Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-27 / 124. szám

Az üdültetés is munka Üdülőt vezetni — maga is üdülés lehet, így képzeli az ember. Hát még, ha a vezető nem is egy, hanem több üdü­lőt irányít, nem is egy, ha­nem több megyére, egész Kelet-Magyarországra kiter- terjesztve tevékenységét. Ez lehet az igazi aranyélet, gon­dolhatnánk. Ekkor, hirtelenjében né­hány adat hangzik el, olya­nok, hogy hány tízezer em­berről kell gondoskodniuk, hány épületet kell rendben tártaniuk, hány vállalattal, üzemmel kell együttműköd­niük és így tovább. Mindjárt más lesz a kép. A SZOT mátraházi igazga­tóságának élére nem is olyan rég új személyt neveztek ki: Vadász Józsefet. Olvasóink előtt bizonyára ismerős a neve. Elég gyakran szere­pelt hasábjainkon is, hiszen fontos pártfunkciót töltött be, a gyöngyösi városi pártbi­zottság első titkáraként dol­gozott éveken át, előtte is különböző párttisztségeket töltött be, a megyénél is, a szénbányánál is, egyébként is a megyében született, itt tédá) kozott a mozgalmi mun- kfva! még egészen fiatalon, ahogy arról írtunk is már korábban. — Hogyan érzi magát az új beosztásában? —- kérdez.­tűk a világ legtermészetesebb módján, de arra kíváncsian, az új környezetet, az új munkaterületet megszokta-e már? — Nagyon jól — kaptuk a gyors választ. — Még nem egészen vagyok itthon, még mindig ismerkednem kell a munkatársaimmal, de ez fa­kad abból is, hogy Sátoral­jaújhelytől Gyuláig, Galya­tetőtől Hajdúszoboszlóig ter­jed ki az igazgatóság. Per­sze, más ez, mint volt az előző, de itt is a legfonto­sabb teendő az emberek jó közérzetének a formálása, megteremtése, ami egyben } azt is jelzi, Hogy hálás, de | nem könnyű munka a miénk, az üdültetési igazgatóság dolgozóié. — Azt szokták mondani, ha valaki új helyre kerül, hetek alatt meg akarja vál­tani a világot. — Akkor ez rám nem vo­natkozik. Amikor ebbe a be­osztásomba kerültem, fel­hívták a figyelmemet a fe­letteseim, hogy itt, az igaz­gatóságnál rend van, nekem nem kell rendet teremtenem, hanem folytatnom kell a munkát ott, ahol az elődöm abbahagyta. Az is természe­tes dolog, hogy minden em­bernek vannak önálló el­képzelései, ezt én sem titko­lom. De ezek nem valami teljesen új dolgok, csupán arra vonatkoznak, hogy a jót is lehet még jobban is csinálni. Egy-két ilyen el­képzelésem vár megvalósí­tásra. — Hogyan találta meg a kapcsolatot a munkatársai­val? — A helyettesem Nemes Zoltán, régi szakember. Na­gyon sokat segít nekem. A különböző találkozásokkor, megbeszélésekkor és munka- értekezleteken azt is el­mondtam, hogy igénylem, a véleménynyilvánítást, mert úgy jó az, ha . sokan törjük a fejünket a tennivalóinkon, de nem szívesen veszem, ha kész tények elé akarnak ál­lítani. Egyszóval: a játék- ; szabályokat tartsuk be, hogy úgy mondjam. Ezt kértem. — Mint minden munka­helynek, ennek is sajátos le­vegője van. Knnyű ezt meg­szokni? — Más a tárgyalási mód; más az intézkedési lehető­ség, mint amilyen a pártbi­zottságon megszokott, de ezt a mostanit nem nehéz elfo­gadni. A feladatunkból is fakad, hogy az igazgatóság dolgozói nagyon figyelme­sek, udvariasak és végtele­nül humánusak a felettes szerveink is. ' • — Mostanában több időt tölt otthon, mint városi első titkár korában? — Ellenkezőleg. Otthon ugyan nem kapok szemrehá­nyást, de azért igyekszem majd a hivatalos teendőimet ésszerű keretek között tarta­ni. Igaz, ha elmegyünk Gyulára, vagy Sátoraljaúj­helyre, az legalább két nap. Öt kiváló üdülőnk volt az idén, ezek az ünnepségek is lekötöttek bennünket, bár ezek a kötelezettségek egy­általán nem kellemetlenek. Az idő azonban rohan, a tennivalók pedig nem csök­kennek. — Mit tart nagyon fontos céljának az új beosztásá­ban? — Az üdültetés fejleszté­sét, ez természetes. Legfel­jebb a fejlesztés módján le­hetne változtatni. Most Azt szeretnénk elérni, hogy új üdülőket építtessünk, még­hozzá a vállalatokkal való összefogás segítségével. A társuló ..vállalatok anyagi részvételüknek megfelelően kapnának ellenszolgáltatás­ként húsz éven át beutaló­kat, meghatározott mérték­ben, amíg vissza nem térül­ne minden forintjuk. Ez elő­nyös a társuló vállalatoknak is, előnyös nekünk is. Azt szeretnénk, ha Egerben si­kerülne így a közeli jövőben egy gyógyüdülőt felépíttet­nünk. A SZOT Mátra—Bükk vi­déki Szanatórium és Üdül­tetési Igazgatósága élére új személyt neveztek ki né­hány héttel ezelőtt. Vadász Józsefet, aki több mint húsz évet töltött el eddig párt­munkásként. Most is a párt politikáját szolgálja, a .társa­dalmunk egyik vívmányá­énak, a dolgozók szervezett üdültetésének nagyon szép, de cseppet sem könnyű fel­adatát. Kívánjuk, hogy ezt a mun­kát minél sikeresebben vé­gezze, éppen a munkában el­fáradt tízezrek érdekében.. G. Molnár Ferenc Több az üzemi baleset, mint tavaly Közérdekű témákról tanácskozott az SZMT elnöksége Gubán Dezső SZMT-elnök vezetésével, szerdán délelőtt ülést tartott a Szakszerveze­tek Heves megyei Tanácsá­nak elnöksége Egerben. A testület munkájában részt vett Polgár Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Ez alkalommal előbb Hor­váth Nándor, az SZMT osz­tályvezetője adott jelentést a szakszervezetek nevelő mun­kájának tapasztalatairól, majd Czirmay Tibor, a ME- DOSZ Heves megyei Bizott­ságának titkára beszámolt arról, hogy szakmájuk terü­letén milyen eredményeket hoztak a takarékossági in­tézkedési tervek. Az ismer­tetésből — többi között — kitűnt, hogy például a Mát­rai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban tavaly csak­nem hárommillió, a megye öt állami gazdaságában pedig összesen közel hatmillió fo­rintos megtakarítást sikerült elérni a megfontoltabb, kö­rültekintőbb munkával. A megyei bizottság . titkára éz- után a tsz-ekben mostaná­ban alakuló szakszervezet eddigi eseményeiről szólt, el­mondván — egyebek mellett —. hegy 14 helyen már meg­alakultak a választásokat előkészítő bizottságok. S a , továbbiakban 23 új alapszer- vezettcl, nyolc szakszervezeti csoporttal gyarapítják a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek a MEDOSZ-t. Tájékoz­tatóján jelén volt Török Gá­bor, a szakszervezet országos központjának osAaly vezető- helyettese ,ls. A következőkben Molnár Lászlóné, a Pedagógusok Szakszervezete' Heves megyei Bizottságának titkára ismer­tette az általános iskolai napközi otthonok helyzetét, beszédes számadatokkal il­lusztrálva. Ennek során — több más mellett — elmon­dotta, hogy megyénk 151 is­kolájából 84-ben van nap­közi otthon is, s ezekben a > tanulóknak csupán 26,1 szá­zaléka részesül ellátásba^ — ami sajnos, alatta marad az országos átlagnak* Városa­ink közül Egerben, járásaink közül a füzesabonyiban a legjobb a helyzet, a Mátí-a- vidéki Hőerőmű lakótelepe, vagy például Selyp pedig városainknál is jobb ered­ményekkel büszkélkedhet. Általában gond viszont. a hiányos felszerelés, a zsú­foltság s a szakképzett nap­közis nevelők hiánya, hogy csak néhányat említsünk. Végül Farkas Sándor SZMT-titkár megyénk első negyedévi, illetve későbbi időszakának baleseti statisz­tikáját idézve elégedetlenül említette, hogy a helyzet, sajnos, súlyosbodott a tava­lyihoz képest. Majd hangsú­lyozta, hogy a balesetek el­leni munkán feltétlenül ja­vítani kell a jövőben. (— ni) Hosszú lejáratú szerződések a vásár finisében Szerdán az utolsó szakmai napot tartották a vásáron. A BNV finisében az eddigi tárgyalások eredményeként több hosszú lejáratú ma­gánjogi szerződést írtak alá. A MOGÜRT szovjet partne­rével, az Avtopromimport- 'tal 24 millió rubel értékű megállapodást kötött, amely­nek értelmében 1980-ig ga­rázsipari berendezéseket ex­portálunk a Szovjetunióba. A Csepel Vas- és Fémművek híradástechnikai gépgyára 600 ezer rubel értékben öt fkábeltömlőző gépsort szállít jövőre a szovjet Techmasim- port külkereskedelmi egyesü­lés rendelésére. A Techno- impex pedig a csehszlovák Strojimport külkereskedelmi vállalattal kötött 1980-ig szó­ló egyezményt szerszámgé­pek kölcsönös szállításáról, amely elősegíti mindkét or­szág szerszámgépipara ötéves fejlesztési terveinek megva­lósítását, s a szerződésben rögzített géptípusok beszer­zésével mindkét fél csök­I Utolsó felvonás Két víztükör között, hall­gatag nyárfák és suhogó fűzfák' karolásában alszik a tanya, Akolhát. Közrefogja a Tisza vize és az új ág, a Jászsági főcsatorna. A gátak hátán földút, amely 'befut a házak közé, kering, kanya­rog és némaságot visz ma­gával tovább a parti bok­rok között. A tanya csen­des, készülődik az utolsó felvonásra. A Tisza gátjához lapuló legszélső ház ablakai vak szemmel hunyorognak a végtelen mezőre, a padlás­fel iáró nyikorgó lépcsői előtt szél himbálja a letört kert­ajtót. A ház üres. Az öreg Péterék meghaltak, ottho­nukban madarak ütöttek ta­nyát. A tanya készül az utolsó felvonásra. Házai között csend/van, lakói elköltöztek, költöznek, s akik maradnak, múltjukat őrizgetik a vályog­falak között. Kiss Juli néni libákat tart. Talán szükség­ből, talán, hogy ne legyen annyira egyedül. A szomszéd ház fala már omladozik, la­kója nincs. A másik szom­széd Sipos Sándor június el­sején költözik el Feldebrő- re. Megy a többiek után. akik odahagyták;hajdani ott­honukat a Tisza mentén. Megy a többiek után Sipos Károly, Menyhárt Ferenc és Varjú Miklós után, akik új falut választottak, mert itt már csend van. Az iskola két éve szűnt meg és most bezárt a bolt is. Már kocs­ma sincs. A sziksó marta földön vé­gigrohan a szél, átjár az el­hagyott házak gerendái .kö­zött, megzörgeti a valaha életet adó kutakra akasztott vödröket. Csend van. A ku­tak mellett víz nélkül, üre­sen ásítanak a vályúk. Juli néni a tiszta szoba hűvösébe húzódva ennyit mond: Kereskaiék is Körén vettek házat. Mindenki megy. Félek. A két víztükör néma len­dülettel öleli körül a tanyát. Akolháton csend van. Kö­zeledik az utolsó felvonás. (szigethy) kentheti tőkés behozatalát. A hazai vállalatok köré­ben sikere van a Borsodi Vegyi| Kombinát BNV-díjat nyert Ongrolit KE—202-es ütésálló , pvc-granulátumá- nak. A Heves megyei Taná­csi Építőipari Vállalattal és a Dombóvári Unió Szövet­kezettel kötöttek a BKV ve­zetői szerződést a gyártásról. Építőipari elemek, ablakke­retek készülnek a granulá­tum felhasználásával. Ennek nyomán tovább javulhat az építőipari anyagellátás és a termékválaszték is bővül: Az ORVO-vállalat nemzet­közi fotópályázatán eredmé­nyesen szerepelt magyar hi­vatásos és amatőr fotósok­nak szerdán díjakat ad át a vásár NDK-kiállításán az NDK nagykövetségének kép­viselője. A vásár kedd este, zárás előtt fogadta a félmilliomo­dik látogatóját. (MTI) , STOP! TÖBB FIGYELMET. ELŐZÉKENYSÉGET! Növekvő szigor az ittas vezetéssel szemben (Fotó: Perl Márton) Az elmúlt másfél évtized­ben a közúti forgalom jelen­tősen megnövekedett ha­zánkban, ami sajnálatos mó­don együtt járt a köziekedé-; si balesetek számának emel­kedésével. Különös figyel-, met érdemel, hogy minden ötödik balesetnél szerepet játszott az ital, annak ellené­re, hogy a rendőrség egyre szigorúbb ellenőrzést végez az utakon. Abból az elvből kiindulva, hogy az ittas ve­zetés minden■ esetben tuda­tos, szándékos szabálysértés, illetve bűncselekmény, több ezer vezetői engedélyt von­tak vissza a hatóságok, 260 vétségi, 336 szabálysértési el­járás indult megyénkben, kö­zel 1 000 esetben alkalmaztak helyszínbírságot kerékpáros, lovasfogathajtók ittassága miatt. Mégis nyolc ember halála, 64 súlyos és 103 könnyű sérülés terheli a múlt évben az ittas vezetők fele­lősségét. Hiába a jó szó, a szigor, még ma is sokan 'bíznak a szerencsében, „rendkívüli szervezetükben”, vagy azt képzelik, hogy az alkoholtól „javulnak reflexeik.” Mindez tévés önmegfigyelés követ­kezménye. Az alkoholt fo­gyasztó ember nem veszi tu­domásul. hogy a gátlások csökkenése a közérzet átme­neti javulása nem egyenlő a teljesítőképesség javulásával. Az alkohol méreg, tipikus hódító szer! A mérgező hatás gyorsan kialakul. Az elfo­gyasztott. szeszes ital a gyo­morból gyorsan felszívódik és már kis mennyiségben is a rendkívül finom, bonyolult idegrendszer működésében zavart okoz, megbénítja azt. Az ital hatására fomlik a fi­gyelem élessége, az ittas em­ber téved a távolság és a sebesség ,megítélésében, ami rendkívül fontos a legnehe­zebb manőver, az előzés, a kikerülés biztonságos végre­hajtásához. Bizonytalan a helyzetfelismerésben, a lé­nyegmeglátásban. Emiatt ve­szélyhelyzetben a kínálkozó lehetőségek közül rosszul választ — pl. kikerülés he­lyett csak fékez, képtelen megtalálni a baleset elhárí­tásának helyes módját. .A magasabbrendű gátlások bé- nítása miatt megnő az önbi- , zalom, csökken a veszély ér­zékelése, gyakran vállalkozik az ittas ember a tudását, ké­pességét meghaladó, ezért életveszélyt teremtő manőve­rekre. A veszély észlelésétől • a fékezés' megkezdéséig nor­mális körülmények között is kevés idő telik el. Ital hatá­sára ez a reakció-idő jelentős mértékben megnő. Ez gya­korlatban azt jelenti, ha 30 km/ó sebességgel halad a jár­mű, legalább félszáz' métert tesz meg anélkül, hogy a ve­zető ellenőrzése alatt lenne, vagyis vakon halad az úton. Sokszorosára nő a veszély az esti órákban, amikor a tom­pított világítás csupán 30-—35 méteres utat világít meg, így 10—15 méteres útszakaszról az ittas vezető mit sem tud és a váratlanul felbukkanó akadályt nem tudja elhárí­tani, csak a véletlenen mú­lik, hogy bekövetkezik-e a baleset? A KRESZ nem az italfo­gyasztást, hanem az ital ha­tása alatti járművezetést tilt­ja és az alkohol lassú lebom­lása miatt több órával a fo­gyasztás után maradhat olyan mennyiség a szervezet­ben, amely a megszabott ha­tárt meghaladja, befolyásol­ja a vezetési képességet. Kü­lönösen jelentős szerepe van ennek a megelőzésben, ha arra is gondolunk, hogy az összes közlekedési baleset 64 százaléka gyorshajtás, sza­bálytalan előzés, elsőbbségi jog meg nem adása miatt történik és érthető módon éppen ezek a tipikus, alko­holos eredetű baleseti for­mák is. A baleseti helyzetünk további javulása csak úgy várható, ha a rendőri, igaz­ságszolgáltatási szervek az eddigiekhez hasonlóan nagy szigorral járnak el, de min­den erőfeszítésük kevés az italozás visszaszorítására a közvélemény hathatós támo­gatása nélkül. Olyan közszel­lem kialakítására van szük­ség, amely elejét''’veszi, még családi, baráti körben is, hogy ittas ember járművet vezessen. e Dt. Dunay György, őrnagy, rendőrorvos HmmaCI 1976. május 27„ csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom