Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-14 / 63. szám

Kevesebben va*y elegen? bárki lássa, milyen magas vagy kevésbé magas polcra jutott el. ■ » * S — Ha valaki elmegy a tanácsi dolgozók közül, kit vehetnek fel a helyébe? — Senkit. Ha olyan mun­kakörről van szó, amit be­tölteni mégis fontosnak tar­tunk, akkor a megyei ta­nács elnökétől kell erre en­gedélyt kérnünk. Hadd mondjak erre egy példát: szükség lenne a művelődés- ügyi osztályon egy szakfel­ügyelőre. Az ő munkája nem adminisztratív jellegű. Az engedélyt erre is a megyei tanács elnöke adhatja meg. — A stop tehát nemcsak relatíve jelent létszámválto­zást, hanem gyakorlatilag is elvezet a létszám csökken­téséhez? — Feltétlenül. Ebből az is következik, hogy az ér­dekeltek bizonyos ellenállást kifejthetnek a rendelet vég­rehajtásában, hiszen a mun­kakörök ésszerű összevoná­sával kiderülhet, hogy vala­kinek a munká’ára nincs feltétlenül szükség. Az ut­cára kerül talán? Nem. el­helyezkedhet máshol. Még az is előfordulhat, hogy sok­kal nagyobb örömét leli maid az új munkakörében, a termelésben, mint a régi­ben, az adminisztratívban. — Mi lesz annak a sorsa, aki férjhez meny és más városba telepszik át? — Nem viszi magával a városi tanácsnál betöltött munkakörét, tehát az új la­kóhelyén el sem helyezked­het adminisztratív munká- bán, ahogy az itteni helye is üresen marad. A bérét azon­ban nem viszik el, az átcso­portosítások után azok kap­ják meg, akikre több fel­adatot ruháznak rá. — Tetszik, nem tetszik: az elmondottak azt sugallják, hogy általában a tanácsi szerveknél jóval több a dol­gozó, mint amennyire feltét­lenül szükség lenne. — Lehet, hogy most eret­nek tanokat hirdetek, de meggyőződésem, hogy az em­lített feltételezés igaz. Ha kevesebben lennének, nem­csak a munkát tudnák el­végezni, hanem gyorsabban és hatékonyabban is dolgoz­nának, ahogy erre az élet maga is szolgáltatja a pél­dát. Nálunk január l. óta mindenki jobban dolgozik, mint azelőtt. De igaz a má­sik oldala is az ügynek: még mindig van néhány sze­Fölfagyott alak mély, aki túlterhelt nálunk, ilyen vagy olyan ok miatt. — A számszerű változta­táshoz itt, „lent” kell hozzá­nyúlni? — Itt, „lent" is, de ott, „fent” is. Amíg ott fent vannak íróasztalok, azoknak megfelelően lent is kell len- j nüik íróasztaloknak, külön­ben a fenti íróasztalok a le­vegőben lógnának. Csupán az a fontos, hogy el tudjuk dönteni: mennyi az az író­asztal, amennyire feltétlenül szükség van? Sőt: azt is el kell majd. döntenünk, hogy szabad-e ennyire mereven a „szakigazgatási terület” ke­reteiben gondolkoznunk. Hi­szen olyan „tiszta ügy”, ami csupán csak az egyik szak- igazgatási területét érintené, nincs is. Vegyünk egy ese­tet. Mondjuk a szanálást: hányán, hány szakosztályból működnek közre, amíg a le­bontásra való elhatározásból valóban lebontás is lesz? Ha mindenki ragaszkodik a ma- j ga területéhez, akkor a ren- | geteg szabályozó rendelet dzsungel lében szinte meg- ! fulladhat a legjobb szándé- j kú intézkedési törekvés is. j ■ 1 ■ ■ Zöldéit a kukorica „olló alá" ériek a kalászosok A Gabonatermesztési Kutató Intézet táplánszentkereszti kísérleti állomásán a fajtakísérletek meggyorsítása érdeké­ben évente két-három alkalommal takarítanak be termést a melegházakból. A kalászosok már aratásra érettek, zöldell a kukorica is az üvegházban. ■— Mondhatjuk, a létszám­stop okán messzire eljutot­tunk, jóval magunk mögött hagytuk a gyöngyösi jellem­zőket, egyedi körülményeket j — Azt hiszem, a mostani 1 rendelet nagyon fontos vál- j tozások elindítója, és sem- ' miképpen sem lehet csupán j leszűkítve értékelni, beszél­ni róla. Talán nem is illett volna nekem, a „szakmán belülinek” ennyire azono­sulnom ezzel a rendelettel, de bennem régóta mocorgó gondolatokra adott választ ez j a rendelet. Ha arról beszé- \ lünk, hogy hatékonyság a munkában, ennek a haté­konyságnak a tanácsi admi­nisztratív munkában is meg kell mutatkoznia. Ebből az is következik, hogy a döntés­re jogosultak nagyobb lehe­tőséget kapnak majd, de a felelősségük is megnövek­szik, mert nem húzódhatnak meg a rendeletek halmazai j mögött. Gondolom, hogy a tanács és a lakosság kap­csolata ennek a változásnak a nyomán csak erősödhet. í a lakosság elégedettségét ] váltja majd ki a hatékony, gyors és * a köz érdekében meghozott határozat Ehhez nincs már semmi hozzátenni valónk. £» Molnár Ferene Beérett az őszi árpa Kukoricatábla az üvegházban (MTI fotó — Fényes Tamás felv.) I Mindenki iszonyodik ettő a szótól: bürokrácia. Méj azok is, akik benne élnek akik „csinálják” a bürokrá ciát — ha nem róluk, mun Icájukról van szó. j — Szerintem nagyon he­lyes volt ez a lendelet, ami úgy szokás emlegetni, hogj lét jzámstop. j Ezt a véleményt dr. Szabi j M hálytól, a Gyöngyösi Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bí­zó ságának titkárától hal­lottuk. Ki gondolná, hogy épper egy „illetékes” fogalmaz így 1 • • » ' Az izgalmas témáról- a be­szélgetést a legelején kezd­tük el. — Mennyi volt a létszám tavaly december elején a tanácsnál és mennyi lett de­cember végére? — Ha e mögött a kérdés mögött az található: vajon igyekeztünk-e „feltölteni” a munkahelyeket az utolsó he­tekben, azt mondhatom, nem. Sít. december folyamán még el is mentek dolgozók és a helyükbe nem vettünk fel senkit, — Lehet tehát kevesebb személlyel azonos értékű munkát végezni? — Eszembe jut, hogy vagy tíz évvel ezelőtt, amikor még községi tanácsi vezető voltam, már javasoltam, en­ged iék meg, hogy csökkent­hessük a létszámot, a bérek egy részét vigyék el, a töb­bit hagyják meg a község­ben, két év múlva kérdez­zék meg, hol tartunk a fei adnfok végrehajtásában, a m”oka intenzitásában. Ak­kor erre nem kerülhetett sor. . j — Tehát eredendően bű~ I rokráciaellenes? j — Az írásbeliségre szük­ség van, de csak a szüksé­ge- mértékig. Az íróasztalok ! sz iának növekedése tulaj- ! dóiképpen egy túlburjánzott i szabályozó rendszeren múlik Nálunk nagyon sok a ren- ' delet, sőt! A soknál is so- kabb. Pedig minden ügy egyedi. A rendelet pedig csak keret. Ha sok a ren­delet, csupán az ügyintézők száma növekedhet, az ügyin­tézés ideje húzódhat el, az egyedi esetre pedig nem is lehet ráhúzni minden pa­ragrafust, tehát kialakul va- ' jam'féle bizonytalankodás az ' ügvintézésben. Ennek pedig 1 csak a lakossággal való kap- ] csólatunk láthatja a kárát I — A mi közvéleményünk ­' ben rangja van a hivatal- ' nnk Ez a presztízsféltés nem jelentkezik a tanácsi dolgo- ' zók magatartásában? 1 — Feltétlenül megtalálha­tó Ha tehát egy ügyet el lehetne intézni két perc alatt, nem intézi el. hanem visszahívja az ügyfelet egv hit. két hét elmúltával. A hivatalnok nimbusza bizo­nyos konzervativizmust té- te’ez fel. Egy tizenhat éves kislány, ha hivatalnok, egé­szen másképpen ítélendő gn-'g értékelendő sokak sze- tn^h^n. m'nt egv huszonk“44 év«« technikus, aki a gép m?'’“tt dolgozik. — Ez a mostani stop te- ' üi-í4 i közvélemény formáid­dá* is szolgálja? — Meggyőződésem. A fia- ta'iáink előtt a megfelelő é-.'-i-k színvonalára kell emel­ni a term-dómunkét, és a megfelelő színvonalon kell hagyni a hivatalnoki, az ad­minisztratív munkát, aminek megvan a maga helye és szerepe, de annál nem több — Hogyan értékeli a ta­nácsi dolgozók helyzetét • egyfelől lehetőségük van a döntésre, mAsfelől alkalmuk a lakosság szolgálatára? _ Mindenekelőtt a lakos­ság szolgálata, ez a fontos. A döntésekre is a lakosság ér iekeinek szolgálatában ka­pott a tanácsi dolgozó iogoi és lehetőséget. Ezzel élni csak a közösség érdekében Síabads és nem azért, hogy A károk kijavításával kezdődik az idei űiprogram A tél elején még viszony­lag jó állapotban levő utak egyes szakaszokon feltöre­deztek. kátyúkkal vannak te­le. Sokfelé már a forgalom biztonságát is veszélyeztetik ezek az ..akadályok”. Az el­múlt években is előadódtak hasonló károk, az idén azon­ban sokszorosan jelentkeztek. Mi ennek az oka. s hogyan igyekeznek kijavítani a hibá­kat? — Több milliós károk ke­letkeztek a télen közútjain­kon — tájékoztatott Berecz István, az Egri Közúti Igaz­gatóság igazgatója. Az el­múlt hónapokban amellett, hogy több csaoadék is hul­lott. igen változó volt az idő­járás is. Olvadások és erős hidegek váltoga‘ták egymást. Ezért számítanunk kellett ar­ra. hogy a gyengébb minősé­gű utak állapota romlik — mint ahogy ez be is követke­zett. Előfordult például, hogy reggel ellenőrzést végeztünk, s a szakaszon még semmii nem tapasztaltunk, délután viszont már teljesen szétoor- ladt az út. ahogyan enyhült az idő. A súlyos járművek teherautók, autóbuszok alatt hamar széttörik a feloúposo dott fölfagvo't burkolat. — Hol keletkezett a leg több kár? — S;rok környékén Vison ta belterületén‘sok a felfa­gyás és a 24-es út több sza­kaszán alakultak ki még olyan útviszonyok, amelyek a forgalom biztonságát is ve­szélyeztetik. óvatosabb köz­lekedést kívánnak. A felmé­rést az elmúlt hetekben meg­kezdtük. és a felmérésekkel egyidőben a javításokat is el­kezdtük. Addig, amíg ezek elkészülnek, súlykorlátozást, sebességkorlátozást előíró, ve­szélyre figyelmeztető táblá­kat helyezünk ki az egyes szakaszokra. Komolyan kell venni, mert aki nem ismeri az utat. sajnos, könnyen ér­heti meglepetés, ha figyel­metlenül vezet — A gyenge minőségű uta­kon várhatók csak ilyen „meglepetések”? — Az említett útvonalak némelyikén 18 évvel ezelőtti, elavult technológiával épült burkolatok vannak. A forga­lom gyors növekedése, a sok nehéz jármű miatt ezek ma már hamar tönkremennek. Az elmúlt néhány évben épült utakon ilyesmi nem fordulhat elő. különösen ott ahol a vízelvezetés is megol­dott Ezért például az idei útprogramunkban minden ja- vitás csak részleges terv alapján készíthető el. s ezek­ben mindenütt a kiegészítő létesítmények is benne sze­repelnek. A károkat március végéig ki kell javítanunk, s erre a korábbi hetek enyhe időjá­rása lehetőséget is adott. Néhány napra azonban most visszatért a tél, újra a téli útfenntartási program sze­rint kell dolgoznunk Való­színű az Is, hogy tovább nö­vekednek a károk az utakon a márciusi hó miatt is. — Mennyit költ az igazga­tóság az idén útkorszerűsítés­re, javításra? — Az úgynevezett házila­gos fenntartási munkákra összesen 60 millió forintot — válaszolt Kálmán István, az igazgatóság főmérnöke. — Ebben burkolatmegerősításek és útszélesítések szerepelnek. Zagyvaszántó—Rózsaszsnt- márton. Recsk—Mátraballa. Sírok—Pétervására. Hatvan —Atkár. Besenyőtelek—Ti- szanána között végzünk út­burkolást, hogy csak a leg­fontosabbakat említsem. Ezek közül néhány szakaszt széle­sítünk is. A legjelentősebb korszerűsítési munkáink a mezőkövesd—andomaktá- lyai szakaszon. Szarvaskő— Borsodnádasd között várha­tók. Befejezzük a pétervásár' átkelési szakasz éoít Isit Szarvaskő—Vadna között ru galmas acélszerkezeteket he­lyezünk el. 80 milliós a meg rendelésünk / útjavításra 13 millió & hidak korszerűsíté­sére. javítására. 36 millió fo­rintunk van az egri átkelési szakasz beruházásának el­kezdéséhez. — A gyöngyösi aszfaltgyár megkönnyíti a helyzetünket. Ez ugyanis a biztosíték arra. hogy jó útjai legyenek a me­gyének. A következő öt év­ben több mint egymi.lliárd formtot tervezünk az utak javítására, korszerűsítésére. Van lehetőség tehát, persze az sem jelent kisebb gondot hogy jól hasznosítsuk ezeket a forintokat. — Sokszor okoz bosszúsá­got, hogy a különben jó utak is csúszósak a sártól, a rá­hordott szennyeződésektől. Lehet-e tenni ez ellen? — Hatósági intézkedéssel — őszintén szólva — kevés eredményt érhetünk el — mondta Berecz István. — Igen bosszantó, ha a nagy te­herautók az udvarokról, be­kötő utakról fölhordják a sa­rat. s legfeljebb néhány la­pátos ember dolgozgat utá­nuk. ezzel is lassítva a for­galmat. A büntetés nem so­kat használ, ez á tapasztala­tunk. Van elég aszfalt: búr kolják vele az udvarokat, a néhány méternyi sáros uta­kat. Ennek fontosságát érez­nie kellene nemcsak az utak fenntartóinak. ilekeSj SasBduí MINDJÁRT az elején meg kell állapítanunk, bog; az elmúlt hct elsősorban a nőké volt, s reméljük — hallván a híreket a külön­böző rendezvényekről — a nők is elégedettek voltak. Mi több: meg is nyugodtak hogy a tavalyi egész esz­tendő. a nők nemzetközi éve nem csupán va’ami kampány volt, hanem igenis, most is olyan lelke­sedéssel, szeretettel vették körül őket, ahogy lépten- nyomon megérdemlik. Csak az a kár, hogy nem /olt elég virág. (Emiatt a jelen összefoglaló szerzője még két alanynak tartozik vi­rággal, és sajnos, nem va­gyok e problémával egye­dül ..De ne legyünk utólag ünneprontók, hisz ez még az időjárásnak sem sikerült. A vélemények megoszlottak: a havazás miatt az útügyelet do’ga­zolnak meggyűlt a baja, meg a gép jármű vezetőknek is, viszont a mezőgazdaság örömét fejezte ki a hé taka­ró láttán. Igazságot tenni nem tudunk, de az a lé­nyeg, hogy a változékony időjárás velejárói valóban figye'.mcztctőek lehetnén k a gépkocsivezetők számára. Sajnos, több súlyos ba’eset­ről kellett beszámolnunk a héten emiatt. A SZOKÁSOS, szinte mit menetrendszerű influenza- járvány viszont egyelőre ké­sésben van (ta’án meg sem érkezik ...?), így aggoda­lomra n'ncs ok, bár azt szeretnénk, ha a megbete­gedések számáról sem tud­nánk írni, akárhogy is „mi­nimális”. A vitamin fo­gyasztása fontos, az em'iérí szervezet természetes Igé­nye is, így örömmel nyug­táztuk a SZÖVTEItMT'X idei tervezését a zöldség ét gyümölcs felvásárlásáról £s azt is, hogy az e"követ’:e- zendő öt esztendőben ez a felvásárlás huszonegy szá­zalékkal lesz több, mint az elmúlt időszakban. Jó szer­vezést ígértek, és a házi­asszonyok őrömére a cso­magolás korszerűsítését is. Ugyancsak ja hír volt a héten az a bejelentés a. Mátra—Eger—Nyugat­bükki Intézőbizottság ülé­sén, mely szerint a régió fejlesztésében javultak az anyagi feltételek, például az Országos Idegenforgalmi Tanács több, mint kétmil­lió forinttal emelte a fej­lesztésre szánt, vissza nem térítendő támogatás össze­gét A feladatra Illetékes szervek jó együttműködése i a feltétel, hogy éljünk, és jól éljünk a lehetősége-I» hiszen a végeredmény szempontjából nem közöm­bös, hogy a vendég isten- hozzádot köszön-e. vágj izí mondja: viszontlátásra. HÁROM OLYAN ese­ménynek volt még részese p megye, amelyeket okvet­lenül meg keli említenünk a krónikában: Egerben jár* Kobayashi Ken-Ichiro, az a japán karmester, aki tudá­sával és egyéniségével jgy- csapásra meghódította a ze­neszerető közönséget. Nagy esemény volt Fortuna káli látogatása, bár egyelőre meg nem tudjuk, hogy a lottó szerelmeseinek milyen eredményt hozott a megyé­ben. S végül: a világrang­lista harmadik helyezett jo egy kiskörei őzbak trófeája lett, tulajdonosának bána­tára, de a magyar vadász­társadalom örömére. K. G. Mtimm 0 1916. március 14* vasáruag '•i t

Next

/
Oldalképek
Tartalom