Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-13 / 112. szám
Megkezdődött Egerben a Balassi Bálint életművéről rendezett tudományos ülésszak Komlovszki Tibor előadását tartja (Fotó: Szántó György) Eger városa nem véletlenül adott otthont az első nagy lírikusunk életművéről rendezett háromnapos tudományos ülésszaknak. Balassi ugyanis ötven lovas hadnagyaként életének talán legszebb időszakát töltötte a híres végvárban. Itt érett költővé, itt is megismerhette a vitézi élet megannyi örömét és gondját. A szervezés feladatát a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének reneszánsz kutató osztálya, az egri Gárdonyi Géza Társaság, a budapesti, a debreceni, a szegedi tudományegyetemek régi magyar és a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola irodalom- történeti tanszékei vállalták. Tudósok, főiskolai, egyetemi hallgatók vettek részt a megnyitó ünnepségen, amelyet szerdán délelőtt tartottak — stílusos környezetben — az egri főiskola barokk hangúlatot keltő dísztermében. A rendezvényen — többek között — megjelent Polgár Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Kocsis Sándor, Eger város Tanácsának elnökhelyettese. Dr. Varjas Béla, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének osztályvezetője mondott bevezetőt. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt harminc év során újabb adalékokkal gazdagodott a kivételes tehetségű poétáról alkotott képünk, mégis számos kérdés vár megoldásra. Nem ismerjük például lengyelországi tartózkodásának részleteit. Az is tény, hogy nem tisztáztuk életrajzának minden mozzanatát, s alkotásainak szövegkritikai elemzése sem vezetett mindig egyértelmű eredményre. Emiatt is várat magára a Balassi-monográ- fia megírása. Szalay István, a megyei tanács általános elnökhelyettese a költő egyéniségét, irodalmi rangját méltatta, majd Komlovszki Tibor, az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, az Irodalomtörténeti Közlemények felelős szerkesztője olvasta fel értekezését Balassi és a reneszánsz arányszemlélet címmel. Változatos példatár felsorakoztatásával igazolta, hogy a kor uralkodó művészetszemléletének hatása megmutatkozik a kivételes képességű lírikus költeményeinek jó részében. A tartalmas előadást követő vita után kiselőadások hangzottak el Balassi életéről és költészetéről. A szót kérők, Bónis György, Kovács Sándor Iván, Ritoókné Szalay Ágnes, az egri Ludányi Mária — legújabb kutatásairól tájékoztatták a hallgatóságot. . Az első nap programját színesítette az Ars Renata együttes műsora. Ma folytatódnak az előadások,’ s este a budapesti Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Balassi Bálint Szavalóköre lép majd pódiumra. Május 14-én, pénteken a külföldi szakemberek — többek között a cambridge-i Gömöri György, a varsói Jan Slaski és a nápolyi Amadeo Di Francesco — adnak ízelítőt tudományos megállapításaikból. (pécsi) Gyurkó Géza; A lámáktól a hSerSrnuvskig Város a Hara völgyében Mongol igazgató — A száraz, kietlennek tűnő sztyeppében, mintha gyerek húzta volna zöld színessel, úgy kanyarog a Hara. Az Al- táj-hegység forrásaiból, havából táplálkozik, friss, tiszta és viszonylag gyors vize nagy ívekkel lohol a helyenként holdbéli tájon át az Orchon folyóba. Ez a félkaréj itt várost ölel körül: Dar- hant. Valaha — valaha? —itt haladt át északról délre, az Aitáj zöldellő hegyoldalaitól le a Dél-Gobiig a karavánút, onnan is tovább Kínába és onnan vissza, fel Északnak, Szibériának. Nagyon jó szándékú becsléssel ezer lakosa ha volt, még a negyvenes-ötvenes évek elején is, nem számítva persze a soha meg nem számolható és soha minek is megszámolt nomád mongolokat, akik jöttek, felverték jurtáikat, aztán egy nap reggelére eltűntek az európai mértékkel mért óriási távolságok mélyén. Hogy újak jöjjenek és megint felszedjék a jurtát, hajtsák tovább a víztől, itteni legelőtől megerősödött állatokat. Az időnek itt nem sok értelme volt. A fűváltásnak igen. Az ellés időszakának igen. .De a naptári napoknak, éveknek, dátumoknak semmiféle jelentőségük nem volt Mert nem is volt rá szükség. Darhan ma 40 ezer lakossal büszkélkedhet és az óváros mellett egy újjal, egy igazi. modern várossal, bevásárlóközponttal. kórházzal, mozival. most épülő és ősszel, & várós, az új város megalapításának 15. évfordulóiéra átadásra kerülő új színházzal és mozival. Műszakiakkal 1976. május 13., csütörtök és orvosokkal, pedagógusokkal és szakmunkásokkal, szállodákkal és szállodásokkal. Darhan a szó legeurópaibb értelmében város, amely úgy nőtt ki a sztyeppén, mint jó eső után a zamatos eídei gomba. Az ország második városa, második ipari központja,. bár ebben már most versenyre kél Ulánbátorral. Erőmű és cementgyár, nemzetközi rangú húsgyár, élelmiszeripari kombinát mellett számos más kis- és középüzem. és a közelben a kitűnő szenet adó bánya: húszezer fős munkásosztálya van ennek az egykori karaváncsomópontnak, Mongólia 18 megyéjéből jöttek ide és telepedtek le, elsősorban a fiatalok, így hát aligha véletlen, hogy e fiatal országban is a legfiatalabb átlagéletkorú lakosság itt él ebben a nyüzsgő városban. De Darhan más szempontból is érdekes: talán itt mérhető le leginkább a szocialista országok összefogása és segítése. Ahány gyár, üzem, annyi náció segítette építését magyar szaktanácsadó és segíti ma is az ott dolgozó mongol szakemberek képzését. A cementgyárat, amely évi 200 ezer tonna kapacitással dolgozik, a csehek építették, a szőrmekikészítő üzemet, ahonnét a világ minden tájára eljut a csodálatos mongol szőrme és bőrkabát, a bolgárok segítségével építették fel, a szovjetek különösen és külön is a szénbányászatban nyújtottak óriási segítséget, de ott a lengyel, az NDK-munkások keze nyoma is a városon. És ott van természetesen a magyaroké is. Magyar tervek, magyar szakemberek irányítása szerint épült fel a jelenleg 750 főt dolgoztató húskombinát. Mijaszuren, a gyár igazgatója és Kovács Ernő magyar szaktanácsadó, „civilben” közgazdász és gépészmérnök, mutatja be és vezet körül bennünket az impozáns gyárban, ahol a legkorszerűbb normák és a helyi ízlés figyelembevételével folyik a vidék állatállományának feldolgozása. Jelenleg is harminc magyar szakember Ma este premier komédia SpppÉ iiniI2S»Ílk€SÍC9B>€i Hol van az a világ, ahol bambák a férjek, csalfák a nők, tehetetlen vén öszvéreknek titulálják a tisztes polgárokat és ahol az számít főbenjáró véteknek, ha egymás kedvesét csábítgatják? Suppé Boccaccio című nagyoperettjének premierje előtt nem nehéz a válasz: az egri Gárdonyi Géza Színház színpadán. Az előadásról Bor József rendezővel beszélgettünk. — Ezt a darabot ritkán játsszák. Hogyan esett rá a választás? — Suppé Boccacciója jó játék, a klasszikus operettek között is az egyik „ legjobb darab. Azért szerepel ritkán a zenés színházak műsorán, mert. nagy társulatot, és nagy zenei felkészültséget igényel. Áz előadás egész népes társulata nevében mondhatom, hogy nagyon szeretjük. Jó a szövegkönyve és remek, igényes muzsika. Nem is operett ez, hanem (eredetileg is így nevezték) vígopera. Ezt bizonyítja a színészeket alaposan megdolgoztató zenei „felállás” is. — A zene ismerős, a történet kevésbé. A szövegkönyvből mennyi Boccaccio? — Zell és Genée nyomán a prózát Farkas György írta, a verseket Róna Frigyes. Az író eredeti műveit szó szerint nem használták fel, csak — ha fogalmazhatunk így — a szellemét. A Deka- meron néhány alapnovellájának sztorijával is találkozhatunk, de egészében inkább az a fontos, hogy a szövegkönyv megengedi: reneszánsz komédiát játszhatunk belőle. Nagyon őszinte, felszabadult, az életet szerető emberek mozognak Suppé muzsikájára. — Igaz is, mozgás. A koreográfia itt nem táncbetétekből áll... — A zene sem aláfestő és dolgozik itt, ugyanakkor 56 mongol szakemberjelölt tanul nálunk, ismerkedik a korszerű „hentes-mesterség” titkaival. Egy jellemző adat a húskombinát méreteire: 46 ezer marhát, 370 ezer birkát és kecskét, valamint 2500 lovat dolgoz fel június közepétől december végéig, hogy aztán a „téli” hónapokban a készletekből húskészítménye" két állítson elő. Kolbászt elsősorban. A darhani húskombinát egy egész országrész egyenletes és kiváló minőségű húsellátását biztosítja korszerű feldolgozó apparátusával, ha" talmas hűtőivel, a magyar Varga Gyula betétszámok összessége. A muzsikának magának is van dramaturgiája, csak ki kell használni. Lehetőség volt rá, (ha már a műfajok között válogathatunk), hogy a musical formájában kerüljön színre. Miután pedig a muzsika is szerves egészet képez a játékkal,, előreviszi a cselekményt, ehhez igazodik a színpadi mozgás is. Somoss Zsuzsa koreográfiájának helyzetet, jellemet ábrázoló funkciója van. és Rózsa Sándor (Fotó: Veres Attila) A reneszánsz kori Firenzét Gergely István díszletei idézik, a jelmezeket Hruby Mária tervezte.1 Az előadás címszereplője Rózsa Sándor. További szereplők: Várhelyi Márta, Varga Gyula JászaUdíjas, Várady Zoltán, Kulcsár Imre, Komá- romy Éva, Kanalas László, Máthé Eta, Dariday Róbert és még sokan mások. Bemutató: Ma este a Gárdonyi Géza Színházban. Makai Márta Gyöngyösi május (Tudósítónktól) Tavaszi hangulat jellemzi Gyöngyös város május havi kulturális programját. Az vács Ernő, mintegy jelezve azért, hogy az új megteremtése, a holnap munkásosztályának kialakítása itt sem diadalmenet. Egy-két év múlva ezer ember dolgozik majd itt. Ezer olyan munkása a gyárnak, akiknek egy része ugyan megtanulta már a szakmát, megszokta a szervezett mun- sca fegyelmét, de ahol a több ség csak tegnap lépett be a gyárkapun, a kerítések és falak közé, a nyolcórás műszakra, — tegnap lépett be az időbe, az időnélküliség világából. Még nekünk is idegesítő néha a tiktakoló idő, a mindig figyelmeztető és feelsején megnyílt ifjúsági parkban például nagy sikerű koncertet adott előbb a Cordial, majd a Sztár együt- ter, s a hónap folyamán a Nevada, az Orkán és a Happening . zenekar is vendége lesz. a beat-zenét kedvelő fiataloknak. Az ifjúsági park az idén is szerdán és vasárnap tart nyitva 17 órától 21 óráig. Megyei program lesz a május 16-án megrendezésre kerülő házasságkötési műsorpályázat bemutatója, ahol több zenei-irodalmi műsort mutatnak be az érdeklődőknek. Május 30-án újra a fiataloké lesz a Mátra, ahol a gyöngyösi ifjúsági klubok hagyományos találkozóját rendezik meg. A sástói program során a klubvezetők ankéten vitatják meg az ifjúsági klubmozgalom időszerű kérdéseit, s szó lesz a következő időszak ifjúságpolitikai feladatairól is. Baranyi Imre Az épülő színház Darhanban (A szerző felvételei) 21 S§ Örményország földjén állategészségügy magas normáinak megfelelően. — A gyár teljes termelése több, mint hetvenmillió íug- rib lesz évente, 1980-ra. Az elmúlt évben nagyjából ennek még csak a felét termeltük. Ahogyan haladunk előre az években és a szakértelemben, úgy lesz Darhan az ország legjelentősebb húsipari üzeme — büszkélkedik és teljes joggal Mijaszuren, az igazgató. .. — A munkaerő, az a nagy gond. Nagy még a fluktuáció, nehezen szokják ezt a sajátos munkát, de lassan-lassan már alakul az a törzsgárda, amely a munka minden területén magas színvonalón képes majd irányítani és dolgozni — teszi hozzá Kegyelmező óra, hát még azoknak, itt is és másutt is az országban, akik dermesztő hidegben, tikkasztó, víztelen nyárban, hihetetlen nehézségeket gyűrtek le a természettel vívott harcban, akik utól- érhetetlen .mesterei a nomád állattenyésztésnek, de soha ipari szerszámot nem fogtak még a kezükbe. Akiknek az idő nem órában, de csak évszakban mért valami volt. A gyár mellett apró, mo- kány kis lovak kikötve. Lehajtott fejjel, megingathatatlan türelemmel várják á műszak végét, hogy gazdájuk megjöjjön, nagyot szusz- szán jón és felpattanva hátukra belevágtasson a tág ho" rizontú világba. (Folytatjuk) Örményország földünk egyik legősibb kultúrterűle- te. A közös örmény—magyar régészcsoport kutatómunkájával induló film bemutatja a vidék legősibb történetének azt a szakaszát, amely az ősemberi leletektől a világon egyedülálló, épségben kiásott bronzkori falvakon át, egészen a kereszténység felvételéig és az örmény írásbeliség megjelenéséig terjed. Páratlanul érdekes képeket láthatunk a feltárt örmény települések anyagáról. A Garníban, Geraban folyó ásatások területén örmény palota, temetkezési hely, lakóhely vall az évezredekkel ezelőtti Örményországról, népének kultúrájáról, szokásairól, életéről.
