Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-11 / 87. szám
\ Szemünk világa AX EGÉSZSÉGÜGYI világnap témája ez évben a vaksáe elleni küzdelem. A földön élő vakok száma — nerr oontos becslések alapján - 10—17 millió. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete már 1972-ben kutató tudóscsoportot hozott létre a vakság megelőzésé nek tanulmányozására. A 9 tagú kutatócsoportnak magyar tagja is van: dr Rad- nót Magda szemészprofesz- ezor. Hazánkban a vakság elleni küzdelmet összekapcsoljuk a csökkentlátás elleni küzdelemmel. Hétfőn a Kossuth rádióban Szemünk világa címen beszélgetés hangzott el az egészségügyi világnap 1976. évi témájáról. Ott hallhattuk az illetékesektől országos eredményeinket és a szükséges tennivalókat. A Népújság olvasóit ez alkalommal talán érdekelni fogja e téma Heves megyei vonatkozása és egyes tanulságai. E sorok írója szemészorvos munkatársaival együtt évek óta módszeresen kutatja a megyében a vakság és a csökkentlátás okait. Már 1950-ben felhívtuk a figyelmet számos előadásban és egy tanulmányban is a rövidlátás kutatásának fontosságára és 22 év múlva. 1972- ben az első nagyarányú felmérés kapcsán kiderült, hogy Heves megyében a csökkentlátás okai között leg nagyobb százalékban (23.8 százalék) a nagyfokú rövidlátást és komplikációit találtuk. EGY MÁSIK tanulmányban kimutattuk, hogy megyénkben a mezőgazdasági és háztartási munkából eredő súlyos szemsérülések száma nagyobb, mint az ipari sérülések száma. és. hogy a gyermekek — főleg játékból eredő — sérüléseinek száma eléri az ipari sérülések számát! Ez azt mutatta, hogy a megyében aránylag jó volt a védekezés az ipari eredetű szemsérülések ellen, de igen keveset tettek az emberek a mezőgazdasági, háztartási és gyermekjáték-sérülések megelőzésére. Ez utóbbi sérülések elleni felvilágosítást fokozni kell. de az ipari sérülések megelőzésében Is van még tennivaló. Világviszonylatban a trachoma a leggyakoribb oka a vakságnak. Megyénkben ma már ennek semmi jelentősége nincs. Bár volt több száz trachomás beteg is területünkön az utóbbi 15 év alatt sikerült a trachomát teljesen kiirtanunk. (Jelenleg egy új. gyógyuló betegünk van). Ismeretlen már megyénkben a gonorrhea (kankó) okozta vakság is. Ezeket az eredményeket a jó hatásos gyógyszereknek és a megelőzésnek köszönhetjük Nincs jelentősége hazánkban az elégtelen táplálkozás okozta A-vitamin-hiányos vakságnak és az ún. folyami vakságnak sem melyet eg\ élősdi okoz. E betegségek fő • leg egyes afrikai országokban okoznak sok százezer embernek vakságot. Pl. a folyamivakságban megbetege. dettek közt a teljesen vakok száma ma kb. félmillió! Hogy a magunk portáján tisztábban láthassunk. Heves megye szemorvosainak közreműködésével az utóbbi években felmértük a vakság és csökkentlátás okait. Tapasztalatainkat kereken 1000 be teg vizsgálatából szűrtük le tehát az adatok megbízható tanulságokat adnak! VIZSGÁLATAINKBÓL az derült ki. hogy a csökkentlátás leggyakoribb oka nálunk — és több más helyen is — a nagyfokú rövidlátás és annak komplikációi. Ez az ok 23,8 százalékot tesz ki. Igen nagy számban szerepel. ' nek a belgyógyászati betegségekből eredő látásromlások (20.9 szzázalék). Ezek közt a legjelentősebbek az érrendszer megbetegedéséből eredők és a cukorbetegségből eredők. Kétségtelen. hogy ezek szaporodásában szerepet játszik az életkor meghosszabbodása is. Megyénkben a vakok és nagy fokú csökkentlátók több mint fele 70 év feletti, háromnegyede 60 év feletti! A látóideg-sorvadások száma kevesebb és már csak kis részüket ckoz. za a vérbaj. Fejlődési rendellenességek is okozhatnak vakságot. Ezek egy csoportjának gyógyítását éppen Heves megyében dolgoztuk ki. és e látásjavító műtétet ma már világszerte végzik. Utoljára hagytam a zöldhályog és a szürkehályog okozta vakságot, pedig jelentőségük nagy. A zöldhályog (a szem megkeményedése) általában nem a fiatalok megbetegedése. Látásuk mégis nagy részben megmenthető. ha gyógykezelik. Sajnos sokan közülük későn kerülnek orvoshoz, vagy nem tartják be pontosan a szakorvos utasításait. A zöldhályogot ugyanis állandóan kezelni kell! A szürkehályog gyakori betegség nálunk. Semmiféle gyógyszer nincs, amivel el- ' mulasztható volna, de műtéttel gyógyítható, a látás visszaadható. Megyénkben mintegy háromszáz műtétet végzünk évente, s ha más komplikáció nem kíséri a szürkehályogot, a látást visz- szaadjuk. A VAKSÁG ELLENI küzdelem egyik legfontosabb fegyvere a felvilágosítás! Ezt szolgálja az egészségügyi világnap is, amely szemünk világára irányítja a figyelmet. Dr. Varga Béla, megyei szemészfőorvos, az orvostudományok kandidátusa Alvás és időjárás Fizikai környezetünk egyik lényeges csoportját a bennünket körülvevő levegő változó jelenségei szolgáltatják. Az alvásunkat érintő rneterológiai hatások legnyilvánvalóbb csoportja a nagy hőmérsékleti szélsőségeket hozó időjárás fellépésekor jelentkezik. Nyári hőség idején sokat panaszkodnak álmatlanságról. Az erős hőhullámok idején előfordulnak olyan fülledt éjszakák, amelyek folyamán a hőmérséklet nem száll le 20 fok alá. A nagy hidegnek viszont álmosító, altató hatása van. Sokan kedvelik a fűtetlen hálószobát, mert ott nagyobb nyugalmat találnak. Bár a szélsőséges hidegnek, vagy melegnek. nyilvánvaló az alvásunkra kifejtett hatása, mégsem ezek a legjellemzőbbek. Már régóta megfigyelték, hogy a szeles időjárás erősen beavatkozik sok ember éjszakai nyugalmába. Vannak, akik jobban, mások rosszabbul alszanak ilyenkor. Aki sok időt tölt a szabadban, azt a szeles idő általában kifárasztja. Akik viszont a szobából nézik végig a szeles időt, nincsenek kitéve a szél álmosító hatásának. Ha azonban nyugati, vagy északi fekvésű szobában tartózkodnak, akkor erősen hallják a szél zúgását. A nyugtalan természetű emberek rosszul tűrik ezt a lökésszerű, hanghatást, és rosszul alszanak miatta. Egyesek szeles időben azt álmodják, hogy hintán ülnek. vagy hullámzó tengeren utaznak. Ennek az a magyarázata, hogy minden egyes széllökés pillanatnyi hullámzást okoz a légnyomásban Ezek a nyomásingadozások a füljáraton keresztül behatolnak a belső fülbe, egyensúlyi szervünkhöz. A fellépő kis nyomásingadozások csak Olyan mértékűek, mint amilyeneket például hintázás közben élünk át, amikor változik a földfelszín feletti magasságunk, ami a légnyomás csekély mértékű megváltozásával jár együtt. Éppen ezért ezek a hatások agyunkban a gyermekkori hintázás elraktározott emlékeit idézik fel, vagy a hullámzó Balatonon, tengeren átélt benyomásokat. Az ilyenféle időjárási eredetű álmok elsősorban a nyitott ablaknál alvóknál fordulnak elő. Mire képes <r m az uj teleszkóp? A Szovjetunió Tudományos Akadémiája megvitatta azoknak a kutatásoknak az első eredményeit, amelyeket a hatméteres tükörátmérőjű új távcső segítségével végeztek. A tudósok az elemzések során arra a következtetésre jutottak, hogy a távcső teljességgel beváltotta megalkotóinak hozzá fűzött reményeit. A csillagos égen végzett megfigyelések, a nyert nagyszámú fényképfelvétel bizonyosságot tett a berendezés ragyogó lehetőségeiről, beállításának nagy pontosságáról és arról, hogy ennek következtében a távcsővel igen nagy pontossággal lehet követni az asztronómiai objektumokat, valamint arról is, hogy a távcső optikájának rendkívül nagy a felbontó képessége. A csillagászok a távcső- vön keresztül stabilan látják a 23-szoros nagyításban megjelenő csillagokat, az utóbbi napokban pedig sikerült jó minőségű fényképeket készíteniük a még kisebb fényességűv objektumokról. És, ami különösen fontos, ez egyáltalán nem az új teleszkóp lehetőségeinek határa. A távcsövet egyébként Zelen- csukszkij-távcsőnek hívják, minthogy a Kaukázus északi részében levő Zelencsukszk- ban állították föl. A szovjet tudósok egybevetették az új távcső biztosította lehetőségeket azokkal, amelyeket 5 méteres tükörátmérőjű idősebb társa nyújt — ez utóbbit az egyesült államokbeli Kaliforniában használják. A Zelencsukszkij- távcső segítségével 1,3-szer távolabbra lehet látni, több mint másfélszeresére növekszik a megfigyelt terület mérete is. Fantasztikus novella A második emeleti lépcsőházi lakás ajtaján fehér zománctábla hirdette: DR. VEJBEN BÉLA. HANGKÉPZÉS. KORREPETÁLÁS KEZDŐKNEK ÉS HALADÓKNAK. BELÉPÉS ELŐTT KÉRJÜK A LÁBAKAT LETÖRÖLNI. Izgalomtól kipirult arcú férfi csengetett. Egy perc múlva szélesre tárta az ajtót a kék bársonykab’áíot viselő, őszülő, de lobogó művészhajú férfi. Udvariasan kezet nyújtott: — Dr. Vejben. Parancsoljon befáradni. A Mester a barátságos szalonban hely- lyel kínálta a jövevényt. Őszintén meg kell mondanom — jelentette ki dr. Vejben — csak tehetséges tanítványokat vállalok. — A rokonaim és barátaim szerint komoly talentum vagyok. Állítólag Gigli és Caruso óta nem hallottak ilyen hangot. Nagyon bizakodom, hogy eljön az idő, amikor Maria !v< &&& A Műcsarnokban megnyílt Németh János Munkácsy-díjas keramikus művész ki- • állítása. Képeinken: a művész kerámia szobrai. Szézám, tárulj 1 Kit nem képesztett el gyermekkorában az a varázskapu, amely csak akkor tárult fel, amikor Ali baba kimondta ezeket a mágikus szavakat. A mai kriminalisták- nak azonban az ilyen ajtó már túlságosan is primitívnek tűnik: rsak a szóra reagált, bárki is mondta ki. Most azonban olyan ajtókra van szükség, amelyek csak azok előtt nyílhatnak meg, akiknek be szabad menni az illető helyiségbe. így olyan zárak jelennek meg, melyekhez a kulcsot az emberi szervezet valamely egyéni, megismételhetetlen sajátossága alkotja. Az egyik cég zárának kinyitásához az embernek egy külön tollal saját kezűleg alá kell írnia a nevét. Kiderül, hogy a toll nyomásváltozása a papíron az aláírás alatt: egyéni sajátosság. Körülbelül azonos minden aláírásnál és gyakorlatiag nem lehet hamisítani. Egy másik cég olyan rendszert dolgozott ki, amely semmiféle cselekvést nem kíván az embertől. Ahogy a küszöbre állnak vagy megérintik a kilincset, ez a szerkezet már fel is ismeri ki az ő embere. Kiderül, hogy az emberi test akusztikai rezgések szűrőjének tekinthető. Minden embernek saját megismételhetetlen rezgésjellemzője van. Ezért ugyanaz az akusztikai jelzés különböző emberek testén áteresztve teljesen más amplitúdója, fázisú és tartalmú jelekké válik. Most már csak a küszöbbe kell szerelni az akusztikai generátort, a készüléket pedig a kilincsbe — és kész az ideális zár. Egyébként ezt a néhány tízezer dollárba kerülő bonyolult rendszert valahogy kínos még egyszerűen csak „zárnak’- nevezni. — Ne tétovázzon, ne töprengjen! Ha a tandíj miatt nem meri elszánni magát, elárulom, hogy az egész tanfolyam költsége négy forint, mely havi kétforintos részletben egyenlíthető. Nagycsaládosok, szociális szemdíjat fizetnek. Ez tak csökkentett tanpontból rászorul- nálam nem kenyér- kereseti forrás. Ez szent misszió. A férfi egy kicsit csalódottan vállat vont, vette a kalapját és indult az ajtó felé: — Az ilyesmi engem nem érdekel. Én Leoncavallo Ba- jazzókjának Tüköráriáját szerettem volna megtanulni. Engem néhány év múlva leszerződtet talán a milánói Scala. A jelenlegi foglalkozásomnál pedig nem tartom szükségesnek az emberi hangot. A Mester kíváncsian előrehajolt: — Hol dolgozik? — Tisztviselő vagyok egy hivatalban. Én foglalkozom az ügyfelekkel... Galambos Szilveszter Calas-szal duettet énekelhetek —mondta magabiztosan. A Mester fáradtan legyintett: — Itt az ideje, hogy kicseréljem a táblát az ajtón. Kétségtelenül félreérthető fogalmazás. Nálam valóban hangképzés folyik, de nem tenor, szoprán, alt, bariton, koloratúr, vagyis nem énekhangképzésre specializáltam magam. Nálam a növendékek elsajátíthatják az emberi hangot. A barátságos, udvarias, rokonszenves, egymást tiszteletben tartó és megbecsülő emberi hangot. A tekintélyt tisztelő, de nem alázatoskodó beosztott hangját, a vezető beosztásban levő szigorú fegyelmet követelő, de nem fölényes, gőgös, „kinyilatkoztató” hangját. Vagyis megismétlem tömören: nálam egy kéthónapos gyorstanfolyamon bárki elsajátíthatja az emberi hangot. Kedves barátom! Diktálja be a személyi adatait, és még ma elkezdem az oktatást. A Mester tiszta fényű, kék szemében fanatikus tűz lobogott. Vallomások az anyanyelvről Ebben a rövid közleményünkben azokból a vallomásokból idézünk, amelyekben a költők meleg szeretettel írnak »édes anyanyelvűnkről, a magyar nyelvről: „Anyanyelvem olyan volnék /nélküled mint egy idegen /alkatrésszel csattogó gép, /mely egy-két beteg mozdulat /után kifulladva megáll” (Kónya Lajos: Szerelmes ének). — „Anyanyelvem! Táplálóm! Mindennapi kenyerem! Csodálatos örökség! Te kiszikkadhatatlan!” (Darázs Endre: Mindennapi kenyerem). — „Hazám az anyanyelvem, nem is szűk világ az” (Vészi Endre: Hazám az anyanyelvemj. — „A palántát a gyom elnyomja, /s a szenny az édes áríyányelvet, /A tisztátlanság láncát vedd le /a magyar nyelvről, s úgy vigyázz rá, /mint büszkén néző két szemedre” (Veres János: Anyanyelv). — „Szent e nyelv! S több kincsed nincs neked! /Oly csodás nyelv a magyar” (Füst Milán: A magyarokhoz). — „Ó, nyelv, örök hazám, /megművelt, ötvözött, /viselj gondot reám” (Vészi Endre: O, nyelv, örök hazám). — „Kőgörgeteg, • zuhanó mennydörgés, messze morajló, /rengeteg sziklán alá harsogó vízzuhatag /volt a te nyelved, magyar... ” (Hajnal Anna: Magyar nyelv). — „Anyanyelvűnk /teletűzdelve még csodákkal, Ide nézd, az írástudók vizenyős /blöff-dumával /árasztották el anyanyelvemet!” (Ladányi Mihály: Nézem. az utódokat). A szerető féltés hangján szólnak költőink arról is, mennyi veszély fenyegeti anyanyelvűnket: „Anyanyelvem bölcsőjében /ringok jó fél évszázada, /a közhelyek fürdőjébe /mártogatták, és hazugságok rózsavízzel permetezték /legszentebb érzelmeimet” (Kónya Lajos: Hűség). — „Elég volt a nyelvrontásból ! Szóficamokból! /Tanácsok! Vállalatvezetők! /Mindennek okosan csengő nevet adjátok. /A jó sáfárkodás mellett /zengzetes anyanyelvűnket pallérozni: /erre is van most már bőséges hatalmatok!” (Berda József: Nyelvápolás). Azt hiszem, valameny- nyiünk nevében fogalmazta meg Kosztolányi Dezső ezeket a gondolatokat is: „Az a tény, hogy anyanyelvem magyar és magyarul beszélek, gondolkozom, írc’; életem legnagyobb esetni ;j e. melyhez nincs fogható' Or » zsef f %
