Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-27 / 124. szám

A Debreceni MAY Filharmonikusok egri hangversenyéről Az Országos Filharmónia egri hangversenyévadját a Debreceni MÁV Filharrrföni- kus Zenekar hétfő esti mű­sora zárta a Gárdonyi Szín­házban, a Haffner-szimfóniá- val. Mozart jókedélyű, életö­römtől telített művével és Brahms Német rekviemjével. A 'Mozart szimfónia hangu­latban és mondandójában nem nagyon illik Brahms rekviemjéhez, s mégis az az érzésünk, hogy ennek az élet­vidám, csaknem boldog mu- zsikának is része van abban, hogy a rekviepn megnyugtató hatást gyakorolt ránk, és azt . földiekről, földieknek szóló muzsikának éreztük. Brahms rekviemje alapve­tően eltér azoktól a formák­tól és tartalmaktól, amiket Mozart, Verdi, vagy Berlioz • rekviemjeiben megismertünk. Nemcsak liturgiailag, hiszen ez a héttételes mű egy rnise programjához nehezen tár­sítható. Hiányzik az az érzel­mi csúcsrakapaszkodás is, amit a rekviemek általában a Dies irae-nél szoktak el­érni, amikor is a földöntúli erők birodalmából szólalnak . az igazságtevő harag trombi­tái, értésre adván a halan­dóknak, a bűnre bűnhődés jön, az atyai harag kibékít­hetetlen. Bibliai idézetek és protestáns énekek szövege ellenére hiányzik ebből a rekviemből, a transzcenden­tális világnak az a lenyűgöző, az embert hitében csaknem megrendítő, lekicsinyítő, vagy alázatra kényszerítő hatása is, mint aminő a latin szel­lemű rekviemekből árad. Ezt „a hiányt" pótolja az a vallo­más, az a bensőséges átélés, amellyel Brahms önmagát kifejezi ebben a gonddal és gondolatokkal átszőtt muzsi­kában. A zenekar és a kórus váltakozva, olykor egymást is versenyre híva hozzák elénk a harmóniákat, ame­lyekből nem olvasható ki fé­lelem, a halál kegyetlensége, az emberi szorongás, inkább az a fájdalom, ahogyan az élők el szokták siratni szeret­teiket. Itt mintha a halál in­kább megrendítő alkalom lenne a művész számára, hogy. kifejezze fájdalmát, gondolatait, s megmutassa hitét az elmúlásnak. Szemér­mes nyugtalansággal hallgat­tuk a művet, s bár a mi li­turgikus megszokottságunk- nak és ismereteinknek ez a mű formájában és tartalmá­ban is ellene szól, tőlünk né­miképp idegen szellemében is, megrendítő hatását nem lehet tagadni. A rekviemet a Szabó Fe­renc Kórus és a debreceni filharmonikusok érzéklete­sen szólaltatták meg. G. Hor­váth József karigazgatő TÁRSADALOMBIRALAT, kalandos történet, krimi 12 új film a mozik műsorán Június négy premiernap­ján 12 új filmet tűznek mű­sorra a filmszínházak: tár­sadalombírálat. kalandos tör­ténet, fordulatokban bővel­kedő izgalmas krimi egy­aránt fellelhető a választék­ban. Bar nem mulatnak be új magyar játékfilmet,- an­nál több figyelemre méltó alkotás képviseli a szocialis­ta országok filmművészetét. Az Érett szőlőfürtök című szovjet film cselekménye napjainkban játszódik és olyan problémákat ábrázol, amellyel majdnem mindenki találkozhat élete folyamán. Ugyancsak szovjet alkotás az Ellenintézkedés. Alkotói a felelősségteljes. céltudatos munka értelmét, az egyéni nehézségek legyőzésének szükségességét hirdetik. Szí-( nes, szinkronizált lengyel film a Legendák lovagja; Jánosik. a szegényekért har­coló nagy erejű fiatal hegyi- pásztor izgalmas kalandjai! „meséli” el. A háború pok­lának amber- 1 és jellempró-. báló közegében játszódik a Halálos tánc című színes ju­goszláv alkotás. Nafanósszí­OJIÄIfi 1976, május 27„ csütörtök nű tüzek éjszakája — ez a címe annak a ■ csehszlovák filmnek, amely arról szól, hogy az embernek legnehe­zebb körülmények között is helyt kell állnia. NDK— csehszlovák koprodukció a Hazudós Jakab. Két fiatal ember tragédiába torkolló szerelmi történetét rajzolja meg „Üdvözlőlap virágok­kal” című román alkotás. Az olasz igazságszolgálta­tási eljárások abszurditásai­ra hívja fel a figyelmet a Gyorsított eljárás című film Chaplin szerelmesei két filmjét is láthatják egy mű­sorban. a. Kölyök, és a Sem­mittevők írója, rendezője és főszereplője egyaránt a vi­lághírű komikus. Henry Fonda a főszereplő­je a Bizalmi állásban című amerikai filmnek. A fordula­tos krimi jó szórakozást ígér a nézőknek. Két beatles-film ismert rendezője, Richard Lester forgatta a Pénzt, vagy életet című színes szinkroni­zált amerikai kalandíilmet, A filmbarátok köre háló­zatban kezdik vetíteni az Itt a sarkcsillag alatt című két­részes színes filmet, vala­mint Ingmar Bergmann Je lenetek egy házasságból cí­mű kétrészes új filmjét, amelybén aktuális témát tárgyal: a polgári házasság válságát mutálja be. (Fotó: Szántó György) együttese nem könnyű fel­adatra vállalkozott és a tenor kisebb egyenetlenségeitől el­tekintve kitűnően oldotta meg feladatát. Igaz, ehhez jelentősen hozzájárult az is, hogy Vaszy Viktor állt a kar­mesteri pulpitusnál, Ha nem is gyakran üdvözölhetjük Egerben' a mestert, évenként csak megjelenik és élvezhet­jük azt a derűs és csendes fölényt, ahogyan végigvezeti az előadott műveken zené­szeit és énekeseit. Vérbeli karmester, aki az énekkar­ból is ki tudja hozni azt a sok-sok árnyalatot, ami a nagy zenei gondolatok kiszí­nezéséhez szükséges. Andor Éva a rekviem ötö-, dik tételében nagyszerű tel­jesítményt nyújtott. Szoprán­ja alkalmas a dramaiság és a fenségesség — jobb szót most nem találunk rá! — ér­zékeltetésére. Sólyom Nagy Sándor méltó társa volt An­dor Évának. Pándi Mariann zenetörté­nész — hacsak egy félmon­dat erejéig is — a rekviem ismertetésében rokonszenye- sen szubjektív tudott lenni. Az utolsó hangverseny kapcsán, az évadtól búcsú­zóban, rövid summázatul meg kell jegyeznünk: az idei évad nagy élményeket hozott, olykor nagy nevekkel és csa­lódás nélkül. A műsor vál­tozatosnak tűnt, egy-egy ki­emelkedően nagy produkció­ban is részesültünk. Eredmé­nyeiről köznapi nyelven ta­lán ennyit: soha rosszabb ne legyen! (farkas) ,Ismernek engem, ezt várják tőlem" Portré Papp Flórián népfrontelnökről Aki csak egyszer látta, áld csak egyszer beszélt vele, az bizony nehezen tudná elkép­zelni, mennyi mindent bír el ez az ember, aki nem is fia­tal már, testalkata sem erős, ráadásul az egészsége sem áll túl biztos lábakon. Agilitása, ,munkábírása azonban faiu- szerte közismert: egész Er­dőtelek tudja, hogy Papp Flórián, a Hazafias Népfront helybeli elnöke betegen is évek óta nagyon sokat fára­dozik közügyekben. Tudják róla ezt otthon, és tudják magasabb szerveknél, „fent”, a megyénél is, s ha Flóri bácsi kerül szóba, nem fukarkodnak az elismerés­sel. — Nagyon rendes ember, nagyon sokat dolgozik, igen nagy szerepe van mindabban amit a község elért. A róla hallott sok dicsérő szó után mi sem természete­sebb, hogy találkozni akar­tunk vele. Munkahelyén, a termelőszövetkezetben keres­tük, eleinte azonban nem sok sikerrel. — Flóri bácsi? — mondták többen is a szép nagy fák­tól parkszerűen árnyas tsz- központ udvarán — itt van, persze, hogy itt, éppen most láttam, két perce sincs. Ta­lán átment a másik irodá­ba. .. vagy a lovakat ment megnézni, tudják, most ő a fogatosok brigádvezetője. Az egy személyben nép­frontelnök és brigádvezető Papp Flórián azonban egye­lőre nem kerül elő, erre szol­gálnak aztán egy jó tanács­csal a munkatársai: — Legjobb lesz, ha tizen­egykor keresik, akkor eliga­zítás lesz itt, arra biztosan bejön. Ügy is történt. Szürke munkaruhában ke­rült elő Flóri bácsi, s arcszí­ne is elárulta, hogy nem ép­pen valami kellemes balato­ni nyaralásban lehetett mos­tanában része, — Hát nem éppen — mondja, miután rendjén be- ihutatkozunk —, nem éppen nyaralás volt, meg aztán to­vább is tartott: epekővel operáltak és a szívvel is volt egy kis baj a múlt évben, nemigen dolgozhattam. — Mégis elismeréssel em­legetik. .. .— Aiiúyira nem ' voltam beteg, hogy mozogni ne tud­tam volna. De nem is lehet­ne azt megállni. Más sem bírná, én sem bírtam volna, így aztán jötlem-mentem, szervezgettem, amit éppen kellett, már aviennyi erőm éppen akadt hozzá. ■ Most meg, hogy így-úgy végre meggyógyultam és a tavasz is megvirradt, talán többre is jutunk. A meg virradt tavasz fény- foltókat és árnyékokat raj­zol a lombokra, a lombok ár­nyéka pedig lassan, kényei-1 mesen sétálgat a szürke öl­töny és a még halovány arc vonásain, s ha ránchoz ér, mintha kicsit elakadna a hintázó levelek árnyéka. — Mióta végzi Flóri bácsi ezt a munkát? — Itt a szövetkezetben bri­gádvezető vagyok, mióta csak megalakult. Most ép­pen — talán már hallották is? — a fogatosoknál. Hu­szonhárom ember tartozik itt hozzám, de ha azt vesz- szük, hogy a községnek van vagy 4400 lakos, akkor nem is olyan sok. Mert persze, ők is hozzám tartoznak, én meg őhozzájuk. Ezt pedig még csak meg sem kellett szer­vezni, szinte gyerekkorom­tól így alakult. Így kevered­tem a népfronthoz is. Gond­dal, panasszal, meg kérdések­kel, hogy mi lesz, hogy lesz a faluban, mindig jöttek hozzám, 65 óta pedig még inkább, mert akkor válasz­tottak meg a népfront elnö­kének. — Most hány éves tetszik lenni?' — Nem nagyon tetszik — mosolyog halványan —, mert most léptem az 59.-be, múlt hónap 16-án. Még egy év, az­tán már a hatvanat tapo­som. — De azért még bírja... — Van mikor fárasztó, mi­kor mennyi a munka. Néha itt is összejön, de aztán me­gint újrakezdi az ember. Most például megyei küldött­nek választottak, hát nem­igen nagyon fáradhatok. Meg persze, más dolog is van. Igaz, az utak gondja már nem olyan nagy, most in­kább a víz bevezetése a prob­léma, sokan szólnak a falu­ban, hogy. hamarabb is . el­kezdhettük volna, nem mon­dom, van is benne valami.. .Most meg aztán arról be­szélgetünk, hogyan oldjuk meg, mikorra lesz vizünk. Vagy az iskola a Buttler-kas- téiyban: korszerűtlen is, ki­csi is, más célra jobban fel­használhatnánk, például öre­gek napközijének, vagy kör­zeti kiállítóteremnek. — Mit gondol, Flóri bácsi, felszólal-e , majd a megyei küldöttgyűlésen? — Jó lenne. A község gondjairól szeretnék beszél­ni. Mert ismernek itt engem nagyon jól, ezt, várják tő­lem. B. Kun Tibor 21.55 Egy hét Dubrovnikban Riporlfilm az' Operaház balettegyüttesének vendég­játékáról. Tavaly nyáron nagy sike­rű előadásokkal lépett fel a fesztiválok városában, Dub­rovnikban a Magyar Állami Operaház balettegyüttese. ‘ Három egyfelvonásos balet­tet — Fodor Antalnak Bach E-dúr hegedűversenyére komponált balettjét, Sztra­vinszkij Tűzmadár című mű­vének Bejár-féle változatát és Bartók: Csodálatos man­darinját táncolták. A másik produkciót — Seregi László­nak Hacsa turján-zenére aL kötött Spartakus-balettjét — Dubrovnik főterén, a tüne­ményes szépségű Sponza-pa- lota gótikus-reneszánsz han­gulatot árasztó árkádjai előtt mutatták be. Az előadások­ról, a forró sikerű színházi estékről és Dubrovnik vará- zsos szépségű városáról szól a riportfilm. (KS) A férj kinyitotta az előszoba ajtaját, belé­pett és egy székre dobva a kutya pórá­zát, becsukta az ajtót. — Miért nem en­gedted be Krumplit? — kérdezte csodálkoz­va a felesége. — Bárcsak been­gedhetném — sóhaj­tott a férfi. KRUMPLI — Mondom, hogy el­veszett. — És te ezt ilyen nyugodtan mondod? Tegnap a kesztyűd, a — Csak nem .. ~ — De igen! Elvesz­tettem a grundon, ahol sétálni szokott. ' ■ — Te tréfálsz — re ménykedett az asszony és sietve kinyitotta az ajtót. A kutya, nem' volt kint múlt héten az akta­táskád, ma a Krumpli! Az istenért, hogy vesz­tetted el? A fejed még megvan? — Kérlek, csak egyetlen pillanatra for- dultám él. — Biztosan egy fia­tal nőt bámultál. — Az öreg Keme- nesi Egont bámultam.' Csak éppen visszain­tettem neki. Mire kö­rülnéztem, Krumpli sehol sem volt. — Ezzel az ügy ré­szedről be is volt fe­jezve? Hazajöttél ku­tya nélkül, slusz- passjz. Egyáltalán mi­ért nem volt rajta a póráz? — Azt akartam, hogy szaladgáljon egy kicsit. — Na most te sza­ladgálhatsz utána! Si­ess és járd körül a környéket, Krumpli nélkül ne is gyere ha­za. — Nem lenne jó, ha te Is jönnél? Kei les­ben könnyebbet' meg­találhatnánk. — Menj csak egye­dül! Krumpli közben hazajöhet. — Igazad van, talán .megjön. Okos kutya. — Mindenesetre ne­ki több esze van, mint neked. Menj mat vég re' Kruutpli nein került elő. Haróiddnav több újságban apróhirdetés jelent meg: „Fehér drótszőrű foxi barna és szürke foltokkal, kék nyakörvvel elve­szett. Megtalálója ma­gas jutalomban része­sül.” Az apróhirdetés szövege a telefonszám­mal és pontos címmel> zárult. A nyolcadik napon jelentkezett a megta­láló. — Mennyi a juta­lom? — volt első kér­dése. — ölszáz forint. — Kevés. — Legyen hétszáz, csak hozza már! Kék nyakörve van? Barna és szürke foltos, fehér drótszőrű? — Pontosan, de hét- száz az kevés. — Hát legyen ezer, de hozza mar! Várakozás közben az asszony megjegyezte: — Te, ez az alak biztosan ellopta a ku­tyánkat, amikor te az öreg Kemenesit üd­vözölted. Szép kis be­csületes megtaláló, aki csak ezer forinttal elégszik meg Félóra múlva hoztak a kutyát. Az asszony ölelte, szorongatta. A férj fizetett, a megta­láló elment. Amikor a kutya megszabadult az ölelő karokból, a sarokba kuporodott és nem mozdult, hiába hívo­gatták. — Egy hét alatt biz­tosan megszerette azt a pasast, most újra meg kell szoknia ben­nünket, vélte a férj, azután odament Krumplihoz, ő is ölbe­vette, azután nevetni kezdett: — A kutyának köly- kei lesznek! — Megbolondultál? Hiszen Krumpli fiú. A Krumpli igen, de ez nem. Megtévesztet­tek bennünket azzal, hogy hasonlóan foltos és a pasas ravaszul vett egy kék nyakör­vet neki. De ez az új szíj, a régi kopott volt. — Most mit csinál­junk? — Tartsuk meg, hi­szen - nagyon kedves pofája van, minden­esetre idejében gon­doskodj egy’nagy kő- sárról. hogy a szülő­otthon r»yibev lé­gyen Palásti László t

Next

/
Oldalképek
Tartalom