Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-06 / 82. szám

1

Darus&egi

vasárnapok

Megértük és megéltük saját történelmünket. Három évtized alatt a felnőtt férfiből érett férfi lett, a rom országából közben szocializmust építő Magyarország.

'Az egykor ifjú nemzedék ms a derékhad, az akkori java- korabeliek ma nyugdíjasán szemlélik, vitatják, vagy munkálják még maguk is hazánk holnapi arcát. Megértük és megéltük, hogy olyan mesét mondhatunk el fiaink- r.ak-lányainknak, amelyben mi voltunk, ha a királyfiak nem is, de a földosztók és üjbirtokosok igen, amelyben hétfejű sárkány ugyancsak nem létezett, de százfejű, újból és újból talpra ugró ellen bőségesen akadt.

Megadatott gyermekeink- hek, hogy mesehősök gyermekei lehessenek.

Mesehősök?

Mi tudjuk, kik megéltük, hogy a mindent megszépítő, és mindent, ha meg nem is bocsátó messzesége a múltnak, csak tompítja a kontrasztokat, mert nagyon is világosan kirajzolódtak akkor a színek: a vörös és a fehér. Mi tudjuk, hogy hősi idők voltak, véres, csodás, teremtő, alapozó idők, de kemény, embert formáló és követelő idők is. Harminc esztendő után, nem kérdésből és nem panaszból, abból legkevésbé, nem a „bezzeg a mi időnk” felidézése okán, inkább magunknak is emlékeztetőül, gyermekeinknek tanulságul ím elmeséltünk közösen egy történetet, amely akár igaz is lehetne fiaink szerint, s amely tudjuk, elejétől végéig való igaz is volt. Sőt: amelynél sokkal, de sokkal kegyetlenebb igazi dolgok is történtek, meg szebbek is persze.

Zsurzs Évával közösen mondtuk el mi, a derékhad, a ma emlékezői, Zsurzs Évával, a rendezővel és filmíróval, aki Rideg Sándor regényéből írta és mint- tgy saját emlékeiből táplálkozva rendezte meg a Da- rnszegi vasárnapok-at. A narrátor — Bodrogi Gyula

€í,Hmüsöa

i376, április &, kedd

alakította az elmondandó- nak alárendelt tisztes alázattal és szerény közvetlenséggel — ügyes beiktatása mintegy sorrá fűzi fel a történet epizódgyöngyeit,

hogy a történet végén talán annyival idillikusabb —, de mindenképpen teljes képet kapunk e faluról és népéről —, mint amennyivel a

A hadseregben mutatkozó bajokat a rossz ellátásban, a tisztek visszaéléseiben, a nyereségelosztásnál előforduló részrehajlásokban, a zsákmány fölötti marakodásokban látja csupán. Nem gondol arra. hogy a szabad, ságharcnak két oszlopa: a népi erőkből toborzott katonaság és a megyei nemesség, magatartásukkal önkéntele nül is jelzik a vezetésben történt eltolódásokat.

1706 nyarának közepén, a fegyverszünet után. a császáriaknak a franciák felett aratott győzelmük lehetővé tette, hogy három lovas ezredet. mintegy 13 ezer főnyi hadsereget vonjanak össze a nyugati határon. Ugyanakkor Rabutin tábornok 20 000 főnyi seregével augusztus végén elindul Erdélyből és égetve, pusztítva vonul végig a Tiszántúlon. Lassan, tétovázva halad, Szolnoknál sokáig időzik, s még maga sem tudja, hogy Pestnek tart-e vagy visszamegy Erdélybe, végül a Felvidék felé fordul. Csaknem sértetlenül vonul be Szolnokra és innen Eger alá megy.

Az égetés és a pusztítás következtében részben vagy teljes egészében lakatlanná váltak Boconád, Nagyfüged. Tárnáméra, Átány, Sarud, Kisköre, Tiszanána és Poroszló községek. Pélyt az mentette meg a pusztítástól, hogy a községet teljesen körülvette a víz.

Rabutin Egert megadásra szólítja fel. azonban, amikor látja, hogy nem, adják fel a várost, nem meri megtámadni. hanem Kassa iránya ba vonul. Kassa ostrománál Rabutin 2000 embert veszít

I

és kénytelen elvonulni. Ezután beveszi magát a tokaji szőlőkbe ott meg a vérhas szedi áldozatait. Nincs szesorsot fogamzó idők után vagyunk. Hangulatos táj, szép, kicsit talán túlságosan is szép, mai szemmel látni vélt faluképek, íel-felvillan- tott portrék, néhánya halványabb, de néhánya magával ragadó telitalálat. Zsurzs Éva végeredményben szép, tiszta emlékű, emberi derűvel teli és szórakoztató filmet készített Rideg Sándor regényéből, az írott szó sajátos atmoszférájából képi levegőt teremtve.

Az imént sző esett az epizódokról, és a kis történetkék hőseiről, azokról az arcokról, amelyeknek megrajzolása nyomán iriint palettán az olajfesték foltjaiból, kialakult a kor saját és sajátos profilja. Ezen a palettán a sok jó színészi alakítás élére a plébánost ezernyi színnel alakító Kőmíves Sándor neve kívánkozik. A maga kis külön tragikomédiája a körülötte változó és mily gyorsan változó világban egyszerre tette nevetségessé és sajnálnivalóvá a kopottas reverenda alatt so- ványkodó embert.

A Daruszegi vasárnapokat április 4-én mutatta be a televízió, mintegy ünnepi megemlékezésül -a felszabadulás évfordulójára. Méltó tévéfiim volt az alkalomhoz, de alkalom mindig lehet az emlékezés ilyen szinten megalkotott filmjeihez.

rencséje az ország nyugati részén garázdálkodó, a Dunától elfoglalását tervezgető Stahremberg Guidó császári tábornagynak sem. Dunántúl elfoglalását Rákóczi úgy látja megakadályozhatónak. ha szoros kapcsolatot létesít a Dunántúl és a Felvidék, a szabadságharc katonái, gazdasági bázisa között. Ezt a kapcsolatot Esztergom elfoglalásával gondolja megvalósíthatónak. A fejedelem jól számított; Esztergom várát sikerrel foglalták el. igaz. a császári sereget nem semmisítették meg. Az 1706-os őszi hadjárat kevés eredménnyel ugyan, de sok tapasztalattal zárult A har_ cok során látta Rákóczi, hogy hiába küldi a parancsot, parancs után. Bercsényi fél a vállalkozástól. Károlyi kedvetlenül húzódozott. Forgách pedig nem teljesíti a parancsot. A fejedelem Károlyit felelősségre \onja a mulasztásai miatt. Forgáchot pedig elfogatja és a krasznáhorkai vár börtönébe vetteti.

Ilyen előzmények után került sor az ónodi országgyűlésre. amelyet a szövetkezett rendek 1707. május 1-re nív- tak ősze.

Éppen ebben az időben a megyék nemességétől indul ki a szabadságharc elleni támadás. A háború ugyanis már alaposan kimerítette az országot. A hadak tartása, a katonaság élelmezése, a háború ezer terhe, zűrzavara és kényelmetlensége már rég lelohasztotta az első lelkesedés tüzét. Sokan makacsul őrködve vagyonuk fölött, csak a békességre áhítoztak. Nem késett az sem. aki kanócot dobjon az elégedetlenség. a növekvő bizalmatlanság és önzés puskaporos hordójába. Túróc megye körlevele már gyújtogató hangon

Ez már valóban mese volt. Sokan bábáskodtak születése körül, Mikszáthon át, a verseket író Verebes Istvánig, meg a zeneszerző Sárközy Györgyig. A zenés kalandfilmnek aposztrofált „Itt járt Mátyás király” több volt, mint egy gyermekeknek szóló mese, kevesebb azonban, mintsem hogy három részt kellett volna végignéznünk a szép szelistyei asszonyokból. Mátyás álruháiból, a kiagyalt összeskilvésből, meg a kiadós csihipuhikból. Nagy vállalkozásnak indult, de csak Kern András valósította meg maradéktalanul vállalását. sőt helyenkint túl is teljesítette. Képünkön azok a bizonyos szelistyei asszonyok, akik nem is szelistyeiek, nem is asszonyok, bár ki tudja...

Gynrkő Géza

GRÚZ JÁNOS:

A kurucok

Vezérlő Fejedelme

12.

yKfmiT

A VÁROS ÉS A FEJEDELEM — Mocsár Gábor hangjátéka — meglepetés is. d igazolása annak is. hogy ; történelem ad témát a je! legzetesen rádiós műfajnál, a hangjátéknak. A megalku vó szenátorok beszélgetése, a főbíró és a fejedelem vitája elegendő volt egy történelmi helyzet, a császárhű Debrecen és a Saulusból Paulussá váló főbíró elhatározásának bemutatására. A Menekülők és a Riasztólövés után ez új témakör az író munkásságában. A XVII—XVIII. század fordulója annyira mélyen merült a történelmi tudatban, hogy jelenségeit közel hozni, ott vizsgálni, ahol ez történelmi szituáció és ott értetni meg a modern emberrel, ahol ez több mint emlékezés, nem könnyű feladat.

A világosan tagolt hangjáték eseménysora részben a debreceni városkapu előtt, részben a fejedelem hajdúsámsoni táborában játszódik. Időpont a függetlenségi harc kezdete, az az idő. amikor Rákóczi az üldözöttek, jognélküliek, a szegénylegények kérésére vállalja a szabadságharc vezetését. Ez a nép, az éhező, dúló, fosztogató, pap nélküli nyolcezer ember itt Debrecen falai előtt még csak szándékaiban hadsereg. Mit kér a fejedelem a várostól? „Nincsenek parancsolatjaim. Kegyelmedékre bízom a választást. A célom ismeretes: a városra nekem szükségem van. életeiére, lisztjére, gabonájára,1 posztójára, fegyvereire, vágnivaló marhájára, de a város eszére és szívére is szükségem van” — mondja az éjszakába nyúló beszélgetés során a főbírónak. És folytatja: „Ismeri-e kegyelmed a mondást, mely szerint eloszlanak a nagy vizek és patakokká lésznek. Az Ausztriai Háznak vezérlő elve az. hogy el kell oszlatni a nagy vizeket, hogy patakokká váljanak, amelyeket aztán könnyebb gátak közé fogni, elapasztani. Evégből keltettek és keltenek folyton folyvást zavart és egyenetlenséget a re. ligiónak, a hitnek dolgában is.” Ezek a szavak győzték meg a főbírót a fejedelem igazáról, ö hamarább értette meg a város szívének hangját. mint a csak szabad királyi város kiváltságaiban. / árkaiban, templomaiban, gazdagságában. kereskedelmében gondolkodó szenátorok. Velük így beszél: „A fejedelem nem a város ellen jött, hanem az ország minden rendjének szabadságáért bontott zászlót, gyűjtött sereget ... A fejedelem rendes sereget akar. hadimüvészetre alkalmasat. És ha a nemzet szükségének szempontjából nézzük, akkor mindent meg kell neki adni. Így kívánja a város becsülete.” Mindez része annak a folyamatnak és lelkesültségnek, ami az 1703-at követő években magával ragadta szinte az egész nemzetet. __

Berényi Gábor — a rendező — értve az író szándékait a fejedelem és a főbíró dialógusára építette a drámát. Mécs Károly és Mádi Szabó Gábor szenvedélytől fűtött szavai tették emlékezetessé az új Mocsár-hangjátékot a műfaj kedvelői számára.

■ ■ ■ ■

A KLUBMC SOROK, beszélgetések, viták sokszor alkalmasabbak egy-egy társadalompolitikai jelenség bemutatására, mint az igen sok fáradsággal készített, az ország különböző pontjairól beérkező hangképek. Ezt lát_ szott igazolni a múlt heti Polpresszó — Ipper Pál politikai műsora a KISZ Központi Iskolából.

Téma az életmód: Hogyan éljünk, hogyan élhetünk gyarapodó életviszonyok, a bőség bizonyos fokán? Bármennyire is szellemesek, lényegbe- vágóak voltak is a vitavezető kérdései, a fiatalok válaszai, a kérdés megvitatására még a következő félóra sem lesz elegendő.

Az életmódot elsősorban a környezet határozza meg. Más körülmények között élnek az emberek tanyákon, falvakban és mások az életviszonyok egy óvárosban vagy új lakótelepen. Igaz, hogy a televízió a falusi

ember számára is ablakofi nyit a nagyvilágra, de ez ön-, magában. mozi, színház; klub. könyvek nélkül még nem jelent kulturális érték- többletet. A falvak szocio- kulturális háttere primitív'» Az a húsz fiatal, aki részt vett a beszélgetésben, mind nézi a televíziót, minden Családban van rádió, de igerj üres lenne az életük, ha csak hétfői napok nyújtanának lehetőséget másfajta, televízión kívül; széttekintésre. A kiinduló kérdésekre — „Milyen ez az új mai életmód?; Mi a szocialista életmód?. Ki mit tud erről, mit talál meg ebből és mit nem a maga körében?” nem kaptunk választ.

Derűssé tette a beszélgetési a szociológus — Huszár Tibor — játéka az áruházzal. Egy áruház földszintjén min, den kapható az inggombtól a gépkocsiig. Az első emeleten lakás és lakberendezés, a másodikon család, gyermek; harmadikon szakmunkásbizonyítvány. diplpma;

nyelvtudás, a negyediken külföldi utazás, az ötödiken jó főnök, barátok. kép, könyv kapható. A fiataloki az első emeleten álltak meg. lakást, családot, gyerekeket vettek. Az életmód célválasztás is s ebben nem a fizikai vagy szellemi munka játsza a főszerepet, hanem a belsS emberi szabadság, az összefüggések más közösségekkel; a társas élet normái. A szocialista életvitel középpont; jában a család, a közösen végzett munka, a kulturális értékek közös felfedezése, a szigetellenesség áll.

Tanulságos, okos félórsi volt. vulgáris megállapításod nélkül. De azt hiszem, sokszor. sokféle közösségben; fiatalok és öregek körében; falvak klubjaiban, szerkesztőségekben. különféle mun; kaközösségekben, kisvárosi egyletekben és kertszövetkezetekben kellene még beszél; getnünk erről a témáról. ,

Ebergényi Tibor ]

szólt az év elején: szüntessék meg a háború rájuk neheze, dő terheit, hiszen ezek a tér. hek nagyobbak, mint a császár idejében. „Rákóczi nagyobb zsarnok, mint a császár, és csak egyéni érdekeinek biztosításáért folytatja o háborút.” — írják a túróciak. A megyék nem tették magú. kévá a körlevelet, hanem elküldték Rákóczinak, aki tud. ta. hogy az ottani nemesség a császár egyik békeközvetí tőjével, Okolicsányi Pállal van atyafiságban. és feltette magában, hogy az ország- gyűlésen magyarázatot követel a túróciaktól. .

A fejedelem minden köntörfalazás. szépítgetés nélkül feltárta az ország megnehezedett állapotait. A vita pergőtüzében Rákóczi szilárdan kitart meggyőződése mellett: a leghelyesebbnek azt tartja. ha bevezetik a közadózást. közteherviselést. nem pedig a békét áhítozzák. s nyomorúságra vetik az országot. Ekkor olvasta fel Rákóczi a túróciak körlevelét és kérte, hogy mondják el nyíltan is sérelmeiket. „Túróc megye sérelmei mind következményei 0 háborúnak — hangsúlyozta Rákóczi —, melyet az ország felszabadításáért önként vállaltak.” A fejedelem ráirányítja a figyelmet, hogy merényletük nagyon veszélyes, és ellenkezik a szövetségükkel, elégtételt követelt az országgyűléstől, mivel sze. mélyét illetően is méltatlanTornyal János festménye: Az öreg Rákóczi

nafe és sértőnek tartotta e3 túróciak eljárását. Szavai* mély csend követte. Rákóczi ebből úgy vélte, hogy a je; lenlevők a túróciakkal értenek egyet. Az igazságában; önérzetében megsértett, magára maradott vezér keserű kitörése vetett véget a nosz- szú. kínos szótlanságnaks „Édes nemzetem! Hát ezt érdemeltem hazám ügye mellett való sok szíves fáradságom után?... Nem teheted mást, mint hogy kezökbe adjam azt a méltóságot, amely- iyel a rendek a szécsényi országgyűlésen felruházták..*?

Szavai végeztével a fejede; lem könnyes szemmel távoz; ni készült. Bercsényi felugrott és szenvedélyes hangon szemükre hányta a jelenlevőknek. hogy távozni engedik a felszabadítójukat. „Nem, nem — kiáltotta — jobb. ha meghalnak a gazemberek!” Kard villant a kezében, s Rakovszky túróéi alispánt elöntötte a vér. A következő percben Károlyi kardcsapása alatt esett ösz- sze élettelenül. Okolicsányi jegyző pedig már több sebből vérzett. Iszonyatos kiáltozás és zűrzavar keletke; zett.

Csak másnap lehetett foly; tatni az ülést, amikor a jegyző perével kezdték, akit fejvesztésre ítéltek. „A két bűnös holttestét lófarkra kötve meghurcolták és a szemétre vetették.” Rákóczit megrendítette a véres esemény, a így a szenátus tanácsát kérte. hogy napirendre kerüljön-e az ország függetlenségének kikiáltása. A szenátus igennel válaszolt, s helyes döntése után mondta el a fejedelem. nagy beszédét. A fogadtatás óriási volt. Bercsényi elkiáltotta magát: „Eb ura fakó!”, melyet hangos ováció követett. ami a Habsburgok egyértelmű trónfosztását jelentette. Ezután az erről elkészített okmányt kellett minden megyének pecséttel ellátr.:. így lett Magyarország független és sza; bad!

(Folytatjafej J

••4

/