Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-19 / 144. szám

/ Befejeződött azMNFP kongresszusa A marxizmus—leninizmus és a proletár internaciona­lizmus elveihez való törhe­tetlen hűség jegyében feje­ződött be pénteken délben Ulánbátorban a Mongol Né­pi Forradalmi Párt XVII. kongresszusa. Az utolsó ülé­sen Jumzsagijn Cedenbal, a központi bizottság első titká­ra elnökölt. A kongresszus egyöntetűen jóváhagyta azt a határozati javaslatot, melyben a küldöt­tek teljes egészében elfogad­ják a központi bizottság be­számolóját, s javasolják hogy a pártszervezetek a kö­vetkező években a beszámo­lóban foglaltak alapján tevé­kenykedjenek. A határozat harmadik pontja két változ­tatást irányoz elő az MNFP szervezeti szabályzatában. Az egyik értelmében 20 év­ről 18 évre csökken a párt­tagfelvétel alsó korhatára. A másik módosítás kimondja, hogy az ipari és mezőgazda- sági üzemek, a kollektívák és intézmények pártbizottsá­gai ellenőrzési joggal rendel­keznek az adminisztráció fe­lett. Határozatot fogadott el a kongresszus a hatodik ötéves terv fő irányairól is, mely­ben rpegbízza a miniszterta­nácsot az ötéves terv részle­tes kidolgozásával, év végé­ig. Rövid zárszavában Jumzsa­gijn Cedenbal hangoztatta, hogy az MNFP XVII. kongresz- szusa demonstrálta a párt so­rainak szilárd egységét és szoros összeforrottságát, 'a mongol kommunisták határ­talan hűségét a marxizmus— leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus diadalmas elveihez. Cedenbal bejelentette, hogy a XVII. kongresszus egyhangúlag megválasztot­ta az új központi bizottság és központi revíziós bizottság tagjait. Végül a központi bi­zottság első titkára köszöne­tét mondott hatvan külföldi testvérpárt képviselőinek azért, hogy eljöttek a kong­resszusra, kifejezték inter­nacionalista szolidaritásukat a mongol néppel az új élet megteremtéséért vívott harcában. Cedenbal a mongol—szov­jet barátság éltetésével fe­jezte be zárszavát. Majd be­fejezettnek nyilvánította az ötnapos tanácskozást. A Mongol Népi Forradal­mi Párt Központi Bizottsága pénteken este búcsúfogadást rendezett a Mongol Népi For­radalmi Párt XVII. kong­resszusán részt vett külföldi vendégek tiszteletére. A fogadáson megjelent Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a magyar küldöttség vezetője. A Biszku Béla vezette ma­gyar pártküldöttség ma uta­zik el Ulánbátorból. ' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESUÜETHM AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVlI. évfolyam, 144. szám ARA: 80 FILLÉR ' 1976. június 19., szombat Jelentés mezőgazdaságunk helyzetéről és fejlesztési elképzelésekről A megyei tanács üléséről jelentjük Élénk vitát váltott ki a Heves megye mezőgazdasági helyzetéről és a fejlesztési elképzelésekről szóló jelentés. Személyi ügyeket is tárgyalt Heves megye parlamentje, megválasztották a megyei tanács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának új vezetőjét. Odaítélték a közoktatási, közművelődési és művészeti díjakat. Válaszol­tak a tanácstagok interpellációira. Új tagokat választottak az ifjúsági bizottságba és a közművelődési bizottságba. Tegnap délelőtt a Heves megyei Tanács tanácstermé­ben Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke nyitot­ta meg megyénk parlament­jének, a tanács testületének ülését. Az elnökség megvá­lasztása után Lévai Ferenc adott számot az 1976. május 23-án megtartott időközi ta­nácstagi választásokról. El­mondotta, hogy a választások jó politikai hangulatban, a lakosság aktív közreműködé­sével. demokratikus légkör, ben zajlottak le. Az új ta­nácstagok között növekedett a nők és a fiatalok száma, több lett a munkásképviselő megyénk testületében. Az új tanácstagok 51 százaléka párttag. A beszámoló után Kántor Imre, a megyéi ta­nács pénzügyi osztályának vezetője tett szóbeli kiegé­szítést az írásban előterjesz­tett anyaghoz, amely Heves megye 1975. évi költségveté­si és fejlesztési alapja gaz­dálkodásáról szólt. A jelentés megállapította, hogy az el­múlt tervidőszakon belül be­vezetett szabályzók, változ. tatások a tanácsi gazdálkodás kiegyensúlyozottságát szol­gálták. A megye tanácsainak költségvetési gazdálkodásé, ban csak átmeneti, kisebb gondok fordultak elő, súlyos és tartós finanszírozási zava­rok nem keletkeztek. A szo­ciális létesítményekre nagy gondot fordítottak, a terve­zettnél is nagyobb számban l'ftaácskozik a megye parlamentje a megyei tanács ülésén Fe­kete Győr Endre előterjesz­tése alapján a megyei tanács vb. mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának vezető­jévé választottak — megtet­te szóbeli kiegészítését. A je­lentés részletesen taglalta a IV. ötéves terv során elért eredményeket, megállapítva, hogy az elmúlt évben a me­zőgazdasági termelés volu­mene évenként 13 százalék­kal emelkedett megyénkben. Nagyüzemi gazdaságaink igen jelentős fejlődésen mentek keresztül az elmúlt időszak­ban. A mezőgazdasági terme­lés jó ütemű növeléséhez több tényező — az iparszerű termelési rendszerek elterje­dése, a dolgozók szakisme­retének fejlődése, a hatéko­nyabb munkavégzés, a jó estkozellátottság — együtte­sen járultak hozzá. Felkiáltó­jellel kell megemlíteni, hogy a harmadik -ötéves tervhez viszonyítva ezeregyszáz hek­tárral csökkent Heves me­gyében a zöldségtermesztő terület, amely szinté megyei profilnak számított valami­kor. A fejlesztési feladatok­ról szólva is fontos helyen szerepel a zöldségtermő te­rület, amelynek 13—15 szá­zalékos növelését irányozzák elő a tervek, a termésmeny- nyiséget pedig 45—50 száza­lékkal tartják kívánatosnak emelni. Az állattenyésztési ágazat fejlesztési előirányza­tai között kiemelten szerepelt a szarvasmarhalétszám, ezen belül is a tehénlétszám nö" velése. Az évi tejtermelést 1980-ig 69 millió literre kell emelni. A tenyésztési és tar­tási körülmények javításával a tejhozamokat 28—30 száza­lékkal növelni kell. Amit Koós Viktor szóbeli kiegészí­tésében is hangsúlyozott, mindenképpen megszívlelen­dő. A rendkívül alacsony tej­hozamoknak. a rossz állatié' nyésztési mutatóknak nem fajtakérdés az oka, hanem elsősorban tartási és takar­mányozási hiányosságokra vezethetők vissza. Megyénk mezőgazdasági fejlesztési terve előírja, hogy a búza és a kukorica ter­méshozamát a meglevő ve­tésterület szinten tartása mellett úgy kell növelni, hogy búzából elérje, majd meghaladja a 40 mázsás, ku­koricából pedig az 50 mázsás hektárankénti átlagot. A cu­korrépa-termelést 3100—3200 hektáros szinten kell tartani és el kell érni a 400 mázsás hektárankénti hozamot. Szin­tén fontos fejlesztési feladat­ként jelöli meg megyénk terve a juhállomány növelé­sét. A beruházások anyagi-mű­szaki összetételében jelentős módosítást kell biztosítani a hatékonyságot elsősorban se. gítp gépi beruházások előtt. Az építkezéseknél elsősorban a rekonstrukciós fejlesztése, két kell előtérbe helyezni úgy, hogy a meglevő épülete­ket tegyék alkalmassá mező- gazdasági nagyüzemeink a korszerű technológiai beren­dezések befogadására. Ter­mészetesen új férőhelyek létrehozása szükséges. így többek között az is, hogy 2600 új tehénférőhelyet hozzanak létre amellett, hogy a jelen­legi férőhelyeket teljes egé­szében felhasználják. A mezőgazdaságban to­vább fog csökkenni a foglal­koztatottak létszáma, így az eddigieknél még fontosabb szerepet töltenek majd be az úgynevezett iparszerűen ter­melő, zárt rendszerek. A hozzászólók közül Sípos Lászlóné, a Gyöngyös kör­nyéki termelőszövetkezetek és kisgazdaságok zöldségter­mesztéséről és azok gondjai­ról beszélt, Rai György csá" nyi tanácstag pedig a szőlő termőterületének csokkénését tette szóvá. Megemlítette azt is. hogy termelőszövetkezete, inkben, a közös vállalkozáso. termelőszövetkezeti nyugdí­jasok hadd dolgozzanak to­vább a zöldségtermesztésben és állattenyésztésben, nyug­díjuk folyósítása mellett, mi­vel kézi munkaerejük nélkül elképzelhetetlen az ágazat fejlesztése. Ezzel kapcsolat­ban Fekete Győr Endre kér­te a megyei tanácsot, hogy a végrehajtó bizottságot bízza meg e gondnak felülvizsgá- sával. A szünet után a megyei ta­nács ügyrendi bizottságának elnöke, dr. Fülöp Andor szá­molt be a Heves megyei Tanács és szervei, szervezeti és működési szabályzatáról szóló tanácsrendelet megva­lósulásáról. Ezután válaszoltak a ta­nácstagok interpellációs kér­déseire, majd Kameniczky Antal, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának ve­zetője előterjesztette a Heves megye Tanácsának közokta­tási. közművelődési és mű­vészeti díjára javasoltak név­sorát. A testület a javaslatot elfogadta, ugyanúgy, mint a társadalmi munkáért kitün­tetések adományozására ja­vasoltak névsorát. A megyei tanács ezután személyi Lőcsei Ferenc tsz- súlyos gondokkal küzdenek a kát kivéve, az utóbbi idő­szakban nem növekedett a sertésállomány. Lőcsei Fe­renc. az erdőtelki—tenki ter­melőszövetkezet elnöke rész­letesen beszélt a szakember szemével a zöldségtermesztés gondjairól. A tanácstag, mint gyakorlati szakember, azt sé­relmezte, hogy bár igen so­kat beszélünk a zöldségter­mesztés fontosságáról, a gyakorlatban alig történik előrelépés. Nincs megfelelő gépesítés, a kézi munkaerő egyre csökken, a felvásárlás körül is igen súlyos gondok­kal küzdenek a termelő gaz­daságok. Javasolta, hogy a elnök hozzászól: zöldségtermesztő gazdaságok (Fotó: Szántó György) ügyekben hozott döntést. If­júsági bizottsági tagságukból fölmentette Chlumeczky Ist- vánnét, Horváth Tamást és Pálinkás Lászlót. A közmű­velődési bizottságból Farkas- di Gyulát és Kruppa Lászlót, mivel más munkaterületre kerültek. Az ifjúsági bizott­ságba beválasztották Szilvás Istvánt, a Népújság rovatve­zetőjét, valamint Kosda Andrást, a horti Kossuth Tsz elnökét. A megyei tanács közművelődési bizottságába választotta Kameniczky An­talt, a művelődésügyi osztály vezetőjét, valamint dr Bocsi Józsefet, a füzesabonyi járá­si hivatal elnökét. <r Koós Viktor, a megyei tanács újonnan megválasztott osztályvezetője beszámolóját tartja nőtt a bölcsődei férőhelyek száma. Az előre tervezett szintet 174 férőhellyel teljesí­tette túl a megye. A következő napirendi pont váltotta ki a legélénkebb vi­tát. Megyénk mezőgazdaságá­nak helyzetéről és a fejlesz, tés feladatairól szóló jelen­téshez többen szóltak hozzá. Miután Koós Viktor —. akit

Next

/
Oldalképek
Tartalom