Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-22 / 146. szám

ÍAA^aaaaaaaaaaaaaaaaaazxaaaaaaaaaaaaaaaaaaa^aaaaaaaaaaaa^aaaa» \ Hélffi e«fi külpoli'ikai kommentárunk: \ Pinochet után Vorster... A világsajtót bejárta a hír, hogy Henry Kissin- £ ger, az Egyesült Államok külügyminisztere „vala-r í mikor e hét közepén” — kiszivárgott értesülések sze- | rint alighanem szerdán — találkozik Johannes Bal­thazar Vorster dél-afrikai miniszterelnökkel. Szinte nincs kommentátor, aki ne emlékeztetne arra, hogy Kissinger a minap utazott haza az Amerikai Államok Szervezetének santiagói konferenciájáról, ahol talál­kozott Augusto Pinochettel, a junta vezetőjével is. Van valami szomorú szimbolikája annak, hogy az Egyesült Államok külügyminisztere rövid néhány nap leforgása latt személyesen találkozik a földkerekség talán leggyűlöltebb két politikusával. Pinochetet nem kell bemutatnunk, Vorster neve pedig azonosult a .legnyíltabban és legbrutálisabban fajüldöző rezsim, az apartheid fogalmával — és gyakorlatával. Az talán kevésbé közismert, hogy Vorstert a brit hatóságok — akkor még Dél-Afrika dominium volt — a második világháború alatt kénytelenek voltak letar­tóztatni és hosszasan őrizetben tartani. A jelenlegi kormányelnök ugyanis egy másik úrral együtt szabo­tázskommandót szervezett a szövetségesek háborús erőfeszítéseinek gyengítésére, a náci birodalom szol­gálatában. A másik úr neve: Van den Bergh; rendfo­kozata tábornok, beosztása ma: a dél-afrikai titkos- szolgálat, a BOSS nevű pretoriai Gestapo vezetője ... Pinochet után ezzel a Vorsterrel találkozik Kis­singer, méghozzá akkor, amikor újra Dél-Afrikáról beszél a világ; amikor az a rezsim, amely a sharpe- ville-i vérengzéssel tette fel a koronát addigi műkö­désére, most túlszárnyalta azt a sowetoi tömeggyil­kossággal. Vajon miért találkozik Kissinger a Pinochet- és Vorster-kategóriájú zsarnokokkal? Az ő válaszát is­merjük: megpróbálja — mondja — „belülről” enyhí­teni a chilei, illetve dél-afrikai népre nehezedő nyo­mást. De a tényeket is ismerjük, Pinochet engedé­kenységének késik a híre, annál sietősebben dicseke­dett Kissinger látogatásával. És nem kevésbé tény: Washingtonnak mind Santiagóban, mint Pretoriában olyan gazdasági-politikai adui vannak, hogy valóban módosíthatná e rezsimek jellegét — ha akarná. De nem akarja és ez ismét a régi amerikai „öntu­dathasadás”, amit Diemtől Trujillóig, Thieutól Francó­ig annyit láttunk. Lényege: Washington szívesebben látna szalonképesebb szövetségeseket, de ha választa­ni kell egy haladó földcsuszamlás vagy a rezzenetlen reakció között — nos, akkor inkább Pinochet és Vorster. A chilei junta mindjobban eladósodik A chilei fasiszta junta ha­talomra kerülése óta, az or­szág külföldi adósságai meg­duplázódtak és ma már meg­haladják a hétmilliárd dol­lárt. Megfigyelők szerint a washingtoni kormány na­ponta 3 millió dollárt „injek­cióz” Chilébe, a katonai kor­mányzat azonban még így is képtelen konszolidálni a gazdasági helyzetet. Az amerikaközi bizottság gazdasági végrehajtó taná­csának legfrissebb jelentése arra is rámutat, hogy Chile eladósodási folyamata tovább tart és 1980-ra elérheti a tíz- milliárd dollárt. A jelentés közli, hogy Chile exportja tavaly 18 százalékkal csők, kent és hogy a munkanél­küliek aránya 20 százalékra növekedett. Külföldi jelentések PASADENA: Az amerikai Mars-szonda, a Viking—1. vasárnapra vir­radó éjszaka ráállt a Mars körüli pályára. A Viking—1- nek a tervek szerint július 4-én. az Egyesült Államok fennállásának 200. évforduló­ján, a függetlenség napján kell leszállnia a vörös boly­gón. A húsz nappal később felbocsátott Viking—2. pedig szeptember végén ereszkedik le a Marsra. (Reuter UPI, DP A). HANOI: Az egységes Vietnam nem­zetgyűlésének első ülésszaka június 24-én Hanoiban kez­di meg munkáját — jelen­tették be hivatalosan a VDK fővárosában. (TASZSZ) VIENTIANE: A Laoszi Népi Demokrata kus Köztársaság legfelsőbb népi gyűlése (parlament) el­ső ülésszakán jóváhagyta a hat hónappal ezelőtt megala­kult népi kormány tevékeny­ségét és programját. A népi gyűlés a fejlődés e szakaszá­nak fő feladatát a béke és a nemzeti függetlenség meg­szilárdításában. a szocializ­mus építésében jelölte meg. Megerősítette a laoszi for­radalmi néppárt vezető sze­repét. PHENJAN: A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság külügymi­nisztériuma nyilatkozatot tett közzé azokkal a június 28-án kezdődő hadgyakorlatokkal kapcsolatban, amelyeket a dél-koreai partoknál tarta­nak az amerikai és a dél-ko­reai haditengerészeti csapa­tok és a két ország tenge­részgyalogos egységei. A nyi­latkozat hangsúlyozza, hogy a hadgyakorlatok kihívást jelentenek a KNDK-val szemben, olyan lépést, amely kiélezi a feszültséget és nö­veli a háborús veszélyt Ko­reában. (TASZSZ) Katonai küldöttségünk Várnában Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg poli­tikai főcsoportfőnöke, mi­niszterhelyettes vezetésével hétfőn katonai küldöttség utazott Várnába, a varsói szerződés tagállamai hadse­regeinek politikai főcsoport- főnökei tanácskozására. (MTI) Körtánc a piacon A KÖZÖS PIAC kilenc tagállamának külügyminisz­terei ismét belefutottak a zsákutcába a nyugat-európai tőkés integráció egyik leg­fontosabb taktikai kérdésé­ben. A nemrég Luxemburg­ban tartott tanácskozásuk teljes kudarccal végződött: nem tudtak megállapodni ab­ban. miképpen osszák el a tagállamok közötti helyeket az ■ eljövendő, közösen vá­lasztott európai parlament­ben. (Pontosabban: közös pi­aci parlament ez, de a Ki- lencek fővárosaiban önké­nyesen „európai parlament­nek” nevezik). Miután ebben nem tudtak megegyezni, úgy döntöttek, hogy az egész aktacsomót visszadobják a kormányfők asztalára, akik legközelebb július 12-én ta­lálkoznak. A „megy a gyűrű vándor­útra” játék azért is figyel­met érdemel, mert a politi­kai tragikomédia mögött a Közös Piac egyik legsúlyo­sabb problémája: a politikai integráció kérdése rejlik. A dolog gazdasági részének lényege az, hogy a Közös Pi­acban mindaddig viszonylag könnyen • lehetett kompro­misszumos megállapodáso­kat kötni, amíg a második világháború után kibontako­zó tőkés konjunktúra tartott. QMßWM 1976. június 22., kedd 1974-ben azonban új szakasz kezdődött: a tőkés világnak a második világháború óta nem tapasztalt mélységű gazdasági válsága erősen megtépázta a nyugat-európai országok gazdasági stabilitá­sát. És ami a legfontosabb: egyszer s mindenkorra vé­get vetett az „állandó kon­junktúráról” kidolgozott el­méleteknek. Az új helyzetben a Közös Piac tagállamai gazda­ságilag egyre érzékenyebbé váltak. Mind nehezebb volt kompromsiszumokat kötni. Egyre sűrűbben szegték meg a tagállamok az integráció gazdasági rendelkezéseit. Ennek következtében a csú­cson elvi döntés született: a politikai összefonódást kell erősíteni, nehogy a gazdasá­gi érdekkülönbségek szét­robbantsák a Közös Piacot. Ugyanebbe az irányba ha­tottak a franciaországi (és mindenekelőtt az olaszorszá­gi) politikai fejlemények. A kommunista pártok és általá­ban a baloldal erősödése ezekben az országokban fel­vetette azt a lehetőséget, hogy a Közös Piac jelenlegi monopoltőkés szerkezetét erős támadások érik. Ellensú­lyozására (mindenekelőtt az NSZK, de Hollandia , és Bel­gium egyes politikai körei is) a politikai integrációt vélik a legalkalmasabbnak. Ezek a mélyebb okok, amelyek miatt 1974-ben elvi \ határozatot hoztak, hogy „legkésőbb 1978 májusának első vasárnapján” közvetlen szavazással mind a kilenc közös piaci tagállamban kép­viselőket választanak az eu­rópai parlamentbe. (A jelen­legi parlamentet nem vá­lasztják, hanem kijelölik). A döntés, mint láttuk, a mélyen szántó gazdasági és politikai változások sokkha­tásainak fenntartását célozta. Amikor azonban az elvi dön­tés gyakorlati megvalósításá­ra került volna a sor, nap­világra bukkantak az ellenté­tek. Jelenleg a kinevezett „európai parlament”-ben 198 a képviselők száma. Az NSZK, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország egyaránt 36—36 hellyel ren­delkezik. Hollandiának és Belgiumnak 14—14, Dániá­nak és Írországnak 10—10, Luxemburgnak pedig 6 helye van. Ezzel a felosztással ma már mindenki elégedetlen, de még egyetlen ország sem tudott olyan új felosztást ja­vasolni, amelyet a többiek is elfogadtak volna- Valójában nem döntő kérdésről van szó, hanem úgynevezett „másod­rendű fejfájásokról”. A Közös Piac kis tagálla­mai lakosságuk arányszámán túlmenően képviseletet köve­telnek, hogy a négy nagy ne söpörhesse le őket a tár­gyalóasztalról. Angliának a jelenleginél is több helyre van szüksége, hogy kielégít­Európa fiafaijainak küldöttei Varsóban Magyar-lengyel megállapodás született Kissinger európai körúton BT-felhívás a dél-afrikai kormányhoz tak arra, hogy az együttmű­ködés továbbfejlesztésének alapja a marxizmus—leni- nizmus és a proletár inter­nacionalizmus. A megállapodás külön fe­jezetet szentel annak, ho­gyan vesz részt a magyar és a lengyel ifjúság a fejlett szocialista társadalom építé­sében. Az elkövetkezendő öt év­ben nagy figyelmet szentel­nek az eszmei-politikai ne­velőmunkában' történő együttműködésnek. A két szervezet leszögezte, hogy a jövőben is következetesen erősíti a fiatalok kommu­nista nevelését. Kölcsönösen kicserélik tapasztalataikat a fiatalok különböző rétegei kö­rében végzett eszmei-politi­kai nevelőmunkáról, a bur- zsoá ideológia befolyása el­len irányuló közös tevékeny­ségükről. Mindkét szervezet nagy jelentőséget tulajdonít az if­júsági turizmus fejlesztésé­nek. Az egyezmény hangsúlyoz­za, hogy a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetségnek és a Lengyel Szocialista If­júsági Szövetségek Föderá­ciójának együttműködése nemzetközi téren egyre szé­lesebb méreteket ölt. A két szervezet a jövőben is aktí­van hozzájárul a szocialista országok ifjúsági szervezetei közötti sokoldalú együttmű­ködés további elmélyítéséhez Erősíti kapcsolatait a tőkés országokban működő kom­munista ifjúsági szervezetek­kel, támogatja a teljes nem­zeti függetlenségért és a tár­sadalmi haladásért küzdő ázsiai, afrikai és latin-ame­rikai ifjúság antiimperialis- ta harcát. A felek végezetül leszö­gezték, hogy a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség és a Lengyel Szocialista Ifjúsá­gi Szövetségek Föderációja továbbra is rendszeres kón- zultációkat tart a nemzet­közi ifjúsági és diákmozga­lom aktuális kérdéseiről. fejlesztési szervezet (OECD) tanácskozásán, majd az NSZK-ban találkozik John Vorster dél-afrikai minisz­terelnökkel. Az amerikai kül­ügyminiszter kőrútjának utol­só állomása London. A Varsó központjában le­vő Tudomány és Kultúra Palotában vasárnap folytat­ta munkáját az európai ifjú­sági és diáktalálkozó. Nem is olyan rég még el­képzelhetetlennek tűnt, hogy a különböző politikai, ideo­lógiai és vallási nézeteket képviselő fiatalok közös tár­gyalóasztalhoz üljenek le. Most azonban mindez való­sággá vált. Hosszú és olykor sok veszödséggel járó előké­szítő munka után kommunis­ták és szocialisták, szociálde­mokraták és centristák, li­berálisok és radikálisok egy­aránt eljöttek a lengyel fő­városba, hiszen az európai béke, biztonság és együtt­működés, a társadalmi ha­ladás kérdése minden józa­nul gondolkodó európai fia­talt érinti. Olyan határozatokat kell elfogadni ezen a konferen­cián, amelyek nagymérték­ben elősegítik a helsinki zá­ródokumentumban foglaltak megvalósításának ügyét: Ezt hangsúlyozta üdvözlő távira­tában Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, erről be­szélt felszólalásában dr. Ma- róthy László, az MSZMP PB tagja, a KISZ-kb első titká­ra. A magyar küldöttség vé- zetőjének felszólalása egyéb­ként rendkívül kedvező visszhangra talált a konfe­rencia köreiben. Még öt napig Varsó lesz Európa ifjúságának főváro­sa. Az a város, amely talán a legszemléletesebben bizo­nyítja, mit jelent a háború és a béke közötti különbség. Az itt egybegyűlt fiatalok ma már csak filmekből nyer­hetnek képet arról, mennyi pusztulással jár egy háború egy ország életében, de sa­ját szemükkel láthatják a 30 éves béke eredményeit. A plenáris ülések első so­rozata vasárnap délelőtt vé­get ért. A konferencia dél­után bizottságokban folytat­ja munkáját. Késő éjszakai órákig tar­tottak a bizottsági ülések a Varsóban folyó európai if­júsági és diáktalálkozón. A résztvevők még az előkészí­tő tanácskozásokon megálla­podtak a bizottságok felál­lításáról és az egyes bizott­ságok előtt szereplő napiren­di pontokról. Olyan átfogó problémákról van szó, ame­lyek különös hangsúlyt kap­nak az ifjúsági mozgalom­ban, így az európai politikai helyzet fejlődésének értéke­lése, az ifjúsági és diákszer­vezetek szerepe az európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet határozatainak megvalósításában, az európai hesse az észak-írországi és skóciai parlamenti képvise­lők követeléseit. Ha viszont az angol képviselet száma megnő, akkor a gyakorlatilag ugyanakkora lakosságú Olaszország képviseletét is meg kell növelni. Követke­zésképpen már megerősítheti az európai parlamentben az olasz kommunista képvise­lők arányszámát, ami vi­szont ellentétes a Közös Pi­ac csúcsán dédelgetett poli­tikai elképzelésekkel. VOLTAKÉPPEN tehát egy olyan folyamat tanúi va­gyunk, amikor a gazdasági és politikai feszítőerő nyo­másától meggyengült közös piaci összefogás erősítésére a csúcsokon levő politikusok kétségbeesett erővel igye­keznek erősíteni a politikai integrációt. Ugyanakkor azonban éppen a feszítőerő és az érdekellentétek nagysá­ga miatt a legegyszerűbb kez­deti lépésekben sem tudnak megállapodni. Hiszen az sa­ját nemzeti közvéleményük előtt tenné tarthatatlanná a helyzetüket. ÁZ EURÓPAI PARLA­MENT körüli vita ily mó­don több egyszerű „számtan- példánál”. Politikai példa ez, amely azt mutatja, hogy gaz­dasági feszültségek és érdek- ellentétek miatt Nyugat-Eu- rópa országai képtelenek po­litikai kompromisszumot kötni. A természetes gazda­sági kapcsolatok feszülő-sza- kadó szálait nem lehet mes­terséges politikai kötélékek­kel helyettesíteni. —í —e ifjúság helyzetének politikai, társadalmi és gazdasági vo­natkozásai, valamint az eu­rópai ifjúsági és diákszer­vezetek együttműködése és közös akciói. Vasárnap este a DÍVSZ és a találkozón megfigyelői mi­nőségben részt vevő Latin­amerikai Ifjúsági Szövetség szervezésében nagyszabású chilei szolidaritási gyűlésre került sor a Varsótól mint­egy 70 kilométerre fekvő Za- lesie ifjúsági táborban. Több mint 800 bel- és külföldi fiatal előtt felszólalt Jevge- nyij Tyazselnyikov, a Szov­jet Komszomol Központi Bi­zottságának első titkára és Gladys Marin, a Chilei Kom­munista Ifjúsági Szövetség főtitkára. A felszólalók egy­aránt hangsúlyozták, hogy a fasiszta diktatúra ellen har­coló chilei néppel való szo­lidaritás az európai ifjúság internacionalista kötelessége. A résztvevők egyhangúlag elfogadott határozatban ítél­ték el a chilei katonai junta kegyetlen terrorpolitikáját, és követelték Luis Corvalannak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának és a többi be­börtönzött chilei hazafinak haladéktalan szabadon bo­csátását. Hétfőn délelőtt Varsóban aláírták a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség és a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetségek Föderációja kö­zötti, 1976—1980-ra szóló együttműködési megállapo­dást. Az egyezményt lengyel részről Zdzislaw Kurowski, a Lengyel Szocialista Ifjúsá­gi Szövetségek Föderációja főtanácsának elnöke, magyar részről dr. Maróthy László, áz MSZMP PB tagja, a KISZ- kb első titkára írta alá. Je­len volt Németi József, ha­zánk varsói nagykövete is. A szerződő felek megelé­gedéssel állapították meg, hogy a két szervezet közötti hagyományos testvéri barát­ság és együttműködés az el­múlt években tovább mé­lyült és fejlődött. Rámutat­WASHINGTON: Henry Kissinger — ameri­kai külügyminiszter vasárnap európai körútra indult. Első állomása Párizs, ahol hétfőn és kedden részt vesz a gaz­dasági együttműködési és NEW YORK: A Biztonsági Tanács rend­kívüli ülésén közfelkiáltással elfogadott határozat élesen elítéli a Dél-afrikai Köztár­saság kormányát az afrikai lakossággal szemben tanúsí­tott erőszakért és a faji meg­különböztetés ellenfeleinek meggyilkolásáért. Mint ismeretes, a dél-afri­kai hatóságok brutális fellé­pésének következtében a So­Algírban befejezte munká­ját az ország nemzeti chartá­ja végleges szövegének ki­dolgozásával foglalkozó kon­ferencia. Huari Bumedien, az Algé­riai Forradalmi Tanács el­nöke, az értekezlet záróülé­sén hangsúlyozta, hogy a nemzeti charta megvitatása, Jamaicában bevezették a rendkívüli állapotot az utób­bi hetekben felerősödött jobboldali terrorakciók meg­fékezésére. Az országban fegyveres fasiszta bandák garázdálkodnak, haladó poli­tikusokat gyilkolnak meg. Áldozataik száma, az év eleje óta elérte a százat. Rabolnak, fosztogatnak, megpróbálják lejáratni az ország haladó kormányát. wetóból kiindult s napok alatt úgyszólván az egész or­szágra átterjedt tüntetések­nek már több mint száz ha­lálos és több mint ezer se- bdsült áldozata van. A Biztonsági Tanács fel­szólítja a dél-afrikai kor­mányt, tegyen sürgős lépése­ket az apartheid és a faji megkülönböztetés felszámo­lása érdekében. (TASZSZ, ADN) amelyben mintegy négymil­lió ember vett részt, össz­népi jelleget öltött. Az elnök közölte, hogy a köztársaság új alkotmányát, a nemzeti charta alapján dolgozzák majd ki. A konferencia határozatot hozott arról, hogy a charta tervezetét június 27-^1 nép­szavazásra bocsátják. 'MTI) A kúbai partoktól alig száz kilométerre fekvő, 2,5 millió lakosú karibi szigetország kormánya célul tűzte ki áz alumíniumipar államosítását. Külpolitikai téren a chilei fasiszta junta elítélése, a ha­vannai kormányhoz való ak­tív közeledése, a latin-ame­rikai egységtörekvések tá­mogatósa jelzi a haladó erők erősödését Jamaicában. Ez váltotta ki a jobboldal dü­hödt támadásait. Algéria nemzeti chartája Rendkívüli állapot Jamaicában /

Next

/
Oldalképek
Tartalom