Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-29 / 101. szám

A Gárdonyi Géza Színház & múlt héten mutatta be Csehov négyíelvonásos drá­máját, a Három nővért. A színmű a drámairodalom klasszikus darabja. Olga. Mása és Irina egy kormány­zósági városban élnek, apjuk tábornok volt, egy éve hali meg. Azóta még inkább ér zi a három nővér a kisvá­ros fojtogató szorítását. Fi­gyelik az időt, az órák és a hónapok múlását, az évsza­kok változását. Mindenki türelmetlen a múló idővei szemben, mert a boldogság nem akar elérkezni. Alig merik kimondani szavakban hogy az álmokról, a boldog­ságról le kell mondaniuk mert hiába emberi jóságuk hiába vallják meg önmagu­kat. nem az érzelmeket fé­lig ' akaró szemérmesség, in­kább az őket körülvevő em­berek érzéketlensége miatt nem tudnak igazán önma- gukká nőni. A katonák is elmennek a városból és ott marad helyettük az üresség. Azaz hogy az ürességnél is rosszabb, a reménytelen­ség. Illés István két részre bontva rendezte m.:g ezt a színművet. A Csehov-ha- gyományok, Sztaniszlavszkij után a modernebbek újraér­telmezése adhatták a játék­felfogáshoz a megoldást Il­lésnek is. Ezek a hősök, nemcsak a három nővér, a századvég Oroszországának az emberei. Egy elmúlt tár­sadalmi állapot, egy társa­dalmi helyzet hősei mozog­nak itt, előttünk, ma, a szín­padon. Mindenki vallja ön­magát. azt, ami számára a világból a legfontosabb. Ol­ga • apjára emlékezik, az év­fordulóra és ezzel minden az időhöz kötődik, mintha az idő számítása és nézése az egyetlen igazi, valódi fel­adata lenne Prozorovéknak. Az időből álmok nőnek ki, Andrej esetleg egyetemi ta­nár is lehetne Moszkvában, de ehhez akarat és társa­dalmi súly kellene. A lá­nyokból asszonyok is lehet­nének. de ehhez megint aka­rat és emberek kellenének, akikhez tartozhatnának, akik­kel együtt lennének, lehet­nének valakikké. Nyomasztó ez a légkör és még nyomasz­tóbbá válik azáltal, hogy a nővérek körül tibláboló fér­fiak nem tudnak mit kez­deni nézeteikkel, önmaguk­kal. Illésnek, a rendezőnek a szándéka Csehov világát be­mutatni. Azt a világot, ahol a hősök tolsztoji ihletéstől indíttatva túlnéznek önma- gukon, njesszianasztikus jö­vővárosban lebegnek. Itt min­denki vár valamit és ettől a türelmetlenségtől lesz terhes a levegő. Gyónnak ezek az emberek, és ezektől a gyó­násoktól lesznek szánandók- ká. A rendezői szándékot ért­jük és azt is, miárt sikerült csak részben megvalósítania azt, amit elgondolt. Igaz, hogy a színháznak van há­rom kitűnő fiatal színésznő­je, sőt a negyedik is ott van Natalja szerepében. De az nem elég az egész Csehov- hoz. Hiszen itt minden fér­fi, aki a színen megjelenik, önmagáért külön világ, fő­hős a maga formátumában. Zsurzs Sva rendezésében készül -7 Csongor és Tünde Ci.Mimsm 1S7S. április £&, csütörtök tv-változata. Főszereplők: Csongor — Safranek Károly, Tünde — Zsurzs Kati, Balga — Koncz Gábor. A képen Zsurzs Éva instrukciót ad a zínészeknek. {MTI Totó — Maszúlyi Kor&élia — jES) Nyári tervek Egerben A város rangjához méltóan bői, ha a többi jellemszí­nész is ezt a Csehovot és így játszaná? A hangja, a mozgása, a gyávasága, az elszíntelenedése, a félszegsé- ge, a vallomása, és ahogyan Nataljával nem tud mit kez­deni, itt kitűnő magányos teljesítmény. Paláncz Ferenc Versinyin- je olyan katona, aki szíve­sen elbeszélget, de nem va­lami mélyenszántó lélek, hi­szen neki csak az átlag, vagy még az se jutott a bölcsel­kedésből. Paláncznak idegen ez a csehovi világ, az ő al­kata egészen más. ö ro­busztus egyéniségeket tud formálni, neki nincsenek mozdulatai, villanásai azok­hoz a kapcsolatteremtő je­lekhez, amikkel az asszo­nyokat megközelítik Csehov- nál a férfiak. Pedig mennyi minden benne van ebben a játéktérben, amit ez a csa­ládi együttes teremt. Nagy Mari Nataljája itt- ott még küszködik a fel­adattal, neki-nekiiramodik, keresi azt a hangot, ahogyan az asszonyi zsarnokság ki­fejezhető, néhol nem is ha­tástalanul. Fehér Tibor katonaorvosa, ez a lassan-lassan elhülyülő Csebutikin igen színes jel­lem. Kora filozófiai divatja szerint mindent tagadásba vesz, inkább mosolyt keltve, mint megértést aratva. De amikor érzi, hogy tudatlan­sága emberéletbe kerül, fel­ráng benne a lelkiismeret. Fehér Tibor érzi, hogy a já­ték tempója lassú, ezért né­ha a figurán túl is kacsint, hogy a közönség elevenebb hatásokat is kapjon. Vár day Zoltán és Maszlag István nem élik még belül­ről a jellemet, mondatokat mondanak el, keresnek is hozzá mozdulatokat, de a jellem egysége még nem látható ki belőlük. Verebes Iván Szoljonija jóval érde­kesebb lehetne, ha ebben a csehovi atmoszférában a töb­bi szereplő is otthonosabban mozogna. Csapó Jártas, Márjfy Vera, Somló István és Szikra József jó epizód­alakítást nyújtanak, pedig ha velük többet foglalkozik a rendező, talán mássá, élet­telibbé is alakulnak, A díszlet Fehér Miklós, Jászai-díjas munkája. A já­téktér tagolása jó, de a ne­gyedik felvonásra mintha túlzottan összeszűkült volna. Hruby Mária jelmezei jók, a rendező elgondolásait hang­súlyozzák és a nővérek ese­tében megfelelnek Csehov előírásainak is. Kalmár Pé­ter jól állította össze a ka- íonazenét a darabhoz. Farkas András Egerben hagyományossá váltak a nyaranta megren­dezett, illetve megrendezen­dő közművelődési progra­mok. Korábban a dalosta­lálkozók, a különböző ama­tőr együtesek fesztiváljai álltak a középpontban. 1964- től a rendezvénysorozat az Egri nyár elnevezést kapta és szervezettebben, maga­sabb színvonalon próbálta biztosítani a város lakói és az ide látogatók művelődé­sét, szórakozását. Az elmúlt év bizonyos mértékig válto­zást hozott a programok te­kintetében, az Agria 75’ ren­dezvénysorozata egyrészt ápolni igyekezett a korábbi évek hagyományait, más­részt viszont országos jelen­tőségű közművelődési, kul­turális eseménnyé nőtte ki magát. Olyan eseménnyé, amelynek megismétlődését, folytatását nem csupán a vá­ros lakói, hanem szerte az országban sokan várják. Éppen közművelődési, kul­túrpolitikai jelentősége, fon­tossága miatt tűzte napi­rendre a közelmúltban az egri városi párt-végrehajtó­bizottság is a városban meg­rendezendő nyári programok tervezetét, főként az Agria 76’-tal kapcsolatos elképze­léseket Közös összefogással Az elmúlt esztendőben a nyári rendezvényeken több mint tízezren vettek részt, a legnagyobb látogatottsága a várszínház előadásainak volt A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a siker a rendező szervek közös munkájának, összefogásának eredménye volt, valamint a jelentős társadalmi segítség- nyújtásnak. Az elmúlt évi siker viszont arra kötelez mindenkit hogy még szer­vezettebben dolgozzék, emel­kedjék a rendezvények mű­vészi színvonala és a tech­nikai feltételek az eddiginél jobban biztosítsák az elő­adások zavartalan megtartá­sát, a látogatók kényelmét, valamint a kulturáltabb ven­déglátást A végrehajtó bizottság elé került jelentésből kitűnt, hogy a program középpont­jában az idén is a színházi előadások lesznek. Heltai Gáspár Magyar Dekameron- ját — Hét bölcs mester cím­mel — Nemeskürty István alkalmazta színpadra, a da­rabot tíz esetben mutatják be a várszínházban. A be­mutatásra kerülő darabot ismét Romhányi László ren­dezi, s a szereplők között láthatják majd a nézők Bes­senyei Ferencet, Agárdi Gá­bort, Bánffy Györgyöt és Ruttkay Évát is. Ugyancsak a várszínház keretében mu­tatkozik be Bessenyei Fe­renc, Bánffy György, Illyés Kinga előadói estjével, Ne­mes Levente pedig a Dózsa György című monodrámát adja elő. A nyári rendezvénysorozat természetesen azonban nem csupán a várszínház előadá­saira korlátozódik. Más szín­házi beniutatókra is sor ke­rül, a Madách Színház a Királyi idillek, a Budapesti Irodalmi Színpad a Négy monológ, a debreceni Cso­konai Színház a Szeget szeg­gel, a kecskeméti Katona József Színház pedig a Fi­garó házassága című elő­adással jelentkezik. Több komolyzenei ren­dezvényre is sor kerül, be­mutatkozik majd a Colle­gium Musicum, az Ars Re­nata, valamint a Musica Antiqua Praga együttes és a Magyar Állami Hangver­senyzenekar, a BM Szimfó nikus Zenekar is. Az egri nyári egyetem egyik tagozata a műemlék- védelemmel, másik tagozata a magyar filmművészet kér­déseivel foglalkozik. A kü­lönböző vendéglátóipari egy­ségekben gasztronómiai be­mutatókat, irodalmi, zenei esteket rendeznek. Sor ke­rül továbbá az Akvarell Biennálé, török iparművé­szeti kiállítás, palóc népraj­zi kiállítás megrendezésére is, valamint bemutatkozik alkotásaival a váróéban Nemcsak & zene szeretet«, & gazdag, széles skálájú, szí­nes repertoár vezetett ben­nünket Füzesabonyba arra a koncertre, ahol a zeneiskola pedagógusai adtak zenés ran­devút tanítványaiknak, a mu­zsikakedvelő füzesabonyiak­nak, hanem mert a fiatal, lelkes tanárgárda már évek óta vezető szerepet játszik a nagyközség kulturális éleié­ben. Munkájuk, fáradozásuk nem volt hiábavaló. A kedd esti hangverseny már a ha­todik volt a zeneiskola fenn­állása óta. És míg az első összejövetelre csak néhány embert vonzott Mozart, Vi­valdi és Bartók muzsikája, ezen a hangversenyen már telt ház fogadta a barokk és a modern zenedarabokat. Az előző öt koncert különböző zenetörténeti korszakokba Czinke Ferenc Munkácsy- díjas grafikus. A színházi előadások meg­tartásához elkészültek az ezer férőhelyes nézőtér és színpad tervei. A színpad és a nézőtér szétszedhető, bár­hol felállítható lesz. A ki­vitelezést rövid határidőre elvállalta a Székesfehérvári Könnyűfémgyártó Vállalat. A nyári program részletes ismertetésére természetesen nincs lehetőség, de a felso­roltakból is látható, hogy színvonalas, érdekes előadá­sok, rendezvények kapnak helyet a rendezvénysorozat­ban. Reális tervek A végrehajtó bizottság a terveket, a felkészülés üte­mét úgy_ ítélte meg, hogy azok alkalmasak arra, hogy biztosítsák a rendezvénysp" rozat sikerét. A végrehajtó bizottság tagjai azonban felhívták a rendező szervek figyelmét arra, a továbbiak­ban még nagyobb erőfeszí­téseket kell tenni a szer­vezői munka gyorsítására, hiszen az idő mindenkit sür­get. Eger idegenforgalmi és kulturális centrum és ez kötelez a város rangjához méltó közművelődési és kul­turális program megvalósí­tására. A múlt évi tapaszta­latok hasznosításával, a kö­zösségi összefogás erősítésé­vel még a tavalyinál is szebb sikereket lehet elérni. invitálta a hallgatókat, és adott ízelítőt a zeneirodalom gyöngyszemeiből. Ez a hato­dik összefoglaló jellegű volt A barokk kor kimagasló egyénisége, Telemann C-öúr triószonátája nyitotta a sort Ezután a francia Francoeur Siciliano Rigaudon című da­rabja következett, amelyet hegedűn a még akadémista, de a zeneiskolában már óra­adó Kiss Cecília adott elő meggyőző erővel. Különösen a második mű sodró, szagga­tott előadásmódja vívta ki a közönség tetszését. Haydn szinte mindenféle hangszerre és műfajban komponált, így oboára is. Az esten kitűnő tolmácsolásban Bánkfi Kata­lin játszotta Haydn C-dúr oboaversenyének második té­telét Gáspár Mária kétszer is bemutatkozott és aratott nagy tapsot zongorajátéká­val. Először Schubert Esz- dúr Impromtu-jét könnyed improvizációval, a rögtönzés hatásával szólaltatta meg, melyet Bartók Román népi táncok című műve követett. A hangversenyeken eddig még nem ismert és hallott zenemű, Mouquet fuvolára írt Pán szonátájából a Pán és a pásztorok című tételt Tamás Endréné adta elő. Az egyes zenetörténeti korok kalauza — az ugyancsak ze­neiskolai tanár — dr. Kiss Kálmánná, a messzi Dél- Amerika zenevilágába, a dzsessz birodalmába vezette a hallgatókat. Percy Code Caprice című könnyed játé­kos, táncos darabját trombi­tán Kovács Boldizsár mutat­ta be. Különleges zenei ha­tást, élményt jelentett Kocz- ka István előadása, aki Far­kas Ferenc nagybőgőre írt Népdalszonatináját tolmá­csolta a közönségnek. A koncert befejező részé­ben a Füzesabonyi ÁFÉSZ Tinódi Kamarakórus Körös- kényi Lajos vezetésével lé­pett dobogóra. Karai József Égi vasút című kórusműve után Kátai László feldolgozá­sában Tinódi-dallamokat szó­laltattak meg a zeneiskola kamaraegyüttesének közre­működésével. Az Ősbemutató tenor- és basszusszólóját Szilágyi István és Mervó De­zső énekelte. Úgy érezzük, hogy erről a hangversenyről valamennyi­en újabb zenei élménnyel gazdagodva tértünk haza. v (széle) Az üres taxiállo­máson húszán ácso- rogtak reménytele­nül. A sor legvégén egy negyven év kö­rüli, műszőrbundás férfi topogott fázó­san. Hirtelen meg­rezzent, mert valaki megkopogtatta a vál­lát — Taxira vár? — hajolt a füléhez egy bőrkabátos fiatalem­ber, — Ne-m is az es­küvőmre — válaszol­ta mérgesen. — Hová akar utaz­ni? — A Rótienbüler utcába. — Jöjjön velem, elviszem. Nekem is kell egy kis mellé­kes. Erre legyen, szí­ves, itt befordulunk a másik utcába. A keskeny utcában egyetlen autó sem parkolt. — Hol &CI a 'kocsi­ja? — Kocsim? Ked­ves uram, nekem még egy kerékpárom sincs. — Akkor, hogyan akar engem elvinni a Roztenbüler utcá­ba? Fekete fuvar — Gyalog. Hová szalad? Hallgasson meg! ön egy fél órá­ig is várhatott volna arra a taxira. Innen, a Belvárosból, hu­szonöt perc alatt, ké­nyelmesen, sétálva eljutunk a Rotten- biller utcába. Azt akarja mondani> hogy magának sür­gős, fontos dolgfa van? Semmi sem le­het fontosabb, mint az egészsége. Maga egy elkényelmese- deti, hízásra hajla­mos ember. Tudja-e, hogy naponta lega­lább egyórai gya­loglás csodát tesz? Fejleszti a tüdőt, a lábizmokat, jó ha­tással van az ideg- rendszerre. Gyalogol­jon velem. Mellet­tem nem fog unat­kozni, mert elmon­dom önnek a leg­újabb pletykákat Felidézem nagy em­berek híres mondá­sait, ezenkívül negy­venezer viccet tudok kívülről. Elmondom az elsői. Egy skót elefántot vásárol... Fél órába sem telt, ás máris jó hangu­latban parkoltak a Rottenbiller utca 45. számú ház előtt. — Megérkeztünk. Huszonegy forintot Tudtam, hogy ön nem jog alkudni. Emberismeret dolga az egész. — Igazán felfrissí­teti, jót tett nekem ez a kis séta — kö­zölte elégedetten a másik. — De most jut az eszembe, még kapok — mondta halkan, udvariasan a fiatalember. •— Borravalóval huszonöt. Rendben? — Rendben. Kö­szönöm. — Barátom, csak azt mondja meg, ho­gyan számítja ki a viteldíjat? — kérdez­te kíváncsian az „utas”. — Találomra mon­dók egy összeget el kellene mennem Óbudára. Elvinne? — Sajnálom, már lejárt a munkaidőm. A garázsba megyek, vagyis haza az An­ker közbe — vála­szolta udvariasan a fiatalember. aztán második sebességre kapcsolt és hosszú lépteivel nekiiramo­dott a Wesselényi utcának. Galambos Kaposi Leveai® t i t k A barokktól a XX, századig Tanári hangverseny F tizesabo n y ban Három nővér CsehoY-beinulató az egri színházban Itt a szavaknak magas szin­tű életet kellene biztosítani, mert itt a cselekvés a sza­vakban van, abban, hogy az emberek elmondják ön­magukat másoknak. És ha ez a kitárulkozás nem be­lülről fakad, csak külsőd­leges eszközökkel és nem is a legmegfelelőbbekkel old­ják meg, a játék elveszti azt az érdekes lebegését, vibrá­lását, ami annyira jellem­ző Csehovra és az általa megörökített világra. A ren­dezői elgondolás éppen azo­kat a részletfinomságokat és szépségeket nem hozhatta ki maradéktalanul, ami a fér­fiak együtteséből egészít­hetné ki a három Prozorov- lány, a három nővér vilá­gát. Ezért, annyira vontatott az első rész, mert a monda­tok nem fejtik ki lenyűgöző hatásukat Olgát Gyöngyössy Katalin alakítja. A huszonnyolc éves tanárnőt kelti életre, aki minden álmában közösséget vállal testvéreivel, de nem álmodozó, a cselekvés és a kötelességtudat megóvja a szétmálló ábrándozástól. Na­taljával nem tud megküz­deni, Andrejt nem tudja megakadályozni félrecsúszá- sában, mégis ő az irányító ebben a családban, talán az­zal is, hogy a döntő és tra­gikus pillanatban a testvéri szeretet a megértéssel páro­sul. Optimizmus-e ez vagy csak a belső rend kisugár­zása, már mindegy: Olga azért szilárd, mert benne rend van, még akkor is, ha ez a rend reménytelenséggel párosul is. Mása egészen más alkat, öt diákkorában elkápráztatta egy tanár s aztán rájött, hogy az & ta­nár a tábornok lányát vette feleségül, egyébként gerinc­telen, semmi szeretetre mél­tó nincs benne. Meszléry Ju­dit ezt a kiábrándultságot nem tetézi meg, csak kifeje­zi azzal, hogy Versinyin sze­retője lesz. Meszléry Judit az odadobott mondataiban mutatja meg leginkább a fi­gura lényegét: az, 6 életé­nek nem lehet értéke, a hi­bát nem lehet kijavítani, ide született, így született, ezt kel! végigélnie. Mert a fér­fiak máshol vannak, hiszen a katonák is elmentek. örvendetes, ahogyan Jön­cső Sarolta ennél a színház­nál feladatról feladatra érik jellemszínésszé. A darabbán is érnie kell, a húszéves lány álmodozásától egészen kddig, amíg Tuzenbach ha­lálhírét közlik vele Az Ol­gával folytatott párbeszédei­ben tisztán és ártatlanul hisz magának és Olgának is, ás ebben a kettősséggben, eb­ben a kétfelé figyelésben riad meg néha, őszintén, | gyermeki bájjal és felkészül- I ve a sorsra. Blaskó Péter eddigi egyik legjobb alakítását nyújtja. Talán az egyetlen férfihős, aki a csehovi jellemet belül­ről építi fel, olyan visszafo­gottan, néha a saját tempe­ramentumán erőszakot véve, hogy fel kell szisszennünk: mi lenne ebből az előadás-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom