Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-03 / 80. szám

Készülődés a népfront kongresszusára Több mint ezer hozzászólás a községekben A falugyűlések megyei tapasztalatairól Pezsgő közéleti tevékeny­ségről adtak tanúbizonyságot az elmúlt hónapokban közsé-' geink lakói. Esténként zsúfo lésig megteltek a művelődési hazak nagvtermei a. közsé­gi tanácsok tágasabb helyi­ségei. a mozitermek, hogv a településen élők számot ad­janak az utóbbi öt évben végzett közös munkájukról, társadalmi tevékenységükről, s megbeszéljék, miként is lépjenek tovább. ­A falugyűlések olyan fó­rumai voltak közéletünknek, ahol mindenki — tekintet nélkül e vallási meggyőződé­sére vagy a pártállására — elmondhatta a véleményét szűkebb hazája ügyeivel, fej­lődésével. terveivel kapcso- l ' -n. S az emberek éltek is 'ehetőséggel: a március 3 'en befejeződött helyi ta- ná-skozásokon nem keve­sebb mint lOSO-en kértek szót. mondták el az ötletei­ket. a iavaslataikat. Vagy — mert ilyen is volt szén szám­mal — arról beszéltek, hogy máskor ne kövessen el a fa­lu vezetősége, lakossága ilven vagy olyan hibát. Mindezt őszintén jószándékúan tár­ták a ielenlevők elé a hoz­zászólók. Nők a jövőt formálók között Február közepe óta 137fa. lugyűlés zaflott le a megyé­ben. A népfrontbizottságokat újjáválasztó tanácskozásokon több nvnt 20 ezren vettek részt. Örvendetesen nőtt a vitában hozzászóló nők és fiatalok száma, s a vártnál jóval többen jöttek el a fa­lugyűlésekre a bejáró — korán kelő. későn hazaérkező — do’gorók közül is. Mindez azt bizonyítja, hogy az em­bereket érdekli a lakóhelyük sorsa, kiváncsiak a gyaram- dás számaira, a fejlődés ada­taira. A gvűléseken a népfront­bizottságok beszámolója ke. rüit elsőkén napirendre ezt követte a községi tanács tá jékoztatóia amelyben főként községfejlesztési kérdésekről ese'í szó Arra hogv a meg­felelően összeállított s a he lyl problémákra, eredmé­nyekre alapozott beszámolók érdeklődésre tortottak szá­mot. bizonyíték a kérdések, a hozzászólások sokasága. A résztvevők a pénzügy) gaz­dálkodástól a társadalmi munkákig, mindennel foglal­koztak a hozzászólásaikban. Szót kérlek a háziasszonyok, elmondták véleményüket a termelőszövetkezeti tagok a községekben élő üzemi mun­kások. a pedagógusok, sőt — Kerecsenden és Bélapátfal­ván — az egyház képviselői is Mindenütt a komoly ten- niakarás. felelősségérzet és a lakóhely szeretete csendült ki a hozzászólásokból. Óvodaépítésről, társadalmi munkáról A falugyűlések egyik pozi­tív vonása volt. hogy ja részt vevők elismeréssel szóltak a társadalmi munkákról, a la­kosság összefogásáról, a hely! üzemekben, termelőszövetke­zetekben működő szocialista brigádok felajánlásairól. Nem önmagukat dicsérték a hoz­zászólók. inkább a példa kö­vetésére. az újabb akciók szervezésére buzdítottak. Mert mint hangsúlyozták például Kálban, Egerbocson. Istenmezején, van még ten­nivaló bőven. S ez mind egy. egy jó alkalom arra. hogy je. léntős összegeket takarítsanak meg fontosabb célok megva­lósítására a község pénztár cájában. Majdnem mindenütt felvetődött, hogy tágasabb óvodákra, korszerűbb isko­lákra jobb utakra járdákra kereskedelmi ellátásra -an szükség. S hogy az igényeket mielőbb kielégítsék a közsé­gekben. a hozzászólók az ed diginél eredményesebb ősz- szefogist sürgették. A küldöttek feladatai Február 15-e és március vége között a megyében 113 községi, hat községkörzeti és 18 városkörzet! népfrontbi- zottságot választottak meg a gyűlések résztvevői. Ezeken a falugyűléseken bízták meg az új bizottságok egv-egy tag­ját hogy képviselje a köz­ség lakóit a különböző szin­tű küldöttgyűléseken. A kül döttek feladatairól szólva, el. mondták a községek lakói, hogv számoljanak be a tele­pülések fejlődési üteméről, az ott élők napi — és nem egy esetben égető — aond- jairól egyaránt. Ezekről a kérdésekről esik majd szó az elkövetkezendő hetekben megtartandó hevesi és füzes­abonyi. majd a három váro­si és a megyei küldöttérte­kezleten. Szilvás István Felszabadulási ünnepség Hatvanban Hazánk felszabadulásának 31. évfordulója alkalmából Hatvanban pénteken rendez­ték meg a város központi ünnepségét. Déli 1 órakor a helyi üze­mei, vállalatok, intézmé­nyek. különböző szervezetek, iskolák küldöttségei megko­szorúzták a szovjet hősök T Kossuth téri emlékművét, majd nagygyűlést tartottak a konzervgyárban. Itt Tóth Já­nos, a városi tanács elnök- helyettese mondott beszédet, méltatva felszabadulásunk jelentőségéi, s mindazt a fej­lődést, amely az eltelt jó há­rom évtized során bekövet­kezett Hatvan életében. „Sárga angyalok” seregszemléje A Magyar Autóklub országúti segélyszolgálata, a közismert „sárga angyalok” arzenálja megtartotta tavaszi szemléjét. A tavaszi felkészülés utolsó állomásaként 120 kocsi sorakozott fel a Hősök terén. (MTI fotó — Fényes Tamás felv. — KS) KlSZ-kijlfüSügv&Iésröj jelentjük; Tartalmasabb beszámoló, élénk vita a bányászfiatalok tanácskozásán Több mint ezer fiatal ne­vében tanácskozott Gyöngyö­sön a Mátraalji Szénbányák Vállalat KlSZ-alapszerveze- teinek 81 küldöttje. Hat rész leg — a Thorez bányaüzem, az ecsédi GOÉP, a peíőtibá- nyai bányaüzem és a vegyes­üzem. az igazgatóság, vala­mint a tervezőiroda — tarto­zik a KISZ-bizottsághoz. így nem könnyű feladat a KISZ. esek összefogása, a folyama­tos szervezeti élet biztosítá­sa. A szénbányák K IS,Z-bi­zottsága azonban eredmér ‘ nyes munkái végzett a fiatai lók összekovácsolása érdeké­ben. a közös akciók sikeres végrehajtásában. Erről tanús­kodott a bizottság beszámo­lója is. amelyet Tóth István titkár ismertetett a résztve­vőkkel. Elmondotta többek között, hogy az elmúlt kül­döttértekezleten hozott dön­tések szellemében nagy fi­gyelmet fordítottak az ideo­lógiai. a közoktatási és a ku turális kérdésekre. A KISZ politikai oktatásában évente kétszáz fiatal vesz részt, de egyre többen jelentkeznek párt. és szakszervezeti okta­tásra is. A- beszámoló ezzel kapcsolatban értékelte a fel- sőtárkányi vezetőképző lan- íolyamot. s nem hallgatott a módszertani hiányosságairól sem. A szénbányák alapszerve- zeteinek — szögezte le a'tit­kár — jó kapcsolatai vannak az úttörőcsapatokkal, kisebb úttörőközösségekkel. A niros nyakkendősök KISZ-íagságra való nevelését célozza az is. hogy az alapszehvezetek a taggyűléseken rendszeresen vendégül látják a pajtásokat A beszámolóban példák egész sora bizonyította, hogy A magyarországi népi demokratikus forradalom jellegéről A NÉPI DEMOKRATIKUS KORSZAK elvi és történeti kérdéseiről történész körök­ben a 60-as évek derekán nagyszabású vita zajlott le. Az eszmecsere középpontjá­ban — egyebek mellett — a népi demokratikus forra­dalom jellegének és szaka­szainak tisztázása állt. Lé­nyegében háromféle állás­pont alakult ki. Az egyik szerint a népi demokratikus forradalom kezdettől szocialista forra­dalomnak tekinthető. A másik felfogás szerint a népi demokratikus forrada­lom két forradalomnak, az általános demokratikus és a szocialista forradalom egy­mással szorosan összefonódó egysége. E felfogás képvise­lői szerint a népi demokra­tikus forradalom két sza­kasza nem vált élesen ket­té, a demokratikus és szo­cialista feladatok összefonó­dása jellemezte a korszakot Végül a harmadik állás­pont hívei úgy vélték, hogy a népi demokratikus forra­dalom „új típusú egységes forradalom, a demokratikus és a szocialista forradalmat egyesítő új típusú perma­nens forradalom”. Bár a történeti irodalom­ban a két utóbbi álláspont valamelyike fordult elő leg­inkább, továbbra is tisztá­zatlan maradt az alapkér­dés : a népi demokratikus forradalom új típusú forra­dalom-e, vagy két, egymás­sal szorosan összefonódó, de egymástól jó! megkülönböz­tethető forradalom egysége. Hogy a felvetett, kérdésre válaszoljunk, a következő­ket kell figyelembe ven­dünk. A TÁRSADALMI FORRA­DALMAK TÍPUSÁT (jelle­gét) általánosságban az ha­tározza meg. hogy mely tár­sadalmi rendszer felszámo­lását tűzi ki célul és milyen új társadalmi formációt kí­ván teremteni helyette. S kik, mely osztályok és ré­tegek vezetik a forradalmat, s az miként megy végbe. Az újkorban (XVII. század kö­zepétől) a forradalmaknak két típusa alakult ki, a pol­gári, illetve a szocialista forradalom. A polgári for­radalmak feladata a feu­dalizmus megsemmisítése, és a tőkés termelési mód sza­bad fejlődésének biztosítása volt. Vezető erejét a bur­zsoázia, vagy mint nálunk: a polgárosodó középnemes­ség képezte. A szocialista forradalom viszont a kapi­talizmus megdöntését és a tőkés kizsákmányolás eltör­lését tűzte ki célul. Benne már a munkásosztály ját­szotta a főszerepet. Ha most ebből kiindulva megvizsgáljuk, hogy a népi demokratikus forradalom Magyarországon a felszaba­dulás után milyen feladato­kat oldott meg, akkor a kö­vetkezőkét látjuk: 1948 nya­rára a politikai hatalom át­ment a munkásosztály és szövetségesei kezébe, a bur­zsoázia képviselői kiszorul­tak a hatalomból. A néoi demok* atikus rendszer át­alakult; a többpártrendszert egypártrendszer váltotta fel, a társadalmi, gazdasági, po­litikai élet minden terüle­tén a Magyar Dolgozók Pártjának vezető szerepe ér­vényesült. A földreform szétzúzta a régi birtokvi­szonyokat, s földhöz juttatta az agrárproletariátus és a szegényparasztság nagy ré­szét. A sorozatos államosí­tásokkal a bányák, a nagy­üzemek és a tőkés pénzinté­zetek köztulajdonba kerül­tek. 1948 nyarán, az ipari munkások 83 százaléka már 1 az állami szektorban dol­gozott. Befejeződött az or­szág újjáépítése, az ipari termelés 1943-ra 3 száza­lékkal meghaladta, a mező- gazdasági termelés megkö­zelítette a háború előtti szintet. A társadalom osz­tályszerkezete lényegesen megváltozott: a földbirtokos osztály és a nagyburzsoázig eltűnt, csökkent az agrár­szegénység létszáma, a kis- és középparasztság számbe­lileg megerősödött. A mun­kásosztályon belül növeke­dett az ipari munkásság részaránya. Megtört a volt uralkodó osztályok művelt­ségi monopóliuma; az isko­lák államosításával az egy­ház elvesztette évszázados privilégiumát a közoktatás­ban. Magyarország a népi demokratikus országok kö­zösségének szilárd tagja lett A népi demokratikus forra­dalom felszámolta a tőkés társadalmi berendezkedést, azaz egy szocialista forrada­lom funkcióját töltötte be. A népi demokratikus forra­dalom tehát jellegét (típusát) tekintve szocialista forrada­lom. EBBŐL EGYRÉSZT KÖ­VE ÍKEZIK, J?ogy a magyar- országi népi demokratikus forradalom nem „új típusú permanens” forradalom. Csak abban az esetben tekinthet­nénk annak, ha valamiféle új, eddig nem ismert, tár­sadalmi rendszert hozott volna létre, olyat, amely sem nem Kapitalizmus, sem nem szocializmus, nem is azok keveréke, hanem azok­tól valami lényegesen kü­lönböző. Erről azonban nincs szó. A történeti kutatások másrészt azt sem támasztják alá, hogy a felszabadulás utáni fejlődésben tartalmi szempontból egymástól el­térő szakaszok lennének ki­mutathatóak. Inkább az. tű­nik bizonyítottnak, hogy a népi demokratikus forrada­lom folyamat volt, amely — a mindenkori pártpolitikai erőviszonyok függvényében — egyszerre oldott meg polgári és szocialista fel­adatokat A népi demokratikus for­radalom azonban bár lé­nyegét tekintve -szocialista forradalom, számos voná­sában különbözött a szocia­lista forradalomnak attól a formájától, amely 1917-ben Oroszországban zajlott le. A kapitalizmus általános vál­ságának talaján alakult ki, nem korlátozódott egy or­szágra, hanem kiterjedt Síö- zép- és Délkelet-Európa fés Ázsia) számos államára. Nemzetközi feli ételeit a fa­sizmus világméretű veresé­ge, a Szovjetunió katonai győzelme biztosította. Csak­nem mindenütt a fasizmus elleni harc. a nemzeti fel­szabadító háború nőtt át társadalmi forradalommá. A Nagy Októberi Szocialista Forradaloméi eltérően a munkásosztály a hatóimat nem fe'»vvérés felkeléssel, hanem békés ú+on. demok­ratikus eszközökkel raendta magához. A kommunista pártok a hatalomért vívott harcban a szövetségesek szé­les körére támaszkodtak, a szegénynaraszíság mellett bevonták, á kis- és középpa­rasztság, valamint a kispol­gárság jelentős részét, s az értelmiségi-alkalmazotti réte­gek számottevő hányadát is. Különbség volt az is, hogy amíg az orosz forradalom szétzúzta a régi burzsoa államapparátust, s újat ho­zott létre: a munkás-, pa­raszt- és katonatanácsok rendszerét, addig a második világháború után kialakult népi demokratikus rendsze­rek nem számolták fel azon­nal a régi államgépezetet. Hanem tisztogatásokkal, le­építésekkel, s új demokrati­kus gondolkodású emberek bevonásával eleinte többnyi­re csak személyi összetételét alakították át. Emellett azonban kialakították saját demokratikus intézményei­ket is. A NÉPI DEMOKRATIKUS FORRADALOM tehát Szo­cialista forradalom, de a szocializmusba való átme­netnek új útja, formája. Kezdettől fogva több a pol­gári demokratikus forrada­lomnál, de nem teremti meg azonnal a proletariátus ha­talmát. Lényeges feltétele azonban, hogy a munkás­osztály pártja, (vagy párt­jai) irányítják a forradalmi átalakulást, és fokról fokra hódítja meg a kulcspozíció­kat. Következetesen végre­hajtja a polgári demokrati­kus jellegű változásokat, ugyanakkor megindulásával egyidejűleg korlátozza, majd fokozatosan megszünteti a nagytőke gazdasági és poli­tikai hatalmát, és győzelmé­vel megteremd a proletár diktatúra alapjait. Vida István kandidátus, MTA Történettudományi Intézet mélyen gyökerezik a iiataloftt ban a szolidaritás. Chilei, vi. etnami napokat rendeztek. $, társadalmi munkájuk ellen, értékéből 269 ezer 526 forint­tal járultak hozzá a Viet­namban épülő szakmunkás« képző intézet költségeihez. Szocialista szerződések alap­ján, szabad idejükben segített tek többek között a KlSZ-la- kasok, csővezetékek építésé­ben. a falvak villamosításá­ban. A vállalatnál már hagyod mányai vannak az egyéni versenymozgalmaknak, ame­lyek az elmúlt esztendőkben az „Alkotó ifjúság" pályázat­tal bővültek. A küldöttgyűlés tiszteletére kis kiállítást reo« deztek a beérkező pályamun­kák legjobbjaiból. A vállalat ifjúsági szocia­lista brigádjai a termelési feladatok gyorsabb, kórsze. rűbb elvégzése érdekében számos újítást adtak be, amelyek révén a megtakarí. tás több mint egymillió fo­rintra tehető. Az értékelést élénk vita követte. A hozzászólások so­rán élőbbé vált a kép. egy­szerű. mértéktartó szavakban fogalmazódott meg a vissza­tekintés. A küldöttek hozzá­tették felszólalásukhoz: ,A beszámolóval egyetértek, azt elfogadom, s elfogadásra ja­vaslom." A KISZ-titkár vá­lasza után 81 küldöttigazol­vány lendült a magasba, s egyhangúlag elfogadták a be­számolót. a jövő alapját. Ezt követően , a küldöttgyű­lés elé került az a jó néhány javaslat, amely a kongresz- szusi levélhez és a szerveze­ti szabályzathoz csatlakozott Ezekben például azt szorgal­mazták. hogy a lakások el­osztásánál felelősebb, indo­koltabb döntések szülessenek. Kérték, hogy .a KISZ vegyen részt a kulturális intézmé­nyek kihasználtságának fe­lülvizsgálatában. Itt a petéi» flbányai ifjúsági munkásklu. bot említették példaként, amely még mindig nem* töl­ti be a hivatását. A szünetben már a válasz­tás előkészületeitől vissz­hangzott a folyosó. A fiata­lok nemcsak a KISZ titkár személyére, a KISZ-vezető­ség tagjaira tették le vök. saikat. hanem arra az ifjú­kommunistára is. aki képvi­seli majd a bányászfiatalokai és tolmácsolja a KISZ IX, kongresszusa résztvevőinek az itteni KISZ-esek gondjait,' eredményeit. A 15 tagú új vezetőség ölé. re ismét Tóth István krtült A kongresszusi küldött Ba­lázs Ernő lett. (szülei í 1976. április 3., szombat i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom