Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-15 / 114. szám

Pártvezetőség helyett pártbizottság R növekvő feladatok még színvonalasabb munkát igényelnek Mint a közelmúltban la­punkban is hírt adtunk róla, a Heves megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat kommunis­tái pártbizottságot választot­tak. Kovács Mihállyal, a bi­zottság titkárával arról be­szélgettünk, mi tette indo­kolttá, hogy a pártvezetöség helyett most már vállalati pártbizottság irányítsa a kommunisták tevékenységét, és melyek azok a legfonto­sabb feladatok, amelyek a munka gerincét képezik. — Pártunk szervezeti sza­bályzata értelmében, azokon a munkahelyeken, ahol a kommunisták taglétszáma meghaladja a kétszázat, ott pártbizottságot kell választa­ni. Nálunk ez a feltétel adva volt — mondta Kovács Mi­hály. A pártbizottság meg- a'akítása azonban nem csu­pán a taglétszám kérdése. Az elmúlt években vállalatunk tevékenysége jelentősen bő­vült termelési értéke növe- ke Mt, súlya és szerepe a me­gye életében nagyobb lett. M" ’ez indokolta, hogy a fel­sőbb pártszervek egyetérté­sével és támogatásával párt- bizottságot válasszunk. Eh­hez a témakörhöz kapcsolód­va még hadd mondjam el, hocv az elmúlt esztendőkben már megkezdtük alapszerve­zeteink decentralizálását. A korábbi két alapszervezetből 1972-ben négy jött létre, a decentralizálás folytatásaként pedig ez év februárjában nyolc alapszervezet alakult. Erre azért volt szükség, mert a korábbi években egy-két területen nem volt eléggé ha­tékony a pártmunka. A de­centralizálás következtében az alapszervezeteink most már jobban fedik a terme­lőegységeket, s ennnek kö­vetkeztében a feladatok, a döntések is konkrétabbak, ér­demibbek. Arra is töreked­tünk hogy az alapszervezetek kapcsolata a vállalati köz­ponttal is jobb legyen, ezért íf központból néhány agilis elvtársat kihelyeztünk á té- iiületi alapszervekhez. Ennek llövetkeztében az információ- áramlás is jobb és gyorsabb lett Mindezt azért mondtam el, nogy a megválasztott 31 tagú pártbizottság, a 9 tagú végrehajtó bizottság, vala­mint a pártépítési, a gazda- ságpoltikai és az agitációs §s propaganda-munkabizottság jövendő munkáját nagyban elősegíti az a tényező, hogy erős alapszervezetekre, érős pártcsoportokra támaszkod­hatunk. — Melyek jelenleg a leg­fontosabb feladatok? — A Központi Bizottság, a megyei és városi pártbizott­ság idevonatKozó határozatai alapján és azt figyelembe vé­ve, mi is kidolgoztuk és kommunistáink el is fogadták a cselekvési programunkat. Ebben megfogalmazódott, hogy az ötödik ötéves terv induló évének feladatait — a nehezebb közgazdasági kö­rülmények között is — ma­radéktalanul teljesítenünk kell. A program részletes is­mertetésére természetesen nincs lehetőség, de azt azért elmondom, hogy célul tűztük ki a vállalati gazdálkodás to­vábbi javítását, az üzem- és munkaszervezés, a vezetői munka színvonalának továb­bi növelését. Foglalkozunk a műszaki fejlesztés és az újí­tási mozgalom kérdéseivel, valamint igen nagy súlyt fek­tetünk arra, hogy az úgyne­vezett kiemelt építési felada­tainkat eredményesen meg­valósítsuk A pártvezeiőség által kidolgozott cselekvési program alapján minden alápszervezet kidolgozta és meghatározta a saját tenni­valóit és az eddigi tapaszta­latok azt bizonyítják, hogy minden kommunista nagy felelősséggel igyekszik a fel­adatokat megvalósítani. — Említette, hogy nagy fi­gyelmet fordítanak a kiemelt építési feladatokra. Miként történik ez? — Ilyen kiemelt feladatunk például a lakásépítés, az eg­ri sportcsarnok, a gyöngyösi Volán-telep építése vagy az egri belvárosi rekonstruk­ció. Több példát azért nem említek, mert vállalatunk te­vékenységének mintegy 70 százaléka ebbe a kategóriába tartozik. Nos, a kiemelt fel­adatok megvalósítását — túl azon, hogy kommunistáink ismerik és tisztában vannak a munka jelentőségével — még úgynevezett operatív csoportok is segítik. Ezek a csoportok zöld kártyát kap­nak — jelképezvén, hogy zöld utat akarunk biztosítani a kiemelt építkezéseknek —, s a zöld kártyával a vállalat- vezetés nevében intézkednek. Természetesen a csoportok összetétele is olyan, hogy va­lóban képesek legyenek a gyors, operatív döntésre. De hadd említsek egy másik példát is, amelyik azt bizo­nyítja, hogy a cselekvési program alapján mennyire személyre szóló feladatokat kaptak kommunistáink. Vál­lalatunknál a költségek 60 százalékát az anyagköltség teszi ki. Érthető, hogy nagy figyelmet kell fordítanunk az anyagtakarékosságra. Éppen ezért, szinte minden pártcso­portunkban van egy-két olyan elvtárs, akinek az a kötelessége, hogy ügyeljen a tárolásra, a takarékosságra, s ha valahol valami pazarlás van, azt azonnal jelzik. De igen nagy segítséget jelent a KISZ úgynevezett radarfi­gyelő szolgálata is, melynek szintén az a feladata, hogy jelezze, ha valahol valami probléma van. — A pártmunkában igen fontos feladat jelenleg a párt­tagokkal való beszélgetés. Önöknél milyen tapasztalatok merültek fel? — Minden alapszerveze­tünkben befejeződtek az egyéni beszélgetések, sőt az értékelő taggyűlésekre is sor került. Általánosítható ta­pasztalat az. hogy párttag- * jaink igen nagy felelősséggel mondtak véleményt a legfon­tosabb kérdésekben. Egyetér­tenek pártunk politikájával, s igyekeznek, hogy a határo­zatok minél jobban megva­lósuljanak. Azt is nagyon so­kan megfogalmazták, hogy a párttagoknak élenjáró, pél­damutató munkát kell kifej­teniük, s ezáltal hatni a pár­ton kívüli dolgozókra ’S. A legtöbb észrevétel talán az alapszervezeti munka színvo­nalának emelésével kapcso­latosan hangzott el. És nem csupán vélemény, hánem igen sok javaslat is. Többen elmondták, hogy alapvető feladatnak tartják a pártcso­portok érdemi munkáját, kifejtették, hogy a pártcso­portvezetők olyan emberek legyenek, akik képesek az irányításra. A jól működő pártcsopor­tok nélkül ugyanis elképzel­hetetlen az alapszervezeti munka színvonalának emelé­se. Az értékelő taggyűlések összegezték a véleményeket, a javaslatokat, s az elfoga­dott feladatte’rvek meghatá­rozták a következő hónapok munkáját is. — Milyen kérdések szere pelnek az elkövetkezendő időszakban a pártbizottság és a végrehajtó bizottság napi­rendjén? — Munkaterveink most ké­szülnek, ezért egyelőre csak annyit mondhatok, hogy munkánk geriucét természe­tesen a cselekvési program képezi. Emellett természete­sen nagyon sok más aktuá­lis kérdés is foglalkoztat minket, mint például a párt­építés, az új párttagok neve­lése vagy például a KISZ, a szakszervezet munkájának segítése. Összegezve tehát azt mondhatom el, hogy igyek­szünk a legfontosabb politi­kai és gazdasági kérdéseket napirendre tűzni. És ez nem lesz könnyű. A testületek tagjai tisztában vannak az­zal, hogy az indulás különö­sen feszített tempót követel mindannyiunktól. Egy építő­ipari vállalatnál talán még nehezebb a pártmunka, mint máshol, ezért tisztában va­gyunk azzal is, hogy növek­vő feladataink még színvo­nalasabb tevékenységet igé­nyelnek Ügy érzem azonban, hogy kommunistáinkra tá­maszkodva, s a vállalatgaz­dasági vezetőivel a már ki­alakult, igen kedvező össz­hangban, sikerrel tudjuk megvalósítani célkitűzésein­ket. Kaposi Levente Műszaki kapcsolatok A törökverő kései unokái A Gépipari Tudományos Egyesület egri és gyöngyösi területi szervezeteinek veze­tőségét látta vendégül a fél­vezető és gépgyár. Az Izzó Gyöngyösi Gyárában meg­tartott tanácskozáson az eg­ri küldöttséget Molnár Im­re, a'szervezet titkára vezet­te, a vendéglátók nevében* Takács István, a gyöngyösi szervezet elnökhelyettese kö­szöntötte a résztvevőket, A szervezet vezetői megtekin­tették a csaknem négyezer főt foglalkoztató gyöngyösi gyárat, majd a gyárak, üze­mek közötti műszaki kapcso­latok fejlesztéséről, a tech­nikusok szakterületi elhe­lyezkedéséről, valamint a gépipari termelőberendezé­sek termelékenységének javí­tásáról tárgyaltak a szakem­berek. Ma ünnepel a Hunyadi Já­nos Laktanya! Éppen huszonöt esztende­je, hogy egy miniszteri pa­rancs életre keltette az itt tanyázó alakulatot. Azóta persze sok víz lefolyt a Du­nán, s ki tudja hányán cse­rélődtek a legénységi szo­bákban, tiszti szállásokon. Füleld László őrnagy és Szá­lai Gyula törzszászlós élet­útja azonban összeforrt a ne­gyedszázaddal. az alakulat történetével. Huszonöt év­vel ezelőtt sorkatonaként ide vonultak be, s közben isko­lákat végezve mindmáig itt maradtak állományban, itt teljesítenek szolgálatot. Ha megkérdezné tőlük va­laki, maguk sem tudnák ta­lán megvö’aszolni, hogyan si­keredett így katonaéletük. Beleszólt nyilván a szeren­cse, no meg az a tény, hogy különleges egység uniformi­sát hordják. Ilyen helyen könnyebb megragadni! ★ Tulajdonképpen ezzel függ össze egy másik tény: vissza­pillantva huszonöt esztendő élményeire, eseményeire, a kiképzésnél, a harcászati fel­adatok megoldásánál talán jobban él mindkét „veterán­ban” a társadalomnak nyúj­tott segítség. Megannyi akció, amikor ár­vizek, földrengések idején életet, vagyont mentettek az alakulat egységeinek élén. Vagy éppen házakat építet­tek az összeomlott helyén, fer­tőtlenítették a kutakat, bú­tort és élelmiszert szállítot­tak, csakhogy mielőbb hely- rezökkenjen az élet az ele­mi kár sújtotta vidékeken. Mohács, Dunaharaszti, Fe­hérgyarmat neve eként ke­rült a frissen avatandó csa­patmúzeum térképére. Nap­lójukban így jegyezték fel a Szigetköz falvainak sorát, mint ahol éjjel-nappal tal­pon állva védték, erősítették a gátakat. ★ Terméskőből épített em­lékmű a laktanya fő útján. S fekete márványtábla. Be­levésve pedig hat név: Vá- nyi Gábor őrmester, Juhász Emil tizedes, Izsó Márton tizedes, IVilheim György őr­mester, Langmár István al­hadnagy, Kara Pál alhad­nagy. Ezek az aranyozott betűk is a hősi múltról, a helytál­lásról beszélnek. S fiatalon derékba tört életeknek ál­lítanak emléket. Tűzszeré­szeknek, akik a legdrágáb­bat adták oda azért, hogy a kegyetlen háborúkból vissza- máradt robbanóanyagok, lő­szerek mielőbb hatástalanná váljanak, s emberek százai­nak biztosítsanak nyugalmat. Az ellenforradalom idején a párt központját védelmez­te ez az alakulat, végsőkig kitartva. S aki ma vendég­ként megfordul a laktanyá­ban, találkozik Gáspár A barátság jegyében Tudományos együttműködés Kompolt és Civilszk között Megszületett az első tudo­mányos együttműködési szerződés a Kompolti Nö­vénytermesztési és Talajvé­delmi Kutatóintézet, vala­mint a csuvas Civilszki 'Me­zőgazdasági Kutatóállomás között. Jelentőségéről dr. Szalai György kandidátus, igazgató így vélekedik: — Több mint két eszten­deje már, hogy kapcsolatot teremtettünk a civilszki ál­lomás munkatársaival. Az intézet a csuvas főváros, Csebokszáritól mintegy 60 kilométerre van. Főleg bú­za, árpa, borsó és burgonya nemesítésével foglalkoznak, emellett vetőmagvakkal is rendszeresen ellátják Csuva- si át. Jelentős tevékenységük az állattenyésztés fejleszté­se is, különösen a sertéskí­sérletek. Ennek eredménye­ként nemrég „Civilszki” el­nevezéssel új sertésfajtát ál­lítottak elő. Növény- és ál­latfajtáikat 5000 hektáros gazdaságukban termelik, il­letve tenyésztik. — Járt már Kompolton a civilszkiek delegációja? — Eddig három alkalom­mal, tőlünk, Kompokról pe­dig kétszer látogattak kuta­tóink Csuvasiába. Georgijev, a mezőgazdasági tudomá­nyok kandidátusa, az állo­más igazgatóhelyettese pél­dául tavaly nyáron járt ná­lunk a nemzetközi termés­becslési szimpozionon. Ak­kor beszéltünk arról, hogy a két intézet tudományos együttműködési szerződést köt, melyet előkészítés után alá is írtunk. — Mit tartalmaz a szer­ződés ? — Öt /évre, tehát 1930-ig szól, és három nagy téma­kört jelöl meg. Az egyik a Kompolton nemesített árpa-, búza- és lucernafajták csu-_ vas földeken való kipróbálá­sát segíti elő. Köztudott, hogy ott sokkal keményeb­bek a telek, amelyek segít­séget nyújtanak növényfaj­táink télállóságának vizsgá­latához. A másik a talajvé­delmi együttműködés. Ebben szerzett tudományos ered­ményeinket, tapasztalatain­kat szeretnénk Csuvasiában, az ottani földrajzi körülmé­nyek között is kipróbálni és hasznosítani. A harmadik pedig az általunk kidolgo­zott termésbecslési módsze­rek Csuvas elterjesztésére szolgál. A civilszki kutatók érdeklődnek ezek iránt és szeretnék mihamarabb meg­ismerni. — Mikor várható újabb kölcsönös látogatás? — Meghívásunkra most a nyáron érkezik szovjet kül­döttség hozzánk, amely első­sorban a termésbecslési módszereket tanulmányozza majd. Kompokról pedig évente egy-két kutató láto­gat Civilszkbe, ahol a szak­mai tapasztalatcserén kívül az orosz nyelvet is gyakorol­ják. A rendszeres kapcso­lattal lehetőség nyílik a ba­rátság további elmélyítésére, népeink, szokásaink jobb megismerésére is. (menuszj A szakmai képzést szolgálják a járőrversenyek. Felvéte­lünkön álláspontot határoz meg térkép felhasználásával az egyik járőr harcosa. György nevével is. Ő rádi­ónkat védte halálig, megszol­gálva az utókor kegyeletét. ★ Sorscsapás, elemi kár, el­lenforradalmi sebhelyek. Vé­delem, támadás. Végül a győzelem, építő munkánk folytatásának nagyszerű le­hetősége. S a Hunyadi Já­nos Laktanya alakulata is­mét az élen! Alegységei több nagyberu­házás, fontos építkezés elő­feltételeit teremtik meg. Ta­lajtömörítő robbantásokat végeznek Dunaújvárosban. Szakemberek hat hónapra és hatmillió forintra becsülik a régi Nemzeti Színház lebon­tását. Az innen kikerült har­cosok, műszaki katonák hat hét alatt végeznek a munká­val, s milliókat takarítanak meg a fővárosnak. Vagy pedig Veszprém mo­dern városnegyedét járva, jut-e eszébe az utazónak, mi volt ezen a helyen annak- előtte? Bizony, kevesen tudják, hogy a nagyszabású építke­zés megindulása szintén en­nek az alakulatnak a nevé­hez fűződik. Katonái, mű­szaki egységei robbantottak, bontottak itt, csakhogy mi­előbb sima terep várja a felvonuló építő vállalatokat. ★ Annyi különleges feladat* ról beszélünk, hogy majd­nem feledjük a legfontosab­bat, a szakmai és harcá­szati képzést. Holott ennék színvonala miatt egyáltalán nincs szégyenkeznivalója a parancsnokságnak. Herczeg Ferenc őrnagy mondja, hogy 1959-től szinte valamennyi nagyszabású szemlén részt vett az ala­kulat díszzászlóalja, s több alkalommal elismerésben ré­szesült. A csapatmúzeum­ban láttuk is ennek a do­kumentumait. Például a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsának kitünte­tő oklevelét. Vagy azt a szép plakettetj amelyet a KISZ központi bizottságától kaptak. Az ilyen szemlének ko­moly előfeltétele a szakmai vértezettség, a harcászati tudnivalók magas szintű el­sajátítása. Tovább mutató eredménye pedig a sikerél­mény, ami rendszerint lük­tetőbbé teszi a mozgalmi életet, az alakulat párt- és ifjúkommunista szervezetei­nek munkáját, s ugyanak­kor szakmailag is jó hatás­sal van a katonákra. A laktanyaéletben járat­lan ember csak forgatja a fejét, amikor itt is, ott is a szocialista versenymozga­lomról hall. Pedig a Hunya­di János Laktanyának már az 1960-as évek elején volt két „kiváló katonája”. Ak­kor Bodnár János tizedes és Máté László szakaszvezető jeleskedett annyira a vállalt feladatok végrehajtásában, hogy hozzájuthatott a ki­tüntető címhez. Azóta nagyon föllendült a mozgalom. Tavaly az egyé­niek 30 százaléka és a vál­lalást tett alegységek 70 százaléka felelt meg a ver­seny követelményeinek, s jó eredményt várnak az idei kiképzési évtől, mivel a ka­tonák 95 százaléka bekapcso­lódott a mozgalomba. Az alakulat vállalásait egyébként áthatotta a KISZ IX. kongresszusára való ké­szülődés szelleme. A fiatal katonák ennek a jegyében vállalták az oktatótermek, ifjúsági klubok teljés felújí­tását, kiképzési szintjük nö­velését. S persze serkenti őket a mostani szép jubile­um, a huszonötödik év! ★ Ahogy az egész hadsereg vezetése, úgy a Hunyadi Já­nos Laktanya parancsnoki állománya is központi fel­adatnak tekinti az évente bevonuló fiatalok tudatának alakítását. A mindennapos kiképzésen túl ehhez tarto­zik a szabad idő céltudatos kitöltése, különböző művelő­dési lehetőségek biztosítása. Ezért rendeztek be a ka­tonáknak 7000 kötetes könyv­tárt. Igen látogatottak a honismereti, csillagászati, irodalmi, zenei körök. Mun- kácsyról tartott előadást nemrég dr. Bodnár Eva, a Nemzeti Galéria osztályveze­tője, verseiből olvasott fel Baranyi Ferenc. S a tisztek mindegyik csoport élén hiva­tásszeretettel, hozzáértéssel végzik munkájukat. Különösen a honismereti szakkör szerzett már sok el­ismerést az alakulatnak.' Gazdája, a Langmár István ifjúsági klub, tavalyi ered­ményei alapján másodszor lett a „Magyar Néphadsereg kiváló klubja” cím birtoko­sa. Tulajdonképpen e célkitű­zéshez igazodik az a tevé­kenység is, amely a szintén ma avatandó csapatmúzeum létrejöttéhez vezetett. Nagy munka fekszik a két termet megtöltő, hasznos és tetszetős gyűjteményben. Fényképek," írások vallanak az alakulat huszonöt eszten­dejéről, a magyar nép ha­ladó katonahagyományairól, a hazai és külföldi interna­cionalista összefogásokról, a közeli várost felszabadító szovjet csapatok harcairól. S ugyanekkor szakmai isme­reteket gyarapít a technika kiállítása, amely fejlődésé­ben mutatja be a lövész­fegyverek gyors változását. Azokat a hadieszközöket, amelyekkel békés jelenünket, boldogabb jövendőnket vé­delmezik a Hunyadi János Laktanya harcosai éppen úgy, mint néphadseregünk bármely alakulata. Moldvay Győző <Nmüsw Q 1976. május 15-, szombat J * «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom