Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-01 / 103. szám
A jók között is a legjobbak... A legnagyobb és a legkorszerűbb A konkurrens szakmabeliek is elismerik: a magyar dohányipar legnagyobb és legkorszerűbb üzeme az Egri Dohánygyár A SZOT és a Minisztertanács Vörös Zászlaját — immár második alkalommal — azonban nem ezzel érdemelték ki újból az egriek. Sokkal inkább azzal, hogy az elmúlt öt évben ismét kiemelkedően dolgoztak, maradéktalanul megvalósították gazdasági, politikai cél kitűzéseiket. A téneyk önmagukért beszélnek: az öt évvel ezelőtti 579 millió forintos termelési érték ma már az egymilli- árdnál tart. Az élelmiszer- iparban és Heves megyében is elsőként a dohánygyáriak Vezették be a „Dolgozz Hibátlanul” mtinkarendszert, és ugyancsak a munka termelékenységének, hatékonyságának növelésével érték el, hogy ugyanazzal a gépparkkal és lényegesen kevesebb létszámmal 1975-ben nem kevesebb, mint 7 százalékkal gyártottak több cigarettát, mint a IV. ötéves terv első évében. Közben felére csökkentették a selejtet, több terméküket kiváló árunak minősítették, 25 millió 400 ezer forintról 91 millió 800 ezer forintra növelték nyereségüket. Ma már az 1100 tagú kollektíva fele szakmunkás, az eltelt öt év alatt 200-an szereztek magasabb szakmai és politikai végzettséget. Tegyük gyorsan hozzá: a gyár segítségével, támogatásával. Mert elsőként szervezték meg a dolgozók általános iskoláját, és ugynacsak ők kezdeményezték a dohányfeldolgozói szakmunkásképzés bevezetését' Több éves hagyománya van annak is, hogy a közép- és alsó fokú vezetők rendszeres szakmai, politikai továbbképzésen vesznek részt, a termelési tanácskozásokon, a műszaki konferenciákon elhangzott javaslatokra azok is választ kapnak — két héten belül —, akiknek az elképzeléseit nem lehet, vagy nem érdemes megvalósítani. A gyár dolgozóinak többsége nő, ezért mindenképpen figyelmet érdemel: öt év alatt a nők átlagkeresete nem kevesebb mint 40 százalékkal emelkedett. Csökkentették az éjszakai műszakot száz százalékkal emelték a harmadik műszak pótlékát, gépesítették a belső anyag- mozgatást, bővítették az óvodát a bölcsődét, korszerűsítették a gyermeküdülőt — mert a dohánygyáriaknak ilyen is van — a több gyermekes édesanyák külön szabadságban is részesülnek. A gyár mellett — a városi tanáccsal együtt — zöldségboltot építettek, az üzemekben büfék, kávét ' és frissítőt „gyártó” automaták állnak a dolgozók rendelkezésére. Minden évben megvendégelik a nyugdíjasokat, megjutalmazzák az egyedülálló anyákat, s nem maradnak ki az anyagi, erkölcsi megbecsülésből a szülési szabadságon levők sem. A szakmai, a politikai képzés segítése érdekében szocialista szerződést kötöttek a Kertészeti Egyetemmel, az egri tanárképző főiskolával, a debreceni élelmiszeripari szakközépiskolával, az egri szakmunkásképző intézettel és a vármúzeummal. Akorszerű gyárban öt év alatt 388 újítást — a 637 javaslatból — valósítottak meg, a testvéri szocialista országokból is igen gyakran jönnek tanulni a hivatalosan is bemutató üzemmé nyilvánított Egri Dohánygyárba. Közös volt a munka, így közös a siker is. A gyár szocialista brigádjai azonban különösen sokat tettek azért, jhogy a jók közül ismét a legjobbak közé kerüljenek az egriek. Vállalásaik középpontjába a minőség javítását állították, s különösen nagy gondot, figyelmet fordítottak — akárcsak a gyár gazdasági, politikai vezetése — a jó munkahelyi légkör megteremtésére, megtartására. Munkával és megtakarított forintjaikkal is támogatják a város és a környékbeli szociális otthonok lakóit, és joggal büszkélkedhetnek továbbá azzal is, hogy a felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére rendezett megyei szellemi vetélkedőt is az Egri Dohánygyár egyik kollektívája nyerte meg. 'Mint eddig, úgy most sem maradt el a jó munka jutalma: a SZOT és a Miniszter - tanács Vörös Zászlajának újbóli elnyerésével egyidejűleg a gyár Petőfi Sándor komplex szocialista brigádját a Magyar Népköztársaság Kiváló brigádja kitüntetésben részesítették. Kevés üzem mondhatja el magáról, hogy öt év alatt négyszer lett kiváló vállalat, és másodszor is kiérdemelte a SZOT és a Minisztertanács magas elismerését. De mint az elmondottak "is bizonyítják: az Egri Dohánygyárban dolgoztak érte. És ahogyan eddig, úgy azután is munkával kívánnak bizonyítani. A mércét ismét magasra tették: tovább kívánják javítani a minőséget, fokozni a termelés gazdaságosságát. A végzett munka alapján így az eddigieknél is több jut majd az élet-, a munkakörülmények további javítására, a példamutató dolgozók, kollektívák ányagi és erkölcsi megbecsülésére is. — koós — MS/SAAAAAAAAA/VVWSAAAAAAAAAAAAA^A/VVVSAAAA^V^^VSAi'SAAAAAAAA^VVVSr* Amint lapunkban erről már beszámoltunk: szőkébb' hazánkban, Heves megyében, május 1-e alkalmából —; a jók között is' a legjobbaknak — a IV. ötéves tervben ! kimagasló eredményeiért, munkasikereiért két válla- j lat — az Egri Dohánygyár és a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat — nyerte el a Minisztertanács és a SZOT Vörös Zászlaját, a hevesi Rákóczi! Termelőszövetkezet pedig a Minisztertanács Vörös; Zászlajának lett tulajdonosa. E magas kitüntetésben ; ( részesült kollektívák munkájáról szól összeállításunk, < őket mutatják be munkatársaink. *AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAíiNAAAAAAA/\AAAAAA/VVAAAAAAAA^AAAAAAAAAAAAA Csodák nélkül Hevesen... A napokban lezajlott ünnepi közgyűlésen — ahol eddigi legnagyobb kitüntetését vette át a termelőszövetkezet tagsága — lehetetlen volt észre nem venni az arcokon azt a nyugodt derűt, amelyet csak a jól végzett munka öröme varázsolhat elő. Az elnök, aki e nagy egyesülés sőt a szomszédos hevesveze- kényi közös gazdasággal a néhány évvel ezelőtt történt újabb egyesülést követően is töretlen bizalommal övezve végzi munkáját, emlékeket is idézett az ünnepi beszámolóban : — Emlékszünk-e, amikor a kivágandó szőlőket is sorra kiosztottuk és darabszámra a fákat, amelyekből a tőke és a gally volt a tagoké? Ma már a törzsével együtt sem anyagiakat érintette és ériru ti. Annak idején, amikor a hevesi földeken is gyér termésátlagok születtek, s szinte minden munkát kétkezi eszközökkel kellett végezni, egymagában anyagi ösztönzéssel nem bontakozott volna ki a mai siker. Éppen ezért már az első nagy egyesülés után alapoztak és sokat alapoztak az emberek, a tagok öntudatára, az egészséges versenyszellemre, a közgyűléseken. a vezetőségi üléseken felvetett javaslatokra, bírálatokra egyaránt. Mindezek mellett természetesen döntő módon hozzájárult a szövetkezet fejlődéséhez az is. hogy tudtak és mertek élni az állam által felkínált lehetőségekkel. így alakult ki fokról Az életben vannak látványos, tüneményes sikerek, amelyek váratlanul lobbannak elő az ismeretlenségből. A sikernek, a dicsőségnek azonban van egy másik, már csöppet sem fényes, s a legkevésbé sem máról holnapra előbukkanó útja. amelyre csak kitartó — úgy is szoká^ nevezni, hogy „hétköznapi” — munkával lehet rálelni. Az ilyen siker szokott tartós lenni. Ha külső szemmel évek,' sőt immár évtizedek óta bárki figyelemmel kísérte a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet kialakulását, fejlődését. óhatatlanul arra a következtetése jut. hogy ebben a tágas határú alföldi nagyközségben a hétköznapok hozták meg a föld munkásainak az egyre nagyobb és nagyobb sikereket Több mint negyedszázaddal ezelőtt, egy kis ..vadcsoport” alakult egy elhagyott kisebb birtokon. csupa nincstelenekből, napszámosokból. Későb „hivatalosan” is elismert szövetkezetté lépett elő a hajdani Petőfi, amely a későbbi években bármennyi nehézséggel, megpróbáltatással is küzdött de megmaradt A nagyközség határában szinte észrevétlenül nőtt fel az úgynevezett „fóliaváros’* is, amelyben ilyenkor, a palántakiültetés idején szorgos munka folyik. Aztán több mint egy évtized múlva egyszerre kilenc kis termelőszövetkezet alakult Hevesen, s ma már szinte elhinni is nehéz, hogy milyen villongások, éa harc közepette született meg 1963 végén ez abban az időben még országos méretekben is ritkaságszámba menő nagy egyesülés: elindult a volt kilenc kis szövetkezet a közös úton... kell tűzre a fa, mert felváltotta az olajkályha, a gáztűzhely. És mindebben az a jó, hogy van rávaló; meg lehetett és meg lehet vásárolni úgy, hogy közben a takarék- betét is gyarapodik... Valóban az elért eredményeknek az egyes emberek, családok életében végbe ment változásokban mutatható ki az igazi értéke. A változásokban, a fejlődésben, amely azonban nemcsak az Száz helyen — ugyanazért A selyembe hímzett elismerés, a díszes oklevél már ott van náluk, az elmúlt negyedszázad legnagyobb jutalmaként. S nincs ebben semmi túlzás — vallják már utólag az áru- dákban, üzletekben is —, hiszen ha az ember alaposabban visszapillant a magas kitüntetéssel honorált IV. ötéves terv időszakára, az értékes eredmények egész sorát látja. Szembetűnő a fejlődés a munka szinte minden területén. Különösen a vegyes iparcikkeknél számottevően nőtt az értékesítés, az ellátás javítására kialakított közös üzemeltetésű boltokban nyolcszor annyi árut adtak el, mint a tervidőszak elején. A teljesítmények egyike, másika — Gyöngyösön például minden jelentősebb árufőcsoportban — az országos átlagot is felülmúlta. A vállalat forgalma tavaly már az egy- milliárdot is meghaladta —, s ezt bizony nem volt éppen könnyű elérni, miután —, hogy csak egyetlen összehasonlítást tegyünk — a budai Skáláénál együttesen is jóval kisebb alapterületen kellett majdnem ugyanazt produkálni, mint amit az ország jelenlegi legnagyobb és legkorszerűbb áruházától elvárnak. A sikerhez ügyesen és következetesen megvalósított üzletpolitika vezetett. A vállalatnál megfelelő ■ piackutatással iparkodtak időről időre biztosítani az igényelt cikkeket, amelyeket aztán javuló reklám- és propaganda- tevékenység, ötletesebb, szebb kirakatok mellett, vonzóbbá tett üzletekben, több esetben alkalmi vásárokon, különböző akciók során árusítottak. A mindennapi kereskedelem mellett törődtek a szolgáltatások fejlesztésével is. Jellemző erre például, hogy tavaly Mátraházán új kölcsönzőbolt nyitásával bővítették hálózatukat, s a tartós fogyasztási cikkek, a gázpalackok házhoz szállításával már nem kevesebb, mint kilenc gépkocsi foglalkozott. A vállalati program megvalósítását jól szervezett münkaverseny segítette, tavaly már 75 brigáddal, s mellettük számosán egyénileg vállalkoztak a jobb teljesítményekre. A hatvani „Gabi” gyermekruházati áruda, a gyöngyösi méterárubolt, vasedény szaküzlet,‘ járműkereskedés, az egri gyermekkon- fekciós bolt, Baranyai János, Forrás Imre, Bádonyi Imre, Végh Lajosné, Gál Józsefné, Hankó Lászióné, Biró Béla és munkatársaik naponta a legjobb igyekezetükkel próbáltak megfelelni hivatásuknak. S sokat adott az újítómozgalom is, amelyet a csaknem százüzletes hálózatban egész sor megvalósított ötlet, javaslat dicsér. Fontos szerepet kapott a feladatok megoldásában a képzés, továbbképzés, amelynek alkalmával a kereskedők különböző iskolákban, szakmai és politikai tanfolyamo- mokon bővíthették ismereteiket. Ami természetesen szintén nyomot hagyott a teljesítményeken. A beruházásokra fordított milliókból nagyobb összeggel könnyítettek a dolgozók mindennapi munkáján, javítottak munkakörülményeiken, szociális helyzetükön — s ez mind, mind hozzájárult az eredményekhez. Ahogyan beszélgetésünk idején elmondották a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói: a jövőben is hasonló úton akarnak járni. A vevők megtartása, illetve szélesítése érdekében, a beszerzések további tökéletesítésével, választékosabb és kiegyensúlyozottabb árukínálattal, még jobb eladói munkával igyekszenek fokozni üzleteik hírnevét, népszerűségét. Korszerűbb értékesítési formákra való törekvéseikkel például önki- szolgáló rendszerűvé alakítják át a gyöngyösi cipőboltot A forgalom növelése érdekében megnagyobbítják az egri, női konfekciós árudájukat, ízléses, új ajándékpavilonokat nyitnak Parádsasváron, az egri strandon és az Egészségház utcában. Azon lesznek, hogy az idén feltétlenül megnyíljék az Egri Domus Áruház is, s ezzel a bolthálózat alapterülete további 4,5 ezer négyzetméterrel növekedjék ebben az évben. Ugyanekkor a kereskedelmi szolgáltatások javítására három új tehergépkocsi beszerzéséről gondoskodnak. Megfelelőbbé teszik a hálózati dolgozók szociális ellátását, a vállalati központ elhelyezését, fokozzák az ügyviteli munka gépesítését, hogy csak néhány jelentősebb tervről szóljunk. A száz helyen — ígérik — ezután is ugyanazért kívánnak dolgozni: a vevőért. S erejükből, lehetőségeikből telhetőén — ahogyan a magas kitüntetés is kötelezi őket: a legjobban. — gyóni — A gyöngyösi áruház dolgozói az eladópult mögött: Bobák Sándorné, Kiss Ibolya és Krkelics Angéla (Fotó: Perl Márton) fokra a zöldségtermesztő főprofil. noha egyidejűleg a szántóföldi növénytermesztésben is megháromszorozódtak a termésátlagok, s itt ma már mindent a gépek és a vegyszerek végeznek... De nemcsak a termésátlagok, nemcsak a zöldségtermő terület, az árbevétel és a gazdálkodási nyereség nőtt ilyen szép íveléssel, hanem a tagság, a dolgozók jövedelme is. A kezdeti, egyesülés utáni években nagy szó volt a 40—50 forintos napi kereset. ma pedig a száz fölötti válik természetessé, amelyből nemcsak olajkályhára, gáztűzhelyre. de szép új otthonokra. lakásokra és személy- gépkocsikra is telik, egyre növekvő számban. A közös gazdaság a ne-' gyedik ötéves tervj eredményei. fejlődése alapján nyerte el a magas kitüntetést, s ez nem véletlen. Ugyaniserre az időszakra esik egy kongresszusi oklevél és három. egymást követő évben a „Kiváló termelőszövetkezet” cím elnyerése is. Aki azonban azt hinné, hogy ebben a szövetkezetben azért értét el ezeket az eredményeket, mert mindig a közös gazdaság közvetlen érdekeire alapj ztak, az téved. Vaskó Mihi ,ly, a megyei párt- bizottság eső titkára fogalmazta meg pontosan a „hevesi csoda” lényegét: — Ez a gazdaság nemcsak a csoport, de a népgazdasági érdekeket is mindig jó szívvel szolgálta, sőt azt tekintette elsőnek, előbbreva- lónak. Mindez legjobban abban a bátor vállalkozásban fejeződik ki. amellyel a kor. mány zöldségprogramjának megvalósításához hozzáálltak a hevesiek... Mindez a siker, a magas elismerés lassan »rkezett Lassan, de bizonyára annál tartósabb marad. — fáludi — Umísös Cj 1976. május 1., szombat
