Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-28 / 125. szám

Egriek Budapesten: Saárossy Kinga fh. 20.05 . Hökíim Színház Tévéjáték Karinthy Frigyes írásaiból. Karinthy Frigyes a „Hö- köm Színház” című könyvé­nek néhány jelenetéből Ka- bay Barna rendező készített tévéfilmet. — Igyekeztem azokat a részleteket megtalálni — mondta —, amelyek legal­kalmasabbak arra, hogy az író groteszk szemlélete a tévében megvalósulhasson — mondja a rendező. — Ka­rinthy hőseinek egy része ma is megtalálható. Azok az átlagemberek, akik gátlásos­ságukkal, rögeszméikkel a leghétköznapibb helyzetben is képtelen szituációkba ke­verednek, akik véletlen foly­tán kerülnek magukkal, vagy egymással szembe. Ilyenek például az „Ott ki beszél” című jelenet szereplői C. úr (Garas Dezső) és a vonal másik végén Á. úr (Hau- mann Péter). (KS) Az egri születésű Bródy Sándor királytrilógiáját pró­bálta aznap Kerényi Imre rendező vezetésével Saárossy Kinga, az egykori egri di­áklány, most „fh”, azaz fő­iskolai hallgató, a Madách Színház ösztöndíjas tagja, aztán a színpadi munka be­fejeztével lihegve az izga­lomtól csöppent be hozzám, hogy fényképezőgépem len­cséje elé álljon. — Azt hiszem, nagy lám­palázzal fogok május 31-én, hétfőn a Gárdonyi Színház közönsége elé lépni, hiszen Egerben nevelkedtem. Bár már túl vagyok diploma­vizsgáimon, az. igazi vizsgám „itthon” lesz ismerősök, ba­rátnők, rokonok és régi ta­nárok szeme előtt. Huszon­két éves vagyok, az 1. sz. általános iskola zenei tago­zatára jártam, majd a Gár­donyi gimnáziumban nyer­tem jeles érettségit. Orvos szüleim ma is a Makiári úton laknak. Az általános iskola VII. osztályában kezd­tem szavalni, úttörő és más szavalóversenyeket nyertem. Most is tisztelettel emlék­szem vissza Ficzere Sándor- né magyar szakos tanáromra, aki gyerekfejjel kóstolgat- tatta a népdalokat, Weöres Sándor, Vidor Miklós, Tam- kó Sirató Károly apró em­berkéknek való verseit, be­leszerettetett Petőfi, Arany, Ady, József Attila remekbe szőtt soraiba, majd a kíván­csiság eljuttatott Shakespeare, Schiller, Puskin, Lermontov és a maiak hegycsúcsaihoz. Az ő pedagógiáján keresztül ejtett rabul először a szín­ház varázslata. — A Madách Színház há­rom egyfelvonásos remek­művel készül az egri ven­dégjátékra. A Kolozsvárott játszódó Mátyás király háza- sít-ban a címszerepet játszó Sztankay Istvánnal, Su- nyovszky Szilviával és Zen- the Ferenccel lépek fel, a Lajos király válik-ban a fő­szereplő Juhász Jácint. t A harmadik egyfelvonásos — A fejedelem — címszereplője Bessenyei Ferenc, ő alakítja Bethlen Gábort, amelynek díszlete a gyulafehérvári kastélyának pompáját idézi. Az első két egyfelvonásos- ban játszom, az egyikben egy varrólányt, a másikban osztrák hercegkisasszonyt alakítok. Június 13-án nyitnak a nyári építőtáborok Húszezer fiatalra számítanak az olimpiai tízpróbákon Az idén 31 200 középiskolás diák dolgozik majd kéthetes váltásokban a 43 központi szervezésű nyári ifjúsági építőtáborban. A táborok zö­me — 36 — június 13-án né­pesül be, a többi két hét múlva, június 27-én nyitja meg kapuit. Az ötödik — utolsó — turnus önkéntesei augusztus 21-én búcsúznak várhatóan felejthetetlen él­ményeik színhelyétől. A tá­bori csúcs júliusra várható. A KISZ megyei bizottságai által szervezett, valamint az egyetemi, főiskolai táborok részvevőit is számítva lesz­nek olyan hetek, amikor egyidejűleg 10 000 fiatal dol­gozik a mezőgazdaságban és az építkezéseken. Az elmúlt öt év alatt a központi, a megyei és az egyetemi főiskolai táborok­ban mintegy kétszázezer fia­tal dolgozott. Fiataljaink részt vettek az M—7-es autó­pálya építésén, a Budapest— Szob és a Budapest—Hegyes­halom vasútvonal rekonst­rukcióján, a lakásépítő programban, dolgoztak kol­légium, ifjúsági üdülőbázis és a nagy úttörőtáborok épít­kezésein. A mezőgazdaság­ban dolgozók kivették részü­ket a zöldségprogram mun­káiból, és a népgazdaságilag nagyfontosságú szőlő- és gyümölcstermesztésből, be­takarításból. Kitermeltek és megmozgattak 584 000 köb­méter földet, megépítettek 15 kilométer csatornát, elvé­gezték 30 kilométer út föld­munkáit, tereprendezést mintegy 160 hektárnyi terü­leten hajtottak végre. Az egy fiatalra jutó turnuson­kénti átlagteljesítmény az 1971-es 479 forint 70 fillér­ről tavaly 550 forint 50 fillér­re emelkedett. Hozzájárult ehhez, hogy nőtt a munka szervezettsége. A fiatalok az ötödik ötéves terv során nem kisebb fel­adatra vállalkoznak, mint az eddig is figyelemreméltó eredmények jelentős túl­szárnyalására. Az idén — a korábbi évek­hez hasonlóan — a legtöbb, 16 központi szervezésű tá­bor Bács-Kiskun megyében nyílik, szorosan felzárkózott azonban mögé a maga 12 tá­borával Pest megye. A nyár folyamán a lányokat 25 me­zőgazdasági tábor várja or­éíMmim Í976. május 38., péntek szágszerte, fő teendőjük a növényápolás és a gyümölcs­szedés lesz. Az állami gazda­ságok területén működő tá­borok közül az idén is a tö­rökbálinti „Bagi Ilona” a legnagyobb, ide négy váltás­ban 2600 lány érkezik. A me­zőgazdasági munkákból a fiúk sem maradnak ki, a ta­valyi eggyel szemben az idén nyolc koedukált tábort szer­veztek. Az M—7-es építése befeje­ződött, a polgárdi tábor az idén Veresegyházán nyitja meg kapuit- A fiúk az M—3-as autópálya Gödöllőig terjedő szakaszá­nak építésében működnek közre. Üj tábor lesz a ka­zincbarcikai is, a KlSZ-véd- nökséggel épülő vegyikombi­náthoz kapcsolódik, a fiata­lok a PVC III-as üzem befe­jező munkáiban vesznek részt. Az ugyancsak új érdi tábor lakói segítik a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat lakásépítő prog­ramját, közreműködnek a nagyközség kommunális be­ruházásainak építésében, és várhatóan bekapcsolódnak a MGM diósdi Csapágygyára rekonstrukciós munkálataiba is. Háromévi szünet után is­mét várja a diákokat a Vá­rosföldi Állami Gazdaság tá­bora, a békéscsabaiak a kon­zervgyár termelését segítik. Folytatódik a csatornaépí­tés a fővárosban, Rákoscsa­bán, a vasúti rekonstrukció Biatorbágyon, a középiskolai kollégium építése Csepelen és a lakásépítés Tatabányán. A táborozok az idén is na­pi hat órát dolgoznak. A tá­borok vezetésében mintegy félezer, az ifjúsági munká­ban jártas, tapasztalt peda­gógus és tanár szakos egyete­mi, főiskolai hallgató vesz részt. A legjobban dolgozó közösségek elnyerik a KISZ központi bizottságának em­lékzászlaját, oklevelét, s a munkaversenyben kimagas­ló eredményt elértek pénz­jutalmat kapnak. A munká­ban, a közösségi élet szerve­zésében kitűnteket külföldi úttal is honorálják. A munka végeztével gaz­dag program várja majd a táborozókat. A táborok szer­vezői nagy gondot fordíta­nak a fiatalok politikai, köz­életi érdeklődésének kielé­gítésére, politikai fórumokat szerveznek, amelyeken is­mertetik a KISZ IX. kong­resszusának határozatait, döntéseit- Mintegy 25 együt­tes és előadó turnézik majd a táborokban, 500-szor mu­tatják be műsoraikat. Az idén rendezik meg először az olimpiai tízpróbákat, erre az előzetes érdeklődés alap­ján mintegy húszezer tábor­lakó jelentkezését várják. Minden eddiginél nagyobb mértékben kínálnak a tábo­rok az idén úgynevezett sza­kosított programokat, ame­lyeket egyetemisták, főisko­lások vezetnek. Az idén 11 megyében 36 építőtábort szerveznek a KISZ megyei bi­zottságai, s ezekbe mintegy 10 000 fiatalt várnak. Az előző évekének megközelí­tően a kétszerese, mintegy 12 000 fiatal vesz részt a 24 egyetemi és főiskolai építőtá­borban. Az idén először nyolc helyen úgynevezett intéz­ményközi építőtábor nyílik, amely alkalmat ad az egyete­mi, főiskolai hallgatók cseré­jére az ország különböző tá­jainak • és egymás életének megismerésére. A belföldi építőtáborokba a szocialista országokból mintegy 1300 fiatalt várnak, s ugyanennyien utaznak kül­földre. (MTI) — A Madách Színház ki váló együttesének 1975 óta vagyok ösztöndíjasa. Öröm mel játszom Ronald Miilap Abelard és Héloise című két részes szerelmi drámájában egy novícia szerepét, Illés Endre Spanyol Izabellájában egy asszony alakját. Fellé­pek Bertolt Brecht életéről szóló összeállításában is. Aki tehát mostanában a Heves megyeiek közül Pesten jár, a színház nagy művészei mellett engem is láthat. — A főiskola színpadán két alkalommal vizsgáztam. Nagyon szerettem Jászai Ma­ri egykor híres mutatványát, a Stuart Máriát, Schiller re­mekét, amelyben egy színes, bonyolult asszonyfigurát, a címszerepet alakítottam Szi- netár Miklós tanár úr ren­dezésében. Másodszor Beau­marchais Figaro házasságá­nak grófnőjével vizsgáztam. Kevesen tudják, hogy ennek olvastán XVI. Lajos így ki­áltott fel: „Ez borzasztó! Ezt sohsem szabad előadni! Inkább a Bastille sza­kadjon be.” Ez 1789. július 14-én be is következett. Az­óta számtalanszor játszot­ták, és a margdiságból — képletesen szólva — azóta mindig leszakad egy darabka Bastille. ősszel már a veszprémi Petőfi Színházban várnak rám új szerepek. Máris sze­retem ezt a színházat. Fia­tal színésznek álmai vannak: Shakespeare, Moliére,' Schil­ler-, Ibsen-szerepek. És mi­nél több magyar darabban játszani. Ez a színház már sokat tett új magyar dara­bokért. Nekem ugyanis a színház nem elsősorban elő­adásokat létrehozó üzem, vagy vállalkozás, hanem if­jú és tapasztalt művészek olyan szövetsége, amelyet nemes célok egyesítenek. Kép és szöveg: Szüts István Nem tehetett másképpel!? — Mit főz? — Paprikás krumplit, kolbásszal — Volt vasárnap a meccsen? Kesernyés mosoly. — Két gyerek mellől nem lehet mozdulni. Igaz, Évike már nagyobbacska, jövőre iskolás lesz, de öcsi meg pici Vele sok a gond. Hároméves, vékonyka gyerek. — Mit tudnak anyukájukról? A férfi tűnődve, szomorúan néz maga elé. — Mit tudhatnának? Évike azt, hogy anyuka messzire elutazott és csak soká jön haza, Öcsike még most is naponta emlegeti. Anyás gyerek. Túlságosan pici ahhoz, hogy barmit is lehessen neki mondani. A gyerekek tányérján párolog a frissen főtt kolbászos paprikás krumpli. — Finom? Öcsike rám mereszti a szemét. — Jó... szól tele szájjal és apukája felé nyújtja a tá­nyért. — Apu! Kérek még kolbászt! Vacsora után a gyerekek elcsendesednek, néhány per« cig nyugodtan beszélgetünk. _ Tulajdonképpen szépen indult az eletunk. Amolyan sz erelmi házasság volt, — ahogyan mondani szokás. Lé­pésről lépésre haladtunk úgy, ahogyan manapsag annyi más fiatal pár. Először albérlet, később egy-, majd kétszo­bás lakás. Kicseréltük a bútort, és hogy el ne felejtsem; egymás után jöttek a gyerekek. Szívesen kérdeznék valamit, de érzem, hogy most csaki# ő beszélhet. — Fél éve talán, hogy észrevettem, hogy Éva nem olyan, mint régen. Hosszan eltűnődött, folyton szórakozott volt, és arról panaszkodott, hogy fáradt. Egyik napon Éva bejelentette, hogy háromnapos kiszáL} lásra utazik. — Egy lépést sem! — csattantam fel. Akkor este és éjjel szinte magán kívül volt. Sírt, zokot gott. Megpróbáltam szép szóval kérlelni, vigasztalni. — Semmivel se törődj! Rendbe jön meglásd minden; Néhány napot pihensz, és elmúlik a folytonos idegesség. Másnap levél várt az asztalon: 1 — Itt hagylak benneteket! Te semmiről sem tehetsz; Kérlek, vigyázz a gyerekekre, csomagot és levelet majd küldök. Utóirat is volt: Nem tehettem másképpen, kérlek! bocsáss meg! Fél percig tartó csend.;; — Szóval ez történt. Menni készülök, amikor azt mondja: Elkísérem. Megyek az üzletbe. Este nagymosást csinál lók... Két hónapja keresek bejárónőt, de hiába. Amikor utána nézek a sarkon, olyannak tűnik a járásaj mintha láthatatlanul mázsás követ cipelne a vállán.... Szalay István ] Magvető-vállalkozás Gyorsuló i A könyvesboltokban egyre többen keresik a Magvető Könyvkiadó 1976-ban indult Gyorsuló idő című soroza­tának köteteit. A nagyszabá­sú vállalkozás, amelynek egyes kötetei 50—200 oldal terjedelmű esszékben tájé­koztatják az olvasót a kü­lönböző tudományágak leg­aktuálisabb kérdéseiről — to­vábbi köteteket kínál az ünnepi , könyvhéten. Ezek közt van 'Illyés Gyula: Haty- tyúdal ébreszt, avagy lehet-e a népnek művészete? című írása, amely a népművészet korunkra gyakorolt hatását, a műköltészetre gyakorolt be­folyását elemzi. Kosa László Néphagyományunk évszáza­dai című írása a honfogla­lás idejétől napjainkig is­Hans Dieter Wagner: A siető ember Utazási szándékkal vára­koztam a pályaudvari csar­nokban. Hirtelen egy ala­csony, kövér embert pillan­tottam meg, amint egye­nesen felém futott és mi­előtt bármit is tehettem volna, nekiszaladt a mellet­tem lerakott bőröndöknek. O maga nagyot bukfen­cezett, a kofferek egyike pedig kinyílt, tartalma ki­borult a padlóra. Riadtan kezdtem össze­szedni segítségképpen a szétszóródott holmit, a kis ember elvörösödve mente­getőzött: — Bocsásson meg! Na­gyon sajnálom! Bocsásson meg! — ismételgette. —At­tól félek, hogy lekésem a vonatot! — idegesen az órájára pillantott. — Máris itt kell lennie ...! Kapkodva húzta elő a i levéltárcáját. — Természetesen, megté­rítem a kárát... — szólt. — Tizenöt márkát adok önnek, gondolom elég lesz... Csodálkozó arcomat lát­va, sietve folytatta; — De ha kevés, húszat, vagy harmincat... — Ugyan! — kiáltottam fel, de ő tovább hadart. — Kárt okoztam önnek, és így rendben leszünk. Mielőtt magamhoz tér­tem volna, a zsebembe nyomta a pénzt és messzi­ről még hallottam a hang­ját. — Itt is a vonatom! Min­den jót! Már fenn állt a vonat lépcsőjén és én még min­dig azon töprengtem, kié lehetett az a csomag, ame­lyet ez a siető ember fel­borított ...? Fordította Antalfy István merteti a magyar néphagyo» mányok történetét. Bakos István Éhe kenyér­nek ... című tanulmánya a mezőgazdasági termelés tör­ténetét és mai helyzetét fog­lalja össze. Hámori József a laikus ol­vasó számára is érthetően ismerteti a neurobiológiát a Mi a neurobiojógia? című írásában. A nyelvész szóra bírja a nyelvet — ez a cí­me Terts István írásának. A „sumér-magyarológusok” ér­velését cáfolja Komoróczy Géza Sumér és magyar kér­dőjel című munkájában. A sorozatban újdonság a politikai tanulmányok meg­jelentetése. Nemes Dezső: A fasizmus kérdéséhez című írása hozzászólás a nemzet­közi munkásmozgalomban hosszú idő óta gyűrűző vi­tához, a fasizmus komplex történeti jelenségének elem­zéséhez. Exeteri főiskolások Egerben Az idén immár negyedik alkalommal történik, hogy az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola angol szakos diák­jai és az angliai exeteri fő­iskola hallgatói kölcsönösen ellátogassanak egymáshoz. A magyar diákok — akik feb­ruárban egy hónapig gya­korolhatták a szigetország­ban az angol nyelvet — most viszonozzák a szívélyes vendéglátást. Csütörtökön húsztagú exeteri csoport ér­kezett Egerbe. Az angol fő­iskolásokat és az őket kísérő tanárokat dr. Szűcs László főigazgató fogadta. A diákok az itt töltött két hét alatt tanulmányozzák majd a tanárképzőn folyó oktató-nevelő munkát, s ter­mészetesen megismerkednek a város és a.környék neve-; zetességeiv^i «.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom