Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-23 / 96. szám
XXVII. évfolyam, 96. szám 1976. április 23., péntek SILAG PROLETÁRJAI. EGYESUUETEKI M ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bízott« sága 1976. április 22-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével kibővített ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Gye- ncs Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, valamint Németh Károlynak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1976. évi nép- gazdasági terv megkezdésének tapasztalatairól szóló jelentést. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Mitől jó a kollektíva? I/' ezdetben — rnem is olyan régen — volt a színezés el- mélete. Más-más színű falak, szépen kipingált gépek, J.jobb” helyeken esetleg még színes munkaruhák — körülbelül ennyiből állt a jó munkahelyi légkört kialakítani vélt gyakorlat. A szakemberek — a kevés számú munkahelyi pszichológus és szociológus — persze akkor is tudták, hogy mindez fontos ugyan, de a sárga-lila-zöld falaktól még éppen olyan rossz lehet a munkahelyi közérzet, mint mondjuk az elhanyagolt, piszkos, kormos üzemcsarnokokban- Csakhogy: ilyen kérdésekben nálunk nem mindig hallgatnak a szakemberekre. Hogy mitől függ a jó munkahelyi légkör, a kollektíva összeforrottsága, erre évtizedek óta keresi, kutatja a választ sok ország sok tudósa. A különböző elméletek többsége abban megegyezik, hogy valami módon ellensúlyozni kell a kedvezőtlen munkakörülményeket és lehetőleg mindenki számára olyan körülményeket, feltételeket kell teremteni, amelyek között a munka értelmet, tartalmat kap, olyan tevékenységgé válhat, amely örömet is okoz és nem csupán a biztos megélhetést szolgálja. A gyakorlatban az is kiderült, hogy a sok-sok elmélet közül nincsen egyedül üdvözítő módszer. A munkakör gazdagítása például az egyhangúság, a rutinjelleg csökkentésének, vagy éppen megszüntetésének lehet sikeres módszere. Vagy úgy, hogy bonyolultabbá teszik a dolgozók feladatait, ennek azonban gazdaságossági korlátái vannak, mert a bonyolultabb munka nagyabb szaktudást és magasabb fizetett szakembert követel, emellett a kvalifikált szakemberekből sincs túl sok. Más módszer a részfolyamatokon dolgozó munkások munkahelyek közötti cserélgetése, ezzel azonban csökken a munka hatékonysága, hiszen bizonyos betanulási idővel mindig számolni kell. A különböző elméleteknek van egy alapvető tévedése: túlzottan leegyszerűsítik a problémát és abból indulnak ki, bogy csak az az ember lehet maradéktalanul elégedett a munkájával, akinek megfelelőek a munkahelyi körülményei, kielégítő a fizetése és nincsenek a munkahelyén problematikus emberi kapcsolatai. A jó munkahelyi légkör, a munkával való azonosulás, végső soron a jó munkahelyi kollektíva kialakulása ennél jóval bonyolultabb folyamat. A munkával való azonosulást nem csupán és nem elsősorban a munkakörülmények határozzák még, hanem az embereknek a munkatevékenységhez, a munkakörhöz és a munkahelyhez való viszonyuk. Hazai vizsgálatok is bizonyítják, hogy a fiatal szakemberek kezdeti lelkesedése az esetek többségében néhány év alatt lelohad, mert vagy a munkakörükkel van baj (túl egyszerű, vagy túl bonyolult munkát kell végezniük), vagy nem ismerik az intézményt, a vállalatot, ahol dolgoznak (mert senki sem vette a fáradságot, hogy ismertté tegye), vagy mert semmi módjuk sincs arra, bogy a napi feladatok elvégzése mellett valamilyen formában tevékenyen bekapcsolódjanak a munkahely szervezeti életébe- Ezek a problémák persze nemcsak külön-külön, hanem általában együttesen jelentkeznek, és többnyire egyetlen okra vezethetők vissza: a termelési tényezők közül éppen a legértékesebbel, a legfontosabbat, az emberrel törődnek a legkevésbé a munkahelyek erre hivatott vezetőn Országos álmélkodás kísérte például az Ikladi Műszergyár kísérletét, amelynek lényege: úgy válogattak össze munkacsoportokat, hogy előzőleg megkérdezték az embereket: kikkel dolgoznának együtt szívesen. Az eredmény ne- dig nemcsak az volt, hogy általánosságban megállapíthatták: javult a munkahelyi légkör, hanem kiemelkedői mértékben javult a hatékonyság, a termelékenység is. Az emlékezés virágai a talapzaton Koszorúzás az egri Lenin- szobornál Százhat esztendeje született Vlagyimir Iljics Lenin, aki —- mint azt Gorkij több alkalommal említette róla —- kora Szokratésze, Kolumbusza és Nagy Pátere volt egy személyben. S a szovjet állam megalapítója, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő vezére. E nagy ember emléke előtt tisztelegtek április 22-én, csütörtökön délután Egerben, a Makrisp Agamemnon alkotta vörösmárvány szobornál a megye, a város vezetői, s a dolgozók képviselői. A teret zászlókat tartó ifjúkommunisták vették körül, a katonazenekar mozgalmi dalokat, indulókat játszott. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után elsőként a megye, a város, a járás kommunistáit képviselő pártmunkások koszorúztak. Az emlékezés koszorúját Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára, Schmidt Rezső, az egri városi pártbizottság első titkára, valamint Habéra László, az egri járási pártbizottság első titkára helyezte el a szobor talapzatánál. őket a megyénkben tartózkodó litván turistacsoport képviselői követték: Lenin mellszobra előtt J. Vojtkevicsusz, a vilnuszi lenini kerület vb-elnöke, a csoport vezetője, valamint J. Bredisz és M. Kaiilene, a csoport két tagja tisztelgett. A megye, a város és a járás tanácsi dolgozói nevében Szalag István, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Varga János, az egri városi tanács elnöke, valamint Kovács Bertalan, az egri járási hivatal elnöke koszorúzott. (Fotó: Szántó György) Az ifjúkommunisták virágait Köpf L ászióné, a megyei KISZ-bizottság titkára, Vass József, az egri városi KISZ- bizottság titkára és Kiss Barnabás, az egri járási KISZ- bizottság titkára helyezte el. A szervezett dolgozók nevében Farkas Sándor, az SZMT titkára, Czirmay Tibor párt- titkár, valamint Orosz Lász- lőné KISZ-titkár koszorúzott. Elhelyezték az emlékezés virágait a megye SZMT-tag- csoportjainak nevében az Egri Dohánygyár, illetve az egri Finomszerelvénygyár Lenin szocialista brigádjának képviselői. Ott voltak a koszorúzás perceiben a város dolgozói, s a tanulóifjúság nevében tisztelgő diákok is. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Színpompás felvonulás Sajtótájékoztató a főváros május l-i ünnepi programjáról Impozánsnak ígérkezik idén is a május l-i felvonulás, amelyet — a sokéves hagyományoknak megfelelően — a fővárosban a Városliget melletti felvonulási téren rendeznek. Körülbelül 250 ezer résztvevőt várnak a rendezők — közölte az ünnep eseményeiről csütörtökön tartott sajtótájékoztatón Simon László, a Szak- szervezetek Budapesti Tanácsának titkára. Május 1-én reggel zenés ébresztő köszönti szerte a fővárosban a budapestieket. Azután megindul az ünneplők serege a központi felvonulás színhelyéhez. A nagy seregszemlén a dísztribünön helyet foglalnak a párt- és állami vezetők, a tribünökön ott lesznek a munkás- mozgalmunk veteránjai, a termelésben, a társadalmi munkában élenjárók. Három gondolata van a tíz- és tízezrek részvételével bizonyára mozgalmassá váló májusi seregszemlének: a proletár nemzetköziség demonstrálása, hazánkban az MSZMP vezető szerepének kifejezésre juttatása és az előttünk álló gazdasági teendők — egyáltalán : gazdaságpolitikai céljaink érzékeltetése. Gazdagnak ígérkezik a felvonuláson túl is a főváros ünnepi programja: a kerületekben sokféle eseménnyel, műsorral, közösségi rendezvénnyel várják a budapestieket. Május 2-án — vasárnap — a Hűvösvölgyben felavatják Kiss István szobrászművész monumentális munkásmozgalmi emlékművét. (MTI) ■ Tízpcrsenként egy új autóbusz íz IKARUS dolgozóinak ■uikaverseRY'Vállalása az ötödik ötéves tervidőszakra C zokatlan módszer — nálunk- Olyan 'dszer, amire ^ sokan csak legyintenek, mondván: ,i. ;a is jutnánk,! ha mindenkinek, mindenféle kívánságát, jaját-baját figyelem- J be vennénk”. Pedig időnként és alkalmanként nem árt bizonyos tényezőket, emberi tulajdonságokat figyelembe ven- ! ni, azon egyszerű okból, mert az emberek nem gépek. Mellesleg: ha csak annyi gondot fordítanának az emberi viszonyok formálására, mint a nagy értékű gépek működési feltételeinek megteremtésére, már akkor is lényegesen jobb lehetne a munkahelyi légkör, összekovácsoltabb a kollektíva, szilárdabb valamennyi gazdasági eredmény elérésének alapja. (V. Cs.) Az IKARUS Karosszéria- és Járműgyár dolgozóinak a szocialista munkaversenyben elért eredményeiről sok magas kitüntetés tanúskodik, s a legutóbbi versenyszakaszban, valamint a IV. ötéves tervidőszakban végzett munkájukért kiérdemelték a Minisztertanács és a SZOT Elnökség Vörös Zászlóját. E Ho Dam látogatása a Balaton-nagyWrcki Állami Ho Dam, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere kíséretével együtt csütörtökön a, Bala- ton-nagybereki Állami Gazdaságba látogatott. A vendéget elkísérte Garai Róbert, külügyminiszter-helyettes, Kim Ze Szűk, az KNDK budapesti nagykövete és Szabó Gazdaságban Ferenc, hazánk phenjani nagykövete. A vendégek fogadásán részt vett Honfi István, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának titkára is. A koreai küldöttséget Balatonienyvesen, az állami gazdaság központjában Sütő Ödön igazgató tájékoztatta a hajdani nagybereki lápvidék mintegy 10 ezer hektáros körzetében, javarészt állattenyésztéssel és vadgazdálkodással foglalkozó gazdaság munkájáról. A koreai küldöttség, a vendéglátók kíséretében felkereste az állami gazdaság újbézsenyi sertéstelepét. A vendégek délután visszautaztak a fővárosba. (MTI) nemes hagyományok alapján a párt XI. kongresszusa és az MSZMP KB múlt év novemberi határozatának szellemében újabb kezdeményezéssel folytatják a versenyt. Az IKARUS dolgozói az V. ötéves tervben az előző tervidőszakhoz viszonyítva 50 százalékkal növelik termelésüket, és így 1980-ig legalább 60 ezer autóbuszt gyártanak. A KGST-orszá- gokkal kötött szerződéseknek megfelelően a kért részletezésben, pontos határidőre és kiváló minőségben teljesítik a megrendeléseket: öt év alatt több mint 45 ezer autóbuszt szállítanak a szocialista országokba, s ezen belül az előző tervidőszakhoz viszonyítva csaknem 50 százalékkal több autóbuszt adnak át legnagyobb vásárlójuknak, a Szovjetuniónak. Nyolcvan százalékkal bővítik autóbusz-exportjukat a fejlett tőkés országokba. A hazai közlekedés javítása érdekében 70 százalékkal több autóbuszt adnak át, mint a IV. ötéves tervben, s garantálják a belföldi fizetőképes kereslet teljes kielégítését. A számítástechnikai módszerek kiszélesítésével is korszerűsítik a termelés irányítását, hogy a nagy ipar- vállalat kapuján 10 percenként gördülhessen ki egy- egy új autóbusz. A munka termelékenységének növelésével bővítik a termelést a székesfehérvári és a puszta- vámi gyáregységekben, a budapesti gyártelepen pedig a munkaerő csökkentése mellett teljesítik termelési feladataikat. A tervidőszakra vállalt gyártásfejlesztési és üzem- szervezési feladatok teljesítésével korszerűsítik az anyag- mozgatást is, ami lehetővé teszi, hogy a budapesti gyárban legalább 200 ezer, a székesfehérváriban 160 ezer és a pusztavámiban 40 ezer munkaórát takarítsanak meg, s ily módon legalább 200 dolgozót irányítsanak át pro« duktív munkaterületre. Az IKARUS dolgozói ebben a tervidőszakban is jelentős társadalmi hozzájárulással segítik a gyáregységek környezetének, lakóterületének fejlesztését, kommunista műszakokkal és hozzájárulás más módjaival. Az V. ötéves terv időszakára 150 ezer óra társadalmi munkát vállaltak. Az IKARUS vezetői kötelezettséget vállaltak, hogy a tervidőszakban jelentősen javítják a vállalat dolgozóinak szociális, kulturális ellátását A vállalat gazdasági, pártós társadalmi szervezetei a korábbinál körültekintőbb és rendszeresebb támogatással készítik fel a vállalat 500 szocialista brigádját a magasabb követelmények teljesítésére. Az ötéves versenyvállalás alapján elkészítik éves felajánlásukat is, amelynek teljesítését évente értékelik. (MTI) Hatékony, fegyelmezett munkával terveink megvalósításáért! ♦ p
