Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-27 / 99. szám

1

Ä peleskei nótárius

„Pozsonban és Komáromban Wéber Simon Péter költségével és betűivel 1790”-ben egy szerény külsejű, hosszú című könyvecske látott napvilágot: „EGY FALUSI NÓTÁRIUSNAK BUDAI UTAZÁSA, mellyel önnön maga abban esett viszszontagságai- val egygyütt az el aludt vérű magyar szívek’ fel serkentésére, és mulatságára e’ versekbe foglaltt.” A névtelenül megjelent könyve ■ ke az akkori irodalmi élet szenzációja volt. egy-kettőre szétkapkodták példányait a vásárosok ponyváiról. A szerző kilétére is hamarosan fény derült, s ezzel a Szakolcán letelepedett nyugalmazott vezérőrnagy. Gvadányi József neve olyannyira ismertté lett, hogy mindmáig kitörölhetetlen irodalmunkból.

Kevesen tudják, ezért érdemes felemlíteni, hogy a XVIII. század végi nemesi- nemzeti ellenállás eszméinek egyik leghatásosabb hirdetőjét, Gvadányi Józsefet, Eger leginkább a magáénak vallhatja és érezheti. Iskoláit Egerben végezte, s innét ment a nagyszombati egyetemre bölcsészetet hallgatni. A latin disztichonok küny- nyed kezelésével már Egerben telhívta magára a ügyeimet. Följegyezték róla például. hogy három óra alatt 100 latih disztichont írt.

Negyvenbárom évig kato náskodott, s csak későn, öreg korában kezdte az irodalmi szolgálatot, azután, hogy ve'A magyar politikai könyvkiadás jelentős eseménye, hogy a közelmúltban ,.,A fejlett szocialista társadalom építésének útján” címmel megjelent Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának újabb kötete. A Béke és Szocializmus márciusi számában Ben- ke Valéria, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja ismerteti a kötetet.

A Béke és Szocializmus márciusi számában a fejlett szocializmus építésének néhány kérdéséről tájékoztatja a folyóirat olvasóit Aczél György, az MSZMP Poíítikai Bizottságának tagja. Az MSZMP a szocializmus egységes marxista—leninista ^elmélete, eddigi eredményeink, lehetőségeink elemzése alapján, a Szovjetunió és más testvéri országok szocialista építésének elméleti eredményeit és gyakorlati tapasztalatait felhasználva, jelöli ki a fejlett szocialista társadalom továbbépítésének útját hazánkban. A cikk kitej ti: Az MSZMP fellép a szocializmus különböző „modelljeiről”, a „különböző marxizmusokról”, a marxizmus „pluralizálásáról” szóló teóriák ellen. Ezeket a nálunk is felbukkant nézeteket a párt a leghatározottabban visszautasította mint olyan felfogást, amelynek politikai következménye a párt, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének gyengítése, elméletileg pedig relativizál- ju a marxizmus—leninizmust mint tudományt.

„A szocialista nemzetté válás folyamata az NDK-ban”. Ez a címe annak a cikknek, amelyet Hermann Axen, a Német Szocialista EgységQMmm,

1016. április 27,, kedd

zérőrnagyi ranggal nyugalomba vonult. Színesen, ízesen, ősi tizenkettes verssorokban megirt találó szatirikus-komikus elbeszélő költeményének hőse. Zajtay nótárius úr azért indul Budára, hogy II. József közigazgatási rendszerét tanulmányozza. Utazásában izgalmas, mulatságos kalandok, sok viszon - tagság kíséri. Sokszor bajba kerül, s bajából mindig az egyszerű emberek szabadítják meg, azok az egyszerű emberek, akik a tiszta, eredeti magyarság típusai, jei- lemképei Gvadányi szemében. Zajtay uram többek között az egri diáktanyára is elvetődik. Budára érkezve, csak a régi magyar nemesi élet elkorcsosulását látja, s kegyetlenül szatirikus módón, Don Quijote-i támadásokat intéz az idegen ruhákba öltözött, idegen szokásokat majmoló magyarok ellen. Gvadányi tudatos, realista művészetéről maga Arany János is nagy elismeréssel írl: „Az alakítás az alsóbb régióban, a környezet biztos rajzában ritka jelességgel mozog, mely virtuozitása nagyon elősegíti, hogy alakjait élőlény gyanánt fogadjuk ..

A peleskei nótárius budai utazásának izgalmasan kalandos története Gvadányi korának egyik legkedveltebb olvasmánya volt. S a nótárius alakjának azóta sem tudott semmit ártani az idő. Ma is elevenen él a köztupárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára írt. A szocialista forradalomnak és a szocialista társadalom felépítésének eredményeként az NDK területén új típusú nemzet, szocialista nemzet alakult ki és fejlődik. Ez a nemzet három évtizédes sikeres fejlődés után minden fontosabb ismérvben gyökeresen különbözik az NSZK-beli burzsoá nemzettől.

5

A másik szobában perce- g'ett a telefon, később rendesen becsörgött.

— Itt a felügyelet! Vonal- ellenőrzés. Köszönöm.

—* Biztosan valami jó kis csaj volt — humorizált egyre bátrabban a gázórás, és úgy nevetett, hogy majdnem kiejtette kezéből a poharat.

— Elvégre nem eldobni való ember még a mérnök úr! Ószesnek őszes a haja, gondolom nem is mai gyerek már, de azért ha nagyon meggondolom, még feleségnek való is kerülne. Nekem három gyerekem van, kei lány es egy fiú. De nem adnám őket a fél világért!. Jóra való, takaros a feleségem is, ám azért ha küze(.latban, az irodalomban. Azóta, hogy a reformkorban (1838-ban) Gaul József színpadi müvet teremtett Gvada- nyi József elbeszélő költeményéből, a peleskei nótárius útja valóságos diadalmenet. És most legfrissebb megújulását — Méhes György erdélyi író jóvoltából, Kalmár András rendezésében — a televízió szolgáltatta.

Melles György tévéjátékának helyszíne, idötere — Gaál József első színpadi változatáhóz hasonlóan — a reformkor. Nemcsak megőrzi Gvadányi élvezetes és szemléletes művészi jellemfeste- sét, az egyszerűségében is varázslatos meseszövést, de az újjáteremtő gesztus, a mai ízlés követelményei szerint életre hív új figurákat is.

A 'peleskei nótárius címszerepében a kitűnő Páger Antalt láthattuk. Zajtay uram helyett csak i-betűs Zajtai volt, egyértelműen haladó, póz- és sallangmentes figura, akit a nemzeti létkérdés, a magyar nyelvű népiskola ügye sarkall budai utazásra, s mellesleg fia dolgát is egyenesbe akarja igazítani. Alakítása élő, árnyalt. Melléje csak a kitalált figurát, Fktermördert alakító Garas Dezső zárkózik fel, ismételten bizonyítva sokoldalú jellemszínészi képességeit. A szerelmes fiatalok' figurájában Borbás Gabi (Hopfen Fánika. és Kalocsay Miklós (Zajtai Sándor) vérszegényen mozogtak. Tetszett a serfőző- mester szerepében Bilicsi Tivadar, a mezei jogászt formáló Agárdi Gábor, akinek színházi jelenete igazi bohó- zati betét volt. A férfibolon- dító, érzéki szépasszony, Tóti Dorka alakjának eredeti megformálásában Béres Ilona játéka volt emlékezetes.

Összességében azt mondhatjuk, hogy jó tévéjátékot láttunk. A televízió péntek este hasznosan és jól szórakoztatva tanított.

Pataky Dezső

lebb tetszik jönni elmondok egy valódi történetet.

— Indulás előtt igyon még eggyel.

— Tetszik tudni, az úgy volt, hogy a vonaton utaztam és tudja a lene honnan, de hozzám csapódott' egy „cica”. Gondoltam ...

Félóx'a is beletelt, amíg • végre elment a gázórás, és Galambos Antal mérnök egyedül maradt. Előhúzta a fiókot és fényképeket nézegetett.

— Mennyire változik az ember — tűnődött. Itt ez a kisgyerekkori kép. Ezen már mint gimnazista vagyok, aztán az egyetemi, a katonaképek. Mindegyik egy másmás ember. Az anyja fényképe került a kezébe, amint ott támasztja a falat a bah:

A magyar politikai könyvkiadás jelentős eseménye

Béke és Szocializmus ’76 3

Dal szárnyalt Kaiban...

A munkásénekkarok megyei bemutatójáról

Kodály Pávadalok című művét éneklik a hatvani ipari tanulók' ., (Fotó: Pásztor Tibor)

„Könnyű nektek Bartók és Kodály országában...” —

mondják a beszélgetések során a külföldi zenei szakemberek, amikor a magyar zene- és dalkultúra szóba kerül. Folytat,va a magyar zene iráni érdeklődő külföldiek gondolatsorát, annyi tartozik még ide, hogy Bartók és Kodáiy után valóban nincs „nehéz” dolgunk. Csupán a nyomdokaikba keli lépnünk, hiszen népünknek’ élő és gazdag örökségé a dal, a zene. Ebből az örökségből fakadt, s vált egyre terebéiyesebbé az a fa, amelyet ma úgy neveznek, hogy kórusmozgalom. Az örökségfa egyik ága virágzott ki Kaiban, ahol vasárnap — Bartók Béla és Kodály Zoltán emlékére — rendezték meg a munkásénekkarok megyei szemléjét.

A részt vevő énekkarokat, a népdalfeldolgozásokat, a kórusmuzsikát kedvelő •közönséget, ; a Pallós Béla, az Építők Központi Művész- együttesének karnagya vezette zsűrit Csikós Andor, a KÖTA Heves megyei szervezetének bizottságvezetője, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola tanára köszöntötte. Ezután léptek színpadra az ifjúmunkás- és a munkáskórusok. Elsőként — Bakki Magdolna vezetésével — a hatvani 213. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet ii- júmunkásai mutatkoztak be a közönségnek. Műsorukból a Kodály Zoltán gyűjtéséből származó Pávadalok című összeállítás emelkedett ki. Az egri, Finomszerelvénygyár tizenegyszeres Tyereskova szocialista brigádjának a tagjai énekelnek az Egri Vasas

Munkáskórusban Berecz Éva vezetésével. Repertoárjuk főként népdalfeldolgozásokból áll. Ebből a gyűjteményből nyújtottak át egy tarka csokrot a közönségnek — sikerrel. Az Apci Munkáskórus, amelynek a jó hangú tagjait Cziffra Istvánná irányítja, orosz népdalokkal jeleskedtek, A MEDOSZ Há- mán Kató Női Kara változatos műsorral készült. A kompoitiak — Tóth Andrus vezényletével — a remek hangzású bolgár népdallal arattak sikert, a címe: Énekeljünk együtt... Ez egyben a mottója is volt a munkásénekkarok fesztiváljának;

A füzesabonyi Erkel Ferenc Munkás Vegyeskórus Pászti József vezetésével lépett színpadra. Határozott kidolgozású, remek szólóval fűszerezett összeállítással lepték meg a közönséget és a szakembereket Különösen a Kodály-íeldolgozásokkal jeleskedtek. A szintén füzesabonyi énekkar, az ÁFÉSZ Tinódi Kamarakórusa, amelyet Köröskényi Lajos irányít, Karai Égi vasút című művének remek tolmácsolásával aratott sikert. Előadásuk alapos felkészülésről, a darabok aprólékos kidolgozásáról tanúskodott. Az Építők Heves megyei Kórusát dr. Valentin Kálmán és Ocskay György vezényelte. Előadásukban Karai-, Bartók- és Bárdos-kórusművek szólaltuk meg nagy „mesterségbeli” tudással, átéléssel. A rutinos együttes nagy magabiztossággal tálalta a repertoárja legszebb darabjait. Gyöngyösről érkezett a találkozóra a Muzsikus Céh

Kamarakórus, amely ne tá

tagjait Holló Erzsébet kar-) nagy irányította. A Felső-* tárkányi népdalcsokor vi-t dám hangvétele magával t‘a-) gadta a találkozó közönse-t gét. Az énekkarok bemutat* kozásat a vendéglátó kálij Bartók Béla Férfikar zártad A Galambos László karnagy vezetésevei szereplői kórus különösen Bartók HuJ szárnóta című művével tűnd ki. Az énekkar előadásmód-» jára a határozottság, a szó* lamok közötti harmónia volt) jellemző.

Az énekkari szemle ked* vés színfoltja volt a közös éneklés, háromszáz dalos dinamikus, lüktető előadásában csendült fel a dalé „Forr a világ bús tenge * re ..Ezután került sor ad egyes énekkarok értékelésére. s a díjak, a jutalmak átadására.

A munkáskórusok ének»» kari szemléjét — s ez követendő példa — egy olyat» községben rendezték meg; ahol hagyományai vannak a kórusmozgalomnak. Aa

együttesek ennek tudatában készültek: határozott drama* turgiai érzékkel állították össze a műsorukat, szépen tolmácsolták népdalaikat. Bizonyítván ezzel is, hogy a helyi kórusmozgalomnak jövője van, a dal. a zene sze- retete — a vasárnapi rendezvény is példa rá — megyénkben kiapadhatatlan. Mert — mint Bartók mondta —, szebb, ha ketten ösz- szedaloVnak, s még szebb, ha többen.

(szilvás)

terház előtt. Még tavaly élt szegény, és mindig azt hajtogatta :

— Mi lesz veled fiam, Öregségedre? Ügy maradsz, mint a szedett szőlő. Italra, mindenfajta nőkre herdálod a pénzedet. Család meg sehol... Egyszer sírva is fakadt szegényke, mert rácsapta az ajtót.

— Ne papoljon már, anyám! A tyúkjaival, meg a libáival törődjön ...

Sokáig mélázott a fényképek fölött, majd ledobta a zakóját és végignyúlt a he- verőn. Be akart m^nni a presszóba, meginni egy habos kávét, de a születésnap megzavarta.

— ötvenéves vagyok! — dobolta megint belülről valami, aztán úgy tűnt, mintha az anyja szavát hallotta volna.

— Mi lesz belőled asz- szony nélkül, gyerek nélkül? Egészséges, tehetős ember vagy...

— Fél évszázad! Minek is éltem? Mit tudok én tulajdonképpen felmutatni ? Belehuppant az öreg fotelba, és mint gyerek a leckét próbálta számba venni az életét: Diploma, ötezer forintos állás különösebb megbecsülés nélkül, egy lakás. Nők, százon felül a szamuk, lenyelt konyak legalább két hektó, bor egy tsz-pincére való.

Eszébe jutott, hogy egyszer, húsz évvel ezelőtt meg akart nősüléi, Üe a menyasszonya az utolsó percben meggondolta és levelet írt. Benne volt a gyűrű is.

— Szoknyapecérhez nem megyek feleségül!

Rápillantott az órájára. Tudta, hogy tizenegykor a szőke Sárika telefonálni fog. Émelygés fogta el a gyomrát, keserűnék tűnt a cigarettafüst is.

Sárika! ö a vasárnap délelőtti lány. Szalmasárga haj, műszempillák és egyebek. Szerelem semmi! Érzelem nulla. Csak konyak és mámor. noha az is unott már, inkább csak annak csúfolják.

Szép kis ötvenéves szülé- tésnap! Se levél, se dísztávirat. Csak ötven magam mögött hagyott esztendő. Bizony, ha élnének még az öregek! Lenne most itthudd- eltiadd. Húzná a cigány vo- nószak adásig, együtt koccintana az apjával, az öreg bakterral, aki előtt életében annyi vonat elment? már, hogy hosszúsága körülérné a földet.

A szobában csend volt. Csak az öreg falióra mérte méltó u.gteljesen cv. időt.

— Milyen napon is szüle t tem ? Csü tör tökön. 1 gy

mondta anyám. Hajnalban segített a bába a világra. Burokban születtem. de mégis messzire került a szerencse.

Félredobta a fényivé leket, és behunyta a szemét. Nyugtalanság, csömör fogta el, ahogyan a múltjára gondolt»

— Meddig élhetek még? — kérdezte önmagától és azon kapta magát, hogy számítgaíni, méricskélni kezdi az időt.

— Az átlagos életkor jóval hetven fölött van, és ha ezt számítja az ember, akkor, akkor talán még lehetne: kezdeni valamit. Mit is mondott a bolondos gáz- oras?

— Nem eldobni való ember még a mérnök űr.

Később megint az anyja szavai csengtek a fülében.

, — Beteg is lehetsz, fiam!

Az sem lesz, aki rád nyissa az ajtót.

— Majd a szeretőid — tolakodott elő valahonnan egy gúnyos belső hang, amire csak egy fintor volt a válasza.

— Még a szeretőidhez sem voltál tisztességes. Egyikkel megcsaltad a másikat.

Felugrott idegesen és a tükör elé állt. Szembenézett önmagával. Percekig figyelte az arcát, a szeme alatt a ráncokat, a deresedő fürtöket. Megint eszébe jutott a reggeli vendég:

— De azért, ha meggondolom, még feleségnek való is kerülne ...

Hosszan, élesen csengett a telefon. Az órájára pillantott. Pontosan 11 óra volt.

— Sárika! A szalma'árga hajú Sárika jelentkezik. Biztosan tele lesz megint kéréssel, nyafogással. Sárika imád autózni, szereti a könnyű erdei túrákat, a jó* ízű borocskákat. (Folytatjuk.}