Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-06 / 56. szám

Per San Franciscóban PATTY AGYMOSÁSA Bizonyítási eljárás folyik San Franciscóban a Hearst- lány perében: felettébb fél- s’.agen, hibát hibára hal­mozva igyekszik bizonyítani a vádat az ügyész, míg a teátrális, körmönfont védő- üTvvéd a felmentéssel bizo­nyítaná, hogy a millomos pénzén valóban mindent meg lehet vásárolni. A jámbor esküdteknek ugyanis egy ravaszul kigon­dolt. előadott védelmi szín­játék közepette kellene meg­őrizniük higgadtságukat; egyelőre a fogadóirodákban úgy ítélik meg, hogy a ti­zenkét „dühös ember” nem lesz képes — ahogy a sza­bály előírja — „kétséget ki­záróan” bűnösnek ítélni Patty Hearst-öt — vagyis felmenteni. Amerika egyik legdrágább ügyvédje fondor- latoskodik evégett, akinek már a My Lai-i gyilkosok egyikét is sikerült kimosnia. Vele szemben a vád kis fi­zetésű — és egy városi ha­talmasság esetében talán nem is túl ambiciózus — képviselője folyton belemegy a védő utcájába. Pedig a vád amúgy per­döntő lenne: kispénzű vád­lott védője inkább a bün­tetés mértékéről próbálna egyezkedni; a Hearst-ékügy­védje viszont „dupla vagy semmire” játszik, miközben nyilván elhelyezgeti azokat a jogi aknákat is, amelyekre hivatkozva — ha mégsem szelídíthető’«: meg a „dühö­sek” — belefoghat a hosz- szan tartó fellebbezési eljá­rásba. Patty Hearst bankrablás­ban való részvételéért áll a San Franciscó-i bíróság előtt. A védelem szerint a két éve elrabolt milliomoscse­mete nem önként csatlako­zott a maroknyi szélsőséges csoportjához, hanem tortú­rájuktól msgtöretve, „agy­mosás” áldozataként. Vagyis szinte „álmában" cseleke­Az „ártatlan” Patty, anv'nt éppen bankot rabol. A fel­vételt láthatatlan kamera készítette 1914 áprilisában, San Franciscóban. (Fotó: AP—MTI—KS) dett! A bankrabláskor is, a rádióknak küldött, szüleit megtagadó, fellengzős nyi­latkozatai esetében is. Az igazán kínos azonban a bankrablást követő tizenhét hónap, hiszen a terrorista csoport a rendőrséggel ví­vott tűzharcban megsemmi­sült, hírmondónak csak egy házaspár maradt — mag Patty Hearst. És ő toyább- ra is velük bújkált hónapo­kig, sőt: egyszer fegyver­rel sietett magmentésükre, amikor majdnem rendőr­kézre kerültek! Hát ezt kellett elhitetnie az ügyvédsztárnak, meg az általa felvonultatott „agymo­sási” szakértőknek. Ezek egyike mondta az esküd­teknek : mivel a csoportban mindenki generálisnak, ilyen­olyan rangúnak tituláltatta magát, Patty ártatlanságát, kényszerítettségét fényesen igazolja, hogy neki nem ad­tak rangot... Hogyha akar­ták volna, sem tehették, hi­szen Patty első „akciója”, a bankrablás után hamar el­pusztultak. „Hsarst-Neme- cosk” tehát most mindent volt társaira ken. Igaz, a józan ész érvei mégiscsak túlsúlyban van­nak; hiszen még a bávatag ügyésznek is sikerült több tucatszor kicsikarnia Patty- tól a „megtagadom a vá­laszt, mert az terhelő lehet rám nézve és veszélyeztet­né családomat”. Ebből az első felét (a vádlott nem köteles magára vallani), az esküdtszékek hagyományo­san a vádlott ellen értelme­zik, a másik — a „veszély­ről” — az ügyvéd hozzátol- dása. Hamarosan kiderül, miként viselték el az es­küdtek az „agymosást”. Egy már biztos: a letartóztatása­kor még hangos Hearst lány nemecseki jellemmel aligha gyanúsítható. Avar János A köpenicki kapitány Olvasom lapjainkban, hogy újra filmet készítenek a kó­pén cki kapitányról, és hogy Bécsben egy musicalt mutat­nak be róla, melynek cím­szerepére Heinz Rühmsnn né­met színészt kérték fel, aki az 1956-ban készült nyugat­német filmben már eljátszot­ta ezt a világraszóló szél­hámos alakot. De ki is volt tulajdonkép­pen a .köpenicki kapitány”? 1906-ban, hetven esztende­je zajlott le a köpenicki ka- p.tány nem mindennapi histó­riája. A köpenicki kapitány­ból szállóige lett. Konen.ck jelenti a tömegszuggesztió groteszk kitörését; egysze­rűbben fogalmazva: bedőlést a rossz tréfának, amelyet olyan ember hájt. végre, aki­nek nincs vesztenivalója. A köpenicki kapitány története nem más, mint a társadalom hatalmas bástyáinak, a kato­nai fegyelemnek,és a hiva- ta'noki bürokráciának nevet­ségessé tétele. A köpenicki kapitány — egy fegyházban öreggé tört varga — ócska katonaköpeny segítségével követte el világ­raszóló csínyét, bátor ember volt, aki nem riadt vissza sem nitől. Természetesen csak az 1906-os értelemben, mert történetének a világon sem­mi közössége sincs a mai bandtták gonosztetteivel. A köpenicki kapitány esetében ötlet és szív játszották a fő­szerepet. Hadd idézzük fel az esetet a Pesti Hírlap egykorú tudó­sításai nyomán. Az 1906. évi október 18-i számban volt ol­vasható, hogy október 16-án, a Berlin közelében levő Ko­pekekben kolosszális szélhá­mosság történt; minden bo­hózatíró e'szégyellheti magát, mert az a oáratlan le'emény, amellyel e csínyt végrehaj­tották. meghalad minden fantáz!át Az történt ugyanis, hogy a p’oetzensee-i katonai őrsé­gen megjelent egy magas ter­metű, bár k;ssé hajlott tar- tású szürkésfehér, lelógó ba­juszé ember, ak’ az első gár­daezred egyenruháját visel­te Ez a kap’tgnv rendkí­vül energ’kns hangon meg- paraneso’ta. hogy a felvá'íot őrsé0 azonnal oeven v«-1- mert n csőszór parancsából több embert kell letartóztat­nia. Az őrség engedelmeskedett a kapitánynak, aki útnak in­dult, s közben még egy csapatot parancsolt maga mellé. Vasúton menték a kö­zeli Köpenickbe, s ott meg­szállták a városházát. A ka­pitány egyenesen a polgár- mester szobájába ment. — ön a köpenicki polgár- mester? — kérdezte. — Leg­felsőbb parancsom az, hogy önt letartóztassam és Berlin­be szállítsam. A polgármester riadtan kezdte mondani: — Kérem, engedje meg, hogy... A tiszt azonban nem en­gedte beszélni: , — Én nem engedek meg semmit! Már mondtam, hogy ön az én foglyom. S a kapitány valóban le­tartóztatta a polgármestert is, a városi pénztárnokot is, aki előzőleg egyetlen erélyes pa­rancsszóra átnyújtotta a vá­rosi pénztár , tarta1 mát. A vá­rost eközben óriási izgalom lepte el, amely tetőfokára hágott, amikor a városháza előtt megindult Berlin felé az első bérkocsi, a bakon két fel tűzött szuronyú katonával, a kocsiban a polgármesterrel és feleségével. Maga a kapitány még ké­nyelmesen megebédelt a Rat- hauskellerben. s azután — mi­kor a köpenickiek feleszmél­tek — már sehol sem volt. . Ezalatt az őrség a foglyok­kal megérkezett a be .•'mi ..fő­vártára”, ahol hihetetlen fel­tűnést keltett a szokatlan szállítmány. Maga Mo^'re tá­bornagy. a vezérkar főnöke és Joachim Albert herceg je­lentek meg az eset1 tisztázá­sára és ők bocsátották el a foglyokat. A világsajtót bejárta a pá­ratlanul mulatságos történet híre. Sokáig tárgyalták, nyo­mozták a sajtóban, hivatalos eljárásban az ügy minden egyes részletét. Már mindent tudtak, csak egyet nem: ki volt a kapitány és hol van? Végre, 1906. október 27-én, ráakadtak. Berlinben, külvá­rosi kis, lakásában üldögélt Wilhelm Voigt, a bortönviselt varga. Csendben iszogatta réggé1 i kávéját, amikor a rendőrök be’éptek hozzá. Azonnal tudta, m’ért jöttek, de semmi izgalom nem lát­szott rajta. Csak azt kérte, engedjék elfogyasztani kávé­ját. Ezt megengedték, mire Voigt részletesen elmesélt mindent, sőt a pénzt is csak­nem hiánytalanul visszaadta. Még arra kérte á rendőrö­ket, hogy emberségesen bán­janak vele. hiszen az ő kato­nái sem panaszkodhattak el­lene; ő gavallérosan bánt ve­lük, épp úgy, mint a köpe­nicki urakkal. Nos, ebben igaza is volt Voigtnak, ezt a börtönviselt embert közismerten jóindula­túnak, és jószívűnek ismer­ték. Aztán bíróság elé került, amely négyévi fegyházra ítélte a kezdődő század lagjobb tré- facsinálóját. Vilmos császár azonban megkegyelmezett a bűnösnek. Pedig kezdetben nagyon ha­ragudott. Később azonban jó­ízűt nevetett a történteken, együtt kacagott a kacagók- kal. így esett meg a köpenicki kapitány hitsóriája. Révész Tibor Olcsó könyv, bibliofil könyv A KÖZÉPKOR KÉZZEL írott könyve, a kódex meg­fizethetetlenül drága volt csak uralkodók, gazdag fő­papok, főurak tudták meg­vásárolni. Gutenberg talál­mánya, a nyomtatott könyv lényegesen olcsóbb volt a kézzel másoltaknál, ugyan­ekkor szépségben nem sok­kal maradt el azok mögött. Gutenberg és a XV. szá­zad legtöbb nyomdásza ipar­művész volt. Tudatosan utá­nozták a legművészibb kül­sejű kódexek külsejét, egyé­ni ízlésű, változatos betűtí­pusokat terveztek, gondo­san tipografizáltak és nyom­tattak. Kiadványaik szín­vonala közt természetesen nagy különbségek mutatkoz­tak, ezek azonban az egyes nyomdászok anyagi eszközei­nek, ízlésének és gyakor­lottságának különbözőségé­vel magyarázhatók, és nem az előállítási árnak a minő­ség rovására történt szán­dékos csökkentésével. Az első, aki az olcsóság­ra és a szépségre való tö­rekvést tudatosan kettévá­lasztotta, I. Miksa német császár volt (1493—1519). Felismerte a nyomtatott be­tű fontosságát a propagan­dában és politikai intézke­dései népszerűsítésére száz­nál több rövid nyomtat­ványt jelentetett meg. Ezek­nél csak a gyors és olcsó munkával törődtek, a lehe­tő legegyszerűbben állítot­ták ki. Ugyanekkor a csá­szár nem feledkezett meg a kevés kiválasztott ízlését szolgáló művészi könyvek kiadásáról. Nevéhez fűző­dik a XVI. század legszebb könyvének, a Theuerdank- nak a megjelentetése (1517). Előállításához külön metszet­tek egy díszes betűfajtát, lapjait számtalan fametszet ékesítette. PAR ÉVVEL KÉSŐBB a reformáció használta ki a könyvet, mint propaganda- eszközt, és az addigihoz ké­pest hallatlanul magas pél­dányszámban árasztotta el a különböző országokat. Lu­ther egyik-másik kiadványá­ból 15—29 kiadás is készült. A teljes Biblia-fordításból négy évtized alatt kereken százezer példány talált ve­vőre, de itt már művészi törekvések is érvényesültek, sok fametszetes illusztráció és kezdőbetű díszítette a művet. A nagy péidányszám azonban így is lehetővé tet­te az olcsó árat. A holland nyomdászok a XVII. század elején a pa­pírral takarékoskodtak erő­sen, és ezért egészen kis alakú könyveket adtak ki. De ez a takarékoskodás nem ment a szép kiállítás rová­sára, mert finoman met­szett, vékony betűkkel nyomtattak. Az egyik kivá­ló nyomdászról elnevezett elzevirek és egyéb nyomda­termékeik ma is a könyv­A HEVES MEGYEI ÄLLATFORSALMI ÉS HÜSIPARI V. KERES EGRI LAKÁSSAL RENDELKEZŐ boltvezető-helyettest AZ EGRI FINOM FALATOK BOLTJÁBA, 5 ÉVES SZAKMAI GYAKORLATTAL. gépkocsi-ügyintézőt, zsír- és melléktermék . raktárost, VALAMINT KERESKEDELMI SZAKKÉPESÍTÉSSEL RENDELKEZŐ piackutató i gyűjtők féltett büszkeségei. Az olcsóságra és a művé­szi kiállításra való törek­vés csak a XIX. század má­sodik felében vált ketté. Amikor az új találmányok a különféle gyors szedőgé­pek, a rotációs óriások for­radalmasították a nyomta­tást, a kiadás a nagy tőkék­kel rendelkező vállalatok monopóliuma lett. A gyor­sabb szedés mellett a fából gyártott papír tette lehető­vé a könyvek, újságok árá­nak nagyarányú leszállítá­sát, de ez nagymértékben a minőség rovására történt. A kapitalista. szellem Guten­berg találmányában is csak az üzletet látta, és a művé­szetet majdnem . teljesen száműzte a nyomdaiparból. Az ízlésbeli hanyatlást egyes kiváló nyomdászok — elsőnek az angol William Morris — megpróbálták el­lensúlyozni. Visszatértek a kézi szedéshez, új betűtípu­sokat terveztek, kiváló gra­fikusokkal terveztették az illusztrációkat, új tipográ­fiai lehetőségeket kerestek. Magyar vonatkozásban elég, ha Kner Imre nevét emlí­tem, aki Kozma Lajos gra­fikussal szövetkezve meg­vetette a modern magyar könyvművészet alapjait. EZEX A KÍSÉRLETEK csak szűk körre terjeszked­tek ki, az ily módon előál­lított, bibliofileknek, könyv­barátoknak szánt kiadások ára nem állt arányban az átlagolvasók jövedelmével. A Knsr-nyomda is ráfize­tett művészi kiadványaira. Nem ezekből élt, hanem bá­li meghívók, üzleti körleve­lek, névjegyek nyomásá­ból. A szocialista könyvkiadás si politika elsőrendű célja, hogy nemes, magas rendű alkotásokat juttasson minél szélesebb rétegekhez. A'' tö­megterjesztésre szánt.könyv- r.ek szükségképp olcsónak kell lennie, előállítását nem lehat megterhelni költséges többletmunkákkal. Ez a tö­rekvés érvényesül ma is ki­adóink tevékenységében. Egy példa arra, hogy már az ötvenes évek végén mennyien szerették nálunk a művészi könyvet.. Az Ol­csó Könyvtár sorozatában 4 forintos árban jelent meg a Toldi három része 120 030 példányban. Ugyanakkor ad­ták ki szép kiállításban, fi­nom papíron, díszes kötés­ben —, Győry Miklósnak a szöveget hűen szolgáló raj­zával — az első részt 20 fo­rintos árban. A 20 000 pél­dány nagyon hamar gazdá­ra talált és már a következő évben újabb kiadás válu szükségessé. A MAI BIBLIOFIL ki­adásnak ösztönző hatása van az olcsóbb kiadványok szín­vonalának emelésére is. Ezt bizonyítja többek közt az Olcsó Könyvtár kiállításá­nak előnyös változása. A kettő közti különbség csök­kentésének szándéka meg­nyilvánul abban is, hogy a könyvművészeti bizottság „Az év legszebb könyve” ver­seny alkalmából különös fi­gyelemmel van az átlag­könyvek színvonalának az emelésére, s nem ' egy ki­adónkat éppen e téren elért eredményeiért jutalmazza. Vértesy Miklós Március 31-ig jelentős engedménnyel kaphatók MK—42 MAGNETOFONOK MK—43 MAGNETOFONOK GE—071 LEMEZJÁTSZÓK MISTER HIT LEMEZJÁTSZÓK CONTESSA ASZTALI RÁDIÓK SELECT ASZTALI RÁDIÓK VERITAS NDK KÉTTÜÁGYAS KÖTŐGÉPEK PADLÓÁPOLÓK Iparcikk és ÁFÉSZ-szaküzletekben, áruházak­ban, vaiam.nl Centrum Áruházban. Mély fájdalommal tudatjuk, hagy szeretett férjem, édesapám SZEGEDI JÓZSEF 81 éves korában elhunyt. Temetése március 7-én 11 órakor less Egerben, az Izraelita-temetőben. Felesége és távolban élő leánya Alufóliás csomagolásban kapható a 10 dkg-os gomolya­túró Ara: 4.40 Ft Gyártja: Közép-magyarországi Tejipari Vállalat nagykőrösi üzeme. Jelentkezés személyesen, vagy egri lakos esetében a vállalat személyzeti osztályán, Gyöngyös, Szurdok part 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom