Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-15 / 90. szám
A termelő termeljen, a kereskedő kereskedjen. Fogadóóra 8-tól 12-ig Elnök elvtárs, hallgasson meg..«! A2 egyik megyei szövetkezeti szövetségünk központjában mondja egy illetékes szakember: „Már kilóra is sok az a jelentés, liléivé jegyzőkönyvhalmaz, amelyet ebben az évben kellett készíteni a háztáji, illletve a kistermelői gazdaságok helyzetéről, segítésük fontosságáról, módjairól... Amikor betoppantam a ME- SZÖV-be, Ficzere Sándor és Nagy Lajos ugyancsak egy fontos tanácskozás előtti készülődéssel volt elfoglalva. — A téma? — A kistermelők takarmány-, illetve tápellátásának megszervezése. Várjuk a gabonafelvásárló és feldolgozó • vállalat vezetőit, s behívtunk néhány nagyobb ÁFÉSZ-vezetőt is. Együttesen kell rögzíteni, hogy hol, melyik községben lei gondoskodik a kistermelők ellátásáról ... Igen, bármilyen különösnek tűnik is: ma a kistermelők ellátásánál nem az az alapprobléma, hogy nincs elegendő takarmány, vagy kevés a táp, hanem az, hogy nehéz összeegyeztetni az árusításukkal foglalkozó cégek érdekeit, tevékenységét. A felvásárlási jog nem minden... Az értekezletek száma tehát nőttön nő, s valóban szaporodnak a jelentések, a jegyzőkönyvek is a háztáji, a kistermelők termelési kedvének felélesztésére. Ennek egyik dokumentuma az a nemrégen megjelent kormányhatározat is, mely szerint mind a fogyasztási, mind a termelőszövetkezetek megkapták a jogot a működési körzetükben a kistermelők sertéseinek felvásárlására. Sőt: a helyi, falusi vágóhidak is vághatnak a megyei húskeretben meghatározott mértékig, hogy ezáltal is javuljon a helyi ellátás. — Hogyan változott ennek szellemében a helyzet "Ti^ömíőn? — Fogyasztási szövetkeze- tünk kis vágóhídján az előző években is csak a saját hizlaldánkban nevelt hízósertéseket vágtuk le, 3—400- at évenként. Ezen felül az állatforgalmi vállalat számára további 200—250 hízót sikerült a szakcsoportunk tagjaitól felvásárolni, átadni. Ez a szám — annak ellenére, hogy bármelyik kistermelőtől átvehetjük a rendeletek értelmében a sertést — ez évben eddig mindössze nyolc darabra tehető. Valahogy meg- álltl a termelés. Drága az alapanyag, s nagymértékben elvette a termelők kedvét a kanok kivonása is. Nem vált be a mesterséges termékenyítés a kistermelők kocáinál — mondta Vass János, a hevesi körzeti fogyasztási szövetkezet átányi—kömlői alapegységének vezetője. Kis vágóhidak — nagy gondok A kápolnai ÁFÉSZ-vágó- híd a megyében e szektoron belül a legnagyobb. Amint kitűnt: tavaly a körzet hét községében dolgozó sertés- tenyésztő szakcsoportjának 190 tagjától 753 hízót vásároltak fel, s vágtak le. Ez évben viszont csupán 390 mázsa tőkehúsra kaptak engedélyt, holott a vágóhíd kapacitása ennek a duplájára is képes lenne. Éppen ezért komoly gondot okoz a vágóhíd üzemeltetése, hiszen időszaki munkái egyetlen szakember sem vállal, a folyamatos — teljes kapacitással való — működéshez kicsi a megadott tőkehúskeret is, de jelenleg kevés a felvásárolható sertések száma is. Az első negyedévben így a kápolnai körzetben csupán 94 mázsa tőkehúst „termelt” a fogyasztási szövetkezet vágóhídja. Boldogon a termelőszövetkezet elnöke is elmondott egy sajátos problémát: — Húsüzemünkben a tőkehús és a fehér áru mellett, a helyi ellátás javítása érdekében készítünk hurkát, kolbászt, abárolt szalonnát is. Az egyik _ egészségügyi határozat értelmében a hurkát például 48 órán belül .kötelesek vagyunk értékesíteni, ha ez nem sikerül, meg kell semmisíteni az árut. Egy másik határozat szerint viszont az elkészült hurkából is mintát kell szállítanunk Egerbe, ahol az élelmiszerhigiéniai laboratóriumban megvizsgálják, s csak a vizsgálat eredményének ismeretében lenAdatok kazettában A Budapesti Rádiótechnikai Gyár néhány évvel ezelőtt új technikai érdekességgel lepte meg a számítástechnika szakembereit, elkezdte a kazettás adatrögzítő rendszer berendezéseinek gyártását. Az új módszer a lyukkártyás, vagy lyukszalagos adatrögzítés elektronikus változata, de annál gyorsabb és olcsóbb, mert „közönséges”, a kereskedelmi forgalomban is kapható kazettás magnószalagra rögzíti az adatokat. (MTI fotó — Csikós Gábor — KS) ne szabad árusítani. A vizsgálati eredmény viszont egy hétnél hamarább ritkán érkezik meg. Így aztán elvileg egy gramm árut el nem adhatunk. Sok a „bába”...? A gondok tehát igen sokfélék, nehéz is lenne összegezni azokat. Egy dolgot azonban világosan érzékelhetünk : kevés a levágható, a felvásárolható sertés, nehezen éled a termelési kedv. És ez talán nem is fő gondnak, hanem a termelési lehetőségekben még mindig meglevő gondok eredőjének, következményének nevezhető. Ügy tűnik az első negyedév végén, hogy eddig csupán az akták, és az érte- . kezletek szaporodtak, s egy kicsit mintha sok volna a „bába” is, mintha egy kissé — a segítés szándékával, vagy címén ugyan — mindenki a másik helyett kíván dolgozni. Erre a legjobb példa a takarmány- és tápértékesítés helyzete: Makiáron például „kiskéreskedik a gabonafelvásárló vállalat, az ÁFÉSZ, a Nektár Szövetkezet és a SZÖVTERMÉK is, s mégis ebben a községben érte a legtöbb kritika a kistermelők részéről ' a termény-forgalmazást... Ezekben a napokban újra értekezletek kezdődtek a fogyasztási szövetkezetek, a termelőszövetkezetek, a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat, a MÉSZÖV és a TESZÖV képviselőinek, szakembereinek részvételével, hogy körzetenként, községenként kijelöljék: ki a felelős a felvásárlásért, a takarmányellátásért, a kocakihelyezésért, a tenyészkanok beállításáért. Az már most biztos, hogy továbbra is maradnak „rések”, lesznek átfedések, párhuzamosságok. Ugyanis, ahol a gabonafelvásárló vállalja a kiskereskedést, ott valakinek végeznie kell a felvásárlást, a kocakihelyezést, s ahol pedig a termelőszövetkezet vállalja a felvásárlást, ott egy másik cégnek a terményforgalmat kell lebonyolítania. Vagyis nehéz értelmes összhangot, rendet teremteni. Nehéz, de lehetséges. Mégpedig egyszerűen: meg kellene nézni, hogy melyik szövetkezetnek, vállalatnak mi van az alapítólevelében. Mert valamikor, réges-ré- gen a termelő termelt, a nagykereskedő „nagykereskedett”, a kiskereskedelmi vállalat, vagy szövetkezet pedig a kiskereskedelmet folytatta .., Faíudi Sándor Eger szőlősdombjai között vitathatatlanul az Eged a koronás rangú. Meredek kaptatói a legkipihentebb kirándulót is jócskán megszuszogta tják, amíg a gerincéig feljut. A fáradság azonban semmiképp nem hiábavaló, mert aki oromzatáról széttekint, úgy érezheti, mintha repülőgépről nézne alá. A szertefutó, kitárulkozó völgyek foglalatában új, ismeretlen szépségeit mutatva lélegzik, él a város. A hegy gerincén két kultúra ölelkezik: az ember telepítette szőlősorok összeérnek az erdővel. Szívós erővel, kitartással hódította meg a szólőkultúra az Egedet Kifogtak a hegyoldal meredekén, ahol azelőtt záporok pusztították el az emberi kéz művét, teraszos művelést honosítottak meg. a kövek között, s jöhet bármilyen felhőszakadás, a telepít- vény sértetlen marad. Az egész hegyoldal az Eger— Gyöngyös vidéki Pincegazdaság célgazdaságának „birtoka”. — Százhatvan embernek jelent állandó munkát, biztos, jó megélhetést az Eged Reggel fél nyolc. A nagyközségi tanács ajtaja előtt idős néniké toporog. Néha odaszalad egy-egy járókelőhöz, s a pontos idő után érdeklődik. Végre nyolc óra, kinyílik az ajtó. Az elnök szobájában a kényelmes székek, a meleg, világos falak igen vendégma- rasztalóak. A néni gyorsan leül, elrendezi a sokszoknyáját, a kendőjét leveszi és elkezdi : — Azért siettem, hogy én legyek az első, meri nincs nekem időm arra, hogy órákig egy helyben rostokoljak. Itt a tavasz, lassan palán- tázni kell, ma még főzök is valamit, és ott vannak a nyakamon a háziállatok... Az elnök barátságosan int a fejével, hogy akkor ne késlekedjék, fogjon . hozzá mondandójához. — Engem itt a faluban senki sem ért meg. Maga meg azért elnök, hogy meghallgasson. — Megint a tyúkok, Kati néni? — kérdi az elnök. — Azok hát! Télen, amikor átjártak, nem szóltam semmit, de ezen a tavaszon nem tűröm, hogy kikaparjanak minden magot. Ha mondom a szomszédnak, rám sem hederít, csak mosolyog a bajusza alatt. Én arra is gyanítok — veszi csendesebbre a szót —, a kerítésen ő vág lyukat azért, hogy a csirkéi átbújhassanak. Remélem, megbünteti, elnök elvtárs, különben felmegyek a.., Az elnök mindent pontosan feljegyez. Csitítja Kati nénit, hiszen igen belemelegedett a beszédbe, és figyelembe sem vette, hogy az ajtón kívül más is várakozik. Végül az elnök törte meg a szóáradatot. Megígérte a néninek, hogy még azon a héten kivizsgáltatja az ügyet, megbeszélik a dolgot a szomszéddal is. Kilenc óra. Kati nénit egy fiatalember váltja fel. ő valóban nagyon siet, még le sem ül. A helyi ifjúság képviseletében jött. — Elnök elvtárs! Tegnap este meging „összejöttünk” az idősebbekkel. Maga tudja, hogy mennyire szeretünk táncolni, de zene nélkül az nem megy. Az étteremben nem tudjuk halkabbra venni a muzsikát, ebből van aztán a vita. Az persze igaz, hogy ilyen hangerő mellett sokan nem tudnak beszélgetni. Hová menjünk, se kúltúrház, se — mondja Antal Nándor, üzemegységvezető. — Célunk a szőlőkultúra minőségének feltétlen biztosítása, hiszen mi látjuk el tiszta vörös faj- borökkai a palackozót. Az Egeden terem a legkü- lönb bikavér, s más nemes magyar vörös bor szőlőjének is itt a hazája. — Évi termelési tervünk 12 millió forint, s elmaradásunk még egy esztendőben sem volt. Két éve, mikor a rohadás országosan nagy kárt tett a szőlőültetvényekben, mi akkor is egészséges termést szüreteltünk. A jó növényvédelemnek köszönhetően két rohadt szemet sem lehetett találni a mi szőlőnkben. És így volt ez á múlt őszön is. A vállalat egységei közül egyedül mi teljesítettük maradék nélkül az évi tervet. Az egedi célgazdaság 170 hold termő és 70 holdnyi új telepítésű szőlőt gondoz. Elsőnek fejezték be a metszést, március 10-én már egyetlen tőke nem volt metszellenü'. —Milyen munkákat végeznek most? — Szomolyai, noszvaji, bogácsi, cserépfalui, bükkzsércí ifjúsági klub! Nem akarunk mi senkinek se rosszat, de bennünket is meg lehet érteni ... Csak legalább egy külön termünk lenne! Segítsen nekünk, elnök elvtárs! Az elnök papírján egyre szaporodnak a sorok. Homloka gondtól ráncos. — Ismerem a problémátokat, higgyétek el. De mit csináljak? Honnan akasz- szak le most nektek egy külön helyiséget? Értsétek meg, legyetek türelmesek, először bölcsőde, óvoda kell és ha marad pénz, jöhet az ifjúsági klub. De ha lesz valami jó ötletetek, ha . kiokoskodtok valamit, azonnal keressetek fel. Ezen a fogadónapon volt még egy látogató, ő nem kér, nem panaszkodik, csak beszélgetni jött. Szó esett a betegségéről, a családról, ami mindenkit érdekel, de beszélt többek között olyanokról is, ami csak trécse- lésre szolgál. Aztán lassan letelt a fogadóóra, a vendég elégedetten távozott. Az ajtóból azonban még visszaszólt: — Holnap újra eljövök! ★ A parádi nagyközségi tanács vezetője, Háber István behívja munkatársait, elmondja a fogadóórán felvetődött problémákat, kiosztja a feladatokat, válaszol a reggeli postára. Ezután jut idő arra, hogy beszélgessünk. — Mindennap így megy ez. Már reggel, amikor elindulok a munkába, leszólítanak az emberek, tanácsot kérnek. Tudja, most éppen íásítunk, parkosítunk és senki sem akar lemaradni. Aztán, amikor beérek, az az első dolgom, hogy felbontom a postát, a fontosabb levelekre még nyolc óra előtt válaszolok, mert látja, utána nem sok időm marad, kezdődik a fogadóóra 8-tól 12«. ig. A parádi nagyközségi tanácshoz öt helység — Párád, Parádsasvár, Parádóhuta és Ipari üzemek Bzamszédsá- gában három község — Ape, Lőrinci és Zagyvaszántó — határát háromezer&tszáz hektáron fogja át az Egyesült Zagyvavölgye Termelőszövetkezet. A közös gazdaság lányokból és asszonyokból verbuvált három női brigádunk a szálvesszők lekötését végzi a szőlőkben. Hozzá- kezdtünk ugyanakkor a tám- berendezések javításához, új betontámok készítéséhez is. Ezek befejezése után következnek a talaj munkák. Megkezdtük az előkészületeket 100 hold új szőlő telepítésére, s úgy tervezzük, hogy még az idén 40 holdon földbe kerülnek a magunk nevelte oltványok. A gazdasági eredmények mellett értékes közösségi teljesítménnyel is dicsekedhetnek. Ez ideig kétszer nyerték el a „szocialista munka üzeme” kitüntető címet, s múlt évi eredményeik alapján harmadszor is várományosai lehetnek ennek a rangnak. — Mik a kilátások az idei őszre? — Szőlőink jól teleltek, a vegetáció időben megindult, a rügyek duzzadtak. Ha elkerül bennünket a tavasza fagy, ősszel ismét jó szüretnek örvendhetünk. Holdanként 60—70 mázsa terméssel számolhatunk... (pataky) Bodony — tartozik, ötezer ember gondjával foglalkozunk. Nehéz úgy beosztani az órákat, hogy mindenkinek egyformán jusson. Az biztos, és én ennek nagyon örülök, hogy senki sem marad otthon a problémájával. Még azokkal sem, amelyek többnyire a rossz szomszédságból' erednek és a vége mindig az acsarkodás, a veszekedés. Az én dolgom, hogy kibékítsem őket. Természetesen, ha az ügyek nem sértenek közérdeket, a tanács nem sokat segíthet. Azt szoktam mondani, s ez, úgy látom, hatással is van az ösz- szeférhetetlenekre, hogy a jó szomszédság jobb egy jó testvérnél. Az persze igaz, hogy sokakat idő hiányában csak a következő fogadónapon tudunk meghallgatni. így is naponta 12 panaszos keresi fel a tanács titkárát, a munkatársakat, vagy engem. Éppen most készítem a falugyűlések értékelését. Nézze meg, mennyi kérdést tettek fel a községek lakói. Sokan szóltak a művelődési ház, a klubkönyvtár, a játszóterek, a korszerű villanyvilágítás hiányáról, de fontos lenne egy szeméttároló és így tovább ... Azt sem szabad eltitkolni, hogy a lakosság rengeteg 'társadalmi munkát vállal egy-egy új létesítmény építésénél.. Itt volt például a bölcsőde, amelynek az alapját hatvan ember a szabad idejében rakta e. Ezért bánt, hogy amit kérnek — és nem is haszontalan dolgokat — sokszor nem tudjuk teljesíteni. A délelőtti fogadónapokon, különösen a magánjellegű poblémák tárgyalásánál, gyakran elégedetten, megnyugodva távoznak el innen az emberek. Egy kis rábeszéléssel, jó tanáccsal mindig sikerül bebizonyítanunk, hogy „kinek szól a fülemüle éneke”. sikerese« zárta az egyesülés utáni esztendőt és most a következő öt év fejlesztési tervein dolgoznak. Készül a szövetkezet középtávú terve, amely elsősorban az állattenyésztési helyezi új alapokra, A meglevő tehénállományt 1980-ig ötszázra növelik és ezzel együtt a tejtermelés hozamát is emelik. Hozzá kapcsolódik a rét- és legelőtélepítés, amely a tervidőszak végére eléri az 500 hektárt, és elegendő takarmányt biztosít az állatállománynak. A szántóföldi növények közül az V. ötéves tervben is vezető helyen marad a borsó, amelyet* iparszerűen termelnek a szövetkezetben. Ennek egy részét a Vetőmag Vállalat Észak-magyarországi Központjának, illetve zöldborsóként a Hatvani Konzervgyárnak értékesítik. Gépi fejlesztésre 15 milliót költenek. elsősorban a szálasiakarmány-betakarítókat, kombájnokat és cukorrépaszedő gépeket vásárolnak. A műszaki fejlesztéssel, a jelenlegi hatvanmilliós termelést öt év alatt húsz millióval növelik. A nagyüzem mellett gondot fordítanak a háztáji fejlesztésre is.' Elsősorban a kisgazdaságok sertés- és baromfitenyésztéséhez nyújtanak segítséget. Már az idén és jövőre ezerrel növelik a háztáji sertésállományt. 1976. április 15., csütörtök Pillantás az Egedről Szüle Rita Készül a középtávú terv: Fejlesztések a Zagyva völgyében
