Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-23 / 121. szám
Embert is nevelni Feltámadt mesterség öt darab majdnem százéves elfelejtett szövőszéket szedtek le a padlásról Szaporcán. Soós Pálné egykori szövö- asszony tanfolyamot szervezett a kihaló népi mesterség ápolására. A tanács is segített, helyiséget biztosított a több mint 20 fiatal és idősebb takácsnak. A szőttesek mintáit a régi, helybéli hagyományok szerint készítik. A képen — szemüveggel — Soós Pálné. (MTI fotó — Kálmándy Ferenc felvétele — KS) Nyugat-európai hangversenykürútra utazutt a Kodály kórus Mit tudjon egy üzemmérnök, ha kézhez kapja a diplomáját? A válasz legtermészetesebb formája: értse a szakmáját. Ha a gyöngyösi Kertészeti Főiskolán végzett, akkor tudja, mit kell tennie a gazdaságok földjein, gyümölcsöseiben vagy szőlőskertjeiben. Utóvégre ezt tanulta éveken át. Csak ezt tanulta? Szigoríthatjuk a kérdést. Csak a szakmáját és semmi mást? Neki az élet csupán az egyik határkarótól a másikig tart? És azon kívül nincs semmi? ★ Amikor hasonló kérdőjeles mondatokat soroltunk fel Hodászi Miklósnak, a gyöngyösi főiskola igazgatójának, a válasz nem remélt tényeket tartalmazott. — A párt közművelődési határozata óta nemcsak illik, de kell is foglalkoznunk a korszerű műveltség fogalmával, a hozzá vezető utakkal, módokkal. Most készül a felsőoktatási intézményeknél is egy olyan tantervi módosítás, ami a szakmai ismereteken túl a népművelésnek valamilyen területét öleli fel, és foglalkozási anyagként kerül be a munkatervbe. Hadd említsem meg, szerénytelenség nélkül, hogy mi évek óta, ha úgy tetszik, saját elhatározásunkból törekedtünk a nálunk tanuló fiatalokat a szakmán túli ismeretekig eljuttatni. Ennek a célnak különböző szervezeti formáit és eszközeit teremtettük meg. Jó hallani erről, és máris a részletek felől kezdünk érdeklődni, mert azok több tanulsággal szolgálhatnak az általános megállapításoknál. Csinos kis listát sikerült összeállítani. Évek óta működik a főiskolán egy bizottság, amit a párthatározat óta már a közművelődési jelzővel minősítenek. Ennek a tanárokon és a politikai, társadalmi szervezetek megbízottain túl a hallgatók közül is többen a tagjai. Tevékenységének körét az elnevezése is jelzi. Két éve megalakították a TIT ifjúsági csoportját, mellette pedig az Agrártudományi Egyesület ifjúsági tagozatát. A hallgatók közül 40—50 személy lépett be ezekbe az egyesületekbe, többen mind a kettőbe, és a számuk is évről évre növekszik. Közművelődési feladatokat látnak el, készülnek arra, hogy a diplomával a zsebükben a községekben is hasonló tevékenységet fejtsenek ki. Nyelveket is tanítanak, az oroszt kötelezően, de a fakultatív konzultáció már az öntevékenységre épül. Ide a legjobbak és a legkevésbé jártasak jelentkezhettek, az előbbiek a hivatalos nyelvvizsga reményében, az utóbbiak pedig azért, hogy hiányos ismereteiket így pótolhassák. Törekszenek még a német és az angol nyelv tanítására is. A fotósok klubja mellett^a filmbarátok klubja is tevékenykedik. Gazdag programmal, filmesztéták, rendezők és színészek a vendégeik időnként. Ebbe a sorba tartozik a könyvbarátok köre, a képzőművészkor, a rendszeres kiállítások megrendezése, a szépirodalom iránt érdeklődők évenkénti bemutatkozása, ahogy a képzőművészet valamelyik ágának gyakorlói is kapnak nyilvános fórumot, sőt, még a munkáik egy részét meg is vásárolja az intézet. Fontos szerepet játszik a főiskola ifjúsági klubja a közművelődés fokozásában. Rendszeres kapcsolatot tartanak fenn az egri főiskolával és a jászberényi tanítóképzővel. Szerződéses alapon jutnak hozzá a szocialista országok budapesti kulturáCiMmism 1976. május 23., vasárnap lis központjainak különböző kiállítási anyagaihoz. A színházelőadásokra és a hangversenyekre a főiskola autóbusza viszi rendszeresen a hallgatókat és a tanárokat. Az irodalmi színpad tagjai a hivatalos ünnepségeken is szerepelnek. A főiskolának saját diákújságja is van. Tények, amelyek mind egyetlen célt szolgálnak: hozzászoktatni a jövendő üzemmérnököket ahhoz, hogy nemcsak a szakma létezik, az életben rengeteg egyéb szépség, érdekesség is található, amikhez maguknak is el kell jutniuk, de másokat is el kell juttatniuk. ★ — Nem új keletű megállapítás, hogy az üzemmérnökök közvetlen kapcsolatban vannak a gazdaságokban a dolgozókkal — halljuk Hodászi Miklóstól. — Nem mindegy tehát, hogy hány szállal kapcsolódnak hozzájuk. A gazdasági tevékenység során van egy fontos szál, ami összeköti az üzemmérnököt a dolgozókkal. De ha e mellé a szál mellé még más szálak is csatlakoznak, tehát akár a szépművészet, akár a politika, akármi más, könnyebben szót érthet az embereivel az üzemmérnök. Nagyobb lesz az összetartó erő, egységesebb az a közösség, amelynek munkájáért, életéért, boldogulásáért az üzemmérnök is jelentős mértékben tartozik felelősséggel. — Milyen tapasztalataik vannak ilyen területről, kapnak-e visszajelzéseket a volt hallgatók kinti tevékenységéről? — Felmérést nem végeztünk, de a főiskola tanárai nagyon sok gazdasággal kerülnek kapcsolatba, főként, amikor a gyakorlatra kihelyezett növendékeinket látogatják meg. Ilyenkor a már korábban végzett, volt hallgatóinkról is kapunk információkat, és ezek egyértelműen pozitívak, általában. A legfrissebb példa is kéznél van: Bódis Rozália diplomáján még alig száradt meg a tinta, ahogy szokás mondani és máris segítséget kért volt iskolájától. A munkahelyéről, a jászszent- andrási tsz-ből hoz Gyöngyösre egy ötventagú csoportot. A Mátrát, a várost, a műemlékeket is meg szeretné nekik mutatni. A program összeállításához kért tanácsokat. Az üzemmérnök tehát nemcsak a növények fejlődésével törődik, az emberi lelkekre is éberen vigyáz. Mindez most történt, napjaink eseménye. ★ Mit tud tenni a főiskola pártszervezete a teljesebb emberré nevelés érdekében? A kérdéssel dr. Dráviczky Imréhez, az alapszervezet titkárához fordultunk. — Sajátos helyzetünkben mi csak áttételesen tudunk ezért a célért munkálkodni. Ott vagyunk mindenütt, a pártszervezet nélkül semmi sem történik. Igaz, a hallgatók közül csak heten tagjai a pártnak, de ők valameny- nyien valamilyen egyéb szervezetben töltenek be vezető szerepet. A tevékenységük így válik jelentőssé. A párt politikájának a végrehajtásáért, a párthatározatok végrehajtásáért ők is sokat tehetnek és tesznek is a diáktársaik körében. — A világnézeti oktatás feltételezné, hogy a főiskolát végzettek szilárd meggyőződéssel kerülnek ki a munkahelyekre, és ott megbízható bázist alkotnak. — Az oktatás még nem minden, a tananyag még nem tesz senkit automatikusan marxistává, szocialistává. De a pártszervezet is, az ifjúsági szervezet is, a marxista tanszék is mindent megtesz azért, hogy hallgatóink elkötelezett, közéleti emberekként menjenek a mezőgazdasági üzemekbe. Mi ezt egyértelműen meg is fogalmazzuk követelményként. Sőt, nem bízzuk rá csupán az elméleti, spekulatív következtetésekre nevelési tevékenységünk hatékonyságának megállapítását, hanem foglalkozunk nevelésmódszertani kérdésekkel is, hogy tudjuk, amit tettünk, mennyire hatékony, milyen eszközökkel és módszerekkel tudunk céljainkhoz eljutni. — Hogyan fogják fel az agrárértelmiség szerepét a mai falu életében? — Nagyon fontosnak tartjuk az agrárértelmiségiek szerepéi. Számban is a községek egyik vezető csoportját alkotják, tehát a felelősségük is nagy. Nem elégedhetnek meg a szakmai munkával, hanem a falu lakosságának általános műveltségét a lehetőségeikhez mérten kell növelniük. Ez a meggyőződésünk, ezt a felelősséget akarjuk megerősíteni a hallgatókban is. ★ A nevelés mindig kétoldalú tevékenység. Az egyik oldalán található az, aki nevelni igyekszik, a másik oldalon pedig az, akit pozitív jellemvonásokban gyarapítani igyekeznek. Mit mondanak tehát azok, akik a „másik oldalon” találhatók? — A mi főiskolánkon a közéleti emberré nevelés nagyon határozott törekvés — hallottuk Farkas Máriától. — Szeretnék is ennek megfelelően tevékenykedni majd. De minden a körülményektől függ, tehát nagyon sok múlik azon, hová kerülök, ott mit találok. Lehet, hogy nekem kell majd elkezdenem a KISZ megszervezését, egy ifjúsági klub létrehozását. Ahhoz, hogy hallgassanak rám, el kell fogadtatnom magam az emberekkel, szakmailag is, egyénileg is. Az irodalom mindig nagyon érdekelt és Dús lombú fák között húzódik meg a vörösmajori szakmunkásképző intézet diákotthona, az egykori Schosberger-kastély. Az iskola létrehívása idején, 1950 táján, amikor vájártanulókat képeztek itt a bányaiparnak, a tanítás is ebben az épületben folyt. Időközben változott az intézet arculata, az idejáró fiatalokból zömmel bányaelektro- lakatos lesz. Ezzel együtt új, korszerű oktató épületet emeltek, s a kastély megmaradt százötven vidéki munkásifjú otthonának. Hajdú- dorog, Egyek, Bükkábrány, Detk, Visonta, s még több tucatnyi település küldi el fiait évről évre az intézetbe. Csaknem ötszázan hallgatják a tanórákat. De az otthon csak azoknak nyújt fedelet, kedvezményes ellátást, felkészülési lehetőséget, akik távolabb laknak. Alig száz forint Az otthonélettel ismerkedve Borsos Ferenc intézmény- vezető, aki indulástól itt szolgál, elmondta: jóformán forintokba kerül egy-egy családnak idekerülő fiuk ellátása. Lakás — mosással, fűtéssel, világítással, reggelivel, vacsorával együtt — havonta 70 forint fejenként. Ezen felül csak az ebédért kell munkanaponként egy forintot fizetnie minden fiatalnak. Az étkezés többi költségét a küldő vállalatok, illetve a megyei tanács pótolják. Jelentős támogatást jelent valamennyinek a tanulmányi eredménytől függő ösztöndíj, továbbá az üzemekkel kötött társadalmi szerződésből eredő anyagi juttatás, ami 500 forint körül mozog. Ennek ellenében természetesen a munkahelyek visszavárják a zene is. De hát még nem tudom, mi lesz velem. Egy nőnek a mezőgazdaságban elhelyezkedni... a termelésben...?! Nem könnyű. A vőlegényem Veszprémben dolgozik, ez a tény is meghatározó erejű. Tehát más a főiskolai nevelés és megint más, hogyan lehet ezt hasznosítani. Minden a körülményektől függ, ezt ismételhetem, bennem a törekvés meglesz, akárhová kerülök is. Valamivel könnyebb a helyzete a szintén most végzős Cseszneg Lászlónak, aki Pétervásáráról jött Gyöngyösre, és már azt is tudja, hogy néhány hét múlva az Egri Csillagokban lesz gyakornok. — A TIT ifjúsági csoportjának a tagjaként készültem fel arra, hogy formáljam azok gondolkodás- módját, szakmai tudását, akik velem dolgoznak majd. Tudom, hogy ezt nem lehet úgy kezdeni, hogy: Ide figyeljenek, emberek, én most egy sor okos dolgot fogok maguknak elmondani. De azt is tudom, hogy a szakmai ismereteken túl is van mit megtárgyalni. Engem főként a képzőművészet érdekel. A képekről, szobrokról rengeteg a mondanivalóm. Miután nap mint nap együtt leszek az emberekkel, egy brigáddal, lesz alkalmunk szót váltani erről is, arról is. Tudom, hogy ezt tennem a kötelességem. ★ Az életben nem nagyon lehet kijelentő mondatokban beszélni, ez köztudott. A főiskola és a végzősök szándéka tehát mások magatartása következtében vagy ki- csorbulhat, vagy kiteljesedhet. Egy tény: a tennivalókat látják és elfogadják, mert erre készítették fel őket. A sokak szándéka pedig mégis csak — erő. G. Molnár Ferenc három év múltán a sikerrel vizsgázókat. A fedél és ellátás azonban még nem minden. Sok egyebet nyújt a diákotthon a falai közé kerülő ifjúmunkásoknak. A gyengébb előmenetelő fiatalokat délután 4 órától este 6 óráig szaktanárok készítik fel a következő napra. Lehetőség kínálkozik az önművelődésre. Akik olvasni szeretnek, bármely nap válogathatnak a 3500 kötetes könyvtár anyagából. A fotózás rejtelmeivel Ágó Mihály ismerteti meg őket. Budai Gyula iskolai énekkarának zömét szintén otthönla- kók adják. S innen kerülnek ki Sulyok Tibor testnevelő tanár legjobb sportolói, akik a területi versenyen az előkelő második helyet szerezték meg az iskolának. Szobák és közösségek A diákotthon százötven lakóját évről évre húszonöt szobában helyezi el a vezetőség, ügyelve arra, hogy mindegyikbe lehetőleg azonos szakma tanulói kerüljenek. Így hamarabb és köny- nyebben alakul ki az eredményes tanuláshoz elengedhetetlen közösségi szellem, s jobban érvényesíthetők az intézmény szervezeti életére vonatkozó előírások. A hat-tíz-tizenhat ágyas szobák diákcsoportjainak élén bizalmi áll, akit maguk a fiatalok választanak, s dolga nem irigylésre méltó. — A mi feladatunk, hogy az otthon vezetőjének, nevelő tanárainak az elgondolásait megvalósíttassuk, s a mi sorainkban felmerülő panaszoknak, észrevételeknek hangot adjunk — mondja a nagyrédei Lőrincz Laci. Ügyelünk, nehogy valaki elmaradjon a tanköri foglalkozásról. Máskor mozibérletet, kirándulást szervezünk. Három hétig tartó nyugateurópai hangversenykörútra utazott szombaton a debreceni Kodály-kórus. Elsőnek Dániában lépnek fel két hangversenyen, majd az NSZK-bah a kölni rádió készít felvételt a kórussal. A turné befejező programja a franciaországi toursi nemLegutóbb az „Alkotó ifjúság” című kiállítást néztük meg Budapesten, este pedig színházaztunk. Nem hálás dolog, de ugyanakkor oda kell állnunk Borsos Feri bácsi elé kajaügyben! Sokan nem szeretik a spenótot, tököt, s gyötörnek bennünket, hogy húsos ételt szorgalmazzunk helyette. Vagy sérelmeznek valamilyen fegyelmi eljárást, nem nyugodván, amíg szóvá nem tesszük Éles tanár úrnak. Persze, ilyesmire csak akkor vállalkozom, ha érzem kicsit az igazukat. .. Amin segíteni kellene A detki Pál József második esztendeje lakója már a vörösmajori diákotthonnak. Gépszerelést tanul, s társadalmi szerződést kötött a Gagarin Hőerőművel. Miután hosszabb ideje él itt. nyilván tudja: mi hiányzik leginkább a fiataloknak, mit lehetne változtatni az otthon életén. — Ügy gondolom, egy kis belső átalakítás nagyon elkelne nálunk. Az egész épületben egyetlen klubszoba van például! Ez különösen télen kevés ahhoz, hogy a különböző érdeklődési körű fiatalok hasznosan tölthessék el estéjüket, szabad óráikat. Gépszerelőnek készülök, így azt is érzem, mennyire hasznát vennénk egy bar-, kácsműhelynek. Nincs. De az utánunk jövő évfolyamok talán már jól járnak velünk, mert szóvá tettük az ügyet szakszervezeti gyűlésen, s orvoslást ígértek. Megvallom őszintén, én azt sem találom igazságosnak, hogy szakmánként változik az ösztöndíj. Vasiparon belül gépszereléssel foglalkozom, tanulmányi eredményem közepes, s havi 250 forint az zetközi kórusfesztivál. A műsoron elsősorban kortáns magyar kórusművek szerepelnek. Koppenhágában és Toursban elhangzik Kodály: Missa brevis című műve, s ezenkívül a legújabb európai kórusművekből is több számot mutatnak be. (MTI) ösztöndíjam. Odébb egy szobával, s gyengébb előmenetellel, 360 forint jár az elektrolakatosnak. Szerintem ösztöndíjnál, társadalmi szerződésnél egyetlen mércét kellene nézni: ki hogyan tanul. S jó lenne, ha a többi dolgon szintén segítenének. Ezt mindannyiunk nevében mondom. Több nevelőt Pál Józsi szavai elgondolkoztatják az embert, hiszen amiket panaszolt, az eredményesebb szakmunkásképzést célozták. Ám ugyanakkor a dolgokat más oldalról sem érdektelen mérlegelni! Négy nevelő tanár, ha még oly lelkes, mindenben kielégítő munkát végezhet-e száz- ötven fiatal élén? S az egészben az a szomorú, hogy jószeri nt lehetnének többen. Csak nincs vállalkozó. Egyrészt a kedvezőtlen munkabeosztás, másfelől a bérezés miatt. Főiskoláinkról, egyetemeinkről kikerülő fiatal tanárok közül ki vállalja ma 1900 forintért, hogy naponta délután kettőtől este kilen- cig-tízig gyerekek közt legyen, sőt olykor vasárnapját feláldozza? A kedvezőbb munkabeosztás, a vonzóbb bérszínvonal ügyének egy gyöngyösi diákotthonvezető, dr. Csér.e György a „prókátora”. Minden munkaközösségi ülésen sürgeti a kollégiumi nevelők jobb megbecsülését, de mindeddig érdembeli reagálás nélkül. Gondját mi sem hagyhatjuk szó nélkül. Hiszen amit kér és követel megannyi kollégája helyett: közügy. Olyan társadalmi probléma, amit munkásfiatalságunk, a munkásosztály jövendője érdekében fontos mihamar megoldani. Moldvay Győző ( Egy kastély diákiakéi
