az agyonterhelt, napi 600 köb­méter vizet szállító hálózat, illetve Jobbágyi elosztó ál­lomás igénybevételét. Mos­tantól önkéntes rendőrök, tűzoltók ellenőrzik rendsze­resen a vízkivételt, s ahol pazarlást tapasztalnak, követ­kezik a szabálysértési eljá­rás summapénzbírsággal, a renitensekkel pedig úgy bán­nak el, hogy utcájukat idő­szakosan kizárják a vízszol­gáltatásból. Fenti rendszabályok az idei nyárra érvényesek. Elegen­dő vizet remélve végleges, megnyugtató lépésnek tűnik, hogy a Heves megyei Vízmű Vállalattal kötött szerződés értelmében év végén rákö­tik az apci hálózatot a pe- tőfibányai kútrendszerre, amely az eddiginél 200 köb­méterrel több vizet juttat a falunak. Vízmérő óra kerül minden bekapcsolt lakásba, így megszűnik a sokakat hátrányosan érintő átalány. Jövőre pedig két — összesen négyszáz köbméter űrtartal­mú — tároló építése kezdő­dik meg a Kopasz-hegyen, aminek kivitelezéséhez a Qualitál Vállalat mintegy öt­millió, az Országos Vízügyi Hivatal és a megyei tanács pedig két-két millió forint támogatást biztosít. SEGÍTENEK A TANÁCSON A helyi tanács sokirányú feladatait nem tudná megol­dani, ha rossz lenne kapcso­lata az apci üzemekkel. De éppen az előbb említett pél­da bizonyítja: ellenkezője az igazság! S nemcsak a Quali­tál esetében, s nem is csu­pán vízügyben számíthat a végrehajtó bizottság a vál­lalatok segítőkészségére. Ta­valy, egy 75 személyes új óvoda építésével például, végérvényesen megoldották az apróságok napközi elhe­lyezését a helyi üzemek ál­dozatvállalása révén. Itt a legnagyobb gyáron, az Quali­täten kívül 125 ezer forint­tal „beszállt” a Szőrmeipari Szövetkezet, 60 ezret adott a posta, 50 ezret a Zagyvavöl- _ gye Termelőszövetkezet, 40 ezer forintot pedig az ÁFÉSZ. Rövidesen, a Csepel első osztályú csapatának vendég- szereplésével avatják Apc felújított sporttelepét, ami­ben az anyagi támogatáson túl részük van a Qualitál szocialista brigádjainál*, amelyek társadalmi munká­val siettették az ügyet. S hogy a fiatalabbak mozgás­igénye is kielégüljön, ha­sonló összefogással, s élen a helyi KISZ-szervezet tagjai­val, még az idén átadják rendeltetésének a játékokkal felszerelt ifjúsági parkot, át- ellenben a Szőrmeipari Szö­vetkezettel. Egy gond tűnik megold­hatatlannak pillanatnyilag ebben a kedves, egyre in­kább szépülő, parkosodé köz­ségben: a téli teremsport. Az általános iskola szükség­tornateremmel oldja meg kö­teles óráit, s az a félmillió forint, amit jövőre kap, a mosdók, mellékhelyiségek korszerűsítését futja. Ezért Virágkarnevál Debrecenben Hazai és külföldi népi együttesek Virágkötészeti bemutató Elkészült az idei debreceni virágkarnevál kompozíciói­nak és felvonulásának terve. Az előkészítő bizottság jóvá­hagyta a programot. Ez év­ben 17 virágkocsi vonul vé­A Mpnüimn l 1976. június 27., vasárnap gig Debrecenen,, a nagyállo- mástól a Nagyerdőig. Az augusztus 20-i karne­válon a hajdúsági népi együttesek mellett ez évben a nagyváradi népi együttes, a pilseni népi együttes, a brandendburgi esztrád és varieté együttes, a bukaresti népi együttes tánccsoportja kíséri a kompozíciókat. A karnevál keretében az idén is megrendezik a virág- kötészeti bemutatót. lenne jó, ha a vízellátás megoldásához hasonló mó­don, megpróbálnák e cél ér­dekében is tömöríteni az erőket. Anyagit, erkölcsit egyaránt. Idővel biztosan gyümölcsöt hoz a szándék. NINCS CIGÁNYKÉRDÉS Gyümölcsöt, miként egy fontos szociálpolitikai, társa­dalmi témában is, amit sok­felé cigánykérdésként emle­getnek. Apcon nincs ilyen Éspedig azért, mert a put­rirendszer folyamatos meg szüntetését sokrétű felvilá­gosító, meggyőző munka ve zette be majd két évtized­del ezelőtt. A művelődési házban egészségügyi, jogi, községpolitikai előadásokat tartottak a cigánylakosság­nak. A pedagógusok renge­teg törődéssel gyermekeik fe­jébe igyekeztek mind több tudományt csepegtetni. A Qualitálnál dolgozókat rábe­szélték, hogy szakmát ta­nuljanak. A tanács pedig — megyei, járási segítséggel — telket, kölcsönt biztosított azoknak, akik felszámolták a putriéletet, s a tetszetős ut­cák valamelyikében építet­tek maguknak házat. Itt már a környezet is alakítot­ta, formálta őket, olyannyi­ra pedig, hogy megszűnt ve­lük szemben mindenféle diszkrimináció. A falu be­fogadott minden tisztességes cigánycsaládot. I Mennyire nem lehet Ap­con cigánykérdés? Befejezésül idejegyzünk néhány bizonyító adatot. Minden munkaképes cigány­férfinak állandó alkalmaz­tatása van helyben vagy vi­déken, s munkaviszonyban van a nők 60 százaléka is. A községben 33 iskolaköte­les cigánygyereket tartanak számon. Ez' mind jár a tan­órákra, s egyre több végzi el a nyolc osztályt. A fiata­lok úgy öltözködnek, mint a többi falubeli. S az 51 ci­gánycsaládból tíznek az ott­honában már hideg-meleg vizes fürdőszobát találunk. Pete Pál tanácselnök ezt így fogalmazta meg: felka­paszkodtak a partra, s gyö­keret eresztettek... Moldvay Győző A szerencse négy keréken jött (Tudósítónktól): A megye takarékszövetke­zeteiben csaknem 40 millió forintnyi betét tulajdonosai várják, hogy Fortuna gépko­csival ajándékozza meg őket. Az autónyeremény-betétek népszerűségét növeli, hogy öt év alatt e „falusi bankok­ban” 15 személygépkocsit nyertek. A legutóbbi sorsoláson Kéri Rozáliának, a verpeléti Dózsa Tsz dolgozójának ked­vezett a szerencse, ötezer fo­rintos betétkönyvével Zsiguli 1200-as gépkocsit nyert. A boldog autótulajdonos a na­pokban vette át nyeremé­nyét Budapesten. Első útja a takarékszövetkezet irodájába vezetett, hogy bemutassa az új autót. Itt találkoztunk a szeren­cse kegyeltjével, aki öröm­mel újságolta: — Egy évvel ezelőtt tettem autónyereményre ötezer fo­rintot a verpeléti takarékszö­vetkezetben. Azóta minden sorsoláson kutattam a sor­számokat, hátha kihúzták. Három sorsoláson nem sike­rült, de most az utolsón minden szám egyezett. Amikor az újságban meg­láttam, először nem hittem a szememnek, szóltam is a munkatársaimnak, hogy néz­zék meg ők is; valóban az én könyvem száma lenne? Bizonyították, hogy minden szám egyezik. Kicsi a Skála 140 helyett 230 m.liiós forgalom Az első három hónap ta­pasztalatai alapján kicsinek bizonyul az ország legna­gyobb áruháza. A Skála 35 százalékkal teljesíti túl egy négyzetméterre jutó forgalmi tervét. A nyitás utáni első két hónapra tervbe vett 140 millió forint helyett 230 mil­lió forint volt a forgalom. A nagy forgalom miatt a jelenleginél jóval több el­adóra, raktári munkásra és takarítóra lenne szükség, s a vártnál nehezebben oldható meg az áruutánpótlás és a készletgazdálkodás is. Az áruház vezetése most szeretné részben beépíteni az épület negyedik szintjét, hogy bővíteni tudja vendég­látó szolgálatát. Remény van arra, hogy a beépítésre vi­szonylag rövid idő alatt sor kerülhet. Némileg enyhít majd a gondokon az áruház Budaörsön, jó ütemben épü­lő saját raktárának augusz­tus végére várható átadása Jól jött a nyeremény, mert egy évvel ezelőtt adtuk el a régi kocsit családi gondok miatt. A szomszédos Vécs községből járok dolgozni Ver- pelétre már hat éve, meg­szoktam a kocsit és most egy éve már csak autóbusszal utaztam. Több mint tíz éve jogosítványom van, szeretek vezetni. A takarékszövetkezet elnö­kétől megtudtuk, hogy Ver- peléten és a hozzátartozó községekben 432 betétes vár­ja a négy keréken érkező szerencsét. A februári húzá­son a siroki kirendeltségben; elhelyezett betétesek közül ■ Trabant gépkocsit nyertek, most pedig itt, a központi irodában járt Fortuna, a sze­rencse istenasszonya. Szabó Lajos Tíz éve népi ellenőr Segíteni szeretnék Népi ellenőrzés: hányféle­képpen vélekednek erről a tevékenységről az emberek? Egészen biztosan, másként az, aki érintett fél és egészen másként, aki soha nem ke­rülhet kapcsolatba ezzel az intézménnyely. De akár így, akár úgy, maga az ellenőr­zés ténye mindig egy kis vi­szolygást is kapcsol a kép­zeletbe ehhez a tevékeny­séghez. — Hadd mondjam úgy, ahogy érzem, ami a meg­győződésem: nagyon hasz­nosnak, nagyon fontosnak tartom ezt a munkát, a tár­sadalom érdekét szolgálja- Sok olyan fontos döntést ké­szítettek elő már a népi el­lenőrök, amik a mi vizsgá­lódásaink nélkül talán sok­kal nehezebben születtek volna meg. Akinek a véleményét idéztük, az Pásztor Jánosné, a KAEV gyöngyösi gyárának a főkönyvelője.-k — Valamikor a hatvanas évek elején is ebben az iro­dában dolgoztam, amelyik­ben most, de nem ugyaneb­ben a beosztásban. Akkor kezdődött, akkor kértek fel először arra, hogy vegyek részt a népi ellenőri munká­ban. Nagy megtiszteltetésnek tekintettem ezt a felkérést, azóta is annak tartom. Na­gyon szívesen végzem. —Milyen érzés az, elmen­ni másik üzembe, és az ot­tani kollégájának a munkái- ját kell vizsgálnia, minősíte­nie? — Abból indulok ki, hogy segíteni akarok. Meggyőző­désem és most már tapaszta­latom is, hogy a kollégáim is lelkiismeretes munkát igyekeznek végezni. Előfor­dulhat azonban bárkinél, hogy valamilyen hibát vét. Elnéz valamit, mert megszo­kott valamilyen gyakorlatot, eszébe sem jut, hogy az úgy nem jó. Ha tehát felhívom rá a figyelmét, az nem lehet neki kellemetlen. — Mindig a népi ellenőr­nek van igaza? Vita m':g soha nem kerekedett ki va­lamilyen kérdéssel kapcso­latban? — A népi ellenőr sem té­vedhetetlen- Én sem tartom magam annak, bár igyek­szem mindig nagyon pontos lenni, igyekszem előre fel­készülni az adott témából. De előfordult már, hogy konkrét esetet idézzek, a Gagarinnál, amikor a sajátos helyzetük miatt a munkavé­delmi témában vita is ki­alakult, és ezt sem- szégyel­lem bevallani, kiderült, hogy nem nekem volt igazam. — Az elmondottak alapján az is kikövetkeztethető volt, hogy a vizsgálatok előtt ké­szül, ha úgy tetszik, megta­nulja a „leckét’.’ — Régi igazság, mindig tanulni kell, de még igazabb ez úgy, hogy minden új té­mánál fel kell készülni. Ez elég sok időt vesz igénybe. A munkaköri teendőim sem látja el más addig, amíg én a népi ellenőri feladatom végzem, de azért jut elegen­dő időm erre is, arra is. Álta­lában a vizsgálatok egy hé­tig tartanak, és én úgy szok­tam csinálni, hogy a fél na­pot arra szánom, a másik fél napot pedig az itteni teen­dőimre. -fa­Sok mindenről szó esett még. Így többek között ar­ról, hogy a vizsgálatok jó ré­sze úgynevezett központi té­ma. Ezekhez tényeket, ada­tokat gyűjtenek, hogy a dön­tést megkönnyítsék. Kisebb arányban vannak azok a vizsgálatok, amelyek vala­mi „hiba” felderítését cé­lozzák. Ha fegyelmi vétsé­get állapítanak meg, akkor ezt nem általános megfogal­mazással intézik el, hogy „elkövették”, „elmulasztot­ták”, hanem személyre szó­lóan, megnevezve a felelőst is. Hogy milyen büntetést szabnak ki az illetőre, az már nem a népi ellenőri munka körébe tartozik- A lé­nyeg az, hogy „nem kenik el a dolgot”. Az utóvizsgálatok azt is bizonyítják, hogy „van ér­telme” a népi ellenőrzésnek, mert mindig jobbít valamit, mindig helyesbít valamit, te­hát előbbre viszi a társadal­mi szándékok megvalósítá­sát. Értelmes, hasznos elfog­laltság, álta'ában nem is kelletlenül fogadják a népi ellenőröket. És mi van olyankor, ha az, akit tegnap ellenőrzött, holnap hozzá jön ellenőrzést végezni? Előfordult már ilyen, de ebben semmi külö­nös nincsen. A dolgok ter- mészetés rendjéhez tartozik. Nem teszi ennek a lehetőség­nek a tudata „elnézőbbé” a népi ellenőrt? Csak azért, nehogy „visszakapja” a kel­lemetlenkedést ? — Ilyen meggondolás nem vezethet, nem is vezet ben­nünket az ellenőrzésben, mert a legfőbb szándékunk mindig a segíteni akarás. Pásztor Jánosné a hatva­nas években a XII-es akná­nál dolgozott, ott kezdte el a szakmai továbbképzést, ott indult el a képesített köny­velői vizsga letételéért. Van három felnőtt gyer­meke, akik mind örökölték édesanyjuk lelkiismeretessé­gét, precízségét, igényessé­gét. — Talán nem is jó ennyire törekedni a hiánytalan vég­eredményre, de engem az élet tanított meg erre. Sze­rintem még mindig úgy van, hogy egy nőnek többszörösen kell bizonyítania a képessé­geit, hogy úgy fogadják el, mint ahogy egy férfit elfo­gadnak. Bizonyára ez a kö­rülmény is a pontosságra ösztönzött, bár az is igaz, hogy a nők általában aprólé­kosabbak, mint a férfiak, pedig a nagyvonalúság meg­könnyíti az ember életét. — Nehezen tudott „siker­élményeket” elérni? — Nem mondhatnám. A lelkiismeretesen végzett munka mindig nyújt ilyen sikerélményeket- Ez a jó, így tudok mindig felfrissülni, megújulni. — Hogyan fogja fel népi ellenőri tevékenységét, mi­ként ítéli meg ezt az elfog­laltságát? — Azt szoktam mondani, ez az én pártmunkám. Bár én nem vagyok párttag, azt is tudni kell ehhez. ★ ■ Dolgozni csak pontosan és szépen... Mintha ide rímel­nének ezek a szavak, ami­ket oly sokszor és szívesen idézünk, ha intésnek, felhí­vásnak szánjuk azokat. Miért ne lehetne az idézet most a tények megállapítá­sának a hordozója? Miért ne lehetne lelkesen elismerni a jót, a pozitívat, az eredményt? A tény: Pásztor Jánosné jól, eredményesen végzi a munkáját. G. Molnár Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom