Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-12 / 111. szám
munkasmuvelodes műhelyei Intézkedni mindig kell Portyán as iffúságvédeimi önkéntes rendörökkel A szakszervezeti könyvtárak minden időben politikai nevelő műhelyek, mindenkor a munkásművelódés forrásai voltak. Tevékenységük jelentősége ma sem kisebb fontos szerepet töltenek be a közművelődési feladatok teljesítésében. Jelen vannak minden munkahelyen — a legkisebb munkahelyeken is ■—, s az alapvető kölcsönzési, könyvtári szolgáltatások biz»'' tosításával egyre erőteljesebben töltik be a nevelés, a tájékozódás és a tanulás funkcióját. Azon igyekeznek, hogy mind több dolgozót olvasóvá neveljenek, hogy minél több munkás mindennapi kenyerévé váljon a betű. a könyv. Szolgáltatásaikkal segítik a világnézeti, szakmai műveltség, a dolgozók művészi ízlésének fejlődését. önképzési törekvéseit, kielégítve a szórakozási igényeket is. — Milyen eredményeket, tapasztalatokat összegezhetünk a korábbi évekhez képest a megye szakszervezeti könyvtárhálózatában? — erről kérdeztük az SZMT egri központi könyvtárának vezetőjét, Nagy Ferencet. — Ha a statisztika adatait nézzük — mondotta — legtöbb helyen csökkenést látunk. 1974-hez viszonyítva. Azokban az üzemekben, ahol könyvtáraink vannak, növekedett á dolgozók létszáma, ugyanakkor kevesebb az olvasó és a kölcsönzés. 1975- ben könyvtárainknak 64 000 dolgozóról kellett gondoskodniuk. s közülük 13 500 ol- vasónk volt. 2400-zal kevesebb, mint 1974-ben. A kölcsönzött kötetek száma 8000- rel volt alacsonyabb. — Mi okozta ezt a nagymérvű visszaesést? — Az olvasó munkásért mozgalomban nagyon szép eredményeket értünk el 1974- ben, a múlt évben azonban számos könyvtárban nem fordítottak kellő gondot az olvasási program teljesítésére, az új olvasók megtartására. A nagyobbik ok, hogy könyvtáraink zöménél a működési feltételek nem biztosítottak. A könyvtárak korszerűtlenek, kevés a megfelelően berendezett szabad- polcos gyűjtemény. Erősen kifogásolható a könyvtári és a könyvpropaganda. Számos helyen nincs kialakult ajánlási forma, értem ez alatt a különböző rétegekhez, korosztályokhoz szóló egyéni ajánlást. De értem ez alatt azt is, hogy sok esetben, kellő ismeret hiányában, nemcsak ajánlani nem tudnak könyveket, de még a kért könyveket sem tudják az olvasó kezébe adni. Tehát szakmai hiányosságokkal is küszködünk. — önként adódik ebből íz újabb kérdés: milyen egyáltalában a szakszervezeti könyvtárhálózat szakembergárdája? • — A központi könyvtárban és az önálló könyvtárakban a szakmai normák betartásával nincs baj, színvonalas munka folyik. Ám nem mondható el ugyanez a letéti könyvtárakra, ahöl társadalmi munKások végzik az Olvasószolgálatot. 154 könyvtárosunk közül 106 a társadalmi munkás. Legtöbb gondunk ebből adódik. Igen sok a mozgás, a cserélődés, ami gátolja tevékenységünket. Az üzemekben, vállalatoknál húzódoznak a könyvtárosi megbízatástól, s ez részben érthető: komoly anyagi felelősséget kell vállalniuk, s legtöbb helyen még Időt sem biztosítanak számukra a könyvtári tevékenység ellátására, semmi támogatást nem kapnak munkájukhoz. A „rábeszélt” könyvtárosok, sajnos, nemmindig felelnek meg a követelményeknek, s a gondokat növeli, hogy ezeket á társadalmi munkásókat alkalmatlanság vágy mulasztás miatt nemigen lehet felelősségre vonni. A központi könyvtár mindent elkövet, hogy a letéti könyvtárak vezetői nagyobb felelősséggel és szakértelemmel végezhessék munkájukat. Nagy gondot fordítanak a könyvtárosok tervszerű képzésére. Rendszeresen, minden második évben, alapfokú tanfolyamot és továbbképzést szerveznek az SZMT Gyöngyösön levő bentlakásos központi iskolájában. A korszerű könyvtárosi teendőket, a körültekintő állománygyarapítást, az olvasói szokások kialakítását és fejlesztését, az irodalom propagálását, különböző könyvtári rendezvényeket csakis megfelelő szakmai tudással. jártassággal lehet végezni. A szakképzettség, a kellő jártasság megszerzéséhez minden körülményt biztosítanak. De nehéz az előrelépés, mert két év alatt a könyvtárosok szinte teljesen kicserélődnek, s az új ‘ emberek betanítását újra és újra elölről kell kezdeni. — Igaz, hogy összességében az olvasói létszám és a kölcsönzés csökkenéséről beszélhetünk, de részleteiben mégsem annyira sötét a kép. ki. egy olvasóra számított kölcsönzés például emelkedett, s ugyancsak növekedett a könyvtárak látogatottságának átlaga is. Amíg 1974-ben egy olvasóra alig több mint 12 könyv jutott, tavaly ez már elérte a 14 kötetet. A kevesebb olvasó tehát többször nyitott be a könyvtárakba és több könyvet is olvasott. Jelentősen növekedett a könyvek vásárlására fordított összeg (342 ezer Ft). Itt azonban meg kell jegyezni, hogy mélyen alatta vagyunk a kívánt szintnek. A SZOT 1971-es állásfoglalása szerint azokban az üzemekben, ahol könyvtár működik, dolgozónként 8 forintot kellene fizetni könyvtárfejlesztési hozzájárulásként. E kötelezettségeknek azonban az üzemek, vállalatok nem tesznek eleget, így a lehetséges félmillió forint helyett csak 342 000 forintot költhetünk könyvekre. Tehát sokkal előbbre tarthatnánk. Sok szép példát lehet sorolni arra, mennyire színvonalas munka folyik ott, ahol törődnek a könyvtár gondjaival, ahol nem „felülről” várják a támogatást, hanem maguk igyekeznek javítani helyzetükön. Ezekben a könyvtárakban (Egri Dohánygyár, Sirok, Recsk, Gyöngyösi Izzó, apci Qualität stb.) a könyvtári munkát korszerűen értelmezik, nemcsak kölcsönöznek, hanem propagálják a könyvet, rendezvényeket szerveznek, támogatják a szocialista brigádokat, részt vállalnak az üzem ismeretterjesztő munkájából is. Így kellene lennie ennek mindenütt. — Eddig csak a hálózat gondjairól esett szó — magyarázza Nagy Ferenc. —, de amint látható, a központi könyvtár is igen mostoha körülmények között van már jó ideje. 1974 októbere óta vagyunk ide beszorítva, az Állami Építőipari Vállalat egri építésvezetőségének épületébe, 134 négyzetméternyi területre. A Lenin út, Gró- nay utca modern épületének földszintjén készül az új helyünk. Sajnos, úgy készül, mint a Luca-széke. Hiába szeretnénk költözni, csak a csupasz falak vannak, minden szükséges berendezés hiányzik. Eddig csak ígéreteket kaptunk, a költözködés pontos határidejét nem tudjuk. Ilyen körülmények között pedig a hálózati munka megfelelő javításáról nem is álmodhatunk Valóban áldatlan állapotok bénítják a szakszervezeti könyvtárhálózat tevékenységét. Nagy erőfeszítéseket tesznek feladataik teljesítésére, a dolgozók olvasási, művelődési igényeinek kielégítésére. Tudatos törekvéseik azonban csak akkor járnak igazán eredménnyel, ha a szakmák megyebizottság^. az üzemi szakszervezeti bizottságok is minden segítséget megadnak a könyvtárak zavartalan működéséhez. Erre a segítségre ott van szükség, ahol a könyvtárak vannak, közvetlenül a munkahelyeken. Pataky Dezső CSENDES NAPNAK ígérkezik, a város még mindig nehezen hiszi el, hogy tavasz van. Viszonylag csendes estének is, bár aki szolgálatba lép, annak azért mindenre fel kell készülnie — a benyomásokat és a hangulatot hagyjuk hát az íróasztal fiókjában. Szolgálatba indulnak az ifjúságvédelmi önkéntes rendőrök Egerben. A cél ezúttal a szórakozóhelyek ellenőrzése. — Csoportunk — magyarázza útközben Ancsán András rendőr százados — meghatározott tematika szerint végzi a munkáját. Ismerve a területet úgy osztjuk be a szolgálatot, hogy jusson idő egy-egy, a fiatalkorúakkal kapcsolatos téma alaposabb vizsgálatára. Emlékszem ra, hogy nemrégiben egy általános iskolás kisfiú okozott gondot a csoportnak. Helyesebben: az iskolának ... Egyszerűen nem lehetett vele bírni, s ez a szülőket egyáltalán nem érdekelte! A csoport tagjai gyakran beszélgettek a szülőkkel, az iskola vezetőivel, a gyerekkel is. Így született alapos megfontolás után, a javaslat, hogy a gyereket állami gondozásba kell venni, amíg nem késő. Közben odaértünk a Széchenyi Étteremhez.' A hangulat odabent jó, az illendőség határain belül. Valami azonban mégis szemet szúr. A szabad helyre várakozók között egy farmerruhás fiatalember áll. No, nem az öltözéke miatt nézik meg alaposabban. A zubbonya, bal karjára egy furcsa emblémát varrt: picinyke angol zászlót... — Ön angol? — Nem. Természetesen magyar vagyok. — S ez a „felségjel”?... — Miért, talán nem szabad? A BESZÉLGETÉS tíz perce alatt egyszerűen lehetetlen volt megértetni vele, hogy nem mindegy, hazánk állampolgárai mivel tüntethetnek nemzeti hovatartozásuk mellett. Mindenesetre barátja bicskát vett elő, és leszerelte a nem kívánatos díszítést... A Dobó presszó előtt két eléggé ittas barátnőt kellett rábeszélni, a hazatérésre, akik éppen alkalmi barátoGyurkó Gézát A lámáktól a hő&rőműw&kég Traktor csinálta történelem Az út megművelt földek között vezet. Mint egy valami bővített mondat egy általános iskolai könyvből? Ám, ha tudjuk, hogy az a bizonyos út műút, amely a megművelt földek között vezet, Ulánbátort köti össze Darhannal és Szuhe-Batorrai, hogy e bővített mondat alanya, az a bizonyos út, a mongol sztyeppéken, hegyek, völgyek között kanyarog, ezután is mondhatjuk ugyan hogy: bővített mondat —, de hozzá kell tennünk, — többszörösen bővíett. Az út, amely széles aszfaltcsíkjával, hidakon keresztül lohol Mongólia második legnagyobb városa felé, és azon is túl már önmaga meglepetés annak, aki fél évtizedénél is több ideje, hogy nem járt erre. Mert akkor az út bizony még inkább csak a terepjárók áltál kitaposott ösvénye volt a közlekedési civilizációnak, ka- ravánút csak, ahová illetlennek tűnő merészséggel tört be az ötven meg hatvan lóerő, az ötven meg a hatvan ló helyett Európai értelemben véve itt földek Sem vóitak, nemhogy még megműveltek. Európai értelemben véve a földekhez hozzátenni a jelzőt, hogy „megműveltek” különben is felesleges szószaporí- tás, mert a föld — többes számban, egyes számban — attól föld, hogy meg vad művélve. Ka nincs megművelve, ! akkór az hem föld, hanem parlag, amelyet valami fdi3. att gondatlanul elhanyagolt a gazdája, vagy a gazdái. Mongóliában, ebben azért még ma is tipikusan állattenyésztő és jószágtartó országr ban, ahol a másfél millió lakosra kereken 25 milliós állatállomány jut — ló, kecske, Ajuszzsav, a gazdaság mindent tudó főkönyvelője. (A szerző felvételei) szarvasmarha, juh, meg teve —, a megművelt földnek új értelme van: benne van a megművelt társadalom értei-, me és a földművelésre mű velődő szellem tartalma is. Talán fél évtizede, hogy ar ról íríam, járva e tájon, hogyan próbálkoznak a gabona- termesztés meghonosításával, és hogy egyes helyeken már a hektáronkénti hat mázsa búzatermést is elérték. Akkor. Ma Mongólia lényegében önellátó a kenyérr.ekvalóból, s ez még akkor is figyelemre méltó, ha tudjuk, hogy a mongol ember nem a legke- nyérpusztítóbb fajtából való. Azt meg egyenesen meghökkentő volt látni, hogy felsorakoztak az öntözőgépek is, a közeli Hara folyó partján! Az út megművelt földek között vezet. Most éppen a szelengai ajmalt — megye — Hongor kolhozának megművelt földjei között. A kolhoz neve magyarul drágát jelent, pontosabban kedvest, és gondolom, a majd 700 tag sem véletlenül adta ezt a nevet a 28> ezer hektáros gazdaságnak. — Nem bizony. A név pontosan azt fejezi ki, amit mi érzünk a kolhozunkkal szemben — magyarázza Ajuszzsav, az immáron 17 éves gazdaság főkönyvelője, aki úgy citálja fejből is a kolhoz adatait, mintha előtte lenné az a bizonyos főkönyv. Tőle tudjuk meg, hogy a tizenkéx- milliós évi termelés egy jelentős része tejből, és gabonatermesztésből adódik, pedig van itt ám több m-int harmincezer jószág is, de a .zövetkezet mind erőteljeseb' >en igyekszik azon, hogy beles j es módon végezze gazdálkodását. — Azzal kezdtük és így folytatjuk — mutat a gazdaság előtt egy szó szerint ü kát vártak. Egyikük el is tűnt, a másikat azonban később beszállította az URH-s kocsi. — Nem valami fiatalkorúak .. .*■ — Természetesen nemcsak az a feladatunk, hogy a fiatalkorúakkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozzunk. A szolgálatban intézkednünk kell minden olyan esetben, amikor szükségét látjuk — a közbiztonság érdekében. A buszmegállónál sokan állnak sorban. Nagy a forgalom fent is, de lent a büfénél is. Jókor érkezett ide is a csoport: egy idősebb férfi éppen jófajta pálinkát hozott egy — fiatalkorúnak. Ügy is mondhatnánk, hogy az egyik legordítóbb szabálysértést követte el éppen. — Ez a kevéske nem árt... — próbálják menteni a szituációt. — Egy faluban élünk ... TERMÉSZETESEN nem lehetett meggyőzni. Talán majd a szabálysértési eljárás jobb belátásra, bírja a férfit. Ilyen esetekben a bírság összege szép summára rúg! Míg tovább sétálunk az egyre csendesedő városban, a csoport életéről, munkájáról beszélgetünk. Az ifjúságvédelmi önkéntes rendőri csoport tagjai között, van munkás, pedagógus, pszichológus, és több főiskolai hallgató. Sőt van nyugdíjas is, Sütő Rudolf, aki ezért a munkáért többször részesült szép elismerésben. De a csoport más tagjainak is elismerik ezt az egyáltalán nem könnyű társadalmi munkát, s nemcsak a rendőrségen, hanem munkahelyükön is! Szarvas György és Gál Lajos például — mindketten a MEZŐGÉP egri gyárában dolgoznak — többször részesültek igazgatói jutalomban. Tegyük még hozzá, hogy a csoport a legutóbbi értékeléskor az önkéntes rendőri csoportok szocialista versenyében a második helyezést érte el. Igen, nem könnyű ez a munka. S nemcsak abból áll, hogy néhányan alkalmanként végigsétálnak az utcákon. Említettem, hogy tematikusán célellenőrzéseket is végeznek. (Leggyakrabban a Csebokszári-városrészen — sajnos elég sok ott a baj a fiatalkorúakkal). S szolgálaton kívül családlátogatásokat is tartanak, környezet- tanulmányokat végeznek, ha szükséges, egyénileg is intézkednek ... és sorolhatnánk, mennyire nem egysíkú munka az ifjúságvédelem. ÖREG ESTE VAN, amikor letelik a szolgálat. Csendes, nyugodt a város, s bizonyára a csoport tagjai érzik, hogy ez a nyugalom valamiképpen az ő éberségüknek, munkájuknak is eredménye. Kátai Gábor 17,35: Életűt Mikolaj Kopernikuszról, a világhírű lengyel csillagászról, életéről, tragikus sorsáról szóló lengyel filmet közvetít a televízió. A film bemutatja Kopernikusz szülőházát és a krakkói egyetemet, ahol tanulmányait elkezdte. S végigjárja azt az életű tat, amely mai világképünk alapjául szolgáló heliocentrikus rendszer megalkotásáig ívelt. Dokumentumok, Kopernikusz tanulmányai, könyvei és a nézeteivel vitázó iratok, korabeli levelek, barátainak kéziratai teszik hitelessé a filmet. Megismerjük" Kopernikusz , hatalmas munkáját, az új világrendszer megalkotásáról, amelyen 36 évig, egészen élete végéig dolgozott. Könyvét kinyomtatva és meghamisított előszóval csak halálos ágyán láthatta, s nem tudta felemelni szavát kiadója szószegő eljárása ellen. piedesztálra emelt traktorra, azután az emeletes házakból álló, szinte városias majorra, ahol központi fűtés, iskola, üzlet járja az embereknek, istálló, fejőzet, tejfeldolgozó, magtár, gépszín a jussa a termelésnek. Az a bizonyos traktor az első volt, nemcsak e tájon, de egész Mongóliában is: 1959-ben itt vágott mély nyomot a szűz földbe először az eke. Az itt- ott volt, de termést csak mutatóban hozó kapás földművelést ekkor váltotta fel a .gép. Ez a traktor, ott a gazdaság előtt a termelés forradalma nehéz fegyverzetének bizonyult, az első harcosnak, amelynek minden köszönhető. Jelképesen is, de egy kicsit a valóságban is. Ma emlékmű, de holnapra ösztönző műve az emléknek. A most következő, a hatodik ötéves tervben 232 ezer újabb hektárt hódítanak el a mongolok a szerény és szegény igényű lovak, juhok, szarvasmarhák eleddig még ásót sem ismerő birodalmából. Marad még bőven legelni való hely természetesen, és erős az a szándék, hogy maradjon, ha hem is bőven, de szükségesen takarmány is a száraz időkre: takarmányt termeszteni, füvet gyűjteni tanítják sikerrel a mongol pásztorokat Mert ez is a belterjességre és a tervszerű állattenyésztésre ösztönöz. A beruházások bő kétharmada az iparnak jut még a tervhivatal elnökhelyettese, Mönhzsargal tájékoztatott erről —, de a fentmáfadó egyharmad is jó alkalmat nyújt ahhoz, hogy a iftező- gaztíaság — éppen az ipar fejlődésére is támaszkodva — évente négy-öt százalékkal növelje termelését A Hongor kolhoz, itt az út mentén, az emlékműként előtte Az a bizonyos első traktor; a korszerű mongol mezőgazdaság „emlékműve”! álló immáron két évtizedes traktorral, a sók-sók ezer hektár megművelt földel, az öntözőberendezésekkel, az ii* tallózott szakvarrnáfha tar? tásával egymaga íé igazólja: biztosítva lesz ez a négy-öt v.áZalék. Egyszerű bővített mondat: .íz út megművelt földék között vezet, Európában, Mongóliában napjaiha: tortánál* me is. 1973. május Uh, szerda (Tolytáijukj