Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-25 / 98. szám

Negyedszer: is kiváló Ünnepség és további nagy feladatok előtt a Ä rend és őrei Gyöngyösön Az alábbiakban a Hevesi AFÉSZ-ről, a szövetkezet je­lenlegi helyzetéről, felada­tairól és a feladatok megol­dásával kapcsolatos elképze­lésekről lesz szó. Elöljáróban azonban hadd emlékeztes­sünk egy lényegében megye- szerte ismert tényre: a Heve­si ÁFÉSZ eddigi tevékenysé­gével tekintélyt, megbecsü­lést vívott ki magának, ed­dig háromszor nyerte el a kiváló címet. Ismeretes az a tény is — és ez nemcsak a szövetkezetek­re vonatkozik, hanem társa­dalmunkban általános ér­vénnyel bír —, hogy nálunk nem szokás és nem is illik a babérokon pihengetni. Mert az elért eredményeket rész­ben legalábbis szokás meg­tartani, részben pedig na­gyon sok helyen, nagyon sokféle tennivalónk van még. Heves megye legnagyobb szövetkezete Á Hevesi ÁFÉSZ háza tá­ján szántén ez a helyzet, en­nek jegyében határozták el még az elmúlt évben, hogy tovább erősítik soraikat. Ez pedig azt jelenti, hogy az ed­digi hét község mellé — Er­dőtelek, Tenk, Hevesveze- kény, Pély, Tarnaszentmik- lós, Átány és Heves — most újabb három önálló ÁFÉSZ, a tiszanánai és a kömlői, va­lamint a kiskörei csatlako­zott. Így ma már a hevesi szövetkezet a legnagyobb a megyében. Az egyesülés céljairól, a benne rejlő lehetőségekről Gőz Pál elnökkel és a fiatal főkönyvelővel, Kasza Já­nossal beszélgettünk. — Az első, amit erről szeretnénk elmondani, — jelentették ki már a beszélgetés elején —, hogy az egyesüléssel minde­nekelőtt erőinket kívántuk koncentrálni. A fúzióban ha­tékonyabb munka lehetősége rejlik, és mi ezt szeretnénk kiaknázni. A községek egyéb­ként — szervezeti szempont­ból — területi alapegységek lettek, önálló elszámolással. Kereskedelem tekintetében Erdőtelek és Tenk egy terü­leti alapegységet alkot, Atány Kömlőhöz tartozik, Tarnaszentmiklős és Pély szintén önálló területi alap­egység. A szövetkezet köz­pontjában, Hevesen három szakmai alapegység — kiske­reskedelmi, élelmiszer- és iparcikk, valamint vendég­látó — működik. Mindez természetesen első­sorban szakmai kérdés. Te­kintve azonban, hogy ese­tünkben olyan „szakmáról” van szó, amely megannyi szállal kapcsolódik a közsé­gek lakosságához, amelynek első számú feladata a jó el­látás biztosítása — összesen most már csaknem 12 ezer szövetkezeti tagról van szó, akik részben „ellátók”, rész­ben pedig maguk is ellátást igénylők —, érthető, hogy az ÁFÉSZ vezetőit mennyire foglalkoztatja ez a kérdés. Sok jó elképzelés —- Tavaly, amikor még csak hét községünk volt — 410 millió forint bruttó árbe­vételt értünk el — mondta a főkönyvelő —, az idei ter­vünk pedig 458 millió forint. Ezenkívül jelentős beruhá­zási terveink is vannak a következő, pontosabban a már megkezdődött ötéves tervidőszakra is. Ezek közül kiemelkedik a hevesi ven­déglátó kombinát, amelyhez ugyancsak a jövő év végén tudunk hozzákezdeni, utána remélhetőleg hamarosan el­készül. — Sok jó elképzelésünk van — egészítette ki a fő­könyvelő szavait Gőz Pál el­nök. — Azt szeretnénk, ha a mostani év sem sikerülne roszabbul. mint a tavalyi. Annak alapján ugyanis ne­gyedszer is elnyertük a ki­váló címet, Az átadó ünnep­séget most, április 26-án rendezzük meg. CSMmism m*. á#rUis Sät vmirmp Gondolom, senki nem veszi tőlünk rossz néven— folytat­ta aztán, nem kevés jókedv­vel —, hogy 76-ban is szeret­nénk legalább ennyit produ­kálni. Mint az eddigiekből is kivehető, egy-két előkészüle­tet tettünk már erre, és ga­rancia a további jó eredmé­nyekhez az is, hogy a most csatlakozott szövetkezetek­nél általában jő garnitúra dolgozik. Csupán Kömlő okoz kisebb gondokat... Hogy is mondjam csak — de inkább lerajzolom... Néhány vonással a kis pa­pírra kerül a hevenyészett térkép a kömlői boltokról. Hamar kiderül, hogy egy­mástól 300 méternyi távol­ságra négy kis egység is ta­lálható. A kis egység szó sze­rint értendő, egyszemélyes boltocskákról van szó ugyan­is, amelyekről sajnos már ré­gen tudjuk, igen problemati­kusak. Akár kisebb beteg­ség, szabadság, szülés stb. ahhoz, hogy napokig, rosz- szabb esetben hetekig zárva tartsanak. Arról nem is be­szélve, hogy ezek a boltok nem alkalmasak megfelelő hűtőkapacitás beszerelésére és árukészlet tartására sem. Ez lenne az egyik oldal. A másik az viszont, hogy a lakosság megszokta ezeket a kis üzleteket, és nem egy­könnyen mondanak le róluk, még akkor sem, ha tudják, hogy kettőt is elegendő len­ne bezárni ahhoz, hogy he­lyükre egy modern, jól fel­szerelt boltot adjanak át a forgalomnak. Nagy Tálfalatok partnerei Az ÁFÉSZ vezetői termé­szetesen remélik, hogy ezen a téren is sikerül hamarosan kedvező megállapodásra jut­ni. Mindez persze, csak egy probléma a sok közül. — A lényeg az, hogy ja­vulni kell az áruellátásnak — hangsúlyozta többször is az elnök. — Ehhez jó felté­telt teremtett, hogy a szö­vetkezet növekedése egyben azt is jelenti, hogy inkább partnerei tudnak lenni nagy vállalatoknak, mint eddig. Teljesen érthető módon ugyanis a nagy vállalatok nem szívesen foglalkoznak kis tételű rendelésekkel. Ilyen szempontból most mi­volt olyan esztendő — az 1973-as — amelyben nem kevesebb, mint 400 újság­cikk foglalkozott a cipők minőségével. A publikációk száma — a vásárlói ' pana­szokkal arányban — azóta mérséklődött, de a cipőbolti eladók a megmondhatói, hogy reklamáció ma is akad bőven. A cipők minősége azonban ma már mégsem olyan „nemzeti ügy”, mint ami­kor még a parlamentben is elhangzott interpelláció e tárgyban. Pedig a termelés feltételei csak részben ja­vulhattak. Az ipar egyik legfőbb gondja, hogy csök­kenő munkáslétszám mel­lett, mind több árut kell termelni, s emellett az or­szágba érkező nyersbőr mi­nősége sem javul. Márpedig a jogos reklamációk felét az alapanyag hibái, másik fe­lét a megmunkálás, a gyár­tás hiányosságai okozzák. Ami a nyersbőrt illeti, a közeljövőben aligha lesz népgazdaságunk olyan hely­zetben, hogy jobb minősé­gűt vásároljon a világpia­con. A gyárak ebben a terv­időszakban 20—25 százalék­kal kívánják fokozni a ter­melést, és nem számíthatnak arra, hogy munkaerő-ellá­tottságuk javul. Alighanem ez a helyzet is késztette Dőlle Attilát, a Hevesi ÁFÉSZ nőségi változás történt: most már az ÁFÉSZ is feltétele­ket diktálhat. — Különösen szezonális cikkek esetében. Ez olyan kérdés, ami nem képezheti vita tárgyát. Ez esetben a késést már mi nem fogadjuk el, hiszen olyan helyzet ala­kulhat ki — magyarázta Gőz Pál —, hogy egy példával él­jek, mint amikor teszem azt, egy esküvőre szombatra ren­delnek tortát, de a cukrász csak vasárnap szállítja ... Effélébe mi már nem me­gyünk bele. Ha pedig úgy látjuk, hogy valahol nem megfelelően méltányolják a kívánságunkat, akkor más partnert keresünk. Ha a Corsó nem akarja,.. Megemlíthetem, hogy pél­dául eddig a Corsótól sze­reztük be cipőkészletünk je­lentős részét. A kapcsolatot azonban nem tartottuk meg­felelőnek, mert meglehetősen félvállról kezeltek bennün­ket. Erre elmentünk a szol­noki cipőgyárba, eredményes tárgyalásokat folytattunk, és most már náluk szerezzük be szükségletünk 70 százalékát. Azért persze nem harag­szunk mi a Corsóra sem, de nekünk az a lényeg, hogy jól képviseljük községeink la­kosságának és egyben tagsá­gunk érdekeit is. A Hevesi ÁFÉSZ — mint vezetői megfogalmazták — többé-kevésbé rendbe tette már a hozzá tartozó közsé­gekben a kereskedelmet és a vendéglátást. De Hevesen például még sok dolguk van, és akad Tiszanánón is, ahol a ruházati bolt korszerű, de ugyanezt már nem lehet el­mondani az élelmiszer- és az iparcikkboltról. Vagy ott van Kisköre, ahol a jelenlegi ellátás jó, de az üdülési kör­zet bővülése állandó készen­létet kíván az ÁFÉSZ-tól. Mindehhez a készenléthez, mind pedig a további sok és sokfelé ágazó feladatokhoz adottak a lehetőségek Heve­sen. S hogy élni is tudnak ezekkel, azt a korábbi ered­mények igazolják, nem utol­sósorban pedig a negyedszer kiérdemelt kiváló cím. Bőripari Kutatóintézet igaz­gatóját, hogy a közelmúlt­ban megtartott előadásában a hibaforrások kutatásának új módszerét mutassa be a szakembereknek. Olyan ma­tematikai-statisztikai mód­szert, amely számítógépes adatfeldolgozás segítségével mutatja ki, hogy a gyárak­ban, üzemegységekben, sza­lagoknál pontosan hol, mi­ként követik el azokat a hibákat, amelyek a vásárlói panaszokat okozzák. Ma a cipők túlnyomó többsége ragasztásos techno­lógiával készül, s ebből ered ä reklamációk java is, amely a talp leválását teszi — jo­gosan — szóvá. A vizsgálat két esztendőre visszamenő­en, kilenc gyár adatait táp­lálta be a kutatóintézet szá­mítógépébe, s mutatta ki a hibahelyeket. Közelebbről azt, hogy milyen technoló­giánál, milyen ragasztó al­kalmazásánál kisebb, _vagy nagyobb a hiba lehetősége, milyen típusú cipőt lehet a jobb minőség reményében gyártani. Ez a módszer új a cipő­iparban, s ennek köszönhe­tő a szakemberek nagy ér­deklődése is. Az előadást követő vitában a résztve­vők megállapították, hogy a számítógépes adatfeldolgozás a gyártás hibáinak, ponto­sabban hibahelyeinek íel­Biztonságban élnek a gyöngyösiek, és ennek a sum­mázó megállapításnak az igazában senki nem kételke­dik, nem is tartja azt senki meglepőnek. Mégis úgy igaz ez a tény, hogy akinek ellop­ták a kerékpárját, vagy akit az utcán ok nélkül bántal­maztak szesztől megmámoro­sodott személyek, az egészen másként vélekedik, a nyuga­lomról, a biztonságról. Az általánosítás azonban mindig a nagyobb hányad igazságát mutatja. Bűncselekmények és elkövetőik A statisztika sokat mond, ha a számok mögé is be tu­dunk nézni. Ahhoz pedig, hogy általánosítható megál­lapításokat tehessünk, né­hány adatot nem tudunk ki­kerülni. Ha azt vizsgáljuk, hány bűncselekményt követtek el tavaly a gyöngyösi rendőr- kapitányság működési terü­letén, akkor -megállapíthat­juk, hogy majdnem hétszá­zat és ez mintegy tíz száza­lékkal több, mint amennyi korábban volt. Az emelke­dés a város területén még ennél is nagyobb arányú. Vezet a lopások száma, amely a többi bűncselek­mény közül arányában is magasan kiemelkedik. Azt sem lehet mondani, hogy terjed a bűnözés Gyön­gyösön és a környékén, mert általában azok kerülnek ösz- szeütközésbe a törvénnyel, akik már nem először tették ezt. Nehéz eldönteni, a visz- szaesőkkel szemben mennyi­re alkalmazzuk a törvény szigorát, a kiszabott bünte­tések mennyire alkalmasak arra, (hogy visszatartsák a bűnözőket. Megkérdezhetjük azt is. optimizmusunknak mi szab határt a megrögzött személyekkel szemben? Nagyon oda kell figyelni arra, hogy a fiatalkorúaknak a száma is növekszik a rend­őri jelentésekben. Még gyer­mekkorúnk is odakerülnek a rendőrségre az intézkedések nyomán. Óvatosan szoktunk fogal­mazni, ha „cigányszemélyek” bűncselekményeit említjük. Pedig abban nincs semmi fa­ji előítélet vagy megkülön­böztetés, ha megállapítjuk a rideg számok alapján, hogy a cigány származású elköve­tők aránya is növekszik. tárasára is alkalmas, és ma­guk a termelők is képesek magukat ilyen módon el­lenőrizni. S éppen ez volt az előadás célja: felhívni a figyelmet a matematikai­statisztikai módszerek hasz­nosságára, amelyek, a cipők minőségének javításában is segítségül hívhatók. Elvégre a hibahelyek gondos feltá­rása utat nyit a minőséget javító intézkedéseknek. Ezek az intézkedések egyébként távolról sem csu­pán nekünk, cipőkoptató vá­sárlóknak kívánatosak, ha­nem a termelőknek, sőt a kereskedelmi vállalatoknak is. A rossz minőségre ugyan­is mindenki ráfizet. Mert mit kezdhet a gyár, a termelő, amikor vissza­kapja hibás áruját? Ráfizet, mert a vevőt kártalanítani kell. Könnyen belátható, hogy a rossz minőségű cipő gyár­tása, forgalmazása senkinek sem áll érdekében. Ellen­kezőleg. Éppen ezért kutat­ják azokat a módszereket, amelyek segítségével, válto­zatlan adottságok mellett is, javítható a technológia, ja­vítható a minőség. Hogy ne kelljen a vásárlónak hóna alatt a cipősdobozzal talál­gatnia: vajon leválik, vagy nem válik le az új cipő tal­pa? Gél Zsuzsa A nyomozás és eredményessége Elég gyakori az ismeret­len tettes elleni feljelentés. Az utóbbi időkben például kezd elterjedni Gyöngyösön a parkoló autók alkatrészei­nek leszerelése. Odaállnak egy autóval a ház elé a ki­szemelt gépkocsihoz, aztán gyorsan „lekapják” róla azt, ami könnyen megmozdítha­tó. Lámpák, kerekek, ab­laktörlők és más alkatrészek cserélnek így gazdát perce­ken belül. Ezeknek a lopásoknak a kiderítése nem könnyű rendőri, nyomozói feladat. A statisztikai átlag szerint csak minden negyedik esetet si­kerül felderíteni. Mi a következménye en­nek? A lakosság nem érzékeli kellően a felderítés sikerét, könnyen mond rossz véle­ményt, és ilyenkor hajlamos arra is, hogy a közbizton­ság tényét megkérdőjelezze. Ebből viszont az is követke­zik, hogy a közvélemény el­várja a hatékonyabb nyomo­zói tevékenységet, az isme­retlen tettesek nagyobb mér­tékű felderítését, a bűncse­lekmény megelőzését célzó rendőri tevékenység foltozá­sát. Azt már a statisztika sem mutatja ki, hogy az idő múl­tával hogyan bukkanak a korábban „abbahagyott” ügyek elkövetőinek a nyo­mára. Bár hivatalosan már nem tartják nyilván néhány hónap elteltével az ismeret­len tettesek által elkövetett bűncselekményeket, de ezek­ről nem feledkeznek meg. Legutóbb egy „országjáró” bűnszövetkezet került így a rendőrségre, és vallottak, ar­ról is, az útóbbi időkben hány helyen jártak, mi min­dent csináltak. Tucatnyi „megszüntetett” ügy világo­sodott meg egyszerre. A közút és a szabálysértés Kevesebb baleset történt a közutakon, mint a koráb­bi évben. De két ember vesztette életét emiatt, sú­lyosan megsérült majdnem harminc. Tavalyelőtt ezek a számok magasabbak voltak. A kár értéke meghaladta a félmilliót. Az okok az előfor­dulások sorrendjében: el­sőbbségi jog meg nem adá­sa, gondatlan vezetés, gyors­hajtás és szabálytalan előzés. Szabálysértés miatt mint­egy kétezer személyt jelen­tettek fel, de nem mindegyi­ket marasztalták el. A bün­tetés összege meghaladta a 800 ezer forintot. Szép kis summa, ami a helyszíni bír­ságról is elmondható, mivel ez az utóbbi 250 ezer forintra rúgott. Részegség. Az a leggyako­ribb oka a szabálysértésnek. Nem csoda, ha több mint harminc személynek java­solták az elvonókúrára való rendelésit. Ne legyünk szemérmesek, és ne hallgassuk el, hogy már egy esetben üzletszerű kéjei- gésért is felelősségre kellett vonni egy személyt. Ha őszinték vagyunk, azt is hoz­zá kell tennünk, ezt az egy személyt sikerült a rendőr­hatóságoknak előállítaniuk. A törekvés egyértelmű: differenciáltan élnek a bír­ságolás eszközével a rend­őrök, de kellő módon szigo­rúak ott, ahol kell. Talán még a kerékpárosok és a gyalogosok szabálysértéseit kellene komolyabban venni, kérhetjük ezt, mivel ők még elég szabadosán viselkednek, fittyet hányva sok-sok tiltó táblának és ezzel nemcsak a maguk, hanem mások testi épségét is veszélyeztetik. A tanács és a közvélemény Gyöngyös Város Tanácsa legutóbbi ülésén meghallgat­ta azt a jelentést, amelyet Hadobás Zoltán, a rendőr- kapitányság vezetője terjesz­tett a testület elé a rendőrsé­gi tevékenységről. A tanács általában elisme­réssel szólt a közrendről és a közbiztonságról, amely egyben a rendőrhatóság jó minősítését is kifejezte« Maga a jelentés sem takar­gatta a tennivalókat és nem hangsúlyozta csupán egyol­dalúan az eredményeket. Ez a tény pedig azt mutatja, hogy a rendért felelős sze­mélyek továbbra is lelkiis­meretes munkát akarnak vé­gezni. Kétségtelen, van egy bizo­nyos mértékű ingadozás a bűncselekmények gyakorisá­gában. De az is kétségtelen, Hogy a társadalom szervei és szervezetei is hathatós tá­mogatást nyújtanak a rend őreinek a közbiztonság to­vábbi szilárdításához, a bűn­cselekmények megelőzését célzó munkájukhoz. Márpedig a legnagyobb erő a közösség rendjének, nyu­galmának megóvásában és szilárdításában a társadalmi összefogás. A társadalom szi­gorú erkölcsi értékítélete az a megnyugtató alap, amire bízvást építhet és épít is a rendőrség a bűn üldözésé­ben, megelőzésében. G. Molnár Ferenc Debrecenben érik a banán A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem botani­kus kertjében beérett a törpe banán. A debreceni banánja már több mint tíz éve rendszeresen terem. (MTI fotó — Balogh P. László) B. Kun Tibor A cipő minősége Új módszer a hibák feltárására 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom