Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-30 / 76. szám
Köznapi történet Itt járt Mátyás király — és meglátta a szelistyeí asszonyoké. Akik nem is voltak szelistyeiek. Talán még asszonyok sem. Mindegy, a televízió vasárnap este sugározta a zenés kalandfilm első részét, amelyben minden elkezdődött, és minden a feje tetejére állt, ahogyan az egy kalandfilmben illik. Az első rész, minden előzetes megítéléstől függetlenül. további jó szórakozást, sok kalandot ígér. A képen: Mátyás király, az ifjú még. akit Lukács Sándor visz a képernyőre, Mujkóval, azazhogy Kern Andrással. Egy hétköznapi történetet mutatott be kedden a magyar televízió. közösen a ba jorral. Köznapi legenda címmel. Nem hétköznapi, amj s szürke, a lényegtelen fogai mával asszociál bennünk, ha nem köznapi a legenda: min denkivel előfordulhat hason ló. És nem is történet, am- mindenkivel megtörténik, ha nem legenda, ami mindenki vei csak megtörtén hét. Nem szemantikai szőrszálhasoga tás a szavakkal való játék sőt még csak nem is játék: a legkevésbé az. Áment Já. nos története. amely Sós György tollán Félix László rendező és a remek Helmut Qualtinger {Máriássv József szinkronja!) közreműködésével legendává magasztosult a képernyőn a mindennapok emberének látszólag egyéni tragédiája. A Köznapi legenda azért maradt meg és marad meg bennem sokáig, mert a nézőt egy varázsos mikroszkóp segítségével. a művészettel persze. közel vitte az ezernyi, a milliónyi, a százmilliónyi ember tömegéhez, olyannyira közel, hogy újból rádöbbentetett: a messziről szürke, odafigyelésre alig érdemes szürke tömeg, színes egye- dekből áll. Emberekből, egyéni életekből, az egyén életéből. A tömegből ím kiugrott egy arc. jelleget és jellemet kapott és e „tudományos” vizsgálat nyomán új fent kiderült. hogy a köznapok embere legalább annyira regény- vágy televíziós játéktéma lehet, mint a korok nagy hősei akár. Ament János válni akar. mert nősülni akar. Voltaképpen egyiket sem akarta ő. hiszen volt feleségét évtizedek óta nem is látta, élettársa évtizedek óta együttélt vele: üres jogi formánalj tűnt előtte a válás, a házas-i ság törvénye. Mindaddig, amíg asszonya a halálos ágyon nem akar tövényes felesége is lenni, illetőleg mindaddig, amíg rá nen döbben, hogy asszonyának ez a legkevesebb, amivel tartozik. hogy az a törvényes fe leségeként haljon meg. És megkezdődik a versenyfutás a törvény időt követelő előírásai és a halál rövid időt parancsoló törvénye között. Hogy Kántor Borbála, halála előtt Áment Jánosné lehet. abban a tői tény szellemével. a törvény kénytelen kemény előírásai ellen küzdő bírónőnek — Drahota Andrea — van oroszlánrésze: sikerül idő előtt kimondani a válást és sikerül a halál előtt megkötni a frigyet. Egy ember úgy hal meg. hogy boldog volt elmúlása előtt, egy ember úgy búcsúztat, hogy boldoggá tehetett valakit, aki meghal: a bánatos, a kegyetlen halál megszépül, görcsei kisimulnak az arcokon, mert az emberek emberi tettek során emberivé magasztosítot- ták a halált. Ennyi a történet. Nem több. És ha ennyi az élet. ha ilyen az élet mindenütt, ha ilyen lenne, még a halál árnyékában is. akkor talán nem is legendának, hanem egyszerűen történetnek neveznénk Áment János katarzisát. Szép, szűkszavú, az érzelgősséget messze kikerülő, kitűnő színészi alakításokat felsorakoztató tévéfilm volt a Köznapi legenda, amely elsősorban Helmut Qualtinger játékával indokolta — a forgalmazási lehetőségeken túl — e nyugatnémet—magyar kooprodukció létrejöttét. Gyurkó Géza Üj sorozat a tévében Hogyan állapítják meg a t—6 napos terhességet? Miért éppen a 266. napon indul meg a szülés? Milyen a méhen belüli fejlődés első időszaka? Mik a férfi meddőség okai? Milyen akadályokkal kell megküzdenie a magzatnak, hogy egészségesen jöjjön világra? Ilyen és hasonló kérdések halmazát válaszolja meg a televízió március 31-én induló Születésünk titkai című új tudományos-isn\eret- terjesztő sorozata. Mint a televízió közművelődési főosztályán elmondják, a tavaly nagy sikert íratott „Öröklődés titkai” :ímű sorozat folytatásának ;zánják ezt a mostanit. Aktor ugyanis a nézők szám- alan levéllel reagáltak az dőadásokra, s a legérdeke- ;ebb kérdésekre adott válaszokból állt össze a Születésünk titkai. Mint akkor, most is, a nagyon szuggesz- tíven előadó dr. Czeizel Endre genetikus áll a kamerák elé, hogy gazdagón illusztrálva avassa be a nézőket a születésünk körüli titokba. A megtermékenyüléstől a születésig, a női szervezetben lezajló biológiai folyamatokról szól a 9 előadás. A tévéfilmsorozatban látottak megbeszélésére klubokat szervez a Magyar Vöröskereszt. A tizedik adás éppen ezeket a klubokat látogatja meg és filmre rögzítve a nézőkkel is megismerteti a legérdekesebb és közérdeklődésre számot tartó kérdéseket, amelyekre ugyancsak dr. Czeizel Endre válaszol. Czeizel doktor gyakran ■ * „ ...... h asznál egy űj fogalmat, hi „értelemgyerek” kifejezést. Értve ezalatt azt, hogy a családtervezés során éljünk a tudomány eredményeivel; azért, hogy a jövőben ne legyen véletlenszerű a gyér-' mekvállalás; hogy a gyermekáldás akkor következzék be, amikor a szülők akarják, s amikor a fogamzás számára a legelőnyösebbek a biológiai körülmények; hogy egészséges, jól fejlett gyerek jöjjön a világra. A fogamzásról és a korszerű fogamzásgátlás módszereiről, a megtermékenyü- lés utáni embriófejlődésről, a meddőségről, a vetélésekről, a fejlődési rendellenességekről, a koraszülésről, a szü- lésről-születésről szólnak az egyes előadások. Sok hasznos tanácsot adva a leendő szülőknek, a leendő édesanyáknak. A sorozat egyes adásait szerda esténként és a szombat délelőtti ismétlések alkalmával tekinthetik meg a nézők. K. M. Apci öröm Ifjúsági klub — összefogásból — Ügy fogjatok hozzá, hogy legyen is belőle valami! Három esztendeje ezzel búcsúzott Pete Pál tanácselnök az apci fiataloktól, akik a művelődési ház öreg pincéjéből klubot akartak csinálni maguknak. Eleinte félő volt, hogy a hitetlenkedőknek lesz igazuk. Több ígéret hangzott el, mint cselekvés. De a klubépítésre szövetkezett művelődésiotthon-igazgató és a helyi KISZ-szervezet titkára, Hegedűs Gyula, végül szót értettek. Majd mind több üzemet, intézményt sikerült mozgósítaniuk. S . a parancsoló szükség nyomán, íme, vasárnap este avató ünnepre jött össze a falu fiatalsága. A forradalmi ifjúsági napokat szebb, méltóbb eseménnyel nem is köszönhették volna az apciak! Érdeklődés? Legalább kétszázan szorongtak az ízlésesen berendezett pinceklub helyiségeiben. S ahogyan telt-múlt az idő, úgy emelkedett a hangulat. Amiben persze része volt a Cziffra Istvánná igazgatónő által szervezett gazdag műsornak, a selypl, rózsaszent- mártoni, apci ifjúkommunista szervezetek vetélkedőjének, s a Gödöllőről hozott beat-zenekarnak, amely még tíz órakor is játszotta a friss számokat. A versengés ötletesen indult Valamennyi részt vevő brigádnak olyan plakátot kellett készítenie, ami a KISZ soron következő kongresszusát köszönti. Betűrejtvény, barkohba, az ifjúsági mozgalom múltjával, jelenével összefüggő számtalan furfangos kérdés követte a „belépőt”. S hogy teljes legyen a hazaiak öröme, a vetélkedőből végezetül az apci ÁFÉSZ KISZ-brigádja került ki győztesen, Molnár Mária lelkiismeretes felkészítő munkáját igazolva. Rajtuk kívül persze sokan jól jártak még. hiszen hatszáz forint értékű könyvjutalmat osztott szét a rendezőség a különböző versenyszakaszok helyezettjeinek. Hogy valamit a közelmúltból érzékeltessünk: a helyi tanács 30 ezer, a művelődési otthon 20 ezer forintot adott a klub építéséVuiicsics Tihamér délszláv zenei gyűjteménye Több, a hazai délszlávok kultúráját, folklórhagyományait, anyanyelvét ápoló, népszerűsítő kiadvány megjelentetéséről tárgyalt hétfőn a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének titkársága. A tanácskozáson megvitatták azt a Kulturális Minisztérium által összeállított távlati kiadói tervet, amely 1980-ig sorolja fel a magyarországi nemzetiségek anyanyelvén megjelenő munkákat. Még ebben az évben napvilágot lát Vujicsics Tihamér „A magyarországi délszlávok zenei hagyományai” című könyve, amely hosszú évek gyűjtésének eredménye, és valamennyi hazai délszláv — horvát, szerb és szlovén csoport népzenéjéből tart?'máz anyagot, egy-, illetve több szólamú énekkarra hangszerelve 4210. március 30., kedd Miskolci téli szállásáról . március 7-én érkezett Eger alá. ágyúkat és mozsarakat is fevonultatva. Eger vára régi építmény volt. a város felé öreg tornyokkal, a szőlők felől meg igen magas, kiszögellő védőbástyákkal, melyeket a németek még a háború előtt leromboltattak, így csak az erős falú belső vár maradt meg. Az ostrom kezdetén a várba húzódó rácok néhány magyarral együtt élénk kirohanásokat tettek Rákóczi sáncaira. ahonnan visszanyomták, őket. s legjobb katonáikat elvesztették miután nyugodtan maradtak a várban. A kurucok középszerű ágyúi nem sok kárt ejtettek a falakban, azonban a rázkódtatásoktól megrepedtek a víztárolók, s kezdett a víz kiszivárogni belőlük. így feltételezhető volt. hogy a helyőrség nemsokára feladja a várat. Erre azonban nem került sor. Rákóczi ahogyan végigtekint térképén, helyesebbnek látja, ha megváltoz. tatja elhatározását, Számba- veszi. hogy Erdélyben jól beszorították a császáriakat innen nem várhat támadást A Tiszántúl kuruc, a Felvidéken Bercsényi hadai har colnak eredményesen. A Du nántúlon azonban szomorú a helyzet. Károlyi csapatai tel iesen szétszóródtak, s most a császári csapatok zsákmány- területe az egész Dunántúl. Pedig ez a terület igen nagy diplomáciai és katonai jelentőséggel bír. ( így fogalmazódik meg 1704 avaszán a Dunántúl felszabadításának a terve. Rákóczi Ferenc látta, hogy nem szabad sem időt. sem erőt az egri vár ostromára fordítani. Ilyen előzmények után jött létre egy olyan megegyezés a GRÚZ JÁNOS: A kurucoíi Vezérlő Fejedelme 6o Gyöngyös város a béketárgyalás színhelye kurucok és a vár védői között, hogy ha a császáriak négy hónapig nem kapnak segítséget, akkor kiürítik a várat. Addig természetesen szabadon szerezhetik be szükségleteiket a város piacán. Jól jött ez a megegyezés Rákóczinak, mert mér a Dunántúl felszabadításának terve kivitelezhetővé vált. A II. Rákóczi Ferenc vezette magyar szabadságharc egy év alatt megizmosodott. Sikerei és vezérük alakja a szomszédos és a távoli országok elismerését és tiszteletét váltja ki, a bécsi udvart pedig megrémíti. XIV. Lajos, francia király nyíltan mégsem támogatja Rákóczit. Lengyelországban interregnum van (uralkodónélküliség) s a lengyel főurak egyik csoportja Rákóczinak ajánlja fel a trónt. Rákóczit nem téríti el szándékától az idegen ország királyi koronájának csillogása. „A háborút saját hazám szabadságáért kezdtem, s láttam, milyen mozgás és ere- jedés kezdődött az ország minden rendjében, nem tartottam illőnek, sem becsületemmel össze férhetőrwk, hogy cserben hagyjam hazám érdekeit egy idegen koronáért és saját előnyömért. II. Rákóczi Ferenc szobra (Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása.) Tudtam, hogy ha így elhagyom a hazát, akkor kiteszem a végső veszélynek és átengedem a német igának azt az árnyékszabadságot Is, ami még megmaradt” •— írta őszinte szívvel Rákóczi. Szeretné, ha a szabadságáért, függetlenségéért küzdő Magyarországot egyenrangúnak ismernék el a külföldi országok, és szövetség- kötéssel emelnék a szabad országok sorába E célból küld követeket a környező országokba. A bécsi udvart különösen megzavarta gróf Károly: Sándor kuruc tábornok dunántúli hadjárata, mivel portyázással Bécs kapujáig sikerült eljutnia. A császá; sürgős parancsot küldött Szé chenyi Pál kalocsai érseknek, * hogy tárgyaljon Bercsényivel s igyekezzék rábeszélni őt is és Károlyit is. hogy a békés tanácskozási részesítsék előnyben a háborúval szemben. Bercsényi meghallgatta a főpapot és az: tanácsolta, hogy kérjen útlevelet és keresse fel Rákóczi Ferenc fejedelmet a békéi, vonatkozó tárgyalás céljából A tárgyalásba Rákóczi beleegyezett, és helyéül Gyön gyös várost Jelölte meg Er re több oka Is volt a vezérnek: köztük nem Jelentéktelen helyet töltött be az a tény, hogy a gyöngyösiek egy emberként álltak Rákóczi zászlaja alá Almássy János, volt Heves megyei alispán vezetésével. 1704. március 10-én érkéz tök meg a tárgyalófelek, és megkezdték a tárgyalásokat Rákóczi otthagyva az egri ostromot, csupán testőrei kíséretében indult el Gyöngyösre. Hogy a béketárgyalásnak nagyobb politikai diplomáciai súlyt ad ;on, meghagyta Bercsényinek, hogy hez, » Megyei Művelődési Központ pedig % ezer fo° rintból bútorokat vásárolta* apci fiataloknak. Persze, az 1600 társadalmi munkaóra sem akármi, amellyel a ' Qualitál, a Szőrmeipari Ktsz, a Zagyvavölgye Termelőszö- vetkezet fiataljai segítették a mozgalmat Talán csak a* ÁFÉSZ maradt hűtlen ígé- rétéhez. Presszósarok, büfé nélkül nyitott a pinceklub, holott az ifjak ilyen célra kialakítottak egy külön sár» kot a nagyobbik helyiség« ben. Természetesen akad egyéís tennivaló is az újonnan fel« avatott klubban. A falról képek, a kisebb teremből! játékeszközök hiányoznak., Megoldást kell találni a pin» ce szellőztetésére. De fontosabb mindennél, hogy a rövidesen megválasztandó klubtanács tartalmas műsort dolgozzon ki a fiataloknak. S biztosítsa azok zavartalan lebonyolítását. Akkor tölti majd be igazán hivatását, rendeltetését a példás összefogásból született ifjúsági intézmény! (m. gy.S ő is és a íelső-magyarorszdgí megyék főurai is odamenjenek, és vegyenek részt * tárgyalásokon. Lipót, amikor a tárgyaló személyeket kiválasztotta, arra Is ügyelt, hogy azok szabadságszerető hírben állók legyenek. Ilyen volt a kalocsai érsek is és a kíséretében levő Szirmay István törvényszéki elnök, aki Rákóczinak Bécsújhelyen börtöntársa is Volt. De hasonló megítélés alá eső személy volt Okollcsányi Pál, a hí- -es ügyvéd is, aki harmadik: 'agja volt a császári békédé- agádénak. Bercsényi gróffal egyetértésben Rákóczinak az volt & célja a békekötést illetően, nogy több külföldi hatalom, kezességével biztosított békét, érjenek el. Ez azt jelentette volna, hogy amennyiben a bécsi udvar, szokásához híven megszegi a feltételeket, ugyanezeknek a kezeskedő hatalmaknak törvényes jogcíműk legyen Magyarországot támogatni. Nyilvánvaló volt, hogy a bécsi udvar idegenkedni fog egy ilyen békétől. A császár követe ’ek feladata volt az Is, hogy a béketárgyalási időt használják fel a nagy mozgalom okának felderítésére. Természetesen felhatalmazási kaptak arra ts, hogy a császár nevében kegyelmet, jóakaratot, őszinteséget, s a szabadság túlságosan is nagylelkű helyreállításái ígérjék. fFolytatjuk.)
