Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-23 / 121. szám

A lakosság szolgálatában Bizonyított az egri ÁFÉSZ Hogyan segíti a megye- székhely és a város környé­ki községek — tizenhat tar­tozik hozzá — ellátását az egri ÁFÉSZ? A kérdésre a közelmúltban kért és ka­pott választ az egri városi' párt-végreha j tóbizottság. RENDEZTÉK SORAIKAT Mint a megtárgyalt és el­fogadott jelentésből egyebek mellett kiderült: az utóbbi időben sok pozitív változás történt a szövetkezet irányí­tásában és a tevékenységé­ben is. Az új vezérkar min­denekelőtt jó összhangot te­remtett a vezetésben, felka­rolta, illetve felkarolja az értelmes, okos ötleteket, jó­sán és következetes dönté­sekkel alakította ki az ÁFÉSZ új üzletpolitikáját, amely ma sokkal közelebb van a lakosság igényeihez, mint valaha is volt. Ugyancsak az új vezetés érdeme, hogy — a MÉSZÖV bátorításával és segítésével — jelentősen csökkentették az ipari jellegű tevékenysé­get, és az így felszabadított erőt is az alaptevékenység fejlesztésére, az ellátás, a felvásárlás javítására fordí­tották. „Útilaput kötöttek” az örökös leltári hiánnyal küszködő egységvezetők lá­bára, s ma már hiába ér­keznek a korábbi években oly sok bajt, torzsalkodást, szabálytalanságot okozó „sza­badúszó ügynökök” is Éger­be, mert az ÁFÉSZ véglege­sen. felszámolta az effajta melléktevékenységet. A szövetkezet ma már 73 kiskereskedelmi, 42 vendég­látó, és 17 felvásárló egysé­get üzemeltet. Ezenkívül 14 '—•" öt kertszövetkezetet, két sertéstenyésztő, öt kisállat­tenyésztő, . egy tojástermelő, és egy zöldségtermelő — szakcsoportot is működtet. Az elmúlt évi összforgalma meghaladta a 285 millió fo­rintot. Több mint harminc mezőgazdasági és ipari üzemmel alakított ki üzleti kapcsolatot, a szakcsoportok tagjai 1975-ben több mint 1170 sertést adtak át levá­gásra, amelynek többségét Egerben értékesítették. Számottevően növelte az elmúlt évben a zöldség, a gyümölcs, a burgonya felvá­sárlását is, Almából, ká­posztából, karfiolból, sárga­répából, burgonyából, gyö­kérből, zöldségből több mint 630 mázsát tároltak be. A vásárlók többsége szintén eg­ri volt. FELKAROLTÁK A HÁZTÁJIT A háztáji és a kertgazda­ságok fejlesztésére, a zöld­ség-, a gyümölcstermelés nö­velésére tett intézkedések is eredményesek voltak. A zöldségtermelő szakcsoport tagjai húszszázalékos ked­vezménnyel vásárolhatnak fóliát és támberendezést, 13 ezer gyümölcsfát, szőlőolt­ványt és bogyós facsemetét értékesítettek ötvenszázalé­kos árkedvezménnyel. A Húsellátás javítására 1800 hízóra kötöttek szerző­dést, továbbá 40 anyakoca kihelyezését is tervezik. A szakcsoport tagjainak meg­hitelezi a szövetkezet az anyakoca árát és kifizeti a biztosítási költségeket. Érezhetően . fejlődött az ÁFÉSZ szolgáltatása is. Ház­hoz szállítják a nagyobb fo­gyasztási cikkeket, a hozzá­tartozó 18 községben kivétel nélkül bevezették a propán­bután gáz házhoz szállítá­sát. A COOPTOURIST Vál­lalattal kialakított kapcsolat keretében részt vesz a szö­vetkezet a kirándulócsopor­tok étkeztetésében, ezenkí­vül több mint félezer mun­kásnak is naponta szállít meleg ételt. Biztatóak az ÁFÉSZ tér vei, célkitűzései is. Elsőren­dű feladatuknak tartják az optimális áruellátás biztosí­tását, a kiszolgálás, a szol­gáltatás kultúrájának javí­tását. Politikai munkának is tekintik, hogy az alapvető és a napi cikkekből folya­matos legyen a lakosság el­látása. Koncentrálását ter­vezik a ruházati és a tartós fogyasztási cikkek árusítá­sának, a több felvásárló­hely létesítésével pedig azt szeretnék elérni, hggy a kis- árutermelőktől időben és zökkenőmentesen tudják az árut felvásárolni. A szakcso­portok, a kertszövetkezetek tagjai ezután is számíthat­nak a szövetkezet anyagi tá­mogatására, több új üzlet építése is szerepel az ötéves programban. Elsősorban az ésszerűbb, a hatékonyabb munkával kívánják azt is megvalósítani, hogy a szö­vetkezet végre nyereségesen gazdálkodjék. EGER MÉG TÖBBET KÉR A végrehajtó bizottság ösz- szességében eredményesnek értékelte az egri ÁFÉSZ sokirányú munkáját, s egy­ben feladatként határozta meg a szövetkezetnek, hogy a fejlesztéseket jól készítsék elő, és csak megalapozott beruházásokat kezdeményez­zenek. Keressék továbbá an­nak a lehetőségét is, hogy a város húsellátásába több szövetkezet is bekapcsolód­jon, és az ÁFÉSZ is vegye ki jobban részét a város idegenforgalmával kapcsola­tos szolgáltatásokból. —- koós — STOP/KÉT PERCREI Május 26 30: Közlekedésbiztonsági hét a megyében Az egyesülés első évének mérlege: Kiváló szövetkezet Kál-Kápolnán Mindössze egy esztendő telt el, egy teljes gazdasági évet zárt még le a volt ká­polnai, illetve a volt kál— kompolti közös gazdaság, amely a kál-kápolnai „Káro­lyi Mihály” Termelőszövet­kezet nevet vette fel az 1975. januári egyesüléskor, s máris sikerült az élvonalba kerül­nie. Az elmúlt napokban ugyanis az egyesült szövetke­zet tagsága részközgyűlése­ken — amelyeken a közös gazdaság ötödik ötéves, tervi célkitűzéseit is megtárgyal­ták -— átvette a megtisztelő „Kiváló szövetkezet” címet. KIEGYENSÚLYOZOTT GAZDÁLKODÁS Nem kis eredmény ez eb- . ben a mintegy hat és fél ezer hektáros gazdaságban, külö­nösen ha figyelembe vesszük azt a cseppet sem előnyös örökséget, amelyet a közis­mert 1974. évi rendkívüli őszi időjárás hagyott a kál- kápolnai termelőszövetkezet számára is. Ennek tudható be, hogy például a szántóföl­di növénytermesztésben ko­moly károk keletkeztek, hi­szen a terület közel felén csak nagyon hiányos talaj­munkát tudtak végezni. Így a kukorica alá is a rendszer­ben termelt 600 hektárnyi te­rület felén csak a tél végén lehetett az őszi szántást el­végezni, s hasonló állapotok alakultak ki a többi tavaszi szántóföldi növény talajelő­készítésénél is. Mindezt előre látták a szövetkezet vezetői, szakemberei, s nem is szá­mítottak a tervezett hoza­mokra. Azonban éppen ezért születtek intézkedések az ál­lattenyésztés, valamint a ker­tészet ágazataiban, hogy a gazdálkodás, a bevételek egyensúlya, eredménye egé­szébe véve ne romoljon. A gondos előrelátás, a jó veze­tés — párosulva az egész tag­ság szövetkezeti összefogásá­val, a szorgalmas munkával — meg is hozta a gyümölcsét, hiszen egészében több mint tízmillió forinttal sikerült túlteljesíteni a tervezett ár­bevételt. A kertészet például a ter­vezett közel kilencmillió fo­rintos árbevétel helyett mintegy 17 és fél millió fo­rintot hozott a közös kony­hára, s ez a többlet egymagá­ban kompenzálta a kalászo­sok, a borsó és a napraforgó árbevételének kiesését. Ugyanakkor az állattenyész­tési ágazatban is rugalmas, árbevétel-növelő intézkedé­sek születtek. KEDVEZŐ PÉNZÜGYI HELYZET A jó gazdálkodás — amely­nek alakulását nagymérték­ben befolyásolta az egyre ki­terebélyesedő szocialista munkaverseny is — megmu­tatkozik a pénzügyi adatok­ban is. Ha ugyanis a volt két termelőszövetkezet összesített 1974. évi adatait összehason­lítjuk a múlt évi számokkal, igen kedvező összkép alakul ki. Az összes bevétel például 1974-ben 90 millió 670 ezer forint volt, s a tervben pe­dig 80 millió 526 ezer szere­pelt a kezdeti nehézségekre gondolva, s az 1975. évi ösz- szes bevétel mégis megha­ladta a 91 millió forintot. A már említett kertészeti többlet mellett igen jelentős bevételi forrás volt a múlt évben is a tojótyúk-állomány tojáshozama: a 3 millió 600 ezer forinttal szemben több mint hatmillió forintos árbe­vételt értek el, s emellett folyamatosan biztosították a háztáji gazdaságok ellátását is előnevelt és naposbarom­fiból. Nem lebecsülendő a fejlő­dés a szövetkezeti bruttó jö­vedelemben, következéskép­pen a tagság egyéni — a kö­zösből származó — jövedel­ménél sem: a 32 millió 875 ezer forint bruttó jövedelem­ből egy dolgozóra 38 136 fo­rint jutott 1975-beri, s egy át­lagos tízórás munkanapra pedig 163 forint esik. És mindez úgy, hogy 1975-ben, az egyesülés első évében csak gépvásárlásra több mint ki­lencmillió forintot költöttek. Ezek m.ellett majd hatmillió forintos beruházással megé­pült a fóliatelep, s elkészült a Collmann-szárító is. Ősz- szességében mintegy 11 mil­lió forinttal növekedett az állóeszközök értéke. PILLANTÁS a JÖVÖBé Ilyen eredményeket tudhat tehát maga mögött a kál-ká­polnai gazdaság az egyesülés egy esztendeje után, miköz­ben a mostani ünnepi rész- közgyűléseken is a „még job­ban, még eredményesebben” - igényével vitatták meg a ter­melőszövetkezet ötödik öt­éves tervét. E fontos doku­mentumból kitűnik, hogy a növénytermesztésben 3,6—3,8 százalékos évenkénti hozam- növekedést terveznek, s a zöldségkertészetben pedig mintegy 5—10 százalék körü­li termelésnövelést irányoz­tak elő egy-egy évre. Ugyan­akkor például az állatte­nyésztésben a tejtermelésnél 10—12 százalékos évi növe­kedésre számítanak, miköz­ben a tagság jövedelmét is 3 százalékkal kívánják emelni évenként. Mindehhez további jő munkára, megfontolt, éssze­rű üzemszervezésre, a mun­kaverseny további kiszélesí­tésére van szükség. Az első évben elért kiváló eredmény komoly ígéret és garancia é célok elérésé­hez ... Faludi Sándor • . A közúti közlekedés biz­tonságát, a közlekedő ember életének, testi épségének vé­delmét szolgálja az Orszá- ■ gos Közlekedésbiztonsági Ta­nács felhívása, amelynek ér­telmében május 3. és 30. kö­zött országszerte megrende­zik a közlekedésbiztonsági heteket. A Heves megyei rendezvényekről Fejes Pál alezredes, a Heves megyei Réndőr-főkapitányság köz­lekedésrendészeti osztályának vezetőjét, a Heves megyei Közlekedésbiztonsági Tanács titkárát kérdeztük. —■ A Heves megyei köz­lekedésbiztonsági na%K>kat május 26—30 között tartjuk — mondta. — Részletes programot dolgozott ki a megyei KBT, amelynek szer­vezésében, végrehajtásában részt vesznek a szakbizottsá­gok és a területi KBT-k is. Számtalan mozgósító, felvi­lágosító és tájékoztató prog­ramot tervezünk, de termé­szetesen fokozzuk a közúti ellenőrzést is. Tevékenysé­günk kihat a legfiatalabbak- től a nyugdíjasokig, a gyalo­gosoktól a járművezetőig, minden közlekedőre. A haté­konyságát fokozza, hogy szé­les körben támaszkodunk a KBT-aktívákra, önkéntes rendőrökre és úttörőkre. — Mi a cél? — örömünkre szolgál, hogy a múlt évi baleseti statisz­tikánk a kö2úti balesetek csökkenését mutatja. Szeret­nénk ezt a tendenciát to­vább erősíteni. A mostani mozgalmunkkal kívánjuk el­érni, hogy a közlekedők sza­bályismerete és annak he­lyes alkalmazása az egymás­sal szembeni előzékeny és udvarias magatartáshoz ve­zetne az utakon és a köz­lekedési morál kedvező ala­kulásával tovább csökkenné­nek a. balesetek. A mozgósí­tó és propagandatevékenysé­günk célja a közlekedés kul­turáltságának fejlesztése, a gyermekek, az idős emberek védelme, a gyalogosok köz­lekedési fegyelmének foko­zása. Az sem titok, hogy az egész megyét átfogó közúti ellenőrzések során fokozott szigort alkalmazunk az ittas járművezetőkkel, gyorshaj­tokkal, a durva, agresszív magatartást tanúsítókkal szemben. — Milyen rendezvények várhatók? — Az alsó és középfokú oktatási intézmények osz­tályfőnöki óráin előadásokat tartanak a KRESZ alapvető változásairól, s minden je­lentősebb kocsiparkkal ren­delkező vállalatnál, intéz­ménynél ankétokat, KRESZ- vetélkedőket tartanak. A legtöbb gépjárművezetőt fog­lalkoztató Volán 30-án már a legjobbak döntőjét rendezi. Egerben nemcsak a saját, hanem 29-én 15 órakor a magángépkocsi-vezeiőket is autóbusz-körsétára viszik, hogy a balesetveszélyes cso­mópontokat, útszakaszokat bemu Lássák. Az Autóklub gyöngyösi szervezete ma Mátrafüreden, az egri 30-án Egerben, a VILATI parkoló­jában autós ügyességi ver­senyt tart, 29-én délután a Stadion elől „rajtol” a se­gédmotorosok gyakorlati ver­senye, másnap a Népkertben az úttörő kerékpárosok ügyességi versenye lesz. Az Autóklub 24-én a Park Szál­lóban kezdi hétfordulós KRESZ-vetélkedőjét, 29-én a Megyei Művelődési Házban az új KRESZ egyes szabá­lyainak értelmezéséről tar­tanak előadást, naponként a Beruházási Vállalat (Trini- tárius utca 2.) udvarán in­gyenes fényszóró-beállítást végeznek. Egerben és Gyön­gyösön a mozikban közleke­dési kisfilmeket veíítene’< sok kiadvány ad majd tájé­koztatást a közlekedőknek. — Említette az általános közúti ellenőrzést... — Május 28-án és 29-én az országos közúti akció ke­retében tartunk ellenőrzést a megye útjain nagyobb rend őri és társadalmi erők, for­galomellenőrző műszerek se­gítségével. Szándékunk nyílt: szigorral lépünk fel a reni- tenskedőkkel szemben min­den más közlekedő, vala­mennyiünk érdekében. Ehhez és a megyei rendezvénysoro­zathoz számítunk a közleke­dők aktív támogatására. Meggyőződésem, hogy ha­szonnal jár erőfeszítésünk, mert olyan ügyet szolgál, amely mindannyiunké: a közlekedés biztonságát — mondta befejezésül. pe. Mintegy húszezren tanulnak a szakmunkások szakközépiskolájában Az 1972-es oktatáspoliti­kai párthatározat oktatás­ügyünk egyik alapvető fel­adataként a szakmunkáskép­zés tartalmi fejlesztését je­lölte meg. A határozat ótae téren két figyelemre méltó intézkedés született: az egyik az egységes szakmun­kásképzésre való áttérés, amelynek során új, egységes közismereti tantervek lép­tek életbe az első osztályok­ban, a másik a szakmunká­sok hároméves szakközépis­kolája. A szakmunkásképző isko­lát végzettek középiskolai to­vábbtanulása, műveltsége és művelődése az egész társa­dalom számára létfontosságú. A kérdés nagy társadalmi hordereje miatt érdemel megkülönböztetett figyelmet A Mátraalji Szénbányák Thorez külfejtései bányaüzemében — ami ellátja a Ga- arin Hőerőművet szénnel —, munkába állították a nyolcadik marótárcsás kotrógépet a meddő eltakarítására, ezzel befejeződött a bánya gépesítése. Négy vedersoros kotrógép dolgozik a szén kitermelésén, ezek hat és fél millió tonna barnaszenet adnak az év vé­géig az erőműnek. . (MTI fotó Erezi K. Gyula felvétele) az Oktatási Minisztérium most kiadott tájékoztató je­lentése a szakmunkások szak- középiskolája első tanévi tapasztalatairól. Az 1974—75-ös első tan­évben csaknem 11000 hall­gató iratkozott be a 81 esti és a 170 levelező osztályba. Különösen nagy érdeklődés nyilvánult meg az új to­vábbtanulási lehetőség iránt a fővárosban, ahol több mint kétezrén, Békés megyében, ahol mintegy 1300-an, Bács- Kiskun, Heves és Pest me­gyében, ahol mintegy 800— 800-an kezdték meg az első tanévben • tanulmányaikat. Mindez elismerésre méltó eredmény, bizonyítja az új iskola iránt megnyilvánuló érdeklődést. Igaz, a lemor­zsolódás sem volt csekély, az országos átlag 36 száza­lék. Ez ' a viszonylag magas arány ^viszontmiként a jelentés megállapítja — más felnőttoktatási formákhoz mérten nem kedvezőtlen. A kimaradás okairól el­mondják á pedagógusok: so­kan meggondolatlanul je­lentkeztek, nem számoltak a több éves kihagyás követ­kezményeivel, és az abból eredő nehézségekkel. Voltak, akik munkahelyi akadályok miatt nem tudtak rendsze­resen járni az iskolába," el­maradtak a tananyag fel­dolgozásában, és a sikérte- len beszámoló kedvüket szeg­te. Az idei tanévben a szak­munkások szakközépiskolája iránt tovább nőtt az érdek­lődés, szeptemberben az első évfolyamon már 13 500-an kezdték meg tanulmányaikat, s jelenleg az első és máso­dik osztályosok száma meg­közelíti a húszezret. íMMkMO 197S. május <&, vasárnap’.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom