Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-10 / 59. szám

Közelebb az igényekhez... Pedagógusok az új tantervi tervezetekről Megyénk oktatói-nevelő, árdáiát az utóbbi hónapok tan egyre inkább toglalkoz atta a/ 1978- ban életbe lé­pő új általános iskolai ián tervek kérdése Ezekről í témákról hivatalos fórumo kon és magánbeszélgetése! során igen sok vélemény el hangzott: elismerő, aggód? méltató és kritikai meg jegy -esek egyaránt Legérzékenyebben terme szelesen a gyakorló tanítói és tanárok reagáltak. Ért­hető, hiszen az ő jövőben munkájuk, s a felnövekvő iemzedékek pallérozása tét. Meglátásaikat gyűjtöttük egy csokorba Bélapátfalva . és Nagyvisnyón Lépésben az idővel Bárdos Alfunzné iguzguú helyettes, Bélapátfalva: — Korunk az ismeretei-: szédületesen gyors gyarapo­dásának időszaka. Erről a/ oktatásügy illetékesei sert) feledkezhetnek meg. A je­lenlegi helyzet viszont ko­rit ntsem rózsás. Nemegyszer korszerű módszerekkel sa­játíttatunk el túlhaladott, el­avult ismeretanyagot. így aztán olyan szemlélet for­málódhat a tanulókban, amely ellentmond a tudo­mány mai eredményeinek. Ráadául a sok feladattal — a tananyagcsökkentés sem oldott meg e téren minden gondot — igen nehezen bir­kóznak meg gyerekeink. Az információözönben nem min­dig látják meg a lényeget, mert hiányzik az eligazo­dást segítő iránytű, azaz nem különböztetik meg ha­tározottan a fontosat a ke­vésbé hangsúlyostól. A ter­vezetek legfőbb erénye az, hogy lépést tartanak az idő­vel. Bátran állíthatom ezt;, mert tantestületünk — a megyei továbbképzési kabi­net jóvoltából — abban a megtiszteltetésben részesült, hogy még a publikálás előtt megkapta a teljes anyagot Ezt egy hónapig tanulmá­nyozták a kollégák, s az­tán értekezleten egyeztettük, összegeztük az érveket és a bíráló megjegyzéseket. Igen örülünk ennek, a de­mokratizmus egyik szép pél­dájának tekintjük. Megbe­csülés ez, a katedrán szer­zett több éves, évtizedes ta­pasztalatok elismerése, s zá­loga annak is, hogy haszno­sítható, végleges változatok készüljenek. Kisgergely Béla igazgató, Nagyvisnyó: — Mi csak a Köznevelés­ben publikált alapelveket, s az itt megjelent közlemé­nyeket ismerjük. Az eré­nyek azonban ebből is ki­tűnnek. Nagyra értékeljük a logikus anyagösszevonásokat, az egészséges tömörítést, s azt, hogy a nevelők mód­szertani szabadsága, igé­nyessége. ötletessége az ed­diginél is jobban érvényesül majd. Szóval: az iskola kö­zelebb kerül az élethez. Fe­lelősségtudatunkat növeli a vita lehetősége. A széles kö­rű eszmecsere — erre ke­rül sor például az áprilisi to, ábbképzéseken — meg­nyugtató eredményt ígér, hiszen több szem többet lát. Rácz Tamásné matemati­ka—kémia szakos, Bélapát­falva: — Hát bizony messze el­maradtunk a kémia tudo­mányának haladásától. A daltoni atomelmélet még a X Vili, században született, s m; aég eszerint oktatunk. N 1978-tól végre az elemi ré cskéket is taníthatjuk. O m szemléletet, amely a rrn /ívmányaihoz kötőd"­Szembesítés a gyakorlattal Bárdos Alfonzne _ A részletes elemzés, a p recíz vizsgálódás alkalmat r Hmism , z. ív. mini cuis itlw szerda adott arra is, hogy számba vegyüli az aggályokat, azaz l katedrán szerzett tapasz- alatokat összehasonlítottuk i tantervi elképzelésekkel. íondot okoz az anyagát- mdezés íme néhány pél- a! Földrajzból eddig ütő­ikben Magyarországról ta- iultak diákjaink, s ’ a hato- Uk osztályban — egyébként' íz a logikus — Európával, najd Ázsiával folytatták. Most viszont hazánk után így, a fiatalok számára meg­lehetősen ismeretlen föld­rész, Afrika következik Orosz nyelvből túl sok ismé­iét került az ötödikbe, vi- -zonylag kevés a hetedikbe. Ezt az aránytalanságot ér­demes lenne megszüntetni, fsmét külön készül a neve­lési terv, holott kötődhetne az egyes tárgyakhoz Hiány­uk az útmutatás ahhoz, hogy az egyes fejezeteket milyen szinten sajátíttassuk el. Az alsó tagozatos tervezeteket úgy állították össze, mint­ha minden apróság óvodá­ba járna, holott jól tudjuk: ez még 1978-ra sem valósul meg. Az elsősökre és a har­madikosokra csekély, a má­sodikosokra igen nagy fel­adat várna. Véleményünk szerint nem szabad mellőzni az egyenletesség elvét. A negyedikben bevezetik — he­ti két órában — az oroszt. Jó ötlet, 'csak nem minde­nütt válik be. Mi körzeti is­kola vagyunk, A szakos ta­nár egyszerűen nem juthat el Mónosbélre, Bükkszent- erzsébetre vagy éppen Mi- kófalvára. Mi lesz az ottani diákokkal? Rácz Tamásné: — A matematikusok ér­dekes kérdést feszegettek. Az elemisták négy év alatt, já­tékosan ismerkednek meg inég az algebra alapjaival is. Ugyanakkor háttérbe szo­rul a szorzás, és az osztás. Félő, hogy ez komoly- gondot okoz majd a felső tagozatbaan. Egy másik el­lentmondás: a nyolcadik­ban a Bronstedt-féle savbá- zis-elméletről is hallanának, ez pedig — ha magasabb fokon is —, de főiskolai té­ma. 8£KÉS SÁNDOR' IX. ... A bányász DlSZ-szer- yezetek mindenütt vállalja­nak védnökséget a termelés felett, széles körben ter­jesszék el az ormospusztai ifjúmunkások által kezde­ményezett „Légy jó gázdája a bányagépeknek” mozgal­mat ... Vállaljanak védnök­séget a szállítás felett és biztosítsák annak zavarta­lanságát, hogy a szállítás lemaradása ne akadályozza a termelést Mmden bányá­ban. ahol feltárás van. hasz­Mi lesz a tankönyvekkel? Bertalan Imréné magyar —mezőgazda-ági ismeretek szakos, Nagyvisnyó: — Néhány javaslatom len­ne, olyan módszerek, ame­lyek tízévi praxisom alatt már beváltak. Nem kellene megszabni szerző és cím szerint a könyv nélkül meg­tanulandó prózai és verses részleteket. Válasszák meg ezeket, saját Ízlésük szerint — természetesen tanári su­gallatra — a gyerekek. Ez is egy fogása az ízlésformálás­nak. A fiatalok nehezen bol­dogulnak a levélírással, s még a megszólítást sem al­kalmazzák jól. Az eléggé el­szomorító helyzeten gyakor­lással lehet segíteni. Ebből a műfajból érdemesebb dol­gozatot íratni, mint például az elbeszélésből. S még egy aggodalom: nem tudom, mi­kor jelennek meg az új tan­könyvek és a tanári kézi­könyvek. Eddig sajnos, a legtöbbször késtek, s ez gá­tolta az eredményes mun­kát. Ha viszont már készül­nek, akkor hogyan haszno­sítják a szerzők a későbbi elemzés, vita során egybe­gyűlt javaslatokat?' Schillinger Attila magyar szakos, Bélapátfalva: — Mi szerintem mosto­hább helyzetbe kerülünk, mert megszűnik az óraked­vezményünk, s ugyanakkor az írásbeli tennivalók gya- rapszanak. Az ember persze szivesen csinálja, mert a magyar nyelv és irodalom tantervi tervezete alapjában véve jó, de hát igen sok az egyéb elfoglaltság is, ezért talán maradhatna a régi gyakorlat. Ám azt hiszem: a sokoldalú eszmecsere le­hetősége aktivizálja a peda­gógusokat, s ha mindenki előhozakodik meglátásaival, akkor az elkövetkező évti­zedek oktató-nevelő mun­kája közelebb kerül a kor igényeihez. Erre érdemes időt áldozni, ezért megéri közösen töprengeni.., Lejegyezte: Pécs« ístvára nosítani kell a Molnár Ist- ván-féle élenjáró feltárási módszereket.. A beszámoló feletti vitá­ban Molnár István harma­dikként kapott szót. A mik­rofonok elé lép, szétnéz a fényben úszó teremben, melyben jelen van az egész ország. Háta mögött, az el­nökségben a párt és Kor­mány vezetői, köztük a leg­nagyobbak ... Leírhatatlan pillanat. Olyan pillanat, amikor minden átsuhan az emberen. Megfogalmazatla- nul, szavak nélkül. Béka­város. Az apja összetört ar­ca. A sztrájktanya titokza­tos, remegő fényű asztala. Pécsbánya, A HFK-aknamé- lyítő cég, ahol elkezdte a munkát. A facipők kopogá­sa, mert akkoriban facipők­ben jártak a bányába. A háború, az örökös rettegés. S persze az a nap, amikor végre elkezdhették, amikor zöld utat kapott a 100 mé­teres mozgalom... Minden eszébe jutott. A sérelmek is, a nemtörődöm­ség. a közöny, a cinizmus, mely útjukat kísérte, de mig máskor elkeseríte.te mindez, megalázta, most erőt adott. Körbenézett a termen, s úgy érezte: nincs lehetetlen eoben az országban, nincs olyan feladat, amit meg ne oldana... — A párt Központi Veze­tőségének határozata ki­mondja, hogy az ifjúmunká­sok a korszerű munkamód­szerek bevezetésének úttörői legyenek. A Központi Ve­zetőség határozata óta Kom­lón új kezdeményezések szü­lettek és a kezdeményezé­sek többsége az ifjúság ne­véhez fűződik.., Elhallgat, hirtelen arra gondol: most nem dicseked­ni kell. Kobayashi Ken-lchiro egri hangversenyéről (Fotó: Szántó Gvörevt A Budapesti MÁV Szimfo­nikusok bizonyára megbo­csátják nekünk, hogy a hétfő esti hangversenyt Kobayashi nevéhez kötjük, holott ő csak vezényelt, míg az egész mű­sort a szép múltra tekintő MÁV-együttes játszotta vé- ;ig. Ennek oka pedig az. hogy ez a japán mester nagy egyé­niség. nagyszerű karmesteri adottságokkal. Most. amikor már kellő lélektani távolság­ra vagyunk Mozart Linzi szimfóniájától, Schumann a- moll zongoraversenyének té­máitól és Beethoven Hetedik­jének nagyszerű hatásától, szavakban is igyekszünk megfogni, megfogalmazni az egyéniség, a jellem, a külső­ségekben is tetten érhető szel­lem titkát, vonásait. Tesszük ezt, vagy tennénk ezt azért, mert a japán karmester híre, egyénisége és produkciója egyformán lenyűgöző erővel hat az emberekre. Bármennyire furcsa, de így van: még a zenészeknél is az igazit elsősorban, amit belőle, testi valójában lá­tunk. Felmegy, fellép, szeré­nyen. mosolyogva, egy ka­masz fiatalember mozdula­taival. de az érett művész biztonságával a zenekar elé. és kezébe vesz egy számára alig ismert zenekart. Itt min­dent a mozdulatok, a gesztu­sok döntenek el. a pillanat tört része alatt kell átadnia mindazt az elhatározást, amit a hogyannal együtt végre kell hajtania az együttesnek. Mozdulatain érződik. hogy nem mindig elégedett, pász­táz a vonósok fölött többször is. majd inkább a fúvósok kötik le a figyelmét. Energi­ája sokszorozódni kezd. a szabad bal kezét az arca elé emeli, szinte görcs rántja markolássá az ujjakat. mert valahol az a finomság, a lé­leknek az a zenében is ne­hezen kifejezhető gyengédsé­ge várja a kifejezést, amit annyiszor igyekszünk meg­sejteni a nagyok vallomásai­ból. Háromórás varázslat volt ez az este Kobayashi Ken- Ichirótól, amire a Hetedik szimfónia negyedik tételének fergeteges iramával tette fel a koronát. Aztán jött a vas- taps. Japáni módra két kar­ját keresztbe tette maga előtt, úgy hajolt meg, mert „ érezte: ez a közönség most szívből köszöni az estét. Mo­solygott szerényen és ellen­— Ez évben tízezer folyó­méter feltárását 40 elővájá- si csapat végezte — s még­sem teljesítették a tervüket. Ha Komlón csak 10 feltárá­si csapat számára biztosí­tották volna a feltételeket ahhoz, hogy havi 100 folyó­métert hajtsanak ki, akkor túlteljesítették volna a ter­vet ... Nem kérünk lehe­tetlent, a bányásznak példá­ul a bányában a legszüksé­gesebb a világosság, a lám­pa. Mégis elegendő lámpa nélkül dolgozunk, s előfor­dult olyan eset, hogy na­pokon keresztül hattagú bri­gádommal 3 vagy 4 lám­pával szálltunk le a föld alá... — Mi, komlói fiatalok, tudjuk, hogy a 100 és 200 méteres mozgalom harc az Újért, a maradiság, a régi munkamódszerek ellen. S rhi ígérjük ezen az értekezle­ten, hogy a 200 méteres mozgalmat is sikerre visz- szük... Csend lett. Kimondta. A nagy terv, a legtitkol- tabb álom, mely tulajdon­képpen azóta él benne, hogy elindultak a 100 méterért, immár programmá lett. És másnap megjelentek a lapok. A Szabad Ifjúság első ol­dalán egyetlen kép: A kül­döttek egy csoportja a ta­nácskozás alatt. A második oldal élén csoportkép a fo­lyosóról: Fehér Ferenc tata­bányai, Simon Erzsébet kesznyéteni. Molnár Lajos miskolci és Molnár István komlói küldött... A iövő emberei? A negyedik olda­lon fényképes tudósítás Mol­nár István felszólalásáról, s a főtitkári beszámolóban is pontosan négyszer szerepel Molnár István neve ... állhatatlanul, majd az ün­neplés közben — itt is na­gyon szerény, de nagyon tu­datos művész — sorra szólí-, tóttá azokat a szólistákat, akik a siker részesei voltak és akik valóban megérde­melték az ünneplést, a vele együtt való ünneplést is. Ahogyan a zenek "rnali megköszönte a munkát, aho­gyan könnyedén ide-oda ci­kázott a komoly muzsikusok között és közben mindig — azzal a nekünk mindig is rej­télyes japáni mosollyal — hálásnak mutatkozott, szinte takarni akarta azt. amit mű­velt: hallatlan energiával ve­tette magát a zenébe, minden szólistát külön hívott a tel­jesítményre és úgy fogta egy- gyé a zenekart, hogy nem engedelmeskedni itt nem igen lehetett. Amíg a Mozar­tot vezényelte, azt hihettük, hogy a mosolygós egyéniség­nek igazi vonása a líra. s mire Beethovent végigdirigál­ta, már senkinek nem támad­hatott kétsége afelől, hogy itt egy szuverén nagy kar­mesteregyéniség alkotott. A Kobayashi által adott él­mény még egy megállapítás­nak az igazságát támasztja alá: az a karmester tud iga­zán nagy hatással zenét új­rateremteni, aki a partitúra olvasása nélkül vezényel, mert nem késlelteti munká­jában az a kis többletterhe­Szabad Ifjúság, december 9. Négyhesábos totálkép az 1-es oldal élén az elnökség­ről. Dénes István, a DISZ főtitkára, Kovács István, az MDP Politikai Bizottságá­nak tagja, Farkas Mihály hadseregtábornok, honvédel­mi miniszter, az MDP Po­litikai Bizottságának tagja, Hollós Ervin, Kádas István, Petrák Lajos — a DISZ KV titkárai és Molnár István sztahanovista vájár... Megkezdődött tehát a dia­dalát. A DISZ Központi Vezetőségének tagjává vá­lasztják, kitüntetéseket kap. De nézzük ismét a lapokat. Szabad Ifjúság, 1953. jú­nius 21. A DISZ Dicsőség Könyvé­ben bejegyzett fiatalok. Prubszky Lajos, a Gép­ipar kiváló dolgozója, a Wil­helm Pieck Vagon- és Gép­gyár kétszeres sztahanovis­tája, aki a felszabadulási héten 1102 százalékos és a választás tiszteletére teljesí­tett 1422 százalékos kiváló eredményével az ország leg­jobb esztergályosa lett... Svéd László, a Munkás- mozgalmi Intézet aspiránsa, aki értékes kutatómunkát végzett a magyar ifjúmun­kás-mozgalom harcos múlt­jának feldolgozása terén. Csillag Anna, a csorvási gépállomás ifjú traktorosa, aki 1953. évi tavaszi tervé­nek túlteljesítésével „az or­szág első női traktorosa” lett. Lengyel Erzsébet, az If­júsági Színház Jászai-díjas színművésznője, aki Bms- leln: Pányuska iskolája és Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig című darabjá­ban kiváló alakítási nyúj­tott. (Folytaljuisf lés. ami az olvasásból szár­mazik. Ezen a szinten már ez is érezhető különb' zet eredményez. A közönség ün­neplő kérésének eleget téve ráadásul a Beethoven-szim- fónia második tételét újra- játszatta: a nagy zeneköltő „dalitilusai” ismételten is ha­tottak. Körmendi Klára játszotta Schumann a-moll zongora- versenyét. Schumann műve nem alkalmas arra. hogy egy fiatal pianista látványos si­kerre mehessen eljátszásá­val, a közönség azonban tün­tető szeretettel jutalmazta teljesítményét. Schumann muzsikájára ráhangolódni és mindazt, ami benne van. ki­bontani — nem kis feladat, Körmendi Klára vállalta és sikerrel teljesítette feladatát, nemes versenyre kelve a mo­zarti és a beethoveni művek hatásával is. A Budapesti MÁV Szimfo­nikusok részesei a sikernek. Gyakori vendége Egernek ez az együttes, és ezért nem kis meglepetéssel állapítjuk meg, hogy-folyton új és újabb ar­cokat látunk a zenekar fon­tos helyein. Innen aztán ért­hető, hogy néhol az egyes alakzatok teljesítménye nem olyan árnyalt, mint aminő­nek a karmester és olykor a közönség is szeretné. Valaho­gyan úgy van ez. hogy a ze­nében is. szívben és érzel­mekben is huzamosabb ideig együtt kell érniük azoknak is. akik az egyszer leírott műveket újból megszólaltat­ják. Az összehangzás. annak finomsága előmunkálatokat kíván az idegekben, az agyak­ban és ehhez idő, bátorság és még sok-sok minden szüksé­ges. A Beethoven-szimfóniá- ban már jeleskedtek. A zenetörténeti bevezető­ket Pándi Mariann mondotta el. Farkas András 20.05: A capuai fiúk Amerikája Dokumentumfilm. Bizonyára emlékeznek az 19-74 nyarán sugárzott \ capuai fiúk üzenete” cí ,ű tévéfilmre, amelynek most a folytatása kerül bemutatásra. A capuai disszdens láger lakóinak leghőbb vágya el­jutni a csodát és új éle et ígérő Amerikába. Egy kis ré­szüknek sikerült is kijutni­uk. Közülük néhányat felke­resett a televízió forgatócso­portja. Radvánvi Dezső szer­kesztő. Lukács Lóránt opera­tőr. Kígyós Sándor rendező, hogv arra keressen, választ, sikerült-e új életet kezdeni­ük. amerikai 1----■— -s'nál­a iuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom