Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-04 / 81. szám
Kérem a Tisztelt Tanácsot... Most hol laknak? ^LluUrott azzal a kéréssel fordulok a Tisztelt Tanácshoz, hogy az évekkel ezelőtt beadott lakáskérelmünket felülvizsgálni szíveskedjenek A körülményeink azóta ■ rosszabbodtak, a helyzetünk ebben a Csöppnyi szobában hovatovább tarthatatlan .,." O © © © Ege'?, Mecset w. d, A valamikor barnára festett, napszítta, esőverte külső ajtó nyitva van. Az ablak apró űvegszemeia át gyenge fénysugár szökik ki az estébe. Veres Űénesék, akiket keresünk, itthon vannak. A kopogásra az aszony nyit ájíőí. igaz, csak egy résnyire tudja tárói, épp hogy beférünk, mert az ajtó mögött levő ..mosdófülkét”, a tenyérnyi helyet a családfő- foglalja el. Jöítünkre — a látogatásra Horváth Gábor, a városi tanács igazgatási osztálya melleit működő társadalmi lakáshelyszínelő bizottság tagja kísért el — félbehagyja a mosdást, hogy elmondja, miként is élnek itt: négyen... —> Foglaljanak helyett — mondja. Körülnézek, érzem, hogy furcsa helyzet alakult ki, a szobában két szék vén. Ketten, mint vendégek, ülünk, a háziak valamennyien állnak. Megtelt s lakás, — 1962-ben, családi alapon jutottunk ehhez a szobához. Akkor nagyon jól jött, örültünk neki, mert volt hol meghúzódnunk a két gyerekkel. Azóta azonban még jobban összeszűkült ez az egyébként is apró helyiség. A lányok megnőttek, az egyik dolgózik már, a másik még tanul... .Amíg - beszél,. ezeműgyre vigszen»' a szobit. A fa! mellett két szekrény áll. a garókban egy • tűzhely - ontja- »"meleget. Középen egy kis asztal’ két székkel, s ahová fért, oda két ágyat és egy fceverőt szorítottak be Veresék. Hol marad itt hely az életre, e tanulásra, a barátnők, a vendégek fogadé- iára? «*» Szűkén vagyunk, nagyon szűkén! — mondják. A gondon csak egy új, tágas lakás segítene. Erről álmodnak már évek óta. — Mikor adták be ae ígér nyűket? — 1962-ben. Amikor ideköltöztünk, akkor. Tizennégy éve várunk új lakásra. Minden esztendőben reménykedve olvastuk a lakást kapók névsorát, hátha mi is benne vagyunk. . Mert tó, itt nem élet! Képzeljék el, á Dobó presszó sarkáról hordjuk a vizet, s ha valamelyikünk mosakodni akar, ákkór a többieknek ki kell menniük az utcára hd esik, tia £új, téíen-nyáron. — HÓI szeretnének lakást kapni? Szinte egyszerre mondják a választ. Gondolkodás nélkül, egyforma várakozással. — Mindegy, hogy hói ódnak, csak tágas, tiszta és jó legyen... Néhány percnyire a Mecset utcától, a városi tanács bejáratánál megnézzük a névjegyzéket. A táháési értékesítést lakásók iáéi elosztásától iájékóztátó listán Veresék a kuszóiUUttedikék! O O G O Jókai utca S. A női leleményesség «kínált ebből a szobából kettőt A falba vért két katópóe- sz&g között vastag zsinór feszül, rajta fehér, horgolt függöny lóg. Mögötte van a „konyha, a mosogató, as éléskamra”, ezen - az Oldalén pedig a „háló*. i£gy ágy. egy apró Íróasztal, a-falón könyvespolc, a sarokban televízió. A „konyhából” átárad a készülő vacsora illata, a ív-ben — mintegy képi aláfestésként — étel* reklámot sugároznak, — Ne karagvdjdna'k. é* háád tdnácsolfdm, vm vegyék le a kabátjukat! '-*• fogad az elváltán, gyermekével élő Bőgős Józsii ni." -f Ezt a szobát ugyanis nem lehet belütini, mást is esik tizenhárom lak. van, pedig tüzelünk, égetjük az tóai- kályhát.Jít szinte jobban fel kell öltöznünk, miau a szabadban,.”... SSst éve laknak itt ebben a hideg, barátságtalan helyiségben. Nem csoda, hogy tó- vágynak innen. A kóréi-, műkről, a helyzetükről tudnak a tanácson. Az igényükről is: megelégednének vnásjil szabóval te. — soha. nem volt még aaját szobám- — mondja a nyolcadikos kislány.. -r ¥ér ha, amikor Iámtól . ®sztály*árfamh% elfog a' y4gS! a plgt £u«kö, szén mindegyik egy 'kis lom. ek&jSf kispest..u-r Ha megkapjátok ez éj lakást, hogy rendezed majó be a szobádat? — Nagyon szépen szeretném bebútorozni, de egyből nem fog menni. Először tanulni szeretnék. egészség- ügyi páíyárá menni és keresni, hogy apránként meg-, vettessem, amire vágyok. — Mik ezek? — Íróasztal, könyvszekrény a - legkülönfélébb kötetekkel, kényelmes ágy, meg szék. Hát, ezókte gondoltam hirtelen és falidíszekre, amelyek hdnguiátóssá, meleg otthonná varázsolják Majd a szábárnái. Öögös JózSéfrté tanácsi fcér- lakást kért. indoklásként megjegyezte: ez a stábé Mindkettőjük egéttsigit tönkretette Már, Újabban a lánya paáaszkódik, a tel ndegkírtózta. az állandóan hívő* szobában esSüfe tetob- ször fáj a láb*, a terde. Átlátott .. J i.te*' Nine* mis vágsmnk, mint elmenni, elkerülni innen bármilyen áron te •» mondja az anya-"-A Pénzük van? & öad- jdkre mm üzem a lakát- kdetnMtlévéteU díját? . T;. •a PtíianptttyiSa* mnc* együtt a beiteké összegé, de akkorra jaegpróbgljuk' meg- szerezni. A rokonok segítséget ígérték, mért én egyedül nem blrptó A kórházban. ahol kisegítőként dolgozom, im um §3 tóar pm* s jé hónap az, amikor mindennél együtt összejön záóé-ra. stbbő: élünk, 'mssaz- kodunk. ekm tanúi a lányom. Qe, mint mondtam. .» A körülményeiket ismerő bizottsági tag. Horváth Gábor is ázx ■ÁAácsoija: gyűjteni a- forintokat. Aktán még elmondj a- bér emlogösné te.tudja, hogy a' listen, a bérlakást igénylők között a* első helyen tartják ‘ nyilván ékei £ ez bíztató. Az tsz- •zony, mint már annyiszor, a búcsúzukat azért megkérnem: ' ' " '«T. Kóryibelül mikor karjait meg...? © © © © Egerben jeleníts tm U- W-telepiét m*mi0 *yilvón « »tóható tanáé* i#u- oötitó osztályán, 'közülük a tß>m •MIM • vwwvwvpw'V- ***7^* biz&túséis dŐiLtéas ctepteb niffHfeófÓA' f tetófOMZObb WiUMtfmk közért étek, 8 * teerä&bfe** fiste**^* Ti- éj érthonba. . Szilvás Ssivfjp 600 RábaSteiger A Magyar Vagon, és Gép gyár budapesti gyárában léé5-ben kezdték meg a nagy teljesitráényü Idába—Steiger erőgépek gyártását. A 240 lóerős tráktórokból áz idén a tervek szerint niár 6óó dáre- ' bot gyártanák. A Mba—Stei. óer erőgépeket nemesek a házai Mezőgazdasági üzentek várják, hóntevb küllőidről is jelentős az érdeklődés. (Mfl-fátó: (Síikéi Góbét jelvételi — KSJ ■ ca Számomra emlékezetes marad... Féder íme. a hevesi Bá- kőcii Termelőszövetkezet kertészeti ágazatvezeíój* néhány teásOdpáfát elgondolkozik. majd higgadtan fogalmazza meg móddaniválójáá. — ‘Tudja, altikor meghal lótttefi. hogy ' magate is ’ tagja lestek égy beszélgetőoso- BOrtäak. elbizOnytalanOdtem. Nem mondom, hógy formálisnak ítéltem meg á Párt* f kkal valO beszélgetést, inti valatei olyasféle ágon volt Ooer sikerül-« vgioban őszinte, baráti lég. kört teremteni, és tesi-e kölcsönösen mondandónk. D« rá kellett jönnöm, hogy teleslel gesek voltak a kételyeim, mert' minden kommunista .nagyon őszintén és rendkívüli teódoa kritikusan teóád- .ta el, .véleményét, akár a ’ termelőszövetkezetünk dől. gairól. akár az országos kérdésekről is.' Azt azonban őszintén megmondom, hogy « legnagyobb élmény az volt számomra, amikor én voltam a beszélgetőpartner, s aa én munkám«! tevékenysége, met-elemeztek, sőt egy ponton kritizálták is & vezető. «###£ ’ ...................4" •T i fiért kap#* kritikát? —■ Né» szégyellem. beszéL. feetünk róla nyíltan. A naua- k«tétííletünkőn két szocialista brited dolgozik, s a két brigádvétető valami apróság mi«tt ’ megnehezstí# egymásra. Annyira, hogy a végén már nem’ is besteitek egymással. pedig egy kíestt termeléscentrikusaa kezelte» az ügyet, csak arra ví. Brgzti». hogy a harag ne tetején a munka rovására. Hát ezért kaptam a kritikát. e azt is megmondhatom, hogy jogosnak éreztem. Annyira, hogy meg is próbáltam ösz- sZefsOzni a két embert. Hiszen valóban kifogásolható az ilyesfajta magatartás. — ís ön miről beszéli? —• Elég sok mindenről. A s»i szövetkezetünk igen jó! gazdálkodik és' vtem túlzók. - ha azt mondom, hogy nálunk az emberek elégedettek a keresettel. de áltálában a gaz. daság fejlődésével is. Alapvető dolgokon tehát nem szükséges változtatni. Ugyanakkor bőven akad még finomír tahi való. Akár a szervezésben. akár a munkaidő jobb kihasználásában, akár a munkához való’ -hozzáállásban. Meri > azért. -.akadnak. még olyan emberek, akik’ nem : ■ mindig - a:, munka nehezét ke. resik. — A beszélgetés torán nem zsupán ez ön munkáját értékelték, hanem ön is vélekedett a pártvezetőség munkájáról — Igen. Szerintem anártvezető.'égnek. de hadd tegyem» hozzá, hógy nekünk, kommunistáknak is az a fő feladatunk, hogy a saját be- sütetünkön minél jobban megvalósítsuk a »ért pejüi-' kálit Szerencsése nálunk « ■ téren nincs baj. Ügy’ érzem, jól dolgozunk. Mi, akik a k4J- tézzeti ágazatba- 'tevékenykedünk. igyekszünk több' és jobb zöldséget' termelni, hl' szén a zöldségprogram meg. valósítása a mi gazdaságunk- a; elsősorban a mi dolgunk. p. 1 ....•'■-i-1-.......i-i--JA Mróélgi épület láttáa nincs nevethetnékje senkinek (Maximum egy mai. fiatal építésznek, ha története, seri nem Válóper céljából látogatja.) Komor létesítmény, komoly rendeltetéssel. De állandóan senki sem képes szómorkodni. különösen a magyar ember nem. még akkor. sem. ha rab — illetve a megelőző állapot szerint: vádlott Láttam már mosolygó elítéltét. ahogy odasúgta hozzátartozójának : Nem kaphatok többet nyolc évnél... . Emberek vagyunk, elszóljuk magunkat gyakran. s csak utólag derül ki. hogy az elszólás nem triiridig az alkalomhoz. .iÜő. hogy . éppen az ellenkező hatást váltja Ki ígv aztán előfordul számtalan eset melynek hallatán Jüstitia biztos elejtené a kezéből, a mérleget a nevetéstől — ha létezne. De ő kőből van. szeme bekötve s még egv kard is van a másik kezében. A bíró azonban riincs kőből. :s az idegei sem kötélből készültek. Példa rá a következő eset: , Könnyű testi sértés miatt állt a fiatalember a bíróság előtt. A sértetteket úgy ütle gelte, hegy a gyógyulás időemmsesma1. mm A mosolygó tartama r.e haladja meg a nyolc napot. Az egyik sértett fiatal asszony volt. Tanúként áz ő anyját is meghallgatták. — Mondja el — biztatta a bíró . hogy a jelzett napon és ófában mit látott. — Tisztelt bíróság — mesélte a néni lelkesen —. én akkor csak annyit láttam, kinézve az. ablakon, hogy ott fekszik a lányom.... fenéken billentve. Ez volt az a pillanat, amikor « bíróság szünetet rendelt el. s. kivonult.. nevetni. Mopdanom sem ke}l. hogy a hallgatóság sem szomorkp dott .ez idő alatt Akik gyakorta szembekerülnek a törvényekkel, meg is ismerik azokat. Sőt: tájékozottak a jogi formulákban, a lehetőségeket, képesek mér legelni. — ; különösen a maguk jayára. Visszaeső, tolvaj .adott munkát a .bíróságnál^ . Látszott .rajta, hogy korábbi börtőnóráiban szorgalmasan - forgatta a Büntető Törvény könyvet mert ítélet előtt az utolsó szó jogán így véde. kezett: .. .és vegye. figyelembe a tisztelt bíróság, hogy a lopást erős felindulásból kö. vettem el... Nem vették figyelembe. A jogi tájékozottság gyakori példája, hogy néhány an már ki tudják számítani: az elkövetéstől számítva menynyi idő múlv» kerülhet sor a beköltözésre, ők azok. akik a téli hónapokat -r kosztért, kvártélyért, ruházatért, s né mi szabadulási készpénzért — a börtönben szándékoznák eltölteni. Tavaázodván szabadulnak. s új életet kezdenek, illetve; folytatnak — ' őszig, így történt, hogy sz egyik előrelátó ‘ tolvaj a nyár vége felé betért a vas-, edényboltba. s a legfeltűnőbb módon elemeit egy lavórt. Any- nylra feltűnő volt. hogy természetesen senki sem vette ..észté. Egészen ideges, lett emiatt. Hosszú ideig kéllett fel. s alá' járkálnia amíg végre Valaki rendőrért kiáltott. Az általa is kiszámított időben kérőit a bíróság elé a2 ügy: már hullottak' a fale velek. Itt történt a ba.i ..ugyanis.. a . tolvaj, öt-hat hó napot sáccolt. a bíróság, vi szónt, figyelembe véve a többszörös visszaesést, egyévi és kéthónapi szabadságvesztést szabott ki. Azaz: éppert a következő tél közepén volt esedékes a szabadulás. A vádlott tehát és természetesen. azonnal fellebbezett .. Mert jog is van még a világon! Testi sértéses a következő ügy. A vádlott bottal püfől- te környezetét. A botütés fái Meghallgatták az egyik sér- . tettet, aki korábban a vádlott barátja volt — Mit kíván a bíróságtól, milyen büntetést szabjon ki a vádlottra? , • _ .... < « ■** Én. kérem ■— mondta a testileg megsértett fiatalem- ( bér —r, nem akarom a nagy büntetést Csak azt kívánom. hogy ugyanúgy szenvedjen. mint akkor én... Szóval-, állítsuk:vissza a. derest, . ................ S végül' a ‘számtalan, feljegyzett sztorik- közül az egyik legtanulságösább- töf ténet következzék. A vádlott . konok tagadásba burkolózott, nem ismert el semmit az ég_ Világon. «** A rendőrségen »lismer- fee »■ bűncselekményt — figyelmeztette a bíró. _ — Igen. kérem — mondta a vádlott —. mert megvertek. — De az ügyészségen is elismerte' — érvelt a bíró. — Tisztelt bíróság, az ügyészségen is megverték!. . A tárgyalást vezető bíró és a népi ülnökök ránéztek az ügyészre. Szép. r.agy. lapát tenyerei voltak... Kínos Pillanat, aztán lapozás az ügyiratokban. A bűncselekmény vizsgálatát az ügyészi, szakban: más végezte, nem a ie . lenlévő ügyész. Aki'abban az j időben S jegyzőkönyvét felvette, aki á vádlottat kihall gáttá, fiatal fogalmazó volt. Ráadásul nő. Szelíd; mint ‘ egy tündér. Az a típus, aki még sodrófával sem tudná a férjét eredményesen beíolyá solni. * Lehetne még sok-sok hasonló történetet papírra vetni; dé Sajnos'-óz-újság térje delme - korlátózoft. ÖMeg itt van-‘-af felelősség -kérdése «• többen.- .figyelmeztettek:.. nehogy .-mindezeket, megírjam". : Há .csak; annyit : érek el-' emiatt, hogy-s bírság nevet: ve ítél el. már nem dolgoztunk hiába! Katai Gábor — Milyen érzése volt a beszélgetés befejezésekor? — Számomra ez a beszélgetés ' sókáig emlékezetes marad. Arra gondoltam, hogy mintíannyiur.knak. de személy szerint nekem is a jövőben még színvónalasabban, még jobban kell dolgozni. Hiszen magunkért mir.dannyiunkérí tesszük. Q B 1 B Kiskg.rt.ali Benedek 26 éve gépszerelő, sokáig gépállomáson dolgozott, majd onnan került jelenlegi munkahelyé, re. a Rákóczi Termelőszövetkezetbe 1957 óta Párttag. Mint kommunista szakember, a beszélgetés során főként a munkahelyi eredményekről és. természetesen a gondokról mondott véleményt •- ■ —- Arról beszéltem.- hogy a mi szerelőgárdánk jól összeszokom társaság. Araikor szó rit a munka, nem '! nagyon nézzük, hogy letelt-e már a munkaidő, mert tudjuk, hogy a gépek nélkül leáll a munka s határban. Csakhogy nem mindig egyformán húzunk. Mert előfordul, hogv az embernek valami családi vagy egyéb gor.dja miatt nem megy úgy a munka, mint máskor. De ilyen esetben. hogy úgy mondjam, ku- ■ tya kötelessége mindenkinek, hogy legközelebb „ráhajt- sori”. behozza a mulasztását. Csakhogy ez r.em minden esetben történik meg. Egy szóval, arra céloztam; hogy nekem is. másoknak is jobban kell dolgoznunk, ha azt akarjuk, hogy a gazdaság ne egy helyben toporogjon, hanem fejlődjön. A dolog másik része persze az, hogv legyenek meg a feltételeink is. Mert hiába dolgoznánk, ha nincs alkatrész vagy nincs szerszám. — Milyen érzése volt a beszélgetés során? — Hasznosnak tartottam. — Miért? — Egyrészt azért, mert a szövetkezet dolgairól, a párt politikájáról állandóan van mondanivalójuk az emberek, ssek. amit érdemes meghallgatni. megvitatni. Másrészt meg. azért is hasznosnak tartom. mért gondolom, .'hogy a mi alapszervezetünk is felhasználja. értékesíti a'javaslatokat, de biztos vagyok benne, hogy országos szinten is hasznosulnak azok. Hí. szén a párt azért kíváncsi a véleményünkre, hogy még jobban, mehessen a munka. Elgondolkozik, majd hozzáteszi: — Nehéz ezt elmondani, de valahogy nagyon jóleső érzés fogott el a beszélgetés során. Hiszen láttam, hogv értékelik a munkámat, éreztem, hogv megbecsülnek és az is nágyon jóleső, hogy valóban azért kérdezik, az . embert mert tényleg kíváncsiak is a váleínényére: A- mi nórf'alap- szervezetünkben mindig is így volt ez. de talál nőst érezte'm ezt leginkább.: íiagusi Leveted I t
