Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-23 / 70. szám

UEB dossziéi Egy esztendő a mérlegen Félezer panasz — több száz intézkedés fi 7. elmúlt évben 203 beje- i lentés és 243 panasz érkezett — szóban és írásban — a népi ellenőrzési bizottságok­hoz. Sok ez vagy kevés? Ha azt nézzük, hogy ezeknek a beielentésefcnek. panaszok­nak a zöme közérdekű, akkor azt mondhatjuk, hogy kevés, mert ebből a nép ellenőrzésé­ből sohasem elég. Ha viszont csak a számszerűságet figyel­jük. akkor azt látjuk, hogy 1974 hez képest nem lénye­ges a növekedés. A járási bi­zottságok által intézett beje­lentések száma elsősorban a gyöngyösi és a hevesi járás­ban emelkedett. JOGOS — JOGTALAN fis hogyan állták meg he­lyüket a panaszok, a bejelen- t ;ek? Sok felesleges üresjá­ratuk volt-e a népi ellenő­röknek vizsgálataik során? Az elmúlt évi panaszok és bejelentések 63.2 százaléka volt jogos. 13,2 százalékuk szintén valósak voltak, ezek azonban pillanatnyilag nem orvosolhatók. (Főleg lakás­igényekről. lakással kapcso­latos panaszokról van szó.) 23 3 százaléknyi panasz, be- je'entés pedig jogtalan volt. Ezek az utóbbiak főleg abból adódnak, hogy sokan nem is­merik m eg fe' élőén a törvé­nyeket jogaikat és ígv oly­kor a vé't sérelmeiket iuttat- ják el a népi ellenőrökhöz. Mit tettek szóvá, miről szóltak a valós, a jogos pa­naszok bejelentések, amelye­ket a vizsgálat is igazolt? Kétségtelen az. hogy a kö­zösségi érzés, a szocialista közgondolkodás erősödése a társadalmi jé’enségek. maga­tartások bírá'.a'át is maga u án vonja A meg nem en­gedhető magatartásokról. a társadalmi tulajdon kezelésé- . vei kapcsolatos lazaságokról, egyes vezetők beosztással va­ló visszaéléséről szólnak a . beie’entásek és-' kérnek .sür­gős vizsgála'ot. felelősségre vonást. Feltárják, felhívják a füveimet a iogszabálvokba ütköző, erkölcsi normákat sértő magatartásokra és je­lenségekre. .az egyéni ha­szonszerzésre. A panaszoknak több mint egynegyede a te- íekmegosz* ássál, a kisajátí­tásokkal foglalkozik, jelen­tős a munkavállalásból, a ma­gánszemélyek egymás közti kapcsolatából adódó vitás ügyek száma, a panaszok 17 százaléka pedig a kereskede­lem területén felmerült problémákkal — munkabér, áthelyezés, áruhiány, minő­ség — foglalkozik. Feltétle­nül figyelmet érdemel, hogy 197i-hez képest az elmúlt év­ben az ipari ágazatnál 23 százalékkal csökkent, ugyan­akkor a kereskedelemben. 25 százalékkal növekedett a be­jelentések száma. KESERŰ A MÉ2 Egy-két példa a bejelenté­sek. a panaszok sokszínű tar­kaságából. A mezőtárkányi Aranykalász Tsz nél szövet­kezeti tagoknak és kívülál­lóknak ..hiányanyagokat” ér­tékesítettek és jogtalan elő­legezések történlek. A gyön­gyösi ÁFÉ3Z-nál a testületek és bizottságok működésének törvényességét kifogásolták joggal, mert hogy az igazga­tóságba. a felügyelő bizott­ságba olyan személyeket is bevá’asztoltak, akik megvá­lasztásuk idején nem voltak szövetkezeti tagok. A hatvani Nektár Méhész Szakcsoport­nál nem az édes méz volt ke­serű. hanem az átvételnél történő retorziók és kivétele­zések. a tagságon belüli, va­lamint a tagság és a vezetők közötti megengedhete'Ien légkör keserítette el a tag­ság szájízét. De találhatók a népi ellen­őri vizsgálatok kelléktárában szabálytalanul kezelt menet­levelek. feketefuvarok, a tsz által jogtalantul finanszíro­zott tsz-elnök. aki — 1938- tól több mint 134 ezer forint értékben — motorkerékpár­ját. majd gépkocsiját tartot­ta fenn közpénzen. Aztán eb­ben a panoptikumban áll a főkönyvelőnő figurája — és cselekedete *“.? aki kislakás­építési munkára kettős, fél­revezető szerződést kötött és az á'lami támogatást jogta'an mértékben vette igénybe. Mellette pedig ott ál! a gyön­gyösi zöldség-, gyümölcs-kis­kereskedő. aki öt hónapon keresztül. SETK-járulék be­fizetése nélkül, háromezer fo­rintos havi fizetésért alkal­mazott egy tsz-tagot. De akad itt olyan szolgáltató vállalat is. amely a hadsereget csap­ta be. Egy kaouszerkezeteí első osztályú áron számlá­zott. de mint kiderült, a munka minősége csak má­sodrendűnek bizonyult. így a . végzett munka értéke is csökkent. VIZSGÁLAT Ólomlábakon Természetesen a vizsgála­tokat intézkedés, olykor, ha szükséges, felelősségre vonás is követi. A népi ellenőrök az elmúlt évben a saját és más szervek áltál vizsgált, ügyek­nél hét vezető állású és 12 beosztott dolgozó, esetében kezdeményeztek fegyelmi el­járást hat esetben kártérítési eljárást kér.ek. több helyen a törvényes helyreállítást kezdeményezték, és majd minden esetben intézkedése­ket, eljárásokat kértek a fe­lettes szervektől, ugyanakkor 62 közérdekű bejelentés utó- vizsgálatára is sor került. Az utóvizsgálatok azt igazolták, hogy a panaszok a bejelenté­sek által jelzett és a vizsgá­lat által bebizonyosodott hi­bák. olykor törvénysértő mu­lasztások kijavítására á'ta- lában gyorsan történnek in­tézkedések. máskor azonban a vizsga’at vég’eges lezárása és á felelősségre.vonás, mint­ha ólomlábakon járna. NÖVEKVŐ BIZALOM Az elmúlt évi tapasztalatok azt mutatják, hogy a népi el­lenőrző bizottságok munká­ját. vizsgálati tevékenységét megyénkben is egvre többen ismerik el. A bejelentések, a panaszok alapján megállapí­tott hibák. hiányosságok megszüntetésére tett javasa­tokat az érintett vállalatok, üzemek, intézmények elfo­gadják. megértik és amiért az egész történik, intézked­nek. Látják ezt nemcsak a bejelentők és a panaszt te­vők. a népi el’en őrök vizsgá­lati alapján történt intézke­dések kedvező hatását érzi az érintett a közösség is — ezért növekszik évről évre a bizatm és az elismerés a né­pi ellenőrök munkája iránt. p. j. Űj üzem Százhü/íaml ni Ián Sz'zln' mbaitán befejeződött a Dunai Kőo'ajipax Válla’at huszadik üzemegy­ségének. az egy blokkír a elhelyezkedő oríoxilcl és árojnás-csfrakciós üzem terelését Jelenleg üzemi próbák folynak, az üzem még az első negyedévben megkezd olyama­tos termelését. • (MTI fotó: Bisztray Káro’y) A ft akto rszelep fl 91 a Rein Rollig Ha azt mondjuk: alkat­részellátás, mindenki tudna valami ijesztő példát. Hát még, ha a mezőgazdasági gépek alkatrészetek a pót­lására szorítjuk le a, vizsgá­lódásainkat. Máris eljutottunk mostani témánkhoz: a gyöngyösi Ag- romechanika Szövetkezet eb­ben a kérdésben érdekelt m'ndenekelőtt. Méghozzá im­már huszonöt éve, folyama­tosan. 1 * S ■ Általában Mohamednek kell mennie a hegyhez: a szövetkezet vezetőinek is évek' hosszú sora óta a leg­főbb gondjuk az volt, hon­nan szerezzenek megrende­lést. Próbálkoztak sokfélé­vel: háztáji kisgépekkel, kü­lönböző egyebekkel, amíg csak rá nem bukkantak a szelepekre. Kellett a szelep a mezőgazdasági gépekhez, vitték azokat, mint a cuk­Nem egyelőre még nem kell S O. S jelzéseket lead­ni. Annyira nem veszélyes a helyzet de néhány viharfelhő már gyülekezik a látóhatár peremén. A viharfelhők természete­sen képletesek, és természe­tesen hajóról sincs szó. amelynek vészjelzést kellene leadnia. A veszély a szőjőt fenyegeti, és bár egyelőre még korántsem olyan kiélé­sé* t a helyzet, mint ahogyan azt a bevezető sorok után várná az olvasó, még's ideje­korán fel kell figyelni né­hány aggasztó jelenségre. Ha ezeket a jelenségeket nem értéke! iük súlyuknak megfe- ie’ően akkor viszont sor ke­rülhet akár az S. O. S.-re is. KÖZTUDAT ÉS VALÓSÁG Minden Heves megyében élő állampolgár tudja, és büszke is rá. hogy nálunk ki­váló bor )k készülnek a hegy levéből. Jóleső érzéssel Köny­veli el mindenki, hogy az egri bikavért külön borvona­tok szállítják Svédországba, hogy a debrői hárslevelű ké­résé t exportcikk, hogy a eg- kü’önbözőbb borversenyeken „hozzák” az aranyérmeket. a Heves megvei borok, hogy a i.lá'ra alján termett “cseme­geszőlőt reDülőgéppel zállít- ják Észak-Európa nagyváro­sa’nak piacaira. Arról azonban keve­sebben tudnak, hogy me­gyénkben egvre csökken a szőlő területe. Mert — és egy­részt éppen ez ad a legtöbb aggodalomra okot — a nagy­üzemi telepítések nem foly­nak olyan lendülettel, mint a vágyán az kívánatos lenne. Volt olyan esztendő — az 1971—72-es gazdasági év0 —. amikor az egész megye te­rületén mindössze 93 hektárt telepi* ettek, pedig akkor a mainál jóval kedvezőbb volt az állami hozzájárulás mér­Knös érdek a telepítés I 7ész jelzések Nem is olyan régen Heves megyében még 16 ezer hek­tár fölött volt a szőlőterület, ma pedig csak 12 ezer. A ne­gyedik ötéves terv alatt az ország területén 11 ezer hek­tárral tar.ották célszerűnek növelni a szőlő területét, de ebből mindössze 5300 hektá­ron vált valósággá az elkép­zelés. Az eredeti célnak, dur­ván számolva, csak a felét si­került megvalósítani. SOX! Az ország ötödik ötéves tér ve 15 ezer hektár új szőlő telepítésével számol. Telepí­teni kell Heves megyében 1500—2000 hektár üzemi és 4 —500 hektár háztáji szőlőt. Ezt a célt. az ehhez adott 20 százalékos állami támogatás­sal kellene megvalósítani. Ha figyelembe vesszük az árak emelkedését — műtrágya, vegyszerek, támberendezések. erőgépek, és azok üzemelte­tési költségeit —. akkor egy hek’ár úi szőlő telepítése ma körülbelül 256—230 ezer fo­rintot igényel. Az állami tá­mogatás mértéke 20 százalék — kivéve Tokaj-hegyalját. ahol 40 százalékos a közpon­ti preferencia — s ez azt je­lenti hogy a termelőszövet­kezeteknek egy hektár úi szőlő beruházásáért körűibe lül 200 ezer forintot kell sa­ját erőből letenniük az asz­talra. Ha figyelembe vesszük, hogy tíz hektáron alul nem­igen érdemes te’.eoítenie egy nagyüzemi gazdaságnak, ak­kor a legkevesebb kétmillió formt megterhelést ’elent egy-egy új szőlőü’tetvény lét­rehozása terme1 '■szövetkeze- teinknek, áümi gazdasága­inknak. Az ilyen erős pénz­ügyi igénybevétel a jelenlegi fejlesz msi alapok nagyság­rendjét ismerve, meghaladja mezőgazdasági nagyüzemeink reális teherbíróképességét. A telepítési kedv valószínű <isz- szaesésável kel! számolni, s így nehezen képzelhető el. hogy 1930-ig megvalósul a 15 ezer hektárnyi új szőlőültet­vény. A tényleges úi szőlőterület ettől várhatóan kevesebb lesz Ezt a feltételezést látszik alá támasztani a már említett adat hogy az elmúlt ötéves terv során is mindössze 5f00 hektáron létesült új szőlőül­tetvény. holott akkor á je­lenleginél kedvezőbb feltéte­lek mellett valósíthatták meg ezeket az elképzeléseket a gazdaságok. Á SZÁMOK FIGYELMEZTETNEK Az elmúlt öt esztendő alatt Heves megyében évente át­lagosan 200 hek'ár új szőlő telepítésével lehe'ett számol­ni. az évente kivágásra kerü­lő szőlőterület viszont öt­száz hektárra tehető. Az évi háromszáz hektáros csökke­nés azonban csak nagyüzemi táblákra vonatkozik, feltéte­lezhető. hogy a kertekben, kisgazdaságokban ennél is rosszabb a helyzet. Megyénk áljami gazdasá­gaiban 1935-ben 1330 hektár volt a nagyüzemi szőlőterü­let. 1975-ben 630 hektár Termelőszövetkezeteinkben ez a’att a tíz esztendő alatt 9500 hektárról 6900 hektárra csökkent a terület, .az egyéb kategóriában a visszaesés 6800 hektárról történt 4300 hektárra. ___ __ A z kétségtelen tény. hogy még igen sok tartalék rejlik a termésé.lagok javításában. Három esztendővel szelő’ t megyénk állami gazdaságai­nak termésátlaga hektáran- kánt több volt mint nyolcvan mázsa, a termelőszövetkezeti átlag pedig 66 mázsa volt. Gyorsan vessünk egy pil­lantást a meavében levő ösz- szes szőlőterület termésátla­gának alakulására, s ebből nem nehéz levonni azt a .kö­vetkeztetést hogy valóban sok még a tartalék az ered­mények. a hozamok növelésé­ben. A megyei átlag így alakult 1971 óta: 39 mázsa. 52 má­zsa. 57 mázsa, tavalyelőtt 39 mázsa, tavaly 43 mázsa. Ez tehát az összes szőlőterület termésátlaga. Messze van az említett 80 mázsás hektáran- kénti terméstől. A szőlőterület csökkenése azonban objektív tény. ame­lyen sürgősen változtatni kell. Annál is inkább, mer* a szőlő- és bortermelés hosz- szú folyamai. Nem lehet úgv kezelni, mint pé’dáulabúzát, hogy ebben az évben kevés volt.' jövőre többet vetünk. A szőlő öt év alatt fordul ter­mőre előtte meg kell termel­ni az oltványt, előtte a vad- alanyt... Egyszóval, hosszú a folyamat, s ezért kell ide­jében .beavatkozni, hogy a területcsökkenés ne indítson el iáncraakciós folyamatot, amely egészen az oltvány­termesztésig kihatna, mert akkor már nagyon hosszú időbe és lényegesen több pénzbe kerül az egyensúly helyreállítása. ^ Saigethy András rőt, de nem volt elegendő belőlük. Ekkor mondta a gyöngyösi szövetkezet: ő fel­vállalja ennek az alkatrész­nek a gyártásút. Aztán újabb fordulat, mintha csak magirigyelték volna valahol, hogy olyan szépen boldogult a szele­pekkel az Agromechanika, a szelepeket elvették tőlük. Majd elkészítik azokat a MEZŐGÉP üzemei, mond­ták. Hogy lett, mint lett: tény az, hogy a szelepek is­mét visszakerültek Gyön­gyösre, ami nagyon jól jött a szövetkezetieknek, meri így ismét biztonságos jövő elé nézhettek, lett elegendő munkájuk. « « « m Büszkék nagyon a munká­jukra a hűtőrészleg dolgo­zói. Azt mondják, az ő munkájukon is múlik, hogy milyen minőségű hűtött áru kerül, a háziasszonyokhoz. Hogy frissen marad-e a tej, megolvad-e a mirelit zöld­borsó? Munkájuk mennyisége azonban nagyon ingadozó. Hol annyifelé hívják őket, hogy nem tudnak minden­hová időben eljutni, hol pe­dig visszaesik a megrende­lések mértéke. Sokszor azon­ban a legjobb törekvésük is zátonyra fut a javításhoz szükséges anyagok hiánya m’att: Ezeknek egy jó része külföldi termák, tehát a beszerzésük még emiatt is nehezebb. e ® • e Amíg a korábbi kát év­ben az vplt a gond, hogy mit termelnek a szövetkeze­tiek, tavaly már inkább a létszám alakulására kellett jobban ügyelniük. A szele­pek mellett hozzákezdtek a tehergépkocsikhoz szükséges fékdobok gyártásához is, ami a kapacitásuk jelentős há­nyadát köti le. Má'”'". a „legkedvesebb gyerek” a legújabb termék, a Kain Roll. Ez a furcsa ne­vű valami tulajdonképpen egy nagyon hatékony öntö­zőberendezés. Szellemi szü­lői is a kezeli környékről, a Csányi Állami Gazdaság vezetőmek köréből kerültek ki. Az angol név, ami ma­gyarul esőkeréknek fele! meg, tulaidonképpen már az export mia+í került a gén anyakönyvébe. Hogy nem is alaptalanul, a már eddig is élénk érdeklődés a bizony­sága, hiszen határainkon túl­ról is annyian szeretnének s Rain Rollhoz hozzájutni, hogy kezdetre nem is re­méltek ennyit a gyártók, a feltalálók. s a e s Milyen kis műhelyecskék- 1 bői indultak el haidanán, ezt kár felemlegetni. Ma sincsenek bővében a hely­nek. Hiába íoldozgatíák-foi- dozgatták a telepüket, csak ideiglenesen tudtak valamit jobbá tenni. Legutóbbi .,hő­sies erőfeszítéseikről” a Faj- z-t-pusztán kialakított „üzemcsarnok” megteremtése beszél ékesen. Ott aztán min­denki csinált mindent, hogy a nyitott színből valamiféle üzsmépületféle kerekedjék ki. Mert kell a hely a gé­pek összeszereléséhez. Fél szemük azonban már annak az új üzemi telep­helynek a körvonalait raj- zolgatja ki képzeletük mé­lyén, aminek megépítéséhez hozzáfogtak a KÍSZŐV je- ■ lentős anyagi támogatásának a birtokában. Ha a Mátra- vidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet vezetői és dol­gozói is úgy akarják, akkor már az ősszel kát részlegük is megkezdi a munkáját az új üzemcsarnokban. Később, az úgynevezett második ütemben készül el a szociális és kommunális épület, az egyéb beruházás is, ahogy a városrendezési, okok miatt a mostani te­lekhelyekről el kell majd költözniük. B ® a «3 Olykor nagyon tudnak lenni a számok E’é® csak azt mondénunk, s->gy tavaly az árbgvé*e1ükc ko­rábbi évhez k<w-t ötven százaikkal volt na- . gvobb. pbs’znlút s—í~,ban: meke’eä+a s 47 nvlliót. Pedig a terme’ásben dol­gozók száma még a százat sem érte el. A fejlődésük egyébként sem a létszám növekedésének a köve’kez- mánye, túlnyomó részét a termelékenység fokozása adta. A céljuk továbbra sem változik. Az idén ismét nagyot akarnak előre lépni, majd­nem tízmillióval terveznek többet az árbevételből, és ehhez csak néhány személy felvételét határozták el. A hatékonyság növelése a fej­lődés 75.—80 százalékát biz­tosítja majd az idén is. A gyöngyösi Agromecha­nika Szövetkezet tevékeny­sége tehát megérdemli az elismerést, a figyelmet. Nem­csak azért, mert a mező- gazdaság számára készíte­nek nagyon fontos termé­keket, hanem azért is, meri következetesen törekszenek a népgazdasági igényeknek is minél teljesebben megfelel­ni. G. Molnár Ferenc JSfe© 1976. március S3.» kedd I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom