Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-01 / 103. szám

I XXVI!. évfolyam, 103. szám ARA: 1.— FORINT 1976. május 1., szombat VJtAG RRÖI.ET ARJAI, EGYESÜLJETEK! Kádár János és Lázár György íogadta Hans-Dietrich Genscher! Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken a Központi Bizottság székházában fogad­ta Hans-Dietrich Genschert, a Német Szövetségi Köztár­saság alkancellárját és kül­ügyminiszterét. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke — ugyan­csak pénteken — szintén fo­gadta Hans-Dietrich Genschert, az Országházban. A találkozón jelen volt Pú­ja Frigyes külügyminiszter. Hamburger László, a Magyar Népköztársaság bonni nagy­követe, illetve Herman Kers­ting, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagy­követe, Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztár­saság alkancellárja és kül­ügyminisztere. aki Púja Fri­gyes külügyminiszter meghí­vására hivatalos látogatást tett Magyarországon, pénte­ken délután elutazott Buda­pestről. Május ünnepén írtai Dorkő József,, a SIMT vezető titkára Dárizsban. a francia forradalom száza- “ dik évfordulóján. 1889. július 14-én "ült össze az a marxista munkáskongresszus, a II. Internacionálé alapító kongresszusa, amely elhatározta május 1. harcos nemzet­közi proletárünneppé nyilvánítását. A kongresszus azért döntött így, hogy em­léket állítson azoknak a hős chicágói mun­kásoknak. akiket az Egyesült Államok tőké­seinek parancsára 1886. május elsején a 8 órás munkanap követeléséért tartott általá. nos sztrájk idején rendőrsortűzzel megöltek. Az európai proletáriátus első ízben 1890- ben rendezett kongresszusi határozat szelle­mében május elsején tüntetéseket. Azóta min­den évben világszerte ünnepük a munkások május elsejét és ünnepük azok is. akik szoli­daritást vállalnak a munkásosztály ügyével, történelmi küldetésével. Az ünneplés módja és tartalma szinte or­szágonként eltérő. A szocialista országokban békés szocialista építőmunkával, más orszá. gokban sztrájkokkal, tüntetésekkel, és van­nak olyan országok, ahol fegyveres harccal. Akik ünnepelnek, azoknak is különböző a bőrük színe, más és más nyelven beszélnek, a világ dolgairól és több fontos kérdésben megegyezik, míg más kérdésekben eltérő a véleményük. Mégis egyre jobban összefognak, összefogja őket május 1. eszméje, a proleta­riátus szolidaritása és internacionalizmusa. A munkásmozgalom, az osztályharc eddigi története, sikerei és kudarcai egyaránt arra tanítanak, hogy a tőke nemzetközi erejével szemben a munkásosztály csak akkor küzdhet eredményesen, ha erőit a munka nemzetkö­zisége megsokszorozta, ha a nemzeti elszi­geteltséget az osztályszolidaritás áttöri, ha a részküzdelmeket az egész átlátása, a prole, tár internacionalizmus eszméje világítja meg. Korunkban az internacionalizmus szerepe nem csökken — mint egyesek állítják —. ha­nem tovább növekszik. „A világ a szó szoros értelmében a szemünk láttára változik, még­pedig jó irányban... A gyökeres társadalmi változások korában élünk” — mondotta Brezsnyev elvtárs. az SZKP XXV. kongresz. szusán. Kifejezésre jutnak ezek a változások mindenekelőtt abban, hogy a Szovjetunió, a többi szocialista ország politikai, gazdasági, katonai ereje, nemzetközi tekintélye jelentő­sen növekedett. El kell érni a most még növekvő fegyver­kezési hajsza megszüntetését, a fegyverkész­letek csökkentését, a leszerelést, a még meg­levő háborús tűzfészkek felszámolását, a fe­szültség enyhülésének további elmélyülését, az államok közötti együttműködés fejlesztését. További erőfeszítéseket kell tenni az ázsiai biztonság megteremtésére, az erőszak alkal­mazásának eltiltására, a gyarmati elnyomás mindenféle maradványának felszámolására, a kereskedelemben meglevő megkülönbözteté­sek teljes megszüntetésére. A forradalmi világfolyamat tovább fejlődé­sének megakadályozása érdekében a béke és a társadalmi haladás ellenfelei, az imperia­lista reakciótól a maoistákig, a kommunisták, a munkás és antiimperialista mozgalom meg­osztására törekszenek. Szítják az antikommu- nizmust, a szovjetellenességet. Nem véletlen, hogy az SZKP XXV. kongresszusa, az ott je­lenlevő testvérpártok küldöttségeinek vezetői, közöttük Kádár János elvtárs is azt hang­súlyozták felszólalásaikban, hogy az anti- kommunizmus és a szovjetellenesség elleni harc ma is és a jövőben is a proletár inter, nacionalizmus egyik fő kritériuma, a békéért, a társadalmi haladásért, a szocializmusért fo­lyó küzdelem sikerének döntő feltétele. A szocialista országok, a kommunista és munkáspártok ereje az internacionalista test­véri összefogás révén meghatványozódnak. „A nemzetközi kommunista mozgalom a pro. letár internacionalizmus eszméjével született, s annak erejével nőtt naggyá... Pártunk meggyőződése — mondotta Kádár elvtárs az SZKP XXV. kongresszusán elhangzott fel­szólalásában —, hogy korunkban növekszik a proletár internacionalizmus jelentősége, ezért fontos a kommunista és munkáspártok kap­csolatainak fejlesztése, a nemzetközi kommu. nista mozgalom marxista-leninista egységé­nek erősítése.” Mi. magyarok, egri és Heves megyei mun­kások. termelőszövetkezeti parasztok, értelmi­ségi dolgozók, nők és fiatalok már harminc- egyedik alkalommal ünnepeljük szabadon május elsejét. Pártunk a marxizmus—lenin- izmus eszméitől vezérelve, figyelembe véve az ország adottságait és a szocializmus építésé­nek általános törvényszerűségeit, eredménye­sen vezeti a fejlett szocialista társadalom építését ! A munka kitüntetettjei Másodszor is elnyerte a Minisztertanács és a SZÓI Vörös Zászlaja! az Egri Dohánygyár Dr. Domán László (ha Írói) átveszi & Minlsztertaná cs és a SZOT Vörös Zászla­ját dr. Dabrónaki Gyulától. (Fotó: Perl Márton) A negyedik ötéves terv­ben elért kimagasló munka- sikereivel másodszor is el­nyerte a Minisztertanács és a SZOT Vörös Zászlaját az Egri Dohánygyár kollektí­vája. A kitüntetés ünnepé­lyes átadására tegnap került sor a gyárban. Az ünnep­ség résztvevőit, a meghívott vendégeket — közöttük dr. Dabrónaki Gyula államtit­kárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának tagját, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökét, Vaskó Mi­hályt, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tag­ját- a megyei pártbizottság első titkárát, Molnár Józse­fet, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársát, Dorkó Józsefet, az SZMT vezető titkárát, dr. Pápay Gyulát a megyei tanács vb-titkárát, Schmidt Rezsőt, az MSZMP Eger Vá­rosi Bizottságának első tit­kárát, Kiss Sándort, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkárát, Bokros Máriát, a KISZ KB tagját, dr. Se- bestény Lászlót, Eger Város Tanácsa általános elnökhe­lyettesét, Vass Józsefet, a városi KíSZ-bizottság tit­kárát- Bukolyi Józsefet, az ÉDOSZ megyei bizottságé nak titkárát — Kocsis Jó­zsef. a gyár pártvezetőségé- ciek titkára köszöntötte. majd dr. Domán László igazgató értékelte a gyár ötéves munkáját. Ezt köve­tően dr. Dabrónaki Gyula méltatta az Egri Dohány­gyár eredményeit, majd át­adta a magas kitüntetést Ezután a Petőfi komplex szocialista brigád tagjai vet­ték át a Magyar Népköztár­saság Kiváló Brigádja ki­tüntetést. Ezután került sah a minisztériumi és a válla­lati kitüntetések, jutalmak átadására. Hatvannégyen részesültek a vállalat kiváló dolgozója kitüntetésben, ti- er.egyen pedig — Antal Tálmánné, Bárdos Józsefnél (Folytatás & 2. oldalon) Az utóbbi öt esztendő a szocialista országok töretlen, myndenirányú fejlődésének időszaka volt. Ez alatt az idő alatt minden egyes szó. cialista országban a nemzetközi gazdasági ne­hézségek és kedvezőtlen hatásaik ellenére is gyors ütemben fejlődött a társadalmi terme, lés jelentősen emelkedett a dolgozók anyagi, kulturális és életszínvonala. A szocialista nemzetek virágzásával és szuverenitásuk erő­södésével együtt, szorosabbá váltak kapcsola­taik magasabb szintre emelkedett politikai, gazdasági, katonai és ideológiai együttműkö­désük. Egyre több a közös elem politikájuk­ban gazdaságukban, társadalmi életükben és fokozatosan megszűnnek a fejlettségbeli kü­lönbségek. Ennek következménye — ahogyan azt Brezsnyev elvtárs az SZKP XXV. kong­resszusán mondotta —. hogy „az emberiség társadalmi haladásának fő irányát a szocia­lizmus országainak fejlődése, erejük növeke. dése nemzetközi politikájuk jótékony hatá­sának erősödése határozza meg.” Ezekben az években az emberiség nagy sorsdöntő kérdései dőlnek el. Ezért a békéért, a szabadságért, a függetlenségért, a szocializ­musért folyó harc fokozottabban megköveteli, hogy a marxizmus—lenínizmus. a proletár internacionalizmus alapján tovább erősödjék a szocialista országok egysége, növekedjék cselekvő hozzájárulásuk a béke megszilárdí­tásához. A múlt évben megtartott XI. kongresszus értékelte a negyedik ötéves terv megvalósítá­sával kapcsolatos tapasztalatokat, kidolgozta a fejlett szocialista társadalom építésének ötö. dik ötéves tervét és a 15—20 évre szóló prog­ramot. A negyedik ötéves tervet mind orszá­gosan, mind megyénkben teljesítettük. M j ötéves tervünk, amelynek megvalósí­tása az 1976-os terv végrehajtásával ígéretesen elkezdődött, biztosítja a szocializ­mus építésének további töretlen folytatását. Az előttünk álló feladatok nagyok. Ezek közül is most az a legfontosabb, hogy helyreállítsuk népgazdaságunk egyensúlyát. Ennek legfon. tosabb útjai a társadalmi termelés hatékony­ságának. a munka termelékenységének foko­zása. a termelés szerkezetének korszerűsítése, a minden piacon értékesíthető termékek gaz. daságos gyártásának növelése, a minőség és a fegyelem lényeges javítása, a jelentős szelle­mi és anyagi tartalékaink feltárása és hasz­nosítása. Minden munkahelyen jobb munkára, a tennivalók egységes értelmezésére, egységes cselekvésre van szükség. Minél inkább érvé. nyesül ez a törekvés, annál nagyobb mérték­ben járulunk hozzá az ország politikai, gaz­dasági erejének fokozásához, a szocialista kö­zösség egységének és befolyásának növelésé­hez. a jövő május elsejék még gazdagabb megünnepléséhez.-------------------------------------------------------­onnm jlntaju május i éljen május elseje; a muukásosztáhg nemzetközi seregszemléje! *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom