Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-26 / 73. szám
Hogy könnyebb legyen a felvételi...! 22,152 Hipermodern Mők A zenés történet két hőse: a nagyvárosban nyugalmat sehol sem lelő fiú és leány. Éjszaka betévednek a televízió épületébe és itt különös kalandokat élnek át. Kalandjaikba bekapcsolódnak a tévé technikai eszközei, működésbe lép a sok-sok elektronikus csoda. A szerelmespár képpé válik és elszakad egymástól, eltévednek a stúdióban, míg végül rájuk talál az éjjeliőr és kiszabadítja őket az éteri világból. Szitányi András rendezte a Hipermodern időket. amelynek forgatókönyvét Sztevanovity Dusánnal közösen írta Zenéjét Madarász Iván és Victor Máté szerezte. Szereplők: a lány — Kútvölgyi Erzsébet, a fiú — Szom- bathy Gyula, az éjjeliőr — Bárdy György. Nem volt nehéz dolga Medve Lajos KlSZ-titkár- ítiak, amikor a MÁV gyöngyös Kitérőgyártó Üzemében megtartott KÍSZ-bizott- ságo' választó küldöttgyűlésen számot kellett adnia az elmúlt négy esztendőben végzett munkáról. A gyöngyösi gyár fiataljai ugyanis sok szempontból értékelhető, jelentős eredményeket értek el. Valamennyit természetesen a beszámoló sem tartal- nfazhatta, csak a legfontosabbakat, a legjellemzőbbeket. Például azt, hogy évenként két kommunista műszakot is szerveztek, és ezeken a fiatalok 80 százaléka vett részt. Igaz, ehhez alaposan tisztázni kellett az egyéni és a csoportérdek helyes értelmezését, ami az ifjúkommunista vezetők számára nem kevés feladatot jelentett. Az eredmény azonban megmutatta, hogy szervező. és agitáclós munkájuk nem volt hiábavaló. A középiskolai tanárok minden igyekezete ellenére, a fizikai dolgozók gyermekei közül bizony még ma is sokan kerülnek hátrányos helyzetbe a főiskolaiv vagy egyetemi felvételiknél. Hiszen egy állandóan használható házi könyvtárat, vagy még inkább a szellemi munkára ösztönző családi légkört nem lehet csak az ískolá- ban pótolni. A segítségnek sokféle módja van, ilyen például az úgynevezett stúdium generále is — magyarul a felvételi előkészítő. Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola néhány lelkes hallgatója négy esztendővel ezelőtt határoztad, hogy megszervezi a főiskolai előkészítőt. Rövid idő alatt sikerült elindítani a mozgalmat. A hallgatók, a főiskolai tanárok segítségével tíz tantárgyból kérdőíveket, teszteket állítottak össze, majd szétküldték az országba a középiskolákhoz, ahol szétosztották a harmadikos, negyedikes diákok között. A kérdéseket úgy állították össze, hogy megoldásukhoz a gimnazistáknak ét kellett nézniük szinte valamennyi tankönyvet. Ez azt jelentette, hogy gyakorlatilag kéthetente átismételték az egész Az 1874. évi 128-as létszámról 1975-ben 140-re nőtt a gyárban dolgozó KISZ- tagok száma, az idei választásokon pedig az úgynevezett mozgó-ellenálláshegesztő részleg létrehozásakor új, a hatodik alapszervezet Is megkezdte működését. Az új alapszervezet létrehozására különösen nagy szükség volt, mert így alkalom nyilt az üzemtől távolabb dolgozó fiatalok aktivizálására. Eredményesnek ítélte a beszámoló a csúcsvezetőség munkáját segítő munkabizottságok — a fiatal műszakiak tanácsa, a politikai képzési és az információs bizottság — tevékenységét is. Az elmúlt négy év jó eredményeire méltán lehet büszke a gyár KISZ-tagsága és vezetősége. Ugyanakkor tisztán látják azt is — ez mind a beszámolóból, mind az azt követő sok felszólalásból kiderült —, hogy munkájukközépiskolás tananyagot. A válaszokat aztán az egri főiskola javító brigádjai pontozták, rrtajd az értékeléssel együtt visszaküldték. Második esztendeje a legeredményesebb levelezőket már táborozásra is hívják. A tehetséges gimnazisták az Egerben eltöltött két hét alatt délelőttönként összefoglaló előadásokat hallgathatnak, délutánonként pedig „diáktanárok” vezetésével szemináriumokon vesznek részt. A tanulás mellett persze, a nyári táborozás idején mód van arra is, hogy megismerkedjenek a várossal, js a főiskolás élettel —, így néhány hónap múlva felkészülten ismerősök és barátok közé jönnek felvételizni. Az előkészítő sikerét bizonyítja, hogy tavaly már 3500 gimnazista kért és kapott Egerből feladatlapokat. A főiskolai tanárok és hallgatók jó munkájának elismeréseképpen, — amikor tavaly szeptemberben a minisztérium és a KISZ központi bizottsága valameny- nyi felsőoktatási intézményben létrehozta a felvételi előkészitő bizottságokat —, a tanárképzők bázisintézete az egri főiskola lett. Dr. Rados Mihályt a matematika tanszék adjunktuba nemegyszer és nem egy területen hiba csúszott, hol a szervezés, hol a kivitelezés gyengélkedett. Mindez ma már természetesen tanulságul szolgál, amikor a jövő feladatait minden korábbinál nagyobb felelősséggel kell meghatározni. Meghatározni és végrehajtani — erre kötelezi őket ifjúkommunista voltuk. Ezt várják önmaguktól, most, a KISZ IX. kongresszusának előkészítése idején, s bíznak abban, hogy a szervezeti változás szintén jobb eredmények elérését teszi majd lehetővé számukra. A KISZ csúcsvezetőség után ugyanis ezúttal üzemi KlSZ-bizottsá- got választottak a küldöttek. A MÁV Kitérőgyártó Üzem KISZ-bizottságának titkára Medve Lajos, szervező titkára pedig Fehér Ferenc lett. (k. t.) sát, a bizottság elnökét a megsokasodott feladatokról és lehetőségekről kérdeztük. — A legfontosabb, hogy átadjuk tapasztalatainkat a pécsi, a nyíregyházi, a szegedi, a szombathelyi és a budapesti gyógypedagógiai főiskolának. Ha szükség van rá, gyakorlati segítséget is nyújtunk, októberben példáiul a bizottság diák titkára egy hétig a budapesti főiskolán segített kialakítani az ottani szervezetet. Rendszeresen elküldjük a már kidolgozott tesztlapokat, javasoljuk, hogyan szervezzék meg az előkészitő táborokat, beszámolunk módszereinkről. — Nagy segítséget jelent, hogy az idei tanévtől már a gimnazisták jelentkezési lapjait szelektálva küldi el hozzánk az országos központ, így a tanárképzőknek csak azokkal a tehetséges közép- iskolásokkal kell foglalkozniuk, akik hozzájuk jelentkeznek. Ezért például mi is jobban építhetünk a program kialakításakor a gyerekek hivatástudatára, pálya- szeretetére, esetleg irányíthatjuk is érdeklődésüket. Szorosabb kapcsolatot tu* dunk kialakítani a gimnáziumokkal is. — Jelenleg irodalomból, nyelvészetből, történelemből, oroszból, angolból, biológiából, fizikából, kémiából csaknem 4500 középiskolással foglalkozunk év közben. Előkészítő tábort kétszer szervezünk, körülbelül százszáz diák számára. Egyet nyáron a harmadikos középiskolásoknak, egyet pedig tavasszal, közvetlenül a felvételi előtt álló negyedikeseknek. Sajnos, az úgynevezett készségtárgyak, mint a rajz, a testnevelés, vagy az ének szak előkészítője még nincs megoldva, a közeljövőben ezt szeretnénk kidolgozni.-J- Nemrégiben észrevettük, hogy az utóbbi időben egyre több diák morzsolódik le kémiából, matematikából és fizikából. Szeretnénk az érintett tanszékek oktatóival együtt alaposán elemezni, hogy vaion mi lehet ennek az oka. Elképzelhető, hogy a feladatlapokat módosítanunk kell majd, esetleg könnyíteni a kérdéseket. Hiszen végül is nem az a cél, hogy előfelvételit rendezzünk, hanem az, hogy minél több hátrányos helyzetű, de tehetséges, szorgalmas diákot készítsünk föl a továbbtanulásra, Németi Zsuzsa Sikeres négy év után inSZ-bizottságot választottak a kitérőgyári fiatalok A megszállott Vannak emberek, akik boldogtalanok, ha nem tudnak másokon segíteni. Legtöbbjüket — szerencsére — ott találjuk a pártban, a népfrontban, a tanácsokban, a Parlamentben. Negyven körüli munkásasszony. Finom, törékeny termet. — Mióta tanácstag? — Már a harmadik ciklust töltöm. — Mi járatban van a műszaki osztályon? Táskájából cédulát szed elő, amelyén az összegyűjtött panaszok és kívánságok sorakoznak. Űtkövezés, pincebeszakadás, telekvita. A cédulácska másik oldalán ez áll: özv. Tóth Jánosáé szociális otthoni kérelme. Vincze Jakabnak Hycomat-autó kellene... — Mikor gyűjtötte össze ezeket? — A fogadónapomon, meg aztán csak úgy. Űton-útfélen Engem ugyanis mindenki ismer és csak Mariskának szólítanak az emberek. Megyek a buszmegállóhoz, az üzletbe, megállítanak: — Mariskám! Ha bent jársz a tanácsnál, említsd már meg... — Tőlem úgy kérik; említsd már meg! De azt várják: Intézd el! Beszélgetés közben sok minden szóba kerül, az otthon, a család, a választókörzet, az emberek. — Mi ad erőt az ügyek-bajok intézéséhez? Gondolkodik, tűnődik. 1 —- Nem is tudom. Szeretem csinálni. Boldoggá tesz. he örömet okozok az embereknek. Képzelje csak el! Ha az említett beteglábú férfinak megszerzem a Hycomatot, milyen nagy öröme lesz. — És ha nem tudja megszerezni? •— Ismer és tudja, hogy mindent megtettem az érdekében. — Találkozik-e értetlenséggel? — Sajnos, igen. Beszélgetés közben beszalad a nagyobbik kislány és tíz forintot kér a mamájától. — Csinál lünk köves utat, vízlevezetőt! — Jönnek a kívánságok. Amikor elkezdődik a munka, s végezni kellene & vállalt társadalmi munkát, akkor bizony egy-két háztól úgyszólván megszöknek. Mások felelőtlenül duzzognak, panaszkodnak: — Már megint az utat bontják? Már megint lezárták az utcánkat! Két napja nincs víz és a közkútra kell járni Ivóvízért! Picit elfátyolosodik a hangja, amikor az árnyékokról beszél. — Mit tesz ilyenkor? — Mit Is tehetnék? Addig nyitogatom a bezárt kapukat, amíg kinyílnak, s addig magyarázok, amíg végül is mindenki megérti, hogy a világítást csak úgy lehet megjavítani, ha kikapcsolják az áramot, az útburkoláshoz ideiglenesen le kell állítani a közlekedést, a csőrepedést Is csak úgy, lehet megjavítani. Tfá a főcsapnál elzárjál a vizet, — Bírja még erővel,; lelkesedéssel? — Ezt kérdezte a férjem is minap. — Meddig hordod még mások koloncát £ ayakadbaal Meddig szidatod magad a kerülettel? Frissen sült farsangi fánkkal kínál. —• Persze, nem ilyen sötét azért a kép. Nézze? Olvassa csak ezeket a leveleket. Az emberek legtöbbje érti. tudja, hogy mit tesz értük a tanácstagjuk. Változnak az emberek is. Hat évvel ezelőtt, amikor társadalmi munkát szerveztünk, alig tudtunk összeszedni tizenöt, húsz embert Meets egyetlen szóra legalább ötvenen jönnek. — Halljátok! Mariska társadalmi munkát saersHsaett ,ó — És jönnek az árokásók, a faültetők, a játszótérsaépítóto, — Maga megszállottja ennek a munka»'ak! — Igen! Azt hiszem, igaza van Rosszul érzem magam, ha nem intézhetek, szervezhetek valamit, ha csak a saját ügyemben megyek a tanácshoz. — Anyukám! Tessék kikérdezni a leckét, — robban be a fiúcska, majd három fánkkal a kezében, átmenetileg aa udvarra játszani indul.., Ssafay ístváö II. Rákóczi Ferenc, a magyar szabadságharc fiatal vezére, a magyar határtól 3—4 kilométernyire, a „haza küszöbéről” küldött parancsot Esze Tamásnak, hogy a Basz- liideli túlsó oldaláról vezesse hozzá csapatait. A tiszaháti jobbágyok bizakodó, lelkes csapata június 14-én. déltájban érkezett meg a fejedelem elé. Rákóczi Ferenc a követek korábbi híresztelése alapján ötezer jól felfegyverzett gyalogos és ötszáz lovas felkelőt várt. Amikor maga előtt látta a felkelő csapatot, a csalódás bizony nagy volt: alig háromezer rongyos, mezítlábas, visszaszegzett kaszával. botokkal rossz parasztpuskákkal hadonászó, fegyelmezetlen jobbágy tolongott körülötte. De a zajongó örömujjongás Is zavarodott kérdezgetésbe fulladt. Ugyanis a mérhetetlen gazdag főúr személyét képzeletük minden fénnyel és disz- sze! ruházta fel. és most az élőt’ük álló fiatalember egyszerű fekete öltözékének csak egyetlen disze volt. a kalapján megcsillanó aranyzsinór Nem tudtak, hogy uruk azért öltözött feketébe, mert édesanyját. Zrínyi Ilonát gyászolja. Sokan hallották már a fejedelem halálhírét is. így felkerekedett benijüi 5576, március 26., péntek GRÚZ JÁNOS: A kurucok Vezérlő Fejedelme ba rendezi a tömeget, oktatja őket a táborozás legelemibb törvényeire. Tíz tapasztalt katona is kevés lenne ahhoz, hogy rendezett csapatokat teremtsen a bandákban tóduló sokaságból. Rákóczi Éerenc erejét és önbizalmát növeli a nép lelküldték feleségeiket és gyermekeiket és beálltak Rákóczi katonái közé. és többé sohasem hagyták el (őt. Puskák hiányában kardokkal. vasvlllákkal és kaszákkal fegyverkeztek fel és kijelentették. hogy a fejedelemmel akarnak élni és halni. Távoli 3. buzgó örömmel hűségesküt tettek,..” Csatajelenet — egykori metszet a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményéből. nük a kétkedés, talán nem is ő az. akit reméltek. Rákóczi azzal oszlatta el a találkozás zavarát és a jobbágyok kételyét. hogy összeszidta a kiáltozó, lövöldöző sokaságot. A kemény szavakban már felismerni vélték uruk hangját, és a felkelő tiszaháti jobbágyok figyelmesen hallgatták II. Rákóczi Ferencnek, a kuruc szabadságharc nagy vezetőjének történelmi jelentőségű beszédét. Sajnos, ezt az értékes beszédet nem jegyezte le írástudó ember. így csak a fejedelem Emlékiratában maradt meg két szerény sor. Az idegen igában sínylődő haza nyomorúságáról beszélt, s kifejezésre juttatta, hogy a felszabadításért indított harcra életét tette fel. A körülötte álló felkelők, akik elsőnek emeltek fegyvert a hazánk függetlenségét tipró császáriakkal szemben, biztosak lehettek a fejedelem őszinte ragaszkodásában. Lángoló szeretet él benne a szegény háza és a hazájukért vérüket adó jobbágyok iráni A beszéd elhangzása után: „buzgó örömmel hűségesküt tettek nekem” — írja Emlékiratában. A következő napok a nagy vállalkozás első nehéz feladatait hozták Rákóczi számára. Az első napi munkáját érdemes felidézni, amelyre Így emlékezik vissza: „Én magam rendeztem el ezt a bandákra oszlott népséget1, kijelöltem az őröket és éjjeli körúton titkon hallgattam bizalmas beszélgetéseiket, hogy biztosabban megtudjam, hogy vélekedik a nép rólam és vezéreiről. Az eleséget jelenlétiemben osztották ki. ügyeltem rá, hogy ne hozzanak se bort .se pálinkát e rosszul fegyelmezett népség közé. Kihirdettem a haditörvényeket és bírót rendeltem a fegyelem feltartására. Kezdettől fógva szigórú és igazságos példákat akartam szolgáltatr ni a vétkesek ellen, hogy ezt a katonaságot a fenyítéktől váló félelemmel lehessen kordában tartani.” A fiatal fejedelem. akit a kezdet nehéz munkájában senki tapasztalt ember r.em. támogat csapatokkesedése és ragaszkodása. „Alig lehet elképzelni azt a buzgalmat és örömet — eleveníti fel Emlékiratában —, amely a népet mindenfelől hozzám vonzotta. Bandákban jöttek, kenyeret, húst és más szükséges élelmiszert hoztak. Ezeket az embereket feleségeik és gyermekeik kísérték, és amikor messziről megláttak engem, letérdeltek, és orosz módra keresztet vetettek. Bőven hullatták örömkönnyeiket, és ez kifakasztotta az én könnyeimet is.” Ezek a paraszti hősök hazavidékek lakosai is elküldték üzenetüket: a jászok és kunok követei, a hajdúvárosok küldöttei arról számolnak be. hogy Rákóczit várják a Tiszántúlon, és az Alföldön. De nem így Heves vármegye urai, ök szégyenletesen jártak el. Ugyanis, amikor Rákóczi Ferénc kurucai- val megkezdte a magyar hazáért és a magyar Szabadságért vívott dicsőséges harcait. akkor Lipót. osztrák császár Magyarország királya leiratot küldött valamennyi vármegyének, így a Heves megyei Törvényhatósági Bizottságnak is. Tele- kesy István püspök-főispán Ismertette a közgyűlés előtt a császár leiratát, amelyet meghallgatva úgy határozottá hogy „innen és túl a Tiszán ismételve észlelt rebellisek és csavargók megfékezésére a vármegye adjon segítséget Ezt a határozatot a püspök- főispán következetesen hajtotta végre, hiszen jelentő# segédcsapatokat állított el& Amikor együtt volt a csapató Eger város piacán felsorakoztatták, amelyet Telekesy díszkísérettel megszemlélt, majd megesküdtette Lipót császárra és fegyveredet megáldotta. Isten áldásával akarta küldéni. de nem az idegen betolakodók. Magvar- ország függetlenségét sárba tiprók, hanem a hazájuk szabadságáért küzdő hazafiak ellen. De ez Rákóczit elgondolásaiban nem befolyásolta. Pedig azt lg kiderítette Rákóczi, hogy a felkelők közül többen a hadakozás legelemibb szabályaival sincsenek tisztában. A tisztjeik bátor emberek, de tudatlanok. A fejedelem vezérkara a következő tisztekből áll: Esze Tamás, tarpai jobbágy, a felkelés szervezője. Kiss A'bert^ kuruc közvitéz, Móricz István. közkatona. Horváth őrmester és Papp Mihály. & nagy ivó. Mégis Rákóczi Ferencet sürgette a nagy történelmi feladat: induljon az ország belsejébe, mert várja a nép és hívja a haza. (Folytatjuk