Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-26 / 73. szám

Hogy könnyebb legyen a felvételi...! 22,152 Hipermodern Mők A zenés történet két hőse: a nagyvárosban nyugalmat sehol sem lelő fiú és leány. Éjszaka betévednek a televí­zió épületébe és itt különös kalandokat élnek át. Kaland­jaikba bekapcsolódnak a tévé technikai eszközei, működés­be lép a sok-sok elektronikus csoda. A szerelmespár képpé válik és elszakad egymástól, eltévednek a stúdióban, míg végül rájuk talál az éjjeliőr és kiszabadítja őket az éteri világból. Szitányi András rendezte a Hipermodern idő­ket. amelynek forgatókönyvét Sztevanovity Dusánnal közö­sen írta Zenéjét Madarász Iván és Victor Máté szerezte. Szereplők: a lány — Kútvöl­gyi Erzsébet, a fiú — Szom- bathy Gyula, az éjjeliőr — Bárdy György. Nem volt nehéz dolga Medve Lajos KlSZ-titkár- ítiak, amikor a MÁV gyön­gyös Kitérőgyártó Üzemé­ben megtartott KÍSZ-bizott- ságo' választó küldöttgyűlé­sen számot kellett adnia az elmúlt négy esztendőben végzett munkáról. A gyön­gyösi gyár fiataljai ugyanis sok szempontból értékelhető, jelentős eredményeket értek el. Valamennyit természete­sen a beszámoló sem tartal- nfazhatta, csak a legfonto­sabbakat, a legjellemzőbbe­ket. Például azt, hogy éven­ként két kommunista mű­szakot is szerveztek, és eze­ken a fiatalok 80 százaléka vett részt. Igaz, ehhez ala­posan tisztázni kellett az egyéni és a csoportérdek he­lyes értelmezését, ami az ifjúkommunista vezetők szá­mára nem kevés feladatot jelentett. Az eredmény azon­ban megmutatta, hogy szer­vező. és agitáclós munkájuk nem volt hiábavaló. A középiskolai tanárok minden igyekezete ellenére, a fizikai dolgozók gyermekei közül bizony még ma is so­kan kerülnek hátrányos helyzetbe a főiskolaiv vagy egyetemi felvételiknél. Hi­szen egy állandóan használ­ható házi könyvtárat, vagy még inkább a szellemi mun­kára ösztönző családi légkört nem lehet csak az ískolá- ban pótolni. A segítségnek sokféle módja van, ilyen például az úgynevezett stú­dium generále is — magya­rul a felvételi előkészítő. Az egri Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskola néhány lelkes hallgatója négy esz­tendővel ezelőtt határoztad, hogy megszervezi a főiskolai előkészítőt. Rövid idő alatt sikerült elindítani a mozgalmat. A hallgatók, a főiskolai taná­rok segítségével tíz tan­tárgyból kérdőíveket, teszte­ket állítottak össze, majd szétküldték az országba a középiskolákhoz, ahol szét­osztották a harmadikos, ne­gyedikes diákok között. A kérdéseket úgy állították össze, hogy megoldásukhoz a gimnazistáknak ét kellett nézniük szinte valamennyi tankönyvet. Ez azt jelentet­te, hogy gyakorlatilag kéthe­tente átismételték az egész Az 1874. évi 128-as lét­számról 1975-ben 140-re nőtt a gyárban dolgozó KISZ- tagok száma, az idei válasz­tásokon pedig az úgyneve­zett mozgó-ellenálláshegesztő részleg létrehozásakor új, a hatodik alapszervezet Is meg­kezdte működését. Az új alapszervezet létrehozására különösen nagy szükség volt, mert így alkalom nyilt az üzemtől távolabb dolgozó fiatalok aktivizálására. Eredményesnek ítélte a beszámoló a csúcsvezetőség munkáját segítő munkabi­zottságok — a fiatal műsza­kiak tanácsa, a politikai képzési és az információs bizottság — tevékenységét is. Az elmúlt négy év jó ered­ményeire méltán lehet büsz­ke a gyár KISZ-tagsága és vezetősége. Ugyanakkor tisz­tán látják azt is — ez mind a beszámolóból, mind az azt követő sok felszólalásból ki­derült —, hogy munkájuk­középiskolás tananyagot. A válaszokat aztán az egri fő­iskola javító brigádjai pon­tozták, rrtajd az értékeléssel együtt visszaküldték. Máso­dik esztendeje a legeredmé­nyesebb levelezőket már tá­borozásra is hívják. A te­hetséges gimnazisták az Eger­ben eltöltött két hét alatt délelőttönként összefoglaló előadásokat hallgathatnak, délutánonként pedig „diák­tanárok” vezetésével szemi­náriumokon vesznek részt. A tanulás mellett persze, a nyári táborozás idején mód van arra is, hogy meg­ismerkedjenek a várossal, js a főiskolás élettel —, így néhány hónap múlva felké­szülten ismerősök és barátok közé jönnek felvételizni. Az előkészítő sikerét bizo­nyítja, hogy tavaly már 3500 gimnazista kért és ka­pott Egerből feladatlapokat. A főiskolai tanárok és hall­gatók jó munkájának elis­meréseképpen, — amikor ta­valy szeptemberben a mi­nisztérium és a KISZ köz­ponti bizottsága valameny- nyi felsőoktatási intézmény­ben létrehozta a felvételi előkészitő bizottságokat —, a tanárképzők bázisintézete az egri főiskola lett. Dr. Rados Mihályt a ma­tematika tanszék adjunktu­ba nemegyszer és nem egy területen hiba csúszott, hol a szervezés, hol a kivitele­zés gyengélkedett. Mindez ma már természetesen ta­nulságul szolgál, amikor a jövő feladatait minden ko­rábbinál nagyobb felelősség­gel kell meghatározni. Meg­határozni és végrehajtani — erre kötelezi őket ifjúkom­munista voltuk. Ezt várják önmaguktól, most, a KISZ IX. kongresszusának előké­szítése idején, s bíznak ab­ban, hogy a szervezeti vál­tozás szintén jobb eredmé­nyek elérését teszi majd le­hetővé számukra. A KISZ csúcsvezetőség után ugyanis ezúttal üzemi KlSZ-bizottsá- got választottak a küldöttek. A MÁV Kitérőgyártó Üzem KISZ-bizottságának titkára Medve Lajos, szervező tit­kára pedig Fehér Ferenc lett. (k. t.) sát, a bizottság elnökét a megsokasodott feladatokról és lehetőségekről kérdeztük. — A legfontosabb, hogy átadjuk tapasztalatainkat a pécsi, a nyíregyházi, a sze­gedi, a szombathelyi és a budapesti gyógypedagógiai főiskolának. Ha szükség van rá, gyakorlati segítséget is nyújtunk, októberben példá­iul a bizottság diák titkára egy hétig a budapesti főis­kolán segített kialakítani az ottani szervezetet. Rendsze­resen elküldjük a már ki­dolgozott tesztlapokat, java­soljuk, hogyan szervezzék meg az előkészitő táborokat, beszámolunk módszereinkről. — Nagy segítséget jelent, hogy az idei tanévtől már a gimnazisták jelentkezési lap­jait szelektálva küldi el hoz­zánk az országos központ, így a tanárképzőknek csak azokkal a tehetséges közép- iskolásokkal kell foglalkoz­niuk, akik hozzájuk jelent­keznek. Ezért például mi is jobban építhetünk a prog­ram kialakításakor a gyere­kek hivatástudatára, pálya- szeretetére, esetleg irányít­hatjuk is érdeklődésüket. Szorosabb kapcsolatot tu* dunk kialakítani a gimná­ziumokkal is. — Jelenleg irodalomból, nyelvészetből, történelemből, oroszból, angolból, biológiá­ból, fizikából, kémiából csaknem 4500 középiskolás­sal foglalkozunk év közben. Előkészítő tábort kétszer szervezünk, körülbelül száz­száz diák számára. Egyet nyáron a harmadikos kö­zépiskolásoknak, egyet pedig tavasszal, közvetlenül a fel­vételi előtt álló negyedike­seknek. Sajnos, az úgyneve­zett készségtárgyak, mint a rajz, a testnevelés, vagy az ének szak előkészítője még nincs megoldva, a közeljö­vőben ezt szeretnénk kidol­gozni.-J- Nemrégiben észrevet­tük, hogy az utóbbi időben egyre több diák morzsolódik le kémiából, matematikából és fizikából. Szeretnénk az érintett tanszékek oktatóival együtt alaposán elemezni, hogy vaion mi lehet ennek az oka. Elképzelhető, hogy a feladatlapokat módosítanunk kell majd, esetleg könnyí­teni a kérdéseket. Hiszen végül is nem az a cél, hogy előfelvételit rendezzünk, hanem az, hogy minél több hátrányos helyzetű, de tehet­séges, szorgalmas diákot ké­szítsünk föl a továbbtanu­lásra, Németi Zsuzsa Sikeres négy év után inSZ-bizottságot választottak a kitérőgyári fiatalok A megszállott Vannak emberek, akik boldogtalanok, ha nem tudnak másokon segíteni. Legtöbbjüket — szerencsére — ott talál­juk a pártban, a népfrontban, a tanácsokban, a Parlament­ben. Negyven körüli munkásasszony. Finom, törékeny termet. — Mióta tanácstag? — Már a harmadik ciklust töltöm. — Mi járatban van a műszaki osztályon? Táskájából cédulát szed elő, amelyén az összegyűjtött panaszok és kívánságok sorakoznak. Űtkövezés, pincebe­szakadás, telekvita. A cédulácska másik oldalán ez áll: özv. Tóth Jánosáé szociális otthoni kérelme. Vincze Jakabnak Hycomat-autó kellene... — Mikor gyűjtötte össze ezeket? — A fogadónapomon, meg aztán csak úgy. Űton-útfélen Engem ugyanis mindenki ismer és csak Mariskának szólí­tanak az emberek. Megyek a buszmegállóhoz, az üzletbe, megállítanak: — Mariskám! Ha bent jársz a tanácsnál, említsd már meg... — Tőlem úgy kérik; említsd már meg! De azt várják: Intézd el! Beszélgetés közben sok minden szóba kerül, az otthon, a család, a választókörzet, az emberek. — Mi ad erőt az ügyek-bajok intézéséhez? Gondolkodik, tűnődik. 1 —- Nem is tudom. Szeretem csinálni. Boldoggá tesz. he örömet okozok az embereknek. Képzelje csak el! Ha az említett beteglábú férfinak megszerzem a Hycomatot, mi­lyen nagy öröme lesz. — És ha nem tudja megszerezni? •— Ismer és tudja, hogy mindent megtettem az érdeké­ben. — Találkozik-e értetlenséggel? — Sajnos, igen. Beszélgetés közben beszalad a nagyobbik kislány és tíz forintot kér a mamájától. — Csinál lünk köves utat, vízlevezetőt! — Jönnek a kí­vánságok. Amikor elkezdődik a munka, s végezni kellene & vállalt társadalmi munkát, akkor bizony egy-két háztól úgyszólván megszöknek. Mások felelőtlenül duzzognak, panaszkodnak: — Már megint az utat bontják? Már megint lezárták az utcánkat! Két napja nincs víz és a közkútra kell járni Ivóvízért! Picit elfátyolosodik a hangja, amikor az árnyékokról beszél. — Mit tesz ilyenkor? — Mit Is tehetnék? Addig nyitogatom a bezárt kapukat, amíg kinyílnak, s addig magyarázok, amíg végül is minden­ki megérti, hogy a világítást csak úgy lehet megjavítani, ha kikapcsolják az áramot, az útburkoláshoz ideiglenesen le kell állítani a közlekedést, a csőrepedést Is csak úgy, lehet megjavítani. Tfá a főcsapnál elzárjál a vizet, — Bírja még erővel,; lelkesedéssel? — Ezt kérdezte a férjem is minap. — Meddig hordod még mások koloncát £ ayakadbaal Meddig szidatod magad a kerülettel? Frissen sült farsangi fánkkal kínál. —• Persze, nem ilyen sötét azért a kép. Nézze? Olvassa csak ezeket a leveleket. Az emberek legtöbbje érti. tudja, hogy mit tesz értük a tanácstagjuk. Változnak az emberek is. Hat évvel ezelőtt, amikor társadalmi munkát szervez­tünk, alig tudtunk összeszedni tizenöt, húsz embert Meets egyetlen szóra legalább ötvenen jönnek. — Halljátok! Mariska társadalmi munkát saersHsaett ,ó — És jönnek az árokásók, a faültetők, a játszótérsaépítóto, — Maga megszállottja ennek a munka»'ak! — Igen! Azt hiszem, igaza van Rosszul érzem magam, ha nem intézhetek, szervezhetek valamit, ha csak a saját ügyemben megyek a tanácshoz. — Anyukám! Tessék kikérdezni a leckét, — robban be a fiúcska, majd három fánkkal a kezében, átmenetileg aa udvarra játszani indul.., Ssafay ístváö II. Rákóczi Ferenc, a ma­gyar szabadságharc fiatal ve­zére, a magyar határtól 3—4 kilométernyire, a „haza kü­szöbéről” küldött parancsot Esze Tamásnak, hogy a Basz- liideli túlsó oldaláról vezesse hozzá csapatait. A tiszaháti jobbágyok bizakodó, lelkes csapata június 14-én. déltáj­ban érkezett meg a fejede­lem elé. Rákóczi Ferenc a kö­vetek korábbi híresztelése alapján ötezer jól felfegyver­zett gyalogos és ötszáz lovas felkelőt várt. Amikor maga előtt látta a felkelő csapatot, a csalódás bizony nagy volt: alig háromezer rongyos, me­zítlábas, visszaszegzett ka­szával. botokkal rossz pa­rasztpuskákkal hadonászó, fe­gyelmezetlen jobbágy tolon­gott körülötte. De a zajongó örömujjongás Is zavarodott kérdezgetésbe fulladt. Ugyanis a mérhetetlen gaz­dag főúr személyét képzele­tük minden fénnyel és disz- sze! ruházta fel. és most az élőt’ük álló fiatalember egy­szerű fekete öltözékének csak egyetlen disze volt. a kalapján megcsillanó arany­zsinór Nem tudtak, hogy uruk azért öltözött feketébe, mert édesanyját. Zrínyi Ilo­nát gyászolja. Sokan hallot­ták már a fejedelem halálhí­rét is. így felkerekedett ben­ijüi 5576, március 26., péntek GRÚZ JÁNOS: A kurucok Vezérlő Fejedelme ba rendezi a tömeget, oktat­ja őket a táborozás legele­mibb törvényeire. Tíz tapasz­talt katona is kevés lenne ahhoz, hogy rendezett csapa­tokat teremtsen a bandákban tóduló sokaságból. Rákóczi Éerenc erejét és önbizalmát növeli a nép lel­küldték feleségeiket és gyer­mekeiket és beálltak Rákó­czi katonái közé. és többé so­hasem hagyták el (őt. Puskák hiányában kardok­kal. vasvlllákkal és kaszákkal fegyverkeztek fel és kijelen­tették. hogy a fejedelemmel akarnak élni és halni. Távoli 3. buzgó örömmel hűségesküt tettek,..” Csatajelenet — egykori metszet a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményéből. nük a kétkedés, talán nem is ő az. akit reméltek. Rákóczi azzal oszlatta el a találkozás zavarát és a jobbágyok ké­telyét. hogy összeszidta a ki­áltozó, lövöldöző sokaságot. A kemény szavakban már fel­ismerni vélték uruk hangját, és a felkelő tiszaháti jobbá­gyok figyelmesen hallgatták II. Rákóczi Ferencnek, a ku­ruc szabadságharc nagy ve­zetőjének történelmi jelentő­ségű beszédét. Sajnos, ezt az értékes beszédet nem je­gyezte le írástudó ember. így csak a fejedelem Emlékira­tában maradt meg két sze­rény sor. Az idegen igában sínylődő haza nyomorúságá­ról beszélt, s kifejezésre jut­tatta, hogy a felszabadításért indított harcra életét tette fel. A körülötte álló felkelők, akik elsőnek emeltek fegy­vert a hazánk függetlenségét tipró császáriakkal szemben, biztosak lehettek a fejede­lem őszinte ragaszkodásá­ban. Lángoló szeretet él ben­ne a szegény háza és a ha­zájukért vérüket adó jobbá­gyok iráni A beszéd elhang­zása után: „buzgó örömmel hűségesküt tettek nekem” — írja Emlékiratában. A következő napok a nagy vállalkozás első nehéz fel­adatait hozták Rákóczi szá­mára. Az első napi munkáját érdemes felidézni, amelyre Így emlékezik vissza: „Én magam rendeztem el ezt a bandákra oszlott népséget1, ki­jelöltem az őröket és éjjeli körúton titkon hallgattam bi­zalmas beszélgetéseiket, hogy biztosabban megtudjam, hogy vélekedik a nép rólam és ve­zéreiről. Az eleséget jelenlét­iemben osztották ki. ügyel­tem rá, hogy ne hozzanak se bort .se pálinkát e rosszul fegyelmezett népség közé. Ki­hirdettem a haditörvényeket és bírót rendeltem a fegye­lem feltartására. Kezdettől fógva szigórú és igazságos példákat akartam szolgáltatr ni a vétkesek ellen, hogy ezt a katonaságot a fenyítéktől váló félelemmel lehessen kor­dában tartani.” A fiatal fe­jedelem. akit a kezdet nehéz munkájában senki tapasztalt ember r.em. támogat csapatok­kesedése és ragaszkodása. „Alig lehet elképzelni azt a buzgalmat és örömet — ele­veníti fel Emlékiratában —, amely a népet mindenfelől hozzám vonzotta. Bandákban jöttek, kenyeret, húst és más szükséges élelmiszert hoztak. Ezeket az embereket felesé­geik és gyermekeik kísérték, és amikor messziről meglát­tak engem, letérdeltek, és orosz módra keresztet vetet­tek. Bőven hullatták öröm­könnyeiket, és ez kifakasztot­ta az én könnyeimet is.” Ezek a paraszti hősök haza­vidékek lakosai is elküld­ték üzenetüket: a jászok és kunok követei, a hajdúváro­sok küldöttei arról számol­nak be. hogy Rákóczit várják a Tiszántúlon, és az Alföl­dön. De nem így Heves vár­megye urai, ök szégyenlete­sen jártak el. Ugyanis, ami­kor Rákóczi Ferénc kurucai- val megkezdte a magyar ha­záért és a magyar Szabadsá­gért vívott dicsőséges har­cait. akkor Lipót. osztrák császár Magyarország kirá­lya leiratot küldött vala­mennyi vármegyének, így a Heves megyei Törvényható­sági Bizottságnak is. Tele- kesy István püspök-főispán Ismertette a közgyűlés előtt a császár leiratát, amelyet meg­hallgatva úgy határozottá hogy „innen és túl a Tiszán ismételve észlelt rebellisek és csavargók megfékezésére a vármegye adjon segítséget Ezt a határozatot a püspök- főispán következetesen haj­totta végre, hiszen jelentő# segédcsapatokat állított el& Amikor együtt volt a csapató Eger város piacán felsora­koztatták, amelyet Telekesy díszkísérettel megszemlélt, majd megesküdtette Lipót császárra és fegyveredet megáldotta. Isten áldásával akarta küldéni. de nem az idegen betolakodók. Magvar- ország függetlenségét sárba tiprók, hanem a hazájuk sza­badságáért küzdő hazafiak ellen. De ez Rákóczit elgon­dolásaiban nem befolyásolta. Pedig azt lg kiderítette Rákóczi, hogy a felkelők kö­zül többen a hadakozás leg­elemibb szabályaival sincse­nek tisztában. A tisztjeik bátor emberek, de tudatla­nok. A fejedelem vezérkara a következő tisztekből áll: Esze Tamás, tarpai jobbágy, a fel­kelés szervezője. Kiss A'bert^ kuruc közvitéz, Móricz Ist­ván. közkatona. Horváth őr­mester és Papp Mihály. & nagy ivó. Mégis Rákóczi Fe­rencet sürgette a nagy törté­nelmi feladat: induljon az or­szág belsejébe, mert várja a nép és hívja a haza. (Folytatjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom