Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-15 / 114. szám
★ A HEVES MEGYEI POLGÁRI VÉDELMI PARANCSNOKSÁG HÍRADÓJA * Tudomány •/ és technika BÜCSÜ A GIPSZKÖTÉSTŐL A grázi kórházban ezentúl könnyű és vízhatlan műanyag kötéssel rögzítik majd a síelők törött csontjait az eddigi nehéz gipszkötés helyett. Az alsó lábszár törését rögzítő gipszkötésnek mintegy másfél kilogramm a súlya, az újfajta üvegszálas műanyag kötésé viszont csupán 150 gramm, vagyis a hagyományos kötés súlyának egylizede. A műanyagkötés rövid időtartamú ibolyántúli besugárzás hatására megszilárdul, légáteresztő és a röntgensugarak is akadálytalanul áthaladhatnak rajta. Csak annyi a hátránya, hogy jelenleg még nyolcszor drágább a hagyományos gipszelésnél. rakétaelhArító mesterséges holdak Nem kis szerep vár a világűr katonai felhasználása során az úgynevezett „rakétaelhárító mesterséges holdakra”, amelyek részére igen változatos szerepet szándékoznak kiosztani. Van olyan nyugati elképzelés is, hogy az előző háborúkban használatos léggömbzárakhoz hasonlóan robbanó töltetekkel ellátott mesterséges holdak tömegét bocsátják fel, amelyek — beleiitközés esetén —felrobbantják a támadó rakétát. Egy másik elképzelés szerint a támadó ballisztikus rakéta elhárítása már a felgyorsítás szakaszán kezdődne meg, vagyis akkor, amikor a támadórakéta az indító támaszponthoz még közel van, és még nem gyorsult fel a végsebességre. fl „Honvédelmi ismeretek” megyei versenyének tapasztalatai Van lehetőség a védekezésre Kiszóródás elleni óvóhely, szelemennel alátámasztott növényi szárakból készíthető födémmel (metszet). Az 1976. márciusi számunkban meghirdetett ver- senyleihívásra a gimnáziumok, szakközépiskolák, szakmunkásképző intézetek igazgatói csapataikat benevezték és zömében biztosították a felkészüléshez a feltételeket. Voltak, akik lebecsülték a versenyt — a hevesi gimnázium, hatvani ipari szakmunkásképző, mátrafüredi erdészeti szakmunkásképző — és csapataikat nem nevezték. A verseny célja volt meggyőződni, hogy a tanulók a tanulmányi időszak alatt a „honvédelmi ismeretek”-et hogyan sajátították el. Az intézmények versenyzőin keresztül propagálni a középfokú tanintézetekben a „Honvédelmi ismeretek” fontosságát és ezen keresztül is elmélyíteni a hazafiasságot. A részt vevő csapatok versenyzői lelkesedésükkel bizonyították, hogy a tananyaggal szívesen foglalkoznak. A verseny folyamán valamennyi csapat jó felkészültségről tett tanúbizonyságot. A kérdésekre 70—80 százalékban helyes válaszokat adtak. A verseny a hiányosságokat is felszínre hozta, tapasztaltuk, hogy az általános honvédelmi ismeretekből a különböző katonai tömbök csoportosítását, jelentőségét, ifjúságpolitikai, mozgalmi kérdéseket, fontosabb történelmi dátumokat kevésbé ismerték. A verseny helyezettjei: I. helyezést értek el: Bajza József Gimnázium Hatvan: Sára István, Teréki Rózsa, Havellant Margit. Nemecz J. 'Mg. Szakközépiskola: Bogya Magdolna, Bódis Csaba, Nagy István. Szakmunkás- képző intézet Pétervására: Horváth László, Kovács József, Asztalos György. II. helyezést értek el: Ber- ze N. J. gimn. szakközép- iskola Gyöngyös: Kruzsai Gyula, Toldi Attila,. Illés László. Bajza J. eü. szakközépiskola Hatvan: Barta Márta, Gál Rozália, Pete Erzsébet. Mg. Szakmunkásképző Eger: Csábi Klára, Zsoldos Valéria, Léder Ferenc. III. helyezést értek el: Szilágyi E. gimn. szakközépiskola Eger: Sárik Tibor, Kiss István, Bujdosó Iván. Vak Bottyán Ipari Szakközépiskola Gyöngyös: Karsai László, Kocsits Attila, Tóth István. Ipari Szakmunkásképző Gyöngyös: Kaszás Éva, Kelemen Gábor, Harnos András. IV. helyezést értek el: — Gimnázium és szakközép- iskola Hatvan, — Alpári Gyula Közgazdasági szakközépiskola Eger, — Ipari Szakmunkásképző Selyp. A verseny helyezettjeinek az okleveleket, díjakat a bizottság elnöke Lassú Árpád, a megyei művelődésügyi osztály tanulmányi felügyelője adta át. Az I—III. helyezést elért csapatok Nógrad megye csapataival versenyeznek az év második felében. A verseny lelkes hangulatban a DlVSZ-induló elé- neklésével ért véget. D. A. A nagy hatású tömegpusztító fegyverek megjelenése és elterjedése, továbbá az a körülmény, hogy az esetleges világháború a két társadalmi rend döntő osztályháborújának rakéta-atomfegyverekkel való megvívását jelenti, amikor is a csapások jelentős része a hátországi'a irányul, olyan intézkedések végrehajtását követeli meg, amelyekkel biztosítani lehet a lakosság életvédelmét, továbbá meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek a csapások után is biztosítják az élet újraindításának lehetőségét. A védelemre, túlélésre való felkészülés rendkívül sokoldalú, bonyolult és nagyméretű feladat. A termelőerők, eszközök, anyagi készletek megelőző védelme mellett meg kell szervezni a távolsági védelem — kitelepítés, befogadás — végrehajtását, továbbá a dolgozók és lakosság óvóhely és egyéni védőeszközök ellátásának biztosítását, valamint a mentési-mentesítési munkák végrehajtásához szükséges feltételeket. Eredményes védekezésről nyilvánvalóan csak akkor beszélhetünk, ha az összes követelmények összehangolt módon kerülnek megvalósításra, figyelembe véve a népgazdaság teherbíró képességét, valamint az esetleges háború kirobbanásának és lefolyásának módjait. A védelem megszervezésénél a következő alapelveket kell figyelembe venni: — A felkészítés során vizsgálni kell, meg kell állapítani, melyek azok a területek lUszoroaas elleni óvóhely (városok, ipari, haditechnikai bázisok), amelyek a támadó ellenség atomtámadás célpontjaivá válhat. Itt a védelmet minőségileg magasabb szinten kell megszervezni, mind a dolgozók (lakosság), mind az objektumok vonatkozásában. A dolgozók részére megfelelő védőképessé' gű óvóhelyeket kell építeni, s számukra nagyobb védelmet biztosító egyéni védőeszközöket kell tervezni. A termelésben részt nem vevő lakosságot (gyermekeket, betegeket, öregeket) a közvetlenül nem veszélyeztetett területekre kell kitelepíteni. A termelő üzemeknél biztosítani kell a termelés íolya- matassúgát én különösen az élelmiszergyártó üzemeknél a termelési technológia védelmét a radiológiai, vegyi szennyeződéstől és a biológiai fertőző hatástól. — A közvetlen csapásokkal nem veszélyeztetett területen a másodlagos hatások ellen kell védekezni elsősorban. Mint ismeretes, a földi atomrobbanás esetén komoly mennyiségű talajanyag alakul át porrá és ez ielyszíni szükséganyagokból. a robbanási felhőben felszívódva a szél segítségével több ezer négyzetkilométer területre szóródik le. A lehullott por és a szervezetre káros radioaktiv sugarakat bocsát ki. A védekezés szük- ségóvóhélyekkel, illetve kiszóródás elleni védőlétesítményekkel, egyéni légzésvédő és bőrvédő eszközök használatával biztosítható. A termelési folyamatok védelme azonos a közvetlen csapásterületen levő üzemek technológiájának védelmével. Meg kell említeni még a megelőző intézkedések között a vízforrások, vízművek, gabona és takarmány, valamint az állatállomány védelmének szükségességét a radioaktiv kiszóródás és a biológiai-vegyi fegyverek hatásai ellen. Sokakban felvetődik a kérdés, hogy van-e lehetőség a védekezésre? A kérdésre igenlő a válasz, mivel védekezni lehet, az élő erőket — a lakosságot — nemzeti értékeinket, iparunkat, mezőgazdaságunkat a megfelelő intézkedések megtételével meg kell óvni a pusztulástól, sérüléstől. A védekezést azonban még békében meg kell tervezni, szervezni és egy sor előzetes intézkedést kell tervezni. A védelmi felkészülést a népgazdaság teherbíró képességétől függővé téve kell tervezni és végrehajtani. Békében csak a legfontosabb 1. Mikor üzent hadat az Ideiglenes Nemzeti Kormány Németországnak? 1 1944. XII. 27. x 1945. I. 8. 2. 1944. XII. 28. 2. Mikor tört ki a második világháború? 1 1940. január 15. ^ x 1939. szeptember 29. 2. 1939. szeptember 1. 3. Melyik volt a legnagyobb létszámú partizáncsoport, amely részt vett hazánk felszabadításában? 1 Rákóczi-csoport. x Nógrádi-csoport. 2. Szőnyi-csoport. 4. Hol zajlott le a II. világháború legsorsdöntőbb ütközete? 1 Leningrád x Moszkva. 2 Sztálingrád 5. Mi volt a neve a felszabadított Budapest első városparancsnokának? 1 Vorosilov x Malinovszki 2 Zamercev 6. Az atomrobbantásnak hányféle alapvető módja ismeretes? 1 Kettő x Négy 2 Három 7. Az általános PV.-kötelezett- ség férfiakra meddig: terjed? 1 16—65 évük betöltéséig x 18—55 évük betöltéséig 2 14—63 évük betöltéséig 8. Milyen mérgezésnél nem szabad hánvtatást alkamiazni? 1 maró mérgezés x gyó^yszermérgezés 2 gombamérgezés 9. Járvány kialakulásához hány feltétel szükséges? 1 öt x három 2 UiU területeken építjük meg a minősített óvóhelyeket és az egyéni védőeszközöket is ezek szerint biztosítjuk. A szükségóvóhelyeket, szükségvédelmi létesítményeket, az épületek pincetereinek megerősítését, árokóvóhelyek kiépítését csak a háborút megelőző veszélyeztetettségi időszakban célszerű végrehajtani. A kivitelezést helyi erővel, a helyszínen található anyagok felhasználásával tervezzük megoldani. A békében megépítendő létesítmények költsége igen magas, ezért célszerű az a megoldás, hogy a védelmi kérdéseket összekapcsoljuk a népgazdaság békés igényeivel, vagy fordítva. Ilyen „kettős célú”, létesítmények lehetnek: pincetéri raktárak, gépkocsiszínek (garázsok), különféle raktárak, edzőtermek, lőterek stb. A kiszóródás lefolyását, hatásait és a védelem lehetőségeit összegezve megállapíthatjuk, hogy1 a védekezés területén kettős feladattal állunk szemben. Egyrészt meg kell akadályozni a szennyezett (sugárzó) porok bejutását az óvóhelyre, illetve a szervezetbe, vagy bőrfelületVg re, másrészt az óvóhely ha- tároló szerkezetével megfe- ; lelően le kell csökkenteni aXu áthatoló sugárzás intenzitását. A védekezés egyetlen hatásos' módszeré: "huzamosabb ideig védett helyen tartózkodni, amíg a sugárzás intenzitása le nem csökken a megengedett értékre. A védekezés módja tehál hasonló az eddig ismert és alkalmazott óvóhelyépítési elvekhez, azzal a lényeges könnyítéssel, hogy a kiszóródás ellen védő óvóhelyeknél a légnyomás és törmelékte- her méretezése nem követelmény, a bejáratok gázzá- rósága is lényegesen egyszerűbb. (Folytatása következik.) 10. A felsoroltak közül melyik & bőrre ható vegyi harcanyag? 1 foszgén x pervitin 2 mustár 11. A feltüntetett betegségek közül melyiket okozza vírusos fertőzés? 1 pestis x himlő 2 kiütéses tífusz 12. A központi teljes rombo'OdS- si zóna melyik túlnyomású zónába tartozik? 1 1,0 kp,cm5 felett x 1,0 kp cm-—0,3 kp'cm2 2 0,1 kp/cm-—0,3 kp,cm2 13. Egy éven belül menny: ’-'bet az ember által maximálisan elszenvedhető röntgenérték? 1 150 röntgen x 50 röntgen 2 100 röntgen 11. Mi határozza meg a radioaktív sugárzás időtartamát döntően a szennyezett terenen? 1 az atomfegyver nagysága x az atomfegyver töltetének felezési ideje 2 a terep domborzat ’"'yzete A helyesnek tartott kát kérjük bekarikázni. ír újságból kivágva a PC delem Heves megyei r >u ságra (3301. Eger. Pf 1976. június 07-ig beküldeni. A helyes megfejtők között könyvjutalmat sorsolunk ú. A legutóbbi totó helyes meg- fajtése: 2, X, 2, X, 1, 1, X, 2, 1, 1, X, X, X, 1 Könyvjutalmat nyertek: Róza Vince Gyöngyös, Jeruzsálem út 6 2.. Kass Mihály. Gyöngyösor® szí , Pf.: 95., Molnár Ferenc, Egerbakta, Rátöri út 20., Pataki János, Füzesabony, Honvéd ut Hm- Síim Itmütleltllo TOTO \ *
