Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-02 / 79. szám
Yilág pfovetáríat egyesültetek! Küldöttségünk Sztara Zagora-i látogatása Ma befejeződik a bolgár pártkongresszus Nemes Dezső, az MS7MP Politikai Bizottságának tagja (jobb oldalt), aki Kádár János hazautazása után átvette a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusán ré':zt vevő magyar pártküldöttség vezetését, ellátogatott a Sztara Zagora-i Elektron'kai Részegységek Gyárába. (MTI fotó: Vigovszki Ferenc felvétele — KS) AZ MSZMP HEVES XXVII. évfolyam, 79. szám Szovjet szakemberek kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa szovjet szakembereket tüntetett ki ä „Testvériség” gázvezeték második szakaszának építésében szerzett kiemelkedő érdemeikért. A vezeték második szakasza, amelyen Magyarország már az idén egy- milliárd köbméter .földgázt kap a Szovjetunióból, határidő előtt, az SZKP XXV. kongresszusára elkészült. Áz Elnöki Tanács Genna- gyij Koszinyenkót, a Szojuz- Zagrangaz vállalat brigádvezetőjét a Munka Érdemrend arany fokozatával, Valentyin Natjazsovot, a vállalat hegesztőjét és Jurij Jonovot, a vállalat részlegvezetőjét ezüst fokozattal, Jevgenyij Scsep- kint, a vállalat vezérigazgatóját bronz fokozattal tüntette ki. A kitüntetéseket csütörtökön délben ünnepélyesen nyújtotta át hazánk moszkvai nagykövetségén Rapai Gyula rendkívüli és meghatalmazott nagykövet. Németh Károly látogatása Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Haj- dú-Bihar megyében. Debrecenben a megyei pártbizottság székházában a megye és Debrecen város vezetőinek jelenlétében Sikula György, a Hajdú-Bihar megyei Párt- bizottság első titkára tájékoztatta a megye politikai, társadalmi és gazdasági életéről. Csütörtökön Németh Károly aktívaértekezleten találkozott az üzemek, vállalatok. szövetkezetek és intézmények vezetőivel, párttitkáraival, és előadást tartott az időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. Nagy Károly és Temesi János, az MTI tudósítói jelentik: Csütörtökön reggel folytatta munkáját a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresz- szusa, amely ezzel tanácskozásának utolsó előtti napjába lépett. A délelőtti ülésen folytatódott a központi bizottság beszámolója feletti vita. Munkások és megyei pártvezetők ismertették az őket küldötté választó kommunisták véleményét a bolgár belpolitikai élet legkülönbözőbb kérdéseiben, s foglaltak állást a beszámoló megállapításai, az azokban kirajzolódó nagyszabású tervek és fejlesztési programok mellett. A délelőtti ülés utolsó szónokai között volt Ljudmilla Zsivko- va, a művészeti és kulturális bizottság elnöke, és sor került a mandátumvizsgáló bizottság jelentésére is. Több testvérpárt és demokratikus szervezet delegációjának vezetője is üdvözölte a bolgár kommunisták tanácskozását. Minthogy a kongresszus ma véget ér, s az utolsó napi zárt ülés a BKP vezető szerveinek megválasztásával telik el, még csütörtökön sor került a VII. ötéves terv végleges tervezetének jóváhagyására is, amely külön pontként szereJó kezdés a hazai Jól kezdte az idei esztendőt és egyben az ötödik ötéves tervet a hazai szénbányászat. Az első három hónap alatt 60 000 tonnával teljesítette túl tervét. Ez még 60 000 tonnával több lett volna, ha nem esik ki a termelésből a Dorogi Szénmedence víz alá került sárisápi bányája. Az első negyedévben egyenletes volt a termelés és így az ellátás is. Zavartalanul kielégítették a lakosság és a közületek pelt a kongresszus napirendjében. A- terv irányelveit rég nyilvánosságra hoztak, a küszénhányászatban igényeit, annak ellenére, hogy a hiányzó sárisápi szén és a késedelmesen érkező importszenek miatt a jó minőségű rostált darabosszenekből esetenként nagyobb volt a kereslet, mint a .kínálat Az idén a borsodi szénbányászok érték el a legjobb eredményeket: mintegy 7 százalékkal teljesítették túl esedékes tervüket. Őket követik az oroszlányiak és a tatabányaiak. lönböző szervek és szervezetek megvitatták, s véleményt mondott a sajtó és a legszélesebb közvélemény is. A kongresszus ideje alatt a külföldi- delegációkat — Szófiában és vidéken — baráti találkozókon látták vendégül a különböző üzemek, helyi pártszervezetek. A magyar küldöttség Sztara Zago- ra-i látogatásáról, az elektronikai részegységek gyárában tartott gyűlésről és Nemes Dezsőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának ott elhangzott beszédéről csütörtökön valamennyi szófiai lap beszámolt. (MTI) Hol A kooperáció-lánc haszna A munkaerőhiány akadályozza a szelektív fejlesztést • *' is, vagyis hogy kevesebb, de jól. megválasztott cél. j ra összpontosítsák a munkaerőt, a beruházási lehetősége- ‘ két. A munkaerőhiány kétségkívül sok gondot okoz a j vállalatoknak, zavarhatja a hatékonyság javítására kidolgozott fejlesztési tervek végrehajtását, a kapacitások jobb j kihasználását. Érdemes azonban végiggondolni hogv ezt; a vészes munkaerőhiányt egy-egy vállalatnál végül is mi minden okozhatja, s ebből következően, mivel ellensúlyoz-( hatnák a leghatásosabban. Ne arról beszéljünk most, hogy ágazatonként és vál- ; lalatonként eltérőek lehetnek a kereseti viszonyok, vagv : hogy az egyik gyárban jobbak a szociális létesítmények, s ! ezért az egyik helyen kevesebb az ember, a más'kon pedig még. kevesebb. Ez a helyzet ugyanis: a termelőlétszámot mindenütt keveslik. Ezeket az okokat azonban egyre ; több szakember tartja másod’agosnak. Szerintük a munkaerőhiány egyik alapvető oka sokkal inkább az. hogy ; a vállalatok többségé rengeteg terméket gyárt, s még inkább. hogv ezek alkatrészeit, részegységeit, tartozékait: a ; vállalat gyártja saját magának. A vállaltok nagy része íav szervezi munkáját: lehetőség szerint szemernyi külső kooperációt sem igénybe véve. A kohó- és gépipari vállalatok termelési értékének ■ alig egvha*oda származik termelési együttműködés igénybevételéből. Ez az arány a fejlett ioari államokban lényegesen magasabb. Különösen a nagyobb vállalatok széles körben, nagy tellesPőkéoességű koonerációs gvűrűt szerveznek maguk köré: alkatrész, tartozék és félkész tér. mék gyártására. A kisebb vállalatok e kooperációs gyűrűkben szakosodnak bizonyos főegységek gyártására, s ennek valamennyi gazdasági előnyét élvezi azután az ösz- szeszerelő nagy és az alkatrészt készítő kis üzem egyaránt. A lényege ennek az együttműködési formának, hogv a vállalatok nem aprózzák szét a kapacitást és a munkaerőt ezernyi feladatra, s ezért sokkal hatékonyabb a munkájuk. Itthon a közúti járműgyártás a legjobb — csaknem egyetlen — példája annak, milyen értékes előnyök rejlenek az összeszerelő nagy gyárak köré szervezett kisebb. önálló vállalatokból álló kooperációs láncban. A magyar gépiparnak ez az ágazata tekinthető jelenleg talán a legkorszerűbbnek, a termelési értékét, a népgazdasági súlyát tekintve, igen jó nemzetközi versenyképes séggel. De itt valóban a kisebb és közepes gyárak egész sora az IKARUS Gyár szerelőszalagjaira küldi termékeit A magyar iparban azonban a vállalatok többsége még mindig abban látja a rangot és a biztonságot, ha készterméket szállíthat a piacra, ha egy-egy termelési lánc végén állhat, ha másképp nem. hát úgy. hogy az egész termelési folyamatot — néha a vasöntéstől kezdve — beviszi a gyárába, teljes önellátásra rendezkedve be. Ezért, hogy legyen elég munkás is. a végtelenül meg nyújtott termelési folyamathoz, most sok helyén más. kisebb vállalatok beolvasztására is szívesen gondolnak. Ezzel az önellátás korszerűtlen, nehézkes és kevéssé gazdaságos gyakorlatát hosszú időre megmerevíthetik. Pedig az ágazati irányítással végrehajtott, vállalatok közötti munkamegosztással is jobban keljene élni. hiszen ez — a munka, a feladatok átcsoportosítása — végső soron a munkaerő átcsoportosítását szolgálja, emellett kevesebb zökkenővel és kieséssel, gyorsabban végrehajtható, mint a ki- sebb-nagyobb vállalatok összevonása. A z ötéves vállalati tervek leghasznosabb célja lehet- ne. a távlati iparfejlesztés szempontjából is — a hazai vállalatok közötti munkamegosztás erőteljes kiépítése. a gyártmányválaszték jelentős szűkítésével együtt. A jól szervezett és jól működő termelési kooperációk, a részegység, és alkatrészgyártás szakosítása a szelektív iparfejlesztés egyik eszköze, módszere lehet. G. F. ex a város? Hataérkeie’t küldöttségünk 1939-ig 25 százalékkal no a magyar—lengyel gép jár műipari árucsere forgalom Mint ismeretes, szerdán Varsóban a Magyar—Lengyel Gazdasági Együttműködési B.zottság 14. ülésszakának bs fejeztével Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter Aleksander Kopec lengyel gépipari miniszterrel járműipari megállapodást írt alá. A szerződés részleteiről tájékoztatták az MTI munkatársát a KGM-ben. Az együttműködési megállapodás szerint 1976—89 között 22—25 százalékkal bővül az autóipari kooperációs részegységek és a késztermékek kölcsönös szállítása az előző ötéves tervidőszakhoz képest, s igy a forgalom értéke öt év alatt eléri a 230 millió rubelt. A magyar közúti járműipar fokozza a hátsóhidak szállítását, s az eddiginél több szervokormányt, önin- dííót. alumínium motorház- öntvényt és dugattyút exportál a lengyel tehergépkocsi-iparnak s a lengyel autóbuszokba is mágyar gyártmányú légrugókat szerelnek. Ugyanakkor a lengyel ipar is számos tehergépkocsi-alkatrészt és -részegységet gyárt magyar megrendelésre. A Rába motorokba lengyel porlasztókat, befecskendező szivattyúkat, hengerperselyt és csapágy- csészét építenek. Az eddigieknél nagyobb tételben kapunk ablaktörlőket az Ikarus autóbuszokhoz. (A 126 P. Fiat kiskocsik kooperációs gyártását egy másik, korábban aláírt egyezmény szabályozza.) A kooperációs szállításokon kívül a két minisztérium vezetője magállapodott az autóipari késztermékek szállításáról is. Ennek megfelelően hazánk évente 150 Ikarus autóbuszt ad el a lengyel közlekedési vállalatoknak. mi pedig évi 2500— 3000 Nysa és ZUK kiste- hergépkocsit, valamint 3—3 ezer Fiat 125 p személygépkocsit veszünk. A most aláírt egyezmény szabályozza a kooperációs termékek és a késztermékek alkatrészellátását és utánpótlását is. Mindkét félnek, a szerződésben meghatározott exportmennyiségeken felüli igényét a magállapodáshoz csatolt mellékletbe foglalták, ezeket az évenkénti fejlesztéseknél és az éves exporttételek meghatározásakor figyelembe veszik. (MTI) '&■ Csütörtökön reggel hazaérkezett Varsóból a magyar küldöttség, amely a Magyar —Lengyel Gazdasági Együttműködési Állandó Bizottság 14. ülésszakán vett részt. A delegációt dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, az együttműködési állandó bizottság magyar tagozatának elnöke vezette. (MTI) .. .és hol ez a főutca? A nyílegyenes sugárút és a „város” is: Eger. Így alakul ki az ősi város modern részelnek ma még sokak számára ismeretlennek tűnő, de holnapra már megszokott megkapó városképe, a Csebokszári-lakótelepen például, (Fotó: Szántó György) *
