Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-16 / 64. szám

Szervezettebben; jobban Csepel autógyári tapasztalatok, Egerben Hi i Kom Ifn1hác71 — Tnlilc&n A Vetőmag Vállalat szentesi kutatőéltomása KltSilfl nU'udSl m / ISlUNufl különleges növényekkel is kísérletezik. Ezek közé tartozik az Ázsiában honos kolbásztök. Hossza meghaladja a két métert is. A /öld- ségkülönlegességet kipróbálják a kutatóállomáson és magját nemesítési alapanyagként használják fel. (MTI fotó — Tóth Béiafelv) A fervtárgyaíó közgyűlésen Kömlőn jelentős fejlődésre számítanak SZERVEZETTEBBEN lob­ban! — hangzik a ielszó a Csepel Autógyár 3. számú Gyárában is Egerben. Vaion mennvi a komolvsás benne megtöltik e olvan tar ; tajomm^l amilven elvárha tó. amilyenre szükség van? A kérdést Masa Sándor fő könyvelőnek tettük fel a na pqkban folytatott beszélgeté­sünk során. Nos. ahoávan a tapaszta­lataikról készített számvetés­ből és a különböző üzemek­ben végzett helyszíni tájé­kozódásunk alkalmával — többi között —■ kiderült: . természetesen az egrieknek is határozott szándékuk, törekvésük a munka- és üzemszervezés, amelyben már jócskán akadnak eredmé- > nyék. — Programunk valameny- nyi osztályunkra kiterjedt — mondta a főkönyvelő —. en­nélfogva minden területen, az adminisztrációban. a szárhvitelben csakúgy mint a termelésben egyaránt érez­tetni1 kéll a hatását. Minde­nekelőtt iparkodtunk a fe­gyelmet erősíteni, a felelős­séget növelni. $ a feladatok megoldásában gondolkodva,, töprengve kerestük a legcél- ■ ravezetőbb, módszereket. A gyártásnál a korábbinál na­gyobb fontosságot tulaidoní- tottunk az előkészítésnek: szigorúbbá tettük. a • raktárba érkező anyag-és alkatrész el­lenőrzését. Nálunk szokatlan módon néhány gépet a kész­letek közelébe telepítettünk, hogy például — egyetlen szakmunkás irányításával — mindjárt a szükséges dara­bolást is elvégezhessék az it­teniek. s benn az üzemben ne ezzel kehien bajlódni, kezdeni a munkát. S tulaj­donképpen még a raktárban Mit ér egy olyan tanul­mány, szakdolgozat, amelyet sem a termelésben, sem a gyakorlati életben nem le­het hasznosítani? Nem so­kat! És amelyben konkrét ötleteket, javaslatokat ad­nak a szerzők a gépek jobb kihasználására, az üzembiz­tonság fokozására, az anyag­gal, az energiával történő takarékosságra, a termelés, a gazdálkodás hatékonyságá­nak fokozására? Igen sokat. A visontai Gagarin Hő­erőmű Vállalat gazdasági, CSAKNEM SZÁZ gépelt oldal, tucatnyi kiegészítő táblázat. Az összefoglaló, most elkészült tanulmány Címe: Hatvan város helyze­te és fejlődési lehetőségei. A kéziratból .egyszer talán nyomtatvány is készül, hi­szen példás felmérő munka eredménye. De ha nem. a benne foglaltak mindenkép­pen fontos gyűjteményt al­kotnak. s elősegíthetik a te­lepülés arculatának, huszon- ké*ezer itt élő ember jöven­dőjének alakulását. Az érde­kes adatokban bővelkedő munka egyébként az Eötvös Loránd Tudományegyetem statisztikai tanszéke és a he- Tvi városi tanács megállapo­dása nyomán készült oh s az összegezést dr: Kiss György adjunktus végezte. Hogy mi­ért éppen Hatvannal létesí­tett ilyen együttműködési kapcsolatot az egyetem? Áll- jpn itt az ő válasza: — Az utóbbi években or­szágszerte törekvések tapasz­tálhatók a közigazgatás ra­cionalizálására. éspedig a legmagasabb szintű párt- és állami határozatok nyomán. E törekvések érintik a köz- igazgatási építmény minden elemét. Á megvét. járást, a városi és nagyközségi jogál­lást. az aprófalvak, tanvák helyzetét — mondotta dr Kiss György, a tanulmány szerkesztője. — Városaink esetében a legtöbbet vitatott ígv leginkább megoldásra váró kérdés a település és vonzáskörzete egységes fej le.sztésének gondia. Hatvan­ban is élő kérdés ez. külö­nösen az 1969-es területren­dezést követően. Általános elkezdtük az úgynevezett egységrakományos — rako- dólapos konténeres — anyagmozgatást ami aztán az egész gyárban gyakorlattá vált. Mondani sem kell. hogy áttekinthetőbb ígv az ahvag könnvebb gyorsabb a szállí­tása egv-egv állomásán a? addiginál kevesebb helvet foglal el. A SZÁLLÍTÁSOKBAN — mint láttuk — olyanok is részt vesznek, akiknek ez va­lamikor nem tartozott szoro­san a munkájukhoz. A kü­lönböző berendezések, tar­goncák daruk kezelését — tanfolyamokon — megta­nulták a raktáriak is. S egy idő óta a gépkocsivezető is többet segít már a rakodás­ban. — A hagyományos mű­helyrendszer helyett kialakí­tottuk a ciklust, amelyben már nem az azonos munkát végző gépcsoportok foglal­koztatása. hanem egv teljes műveletsor logikus, tökéletes összekapcsolása a feladat, ígv egész atka* részcsalád fo­lyamatos gyártására nvílt módunk. A tengelygyártás­nál az átállást a helyszínről és a gépekről előre elkészí­tett méretaránvos sémákká! segítettük: ígv úgyszólván egyik műszakról a másikra sikerült megvalósítanunk a programot. S remélhetően a továbbiakban sem okoz kü­lönösebb gondot egv-égy újabb változás, átcsoportosí­tás. A kapacitások jobb kihasz­nálására. a veszteségidők csökkentésére egyébként egész sor intézkedést tettek. A szerszámmühelvben példá­ul külön javító csoport létre­hozásával gyorsították az előforduló hibák elhárítását, s a leggyakrabban cserére politikai vezetői ilyen tanul­mányokat, pályamunkákat várnak a fiatal mérnökök­től, közgazdászoktól, techni­kusoktól. Hogy a pályázat minél eredményesebben se­gítse az erőmű sokirányú te­vékenységét. a vállalat ve­zető szakemberei konkrét témajavaslatot adtak a fia­taloknak, s így az ifjú szakembereken a sor, hogy bebizonyítsák: mit s meny­nyit tudnak a szakmából. A legjobb pályamunkák szer­zőit erkölcsi és anyagi ju­talomban részesítik. cél az ilyen tudományos elemzések, vizsgálatok során, hogy a gyakorlati közigazga­tásszervező lépések majdan úgy alakíthassák az illeté­kes terület struktúráját, hogy a földrajzilag, gazdaságilag természetes egységként mu­tatkozó területrészek igazga­tásiig szintén egységet ké­pezzenek. S természetesen hatékonyabban, együtt tör­ténjen a fejlesztésük. A Zagvva-folyó ál‘al átszelt te­rület földrajzi értelmű egy­sége és Hatvan fontos közle­kedési gócpont szerepe jelen­tik az okokat, amelvek a fő­város közelében fekvő város vezetését és a tanszéket egvü'tműködésre vezette. ELMONDOTTA a későb­biekben dr. Kiss György, hogy a . felmérő munka két esz'endeie kezdődött. Az Ady Endre Könyvtárban rendez­tek egy találkozót Ha*van ál­lami. társadalmi szerveinek képviselőivel, s ott fogalmaz­ták meg a célokat és a von­záskörzet gcridiait. A fetmé rést a tanszék mellett műkö­dő tudományos diákkör tag­jai végezték az adjunktus irányításával. Ennek során nemcsak adatokat gyűjtöttek a város tanácsi, igazságügyi és gazdasági szerveinek te­vékenységéről a település társadalmi életéről a térség­ben iá'szott szerepéről — például munkaerőmozgás! szoruló alkatrészekből meg felelő - mennyiségben tarta­lékra is gyártottak hogy szükség esetén kéznél legye­nek. A NAGYOBB termelő be­rendezések állásidőit azzal is csökkentették, hogy egv-egv dolgozóra két. sőt. több gép íoglalkoztátását bízták. Az önmeózó hálózat ki­építésével — merő presztízs­ből is — igényesebbek let­tek munkátokká! szemben a dolgozók de általában sem lehet rosszat mondani a gyártmányokra, hiszen a se­lejt miatt a szükségessé vált normaóra-mennyiség lénye­gesen csökkent tavaly, s az ígv felszabadult energiát úi termékek előállítására lehe­tett fordítani. — Az üzem- és munka- szervezés. a tavalyi komplex intézkedési program — a korábbival azonos létszám mellett 13.6 százalékos ter­melésnövekedéshez vezetett — mondta a főkönyvelő. — A gyártmányfejlesztésben csupán az anvagmetakarítás 231 ezer forintot hoáott ta­valy a számunkra. Sikerült a tervezettnél kevesebbre csök­kenteni a meddőenergiát a villamos berendezések üres­járatának minimálisra szorí­tásával 94 ezer forintot nyer­tünk. A hőfelhasználásnál több mint félmillió forintot mentettünk meg. míg a da­rabolásnál keletkezett, úgy­nevezett véganvagok újra­hasznosítása 54 ezer forintot eredményezett, hogy csak né­hány kézzelfoghatóbbat em­lítsek .. Kétségtelenül ked­vezőek ezek a tapasztalatok, de korántsem vagyunk elége­dettek velük, mert az az igaz­ság. hogy: többet akartunk. Néhány elképzelésünk nem. vagy nem egészen sikerült, így ezek további feladatok maradtak. A jobb eredményeket — minden bizonnyal — akadá­lyozta az utóbbi évek átszer­vezéseit követő tavalyi újabb jelentős szervezeti változás is. miszerint a gyár a Cse­pel Autógyárhoz került. A fő folyamatokba való bekap­csolódás még ma sem kel­lően tisztázott, a nagyválla­latnál is megindult saiátos törekvéseket nem könnyű az egrieknek magukévá tenni. MINDENESETRE - mint hallottuk — bíznak abban, hogy mielőbb igazodni tud­nak az ú.iabb követelmé­nyekhez. s a maguk területén a legjobb módszerekkel ja­víthatják tovább mindenna­pi munkájukat. hanem személyes, közvetlen eszmecserét folytattak. A fel­merült problémákat megbe­szélték a városkörnyéki köz­ségek. a város, valamint több vállalat különböző szintű ve­zetőivel. Az egyetemisták di­cséretére váljék: mindvégig lelkesedéssel töltötték be sze­repüket amely végered­ményben egyetemi tanulmá­nyaik jó gyakorlati alkál- mazására is lehetőséget nyúj­tott. A sokrétű munka, illetve az elkészült tanulmány kap­csán nem mulaszthattuk el megkérdezni: mi a vizsgáló­dás végső kicsengése, ule'.ve rniféle következtetésre ju­tott a munkacsoport két esz­tendő múltán? — Csak a legfontosabb megállapításokra szorítko­zom, s mindenekelőtt a város, Hatvan, népességi fejlődésé­re utalok, mint amely a jö­vőbeni munkaerőforrás alap­ja — mondotta dr. Kiss György. —, A jelenlegi növe­kedési ütem várhatóan dina­mikusabb lesz a következő években, a népesedéspolitikai határozatok érvényesülése nyomán s ez a körülmény lehetőséget, teremt a feilesz- téssel kapcso'atos elkáozelé- • sekhe2. Leszűrtük továbbá hogv a be- és ki ingázás j. letoős munkaerő-k'cserélő­dést ered'P'tovezo't a yóros- ban. Legfőbb feladat tehát A termelőszövetkezetekben éppenhogv lezárultak a múlt évet értékelő zárszámadások, máris megkezdődtek az idei célokat és feladatokat meg­határozó tervtárgyaló köz­gyűlések. Kömlőn például február utolsó szombatján került sor erre a fontos ta­nácskozásra a megye terme­lőszövetkezetei között. Urbán József főagronómus. a termelési terv előterjesztése során elsőként arról beszélt, hogy az előbbre lépés érde­kében már az idén javítani keli a közös gazdaság mun­ka- és üzemszervezésén, vala­mint a jövedelénifelosztás szabályozásán. Az elavult bé­rezés igen sok helyen gátjává vált a fejlődésnek, s ugyan­csak sok gondot okoz a kor­szerűtlen munka- és üzem- szervezés is. Éppen ezért már ebben az évben meg kell te­remteni az alapját egy kor­szerű. hatékonyabb üzem­szervezetnek, hogy valameny­hosszű távon káros jelenség megfékezése, éspedig a tele­pülés gazdasági szerkezeté­nek módosításával. Hatvan ipara ném szűkülhet egyol­dalúan az élelmiszerre! Meg kell jegyeznem ugyanekkor, hogy ágazati ellátottság te­kintetében a város több eset­ben elmarad a hozzá hasonló nagyságú településektől, ami­lyen például Ajka. Gödöllő. Mosonmagyaróvár. A jövő­ben mindenképpen indokolt az ellátottsági szint különb­ségének enyhítése, kiegvenli- tése. S ami különösképpen döntő konzekvenciája vizsgá­lódásunknak: pontos munka­erőmozgás! adatok, közleke­dési kapcsolatok. ’ közigazga­tási és igazságszolgáltatási feltételek technikai igénybe­vétele parancsolja a Zagyva- medence mint természetes vonzáskörzet és igazgatási egység jövőbeni közelítését. RÖVID BESZÉLGETÉ­SÜNK, mint a lejegyzett gondolatokból kitűnik, való­ban közhasznú felismerések­hez vezetett. Csaknem két esztendő aorólékos, rendsze­rező munkájának tükrében villantotta fel Hatvan, illetve vonzáskörzete jelenének főbb jellemzőit, továbbá a. fejlesz­tés lehető irányát. Amit még elmondhatunk: a munkakö­zösség terjedelmes felmérésé­nek. tanulmányának bővebb ismeretanyagához rövidesen hozzáférhetnek az érdeklő­dők. Ha könyvként nem is ielenik meg e kö’etre való vizsgálódási anyag, legfonto­sabb tartalmi részei megje­lennek a Hevesi Számié ol­dalain. (moldvay) nyi termelési ágazatban fo­kozatosén bevezethető le­gyen az önelszámoláson ala­puló ágazati rendszer. Mindez — a hatékonyság növelése. — azt a célt szol­gálja. hogy a központi intéz­kedéseknek. az új szabályo­zó rendszernek megfelelően növekedjék a termelési szín­vonal. s ez járjon együtt az ésszerű takarékossággal. Ugyanakkor csakis így lehet megtartani a közös gazdaság jövedelemszintjét és gazdasá­gi stabilitását is. Kövekvö termésátlagok, livekva gépesítés Az üzem- és munkaszerve­zés. valamint a bérezés kor­szerűsítése mellett — éppen ezek segítségével is — jelen­tős fejlődést terveznek Kom­lón mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés ága­zataiban. Egészében véve az V. ötéves tervben országosan előirányzott 16—18 százalé­kos termésnövekeaést ez a közös gazdaság már az 1976- os évben akarja elérni. En­nek érdekében az idén a bú­zát is termelési rendszerben termesztik már. s mintegy 20 százalékkal kívánják növel­ni a kalászosok termésátla­gát. A múlt év őszén a ked­vező időjárás következtében időben és jó minőségben el­vetették az őszi búzát, s jól sikerült a műtrágyázás, az istállótrágyázás. valamint az őszi szántás is. Ennek alap­ján a csaknem 1200 hektár­nyi területen elvetett őszi búzából 36 mázsás át'agot ter­veznek. őszi árpából és ta­vaszi árpából pedig 32 má­zsás a hektáronkénti terve­zett hozam, s a 700 hektáron rendszerben termesztett ku­koricából viszont 55 mázsás átlagtermésre számítanak. Külön hangsúlyt érdemel a cukorrépa-termelési terv: 150 hektáron 400 mázsás (átlaggal számolnak; holott az elmúlt évek átlaga 270 mázsa volt hektáronként. Ez „nagy ug­rásának tűnik, de amint a tervtárgyaló közgyűlésen is elhangzott, nem irreális. E néhány adat csupán töredé­ke a kömlői terveknek ■ a nö-' vény termesztésben, amelyek­nek a megalapozottságát a fegyelmezett münka. a tech­nológiák pontos. szakszerű betartása, valamint a gépesí­tés javuló feltételei képezik. Általában javítják a meglevő gépek műszaki színvonalát egyben új kombájnokat gépkocsikat, nagy teljesítmé nyű traktort, autóbuszt, tna­Tógépet és egyéb mezőgazda- sági gépek vásárlását terve­zik. Ugyanakkor az elkövet* kezendő évek termelési alap­jaira is gondolnak amikor meliorációs munkákra, talaj, javításra. talajvédelemre több mint egymillió forintot költenek. Allaítenyúsztés — új alapokon A növénytermesztés növek­vő termésátlagai mellett á közös gazdaság másik alapte­vékenységénél, az állattenyész­tés vonalán is előbbre léoést terveznek, fgy az egv tehénre jutó tejtermelési átlagot. 3000 literre kíván iák emelni. s egyben 50 darabbal növelik a tehénlétszámot. Javítják az elhelyezési a takarmányozási feltételeket, és a tehenészet­ben/dolgozók munkakörülmé­nyeit. A sertéstelepről 4009 hízósertés értékesítését. s több mint 5000 malacszapo­rulatot terveznek. Ugyan­akkor a juhászat is bővül 160 anyával s az állomány fiata­lítására 200 bárányt tartanak meg pótlásra. Jelentősnek ne­vezhető a termelőszövetkezet baromfiértákesítési. illetve -nevelési terve is hiszen 20 ezer csirke-előnevelést ter­veznek elsősorban a tagok háztáji gazdaságainak ellátá­sára. Az állattenyésztés terv fel­adatainak megvalósításához alapvetően szükséges a meg­felelő takarmánvbázis bizto­sítása. Éppen ezért a forró* levegős lucernaszárító be* rendezéssel 80 vagon zöld* lisztet állítanak elő. s nem kevés keveréktakarmánvt és sílót készítenek saját szük­ségletre. F«észében véve az 1975-ös 59 millió 864 ezer forint hal- mozatlan termelési értékkel szemben az idei terv több mint 63 és fél millió forinttal számol. Mindezt, amint Csáti Jónás, a közös gazdaság újon­nan megválasztott elnöke el­mondotta, az ez évben beve­zetendő ösztönző prémium­rendszerrel. s a gyorsan meg­térülő gépi beruházásokkal kívánják elsősorban elérni. . F. S. Mvmitnn 1916. március 16. kedd Fiatal műszakiak versenye Gyóni Gyula Merre tart Hatvan...? Gondok és leSistüségsk egy statisztikai felmérés tükrében Korszerűbb szervezesd

Next

/
Oldalképek
Tartalom