Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-09 / 58. szám

A Polski Fiat vezetőjének köszönhető —Százforintos „a fénydíj” — ittas vezető a Trabantban Vizsga az utakon f Nem elég vizsgázni, be is kell tartani a KRESZ új elő­írásait. a korábbitól eltérő szabályokat. Valóban így tör- tenik-e? Pontosan ezt ^vizs­gálandó általános ellenőrzést ’ tartott a Hatvani Rendőrkapi­tányság közlekedésrendészeti alosztálya, s a három csoport közreműködésével rendezett akcióban hasznos szerepet vállaltak az önkéntes rend­őrök is. Délután indultak a gépko­csik, s rájuk esteledett, mire v.sszaérkeztek. Ezalatt legin­kább. a városba vezető főbb közlekedési vonalak, a 3-as, 21-es és 32-es utak betorkol- lását figyelték az ellenőrző csoportok tagjai. De arra is jutott idejük, hogy végigcir­káljanak a forgalmasabb ut­cákon. Nos. az országúti vizsga nem volt hiábavaló. Néhány óra alatt tucatnyi bírságolást foganatosítottak rendőreink a KRESZ új intézkedéseit fi­gyelmen kívül hagyó jármű­vezetőkkel szemben, igen sok esetben részesítették szigorú figyelmeztetésben őket. s ; ami elgondolkoztató: legtöbb szabálysértő zsebében hivatá- j sós vezetői jogosítvány la- ) pult.­i ★ j Gyorsan egy ilyen példát! ! A Horváth Mihály utca ! végén megszűnik a kétsávos i közlekedés Az új előírás j alapján itt a belső sávban , haiadó kocsinak van eisőbb- : gége. Fütyült erre a miskol- t ci Volán Vállalat teherjár- I művének vezetője, s jó hat- I vanas tempóban úgy vágott [ ét a külső sávból a megma- | radt egyetlenre, hogy még az I Irányjelzőjét is elfelejtette ! használni. [ Hogy komolyabb karam­: bol nem következett be. az I csupán a belső sávon haladó | Polski Fiat vezetőjének kö- | szűnhető. Mikor észlelte- a | szabálytalanságot, a fékre ta- | posott hogy kilométerre el- ' hallatszott a gumik csikorgá- í sa. ! A rendőrségi jármű termé­} szetesen pillanatok alatt be­fogta a teherkocsi vezetőjét. Nem maradt el a bírságolás sem. Kétszáz forintot „gom­bolt le” nagy hirtelen a mis­kolci sofőr aki vizsgázott ugyan az új KRESZ-ből. de mint eléggé nyeglén megje­gyezte: — Szerencsém volt, ez a szabály éppen nem szerepelt a kérdéseim között.,, ★ Esthomály ereszkedett a városra, amikor a Túrái út és a 3-as főútvonal találko­zásánál posztoló egyik ön­kéntes rendőr szeme előtt, mintha a földből nőtt volna ki, feltűnt egy szürke Sko­da. Tompított fényt kellett volna már használnia, de jó- szerint a helyzetlámpákat sem gyújtotta meg, úgy igye­kezett haza Budapestről. Zseblámpa-körözés. A kocsi az útszélre húzódik, megáll. — Van valami hézag, őr­mester elvtárs? — nyitja ki a jármű ajtaját a tulajdonos. — Éppen elég! Semmifé­le világítást nem használ, holott ebben a ködös alko- nyatban- ötvén méterre alig látni. — Én remekül beláttam a pályát — érvel a' helybéli kisiparos. — Magukat is rög­tön észrevettem, megálltam. Azt hiszem, ez elegendő érv! Az eljáró hatósági közeg természetesen kevésnek ta­lálja. S ugrik a százas, ami­ért majdnem húsz liter üzemanyagot vehetett volna kocsijába a „sasszemű” ve­zér, * Egy nagyon durva közleke­dési vétségnek már csak a i következményeit vehettük 1 szemügyre a 3-as főútvonal városszéli felüljárójánál. Űtszéli akácfa mellett szét- roncsolódott Trabant, alig tudjuk leolvasni a rendszám- tábláját: Cl 55-72. A vezetőt és stopos utasát -már bevitték a kórház baleseti sebészeté­re. Szentbe István geológus Nyákládházán kéredzkedett fel a miskolci illetőségű Oláh Sándor által vezetett, de apja tulajdonát képező járműre, s akkor még nem sejtette, hogy Budapest helyett Hatvanban fejeződik be utazása. Mit állapított, meg odaér- kezésünkig a vizsgálat? El­sőként Oláh ittasságát. Bűz- lött, amikor a körülménye­ket jegyzőkönyvbe mondta. S ami legalább ilyen súlyos cselekmény : a be nem látha­tó kanyarban, mely a felüljá­róról lefelé visz, úgy előzött, hogy közben áthaladt a záró­vonalon. És ahogyan ez gyak­ran előfordul, szembejövő forgalommal találkozott. Ijedtében visszarántotta ő a kormányt, de olyannyira, hogy az útpadkának, majd a járda szélén álló akácfának ütközött, s felborult. Az akció lefúvásat köve­tően beszélgettünk Micsonai János századossal, a Hatvani rendőrkapitányság közleke­désrendészeti alosztályának vezetőjével. Az általános el­lenőrzés tapasztalatait így összegezte: — Már két hónapja van érvényben az új KRESZ, de sajánlatos módon mindmáig elég sokan elvétik a meg­változott szabályokat. Leg­többen a jármű kivilágításá­ra vonatkozó előírás ellen vé-, tenek, vagy pedig a párhu­zamos közlekedés esetében nem jelzik sávváltpztatási szándékukat. Utóbbi okból egy koccanásos baleset is be­következett az ellenőrzés fo­lyamán! Még mindig gyako­ri a ki világi tatlan kerékpár. Ez ügyben öt embert bírsá­goltunk meg. S ami elég rit­kaság. de eztán többször al­kalmazzuk: ötven forintra büntettünk egy hatvani ta- TMTcmbert. aki féktávolságon belül, figyelmetlenül lépett le a járdáról. Jó megjegyez­ni. hogy a közlekedési bal­esetek megelőzésénél nagyon sokszor hiábavaló a kocsive­zetők ébersége, a tragédiák bekövetkeztében részük - van a gyalogosoknak... (moldvay) A pálya nem less akadály Ebben az évben megépQl Bicskéig a Budapest—Hegyeshalom vasútvonal korszerű­sített, szakasza. Az új pályán'a kanyarok íve lehetővé teszi, hogy a , szerelvények 120 km-es sebességgel haladjanak. (MTI fotó ‘— Bisztray Károly felv. — KS> A zöldség- és gyümölcsértékesítés idei terve Ülésezett a SZÖVI ÉRMÉK Igazgató tanácsa Hogyan aiakjul az Idei zöldség- és gyümölcsterme­lés és -értékesítés Heves megyében? Mennyi áru ke­rül piacainkra? Ezek foglal­koztatták * hétfőn délelőtt Egerben, a SZÖVTERMÉK igazgató tanácsának ülésén a résztvevőket. Az elnökség­ben helyet foglalt dr. Leány­falvi Sándor, a Magyar Nemzeti Bank és Kiss Ist­ván, a SZŐ VÉRT főosztály- vezetője, Bágyi Imre, a me­gyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, Koós Viktor főtanácsos, a megyei tanács-mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának he­lyettes vezetője is. A megjelenteket Czifra Miklós, a szövetkezeti kö­zös vállalat elnöke köszön­tötte, majd Patkó József igazgató fűzött szóbeli ki­egészítést a korábban köz­readott írásos jelentéshez. Ismertette a vállalat meg­alakulása óta eltelt öt esz­tendő főbb eredményeit, azokat a korszerűsítési tö­rekvéseket, . melyeket a ter­melésért, a tárolásért í.és az értékesítésért tettek. Ezután szólt a fejlesztés jövőbeni elképzeléseiről és főként az idei tervek megvalósításáról. Elmondta, hogy a vállalat továbbra is elsőrendű fel­adatának tekinti Heves me­gye zavartalan ellátását, friss burgonyával, zöldséggel és gyümölccsel. Munkájukban fontos szerepet kap a tőkés­export növelése, az ésszerű költséggazdálkodás a táro­lásban, a tartósításban és a feldolgozásban. Az árufor­galmi kapcsolatok elmélyíté­sére több évre szóló ter­mékértékesítési szerződése­ket kötnek a termelő üze­mekkel. Szigorítják a szer­ződéses feltételeket, és amennyiben a közös gazda­ságok nem tesznek eleget kötelezettségeiknek, úgy el­marasztaló intézkedéseket tesznek. A felvásárolt burgonya, zöldség és gyümölcs mennyi­Néhány évvel ezelőtt az átányi termelőszövetkezetet a nevesi járás c-gyik .leggyen­gébb — ha nem a leggyen­gébb — közös gazdaságaként tartották számon. A külön­böző tanácskozásokon, érte­kezleteken a szövetkezetei igen gyakran emlegették — negatív példaként. Az utób­bi időben azonban lényege­sen változott a helyzet. Az á.ányiak munkáját egyre többen illetik dicsérő szavak­kal. A tizennegyedik Kiss István, a Búzakalász Termelőszövetkezet elnöke kortyol egyet a feketekávé­ból. — Nagyon nehéz időszakot hagytunk magunk után — mondja. — Amikor ót évvel enerott idekerültem a gazda­ságba, néhány vezetőtársam­mal együtt, szinte a nulláról ke ,ett indulnunk. Az ered­ni *uytélén gazdálkodás miatt a szövetkezetei szanálták, jó­formán minden a feje tetejű­jén állt. A búza hektáron- ke ki átlagtermése mindösz- sze 17 mázsa volt például, de baj volt az állattenyésztéssel is A legnagyobb probléma a. ónban mégsem ez volt, ha­nem az, hogy a tagság telje­sen elvesztette a bizalmát & közös gazdálkodásban. Nem is lehet ezen csodálkozni, hi­ssen a korábbi vezetők szin­te egymásnak adták a kilin­cset, olyan gyakori volt a váltás Jellemző példaként hadd említsem meg, hogy a községben .én vagyok a 14. ; tsz-elhök. Aztán az sem titok senki előtt, hogy az átányi földek elég gyengék, szinte nincs olyan táblánk, amelyik­ben ne lennének szikfoltok, t Ilyen alapokról k^jlett indul- [ ásunk.- ■ Áz új vezetőség első Átány nehéz évek lilán Csak biztos alapokra lehet építeni tennivalója az volt, hogy fel­mérje a lehetőségeket, mivel érdemes és hogyan foglalkoz­ni. Úgy gondoltuk, hogy az adottságoknak megfelelően elsősorban a gabonával ér­demes foglalkoznunk. Lassan és szívós munkával sikerült is „feltornászni” a hozamo­kat. Az 1974-es esztendő kü­lönösen beváltotta a hozzá­fűzött reményeket, sikerült elérnünk a 40 mázsás át­lagtermést — És tavaly? — Az elmúlt év minket is visszavetett. Búzából azon­ban így is sikerült 35 mázsár hektáranként betakarítani, kukoricából pedig 48 mázsát. A kedvezőtlen időjárás elle­nére is bebizonyosodott, hogy érdemes és szükséges is a gabonával foglalkoznunk. A növénytermesztésünk a tervezett 19,5 millió forintos árbevétellel szemben 23 mil­liót hozott a gazdaságnak. Szerény tejhozam Annak ellenére, hogy a szövetkezet az elmúlt esz­tendőkben „összeszedte” ma­gát, korántsem sikerült min­den gondot megoldani. A szövetkezet elnöke első­sorban a gyenge tej hozamot említi. Ami bizony nerc ha­ladja meg a tehenenként! kétezer litert. — Jelenleg 750 szarvas- marhánk van, ebből 200 a tehén. Sajnos még mindig nem olyan az állomány, mint szeretnénk, erre ékes bizo­nyíték az a'acsony tejterme­lés. Néha meg is kérdezik tőlünk, hogy nem szégyell- jük-e magunkat ezért. Szé­gyen ide, szégyen oda, ez a helyzet, és azt is tudjuk, hogy csupán a sopánkodással nem tudunk előrehaladni. Ép­pen ezért a következő évek­ben száz tehénnel növeljük az állományt, s emellett célul tűztük ki a 2300 literes ho­zam elérését. Az állattenyész­tésünk — az alacsony tejho­zam ellenére sem mondható rossznak. Van egy telepünk, ahol évente 50—60 tenyész- üszőt nevelünk fel, ebből részben a saját állományun­kat fejlesztjük, másrészt pe­dig az üszők eladásából pénz­hez is jutunk. Nagyon gaz­daságos a marhahizlalás is, tavaly például 160 bikát ad­tunk el Olaszországba. Egy kilogramm hús előállítása nekünk körülbelül 24 forint­ba kerül, ugyanakkor 38 fo­rintot kapunk érte. A tehe­nészet veszteségét így sike­rül behoznunk. Ugyancsak igen gazdaságos a juhászait is nálunk, ezért a jövőben ezt az ágazatot is fejleszteni fogjuk. Lassúbb ütemben Az átányiakat ma már job­ban érdekli a jövő, mint a múlt. A szövetkezeti gazdák az eredmények hatására elfe­lejtették a korábbi nehéz éveket, s ma már inkább a további fejlődés kérdései vannak napirenden, mint a múlt emlegetése. — Azért a múltról sem szabad megfeledkeznünk — mondja Kiss István hi­szen nekünk s gazdálkodás alapjait később sikerült megteremtenünk, mint más­hol. Ugyanakkor a mostani gazdasági szabályoz rendszer éppen olyan feltételeket szab meg nekünk is, mint mások­nak. Kiszámoltuk, hogy az adó, a műtrágya, a vegysze­rek árának emelkedése miatt ebben az évben 2,5 millió fo­rinttal több termelési érté­ket kell előállítanunk ahhoz, hogy a tavalyihoz hasonló eredményt tudjunk produ­kálni. Éppen ezért minden lehetőséget ki kell használ­nunk. Az idei tervek elkészí­tésénél nagyon körültekin­tően jártunk el, s elhatároz­tuk, hogy minden hónapban elemezni fogjuk a gazdálko­dás kérdéseit, mint például a költségek, ráfordítások ala­kulását és más egyéb ténye­zőkét. „Naprakész” állapot­ban kell lennünk ahhoz, hogy idejekorán meglehes­sük a kellő intézkedéseket. Feltétlenül több gondot kell fordítanunk a munkaszerve­zésre, a költségek csökkenté­sére, a munkaidő' jobb ki­használására. És bőven so­rolhatnám még a példákat. A szabályozó rendszer kelle­metlenül „megtréfálhat” bár­kit, aki, mint már az előbb említettem, nem lesz „napra­kész” állapotban. Negyvenmázsás átlag — Mindez természeiesen nem csupán az idei évre szól, hanem a következőkre is Éopen ezért nekünk is az a célunk, hogy mindent Jó? hozzunk” a gazdaságból, amit. csak lehet. A gabonánál pél­dául stabilizálni akarjuk a 40 mázsás átlagtermést, hi­szen a szántóterület felér, ezt termeljük. Növelni szükséges a takarmánytermesztés szín­vonalát is, hiszen az állat- tenyésztésnél főként a ta­karmányra és a jó tenyész­tői munkára van szükség. — Véleménye szerint a szövetkezet fejlődése a mos­tani tervidőszakban eléri-e az előző időszak ütemét? — Nem hiszem. Először is azért nem, mert ha csak ar­ra gondolok, hogy a búza termésátlagát 17 mázsáról 35—40 mázsára növeltük, akkor azt mondhatom, hogy ilyen növekedésre nincs le­hetőség. Hiszen egy maga­sabb szintet nehezebb emel­ni, mint egy gyengét. Más­részt a közgazdasági feltéte­lek nehezebbé váltak, nehe­zebb is tehát jó eredményt elérni. Mindenesetre úgy érezzük, hogy a jó gazdál­kodás alapjait sikerült meg­teremtenünk és az eddiginél jobb munkával sikerül még előbbre jutnunk. Az átányi gazdák, a szö­vetkezet vezetői az elmúlt időszakban bebizonyították, hogy nehéz körülmények kö­zött is képesek megállni a helyüket S ha a következő években az eddigihez hason­ló körültekiníésse! és szor­galommal gazdálkodnak — vagy még egy kicsit jobban —, akkor nem lesz okuk a jövőben sem a panaszkodás­ra. Eäffosi Leverne sége a következő öt eszten­dőben 21 . százalékkal nő majd a megyében, A vásár­lás szerkezetében lényeges javulást jelent a burgonya­termelési társulás létreho­zása, amellyel hosszú évek után megoldják a megye el­látását ezzel a fontos élelmi­szerrel. A primőr zöldsé­gek termelésében jobban támaszkodnak a háztáji gaz­daságokra, amelyek az idén 24 vagon árura kötöttek szerződést a SZÖVTERMÉK- kel. A megyén belüli ter­melés azonban továbbra sem lesz elegendő, így 450 va­gon primőr zöldséget és gyümölcsöt szereznek -be,más megyékből. Patkó József bejelentette, hogy a lakosság jobb ellá­tására az idén üzembe he­lyezik Egerben a konyha­kész és félkész termékeket csomagoló üzemet, amely csökkenti a háziasszonyok munkáját. A vállalat to­vábbra is jelentős szerepet vállal a téli burgonya-, zöld­ség- és gyümölcsellátásból. Hatszáz vagon árut tárolnak hűtőházakban, ezenkívül Egerben 300 vagonos burgo- nyatárolót is építenek. Ez­zel az V. ötéves tervben megszűnik az oly sok ne­hézséget okozott pincei tá­rolás. Az idén és jövőre meg­nyitják Egerben a Csebok- szári-lakótelepen, a stran­don és Hatvanban az új zöldség-gyümölcs üzletet. Ezenkívül a vállalat tárgya­lásokat kezd a Füzesabonyi Állami Gazdasággal és a detki termelőszövetkezettel újabb boltok közös nyitásá­ra Az idén felújítják a gyöngyösi hűtőházat és a jéggyárat is. Az - igazgatói kiegészítést követő vitában felszólalt Koós Viktor főtanácsos, a megyei tanács osztályvezető­helyettese is. Ismertette a zöldség- és gyümölcsterme­lés továbbfejlesztésére irá­nyuló megyei törekvéseket, azt a munkát, mely ebből a SZÖVTERMÉK-re háruL A több burgonya, zöldség, gyü­mölcs érdekében fokozottan támogatják a háztáji gazda­ságokat is. Az igazgató tanács vége­zetül megválasztotta az új ellenőrző bizottságot, mely­nek elnöke ismét Lőcsei Fe­renc, az erdőtelki—tenki Sza­badság Termelőszövetkezet elnöke lett. (mentusz) 1976. március 9.a kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom