Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-27 / 124. szám
A negyvennyolcadik paragrafus |—| úsz esztendeje minden középtávú népgazdasági terv , lényeges pontja a lakásépítés. A haladás mértékét érzékelteti, hogy amíg 1945 és 1956 között évenként átlagosán 30 ezer, 1956 és 1965 között 56 ezer, az 1966—75-ös időszakban 75 ezer új otthon került tető alá. A mennyiségi gyarapodással együtt járt a minőségi változás: nagyobbak, komfortosabbak, felszereltebbek lettek a lakások, s egyre több épült belőlük lakótelepszerűen, korszerű technológiákkal. A fejlődés megszüntet gondokat, de teremt is frisseket. ' * *■ ' Az 1970 októberében jóváhagyott program meghatározta a lakásépítés teendőit, de nem tért ki az ezzel összefüggő járulékos feladatokra. Az 1975 decemberében törvényerőre emelt ötödik ötéves népgazdasági terv negyvennyolcadik paragrafusában viszont ez áll: „Meg kel^ valósítani a telepszerűen épülő több szintes lakóépületek új lakásainak ellátásához szükséges gyermek —, egészségügyi, oktatási és kereskedelmi létesítményeket.” Nagy különbség? Igen, az. Persze, a legutóbbi esztendőkben már tanúi lehettünk annak -— 4S.az’ ritkán, szabályt erősítő kivételként —, hogy a lakóteleppel együtt húzták fel az ún. közösségi létesítmények falait, mire benépesültek a négy- vagy éppen tízemeletes lakóházak, addigra kinyitották az üzleteket Is, az óvodában fogadták a gyermekeket, s az iskolában megkezdődhetett a ’ tanítás. A járulékos beruházások sokat emlegetett, bírált ügye valamelyest előbbre jutott a fontossági listán, mivel néhány helyen fölismerték a tanácsok, a beruházók: az élet- körülmények lényeges eleméről van szó, s a szóban forgó létesítményeket nélkülözve gyakorlatilag ágyrajárókká válnak a lakótelepiek. E fölismerést kívánalomból kötelező feladattá most a negyvennyolcadik paragrafus tette. Elősegítik és ösztökélik e feladat teljesítését azok a műszáki- gazdasági normatívák, melyek a járulékos beruházásokkal együtt veszik figyelembe a lakásépítés költségeit. Ezt célozza a kormány lakásépítési irányelveinek az a kitétele is, hogy tekintet nélkül a beruházókra és a lebonyolítókra, a több emeletes épületek közművesítéséről a tanácsoknak kell gondoskodniuk, s ugyancsak a tanácsoknak kell megépíttetniük a lakótelepekhez kapcsolódó létesítményeket, így az óvodákat, bölcsődéket, általános iskolákat, gyógyszertárakat, kereskedelmi és szolgáltató egységeket, valamint más közösségi épületeket. Nem stílusbeli pongyolaság a kell kétszeri használata. Valóban kötelező jellegű előírásról van szó, mégpedig függetlenül attól, hogy a lakótelepet a tanács, avagy mások -építtetik-e. Sok bonyodalmat, rengeteg vitát kiváltó helyzetet tettek ezzel világossá, ám nehogy azt higgyük, most hetek alatt minden ilyen ügy egyenesbe kerül. Kétkednénk a rendelkezésben, irányelvekben megszabottak végrehajtásában? Nem, csupán azt húzzuk alá, hogy még mindig erősen tartja magát a nézet, ami szerint az embereknek a lakás a fontos, először tehát az legyen meg. E nézet s a belőle következő gyakorlat diktálta azután, hogy újra meg újra csak a lakásépítésre teremtettek fedezetet, s á már évek óta kész lakótelepek járulékos létesítményeinek ügye „elfelejtődött”, Emberek tíz- és százezreinek naponta okozott bosszúságot ez országosan, s megyénk sem kivétel. Mert igaz, az otthon valóban fontos, ám használati értéke akkor teljes, ha nem^kell a napi főznivalót a fél városon áthurcolni, ha a gyermek a közeibe járhat iskolába, ha egy hájvágást, ruhamosatást nem drágít meg az utazás, a jár- kálással elvesztegetett idő. , A z ötödik ötéves tervben nemcsak a 150—160 ezer ál'* lami lakás épül fel lakótelepeken, több emeletes házakban, hanem a magánépítkezések egyre nagyobb hányada is ilyen formában valósul meg. Az új otthonhoz jutók többsége emiatt érintett az ügyben, legkevesebb nyolcszázezer ember mindennapjait befolyásolja az, ami a negyvennyolcadik paragrafus jegyében történik vagy elmarad. Természetes igény, jogos követelmény: a lakáshoz most már áz is társuljon, ami a járulékos szóban benne foglaltatik, azaz — jár! / M. O VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 124. ARA:80 FILLÉR 1976. május 27., csütörtök Kádár János fogadta Mitterrand-l Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta Francois Mitterrand-1, az FSZP első titkárát. Robert Pontülont es Gaston Defferre-1, a végrehajtó bizottság tagjait. A szívélyes légkörű megbeszélésen megvitatták a nemzetközi helyzetet, a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseit és véleményt cseréltek a két párt tevékenységéről, az MSZMP és az FSZP közötti kapcsolatokról. A találkozón részt vett Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Gyenes András, a KB titkára és dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. Magyar—román egyezmény a kölcsönös gazdasági együttműködés fejlesztéséről loan Avram, román nehézgépipari miniszter meghívására május 24—26. között Nemeslaki Tivadar, magyar kohó- és gépipari miniszter látogatást tett Romániában. A látogatás során megtárgyalták a két ország közötti gazdasági együttműködés fejlesztésének kérdéseit, áttekintették a gépipar területén folyó főbb kooperációs, együttműködési és kölcsönös szállítási tevékenységet, valamint megjelölték az ezek realizálásához szükséges további intézkedéseket. A miniszterek pozitívan értékelték a két misztérium közötti kapcsolatok fejlesztésében eddig elért eredményeket, hangsúlyozva az egyeztetett kölcsönös gép- és berendezésszállítások volumeMagyar Orvosképzési és Egészségügyi Oktatási Társaság alakult Szerdán, Budapesten tartotta alakuló közgyűlését a Magyar Orvosképzési és Egészségügyi Oktatási Társaság. Az ünnepélyes eseményt dr. Zoltán Imre, a MOTESZ elnöke nyitotta meg. Elmondotta, hogy a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének ez a szervezete nemcsak új, hanem újszerű egyesülés is a szövetség tagegyesületei között. A társaság — a többitől eltérően — a legkülönbözőbb orvostudományi ágak művelőit fogja össze, akiknek közös jellemzőjük az egészségügyi oktatás és nevelés szeretete. A MOTESZ elnöke a továbbiakban kifejtette, hogy Öt vállalat egy célért A Gagarin Hőerőmű vezetői aláírják a szerződést BS** (Fotó: Perl Márton) Hazánk villamoseríergia- rendszerében meghatározó szerepe van a Visontai Ga garin Hőerőműnek, hiszen ; magyar villamos energia egyötödét ez az erőmű termeli. Egy 200 megawattos blokk egy nap alatf nem kevesebb mint 2 millió forint értékű energiát termel, s természetesen ugyanennyi a kiesés, a veszteség is, ha nem üze • melnek a berendezések. A tervszerű karbantartásnak különösen nagy jelentősége van tehát Visontán. A vállalat vezetői ezért is javasolták az úgynevezett „emeltszintű állóeszköz-fenntartási programban” részt vevő vállalatoknak, hogy az együttműködés erősítése, a feladatok jobb összehangolása, az eredményesebb munka érdekében kössenek egymással szocialista szerződést. Az Öt vállalat — az Erő- Mű Javító és Karbantartó, a Hőtechnikai, a Villamósener- giaipari Tatarozó és Építő, a Heves megyei Kéményseprő és a Gagarin Hőerőmű Vállalat — gazdasági, politikai vezetői egyetértettek a visontaiakkal, és tegnap délelőtt Visontán alá is írták a szocialista szerződést. Az esemény résztvevőit Mohácsi Miklós, a Gagarin Hőerőmű Vállalat műszaki igazgatóhelyettese köszöntötte, majd a vállalatok vezetői kézjegyükkel látták el az együttműködés okmányait. A szerződésben vállalt kötelezettségek végrehajtását évenként értékelik majd a vállalatok. az orvos-, a fogorvos- és a gyógyszerészképzésben az egyetemi felvételre jelentkezők száma jóval meghaladja a társadalom szükségletét. Ez megköveteli az egyetemi felvételi rendszer korszerűsítését. A képzés során pedig az okoz gondot, hogy az orvosi feladatok ellátásához szükséges ismeretek jóval meghaladják a hagyományos módszerekkel elsajátítható információmeny- nyiséget. Mindez az egészségügyi felsőoktatás pedagógiájának és módszertanának felülvizsgálatát igényli. Külföldi példák alapján emiatt javasolták a Pécsi Orvostudományi Egyetem oktatói ennek az új társaságnak a megalakítását. Az új tudományos társaság kutatásaival, tehát az egészségügyi szakemberképzés és továbbképzés reformjának kidolgozásához nyújt majd hatékony segítséget. Mindenekelőtt azzal, hogy a szakterületet érintő valamennyi kérdésben javaslatokat dolgoz ki a társadalmunk igényeinek megfelelő szakemberképzés reformjához. (MTI) nének növelését, amelyek az 1976—80-as időszakra megkötött magyar—román hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodásban előirányzott árucsere-forgalom összértékében mintegy 60 százalékot tesznek ki. 1 Hangsúlyozták a gyártásszakosítási • és kooperációs tevékenység fokozásának jelentőségét. Nemeslaki Tivadar és loan * Avram aláírták az 19-76—80- as évre szóló közúti járműipari kooperációs egyezményt, amely előirányozza a különféle főegységek, egységek és részegységek kölcsönös szállítását a két országban gyártott járművekbe való beépítés céljából. Romániai tartózkodása alatt a magyar delegáció meglátogatta a bukaresti nehézgépgyárat, a brassói tehergépkocsigyárat, a bukaresti tv-képcsőgyárat és a bukaresti elektronika vállalatot, ____________i____________ D r. Szekér Gyula Prágába utazott Szerdán reggel magyar küldöttség utazott Prágába a Magyar—Csehszlovák Gazdasági és Műszaki—Tudományos Együttműködési Bizottság 13. ülésszakára. A delegációt dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, az együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke vezeti. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, jelen volt dr. Vaclav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Szépvölgyi Zoltán hazaérkezett Japánból A Szépvölgyi Zoltán elnök vezette fővárosi tanácsi küldöttség szerdán hazaérkezett Japánból, ahol Tokió és ,a második legnagyobb japán város, Osaka kormányzója meghívásának eleget téve tartózkodott az elmúlt napokban. A program során ellátogattak Yokohamába is. Mindhárom városban megbeszéléseket folytattak a városi tanács vezetőivel, és megtekintették a jelentősebb közlekedési,. környezetvédelmi, kereskedelmi és egészségügyi létesítményeket. A kulturális államtitkár Egerben Dr. Molnár Ferenc kulturális minisztériumi államtitkár Moharos Józsefné a minisztérium tanácsi főosztályának vezetője kíséretében szerdán Egerbe látogatott. A vendégeket dr. Sipos István, a megyei pártbizottság titkára és dr. Varga József, a megyei tanács elnökhelyettese fogadta, majd Kameniczky Antal, a megyei művelődés- ügyi osztály vezetője adott szemléltető tájékoztatást megyénk kulturális életéről, a közművelődés eredményeiről, említve a megoldásra váró feladatokat is. A tájékoztatást rövid beszélgetés követte, majd az államtitkár meglátogatta a közelmúltban kiváló minősítést elért Heves megyei Moziüzemi Vállalatot, amelynek központjában Pók Lajos igazgató ismertette a moeihálózat fejlődését, vetített képekkel illusztrálva azt a nagyarányú segítséget, amelyet a községi tanácsok nyújtottak a filmszínházak korszerűsítéséhez. Dr. Molnár Ferenc ezután megtekintette a megyei tanács noszvaji oktatási központját, majd az egri városi tanács dísztermében pártnap keretében tartott érdeklődéssel kísért előadást. Az államtitkár fogadásánál, valamin^ a pártnapon részt vett Schmidt Rezső, az egri városi pártbizottság első titkára és dr. Varga János, az egri városi tanács elnöke is. A kulturális minisztériumi államtitkár egri-programja vármúzeumi látogatással fejeződött be, ahol dr- Bakó Ferenc igazgató ismertette a nagy múltra visszatekintő intézmény munkáját. Másodszor is kiváló a hatvani Lenin Tsz Szerdán délután termelési tanácskozásra jöttek össze a hatvani Lenin Termelőszövetkezet tagjai, dolgozói abból az alkalomból, hogy a gazdaság három éven belül immár másodszor nyerte el a „Kiváló szövetkezet” kitüntető címet, illetve a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter díszoklevelét, Az ünnepi aktuson Hangácsi Viktor, a szövetkezet párt- szervezetének titkára köszöntötte az elnökségben helyet foglaló vendégeket, a minisztérium, a megyei, városi párt- és tanácsi szervek képviselőit, s a gazdaság dolgozóit. Majd Rabecz Lajos elnök számolt be a sikerhez vezető út fontosabb állomásairól. Mint szavaiból leszűrhettük, a Lenin Termelőszövetkezet 1975-ös eredményeinek kedvező alakulásában döntő jelentősége volt a műszaki fejlesztésnek, a munka javuló szervezettségének, továbbá a mind jobban kiszélesedő . szocialista versenymozgalomnak. Csak így. a legkorszerűbb termelési módszereket alkalmazva érhetett el a szövetkezet olyan rekordteljesítményeket, mint a cukorrépa 500, a kukorica 64 és a kenyérgabona 52 mázsás hektáronkénti átlagtermése. Az elnök szólt a következő ötéves terv legfontosabb célkitűzéseiről is, amelyek a népgazdaság általános érdekeit együtt szolgálják a közös gazdaságéval. Ezt követően Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára köszöntötte az ünnepi termelési tanácskozás résztvevőit, majd Rabecz Lajos elnöknek átnyújtotta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter oklevelét. Tóth József, Man- kavics Pálné és Vágó József szövetkezeti tagoknak pedig a „Mezőgazdság Kiváló Dolgozója” miniszteri kitüntetést. Huszonkét szövetkezeti tag a ..Termelőszövetkezri: Kováló Dolgozója' kitüntetésben részesült. Az ünnepi közgyűlés egyhangúlag elfogadta azt a versenyfelhívási javaslatot, amelyet az V. ötéves terv mezőgazdasági feladatainak megoldása érdekében az ország termelőszövetkezeteihez intézett a hatvani közös gazdaság. j
