Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-21 / 69. szám

fiste nyolc órakor csengett a telefon a kazánházban. A Mérges utca 4-ból az egyik lakó közól te: Kibírhatatlan, harminc fok a szobában a hőmérsék­let Mit csinálnak maguk ott, i kazánházban? Meg akar­tak fózni bennünket? Tálán még egy fél óra sem tel* el ezután, ismét megcsendült a telefon a ka­zánházban, és ismét csak Mérges utca 4-ból jelentke­zett egy lakó. Most egy má­sik lakó, nem az, amelyik az előbb. —- Nem gondolnak arra, hogy kisgyerekek is élnek ezekben a lakásokban? Azt akarják, hogy megfagyjanak azok az ártatlan csöppségek? Csak tizenkilenc fok van a fürdőszobában. 0 0 0 0 Becsengettünk Gyöngyösön a Mérges utca 26., III. eme­let 3-as számú lakásba. Kész­séggel nyitottak ajtót, ami­kor elmondtuk, hogy kik Va­gyunk: Marosán Lajos, az Ingatlankezelő Vállalat igaz­gatója, Kocsis Györyy, a táv­fűtési üzem vezetője és az újságíró. — Hideg van nálúnk — jelentette ki a nagymama. — Nemcsak esténként kell felvennünk a pulóvert, ha nézzük a tv-t, hanem nap­közben is. Hőmérőnk nincs, eltört, nem tudjuk, hány fok van, de hideg van. Mi vittünk magunkkal hi­teles hőmérőt Eszerint a fürdőszobában 23,3 Celsiust, a nagyszobában 24 Celciust állapítottunk meg. Igaz, dél­előtt, napsütéses időben. Misi Ferenc a főbérlő, he­lyette azonban a nagymama volt otthon. — Amikor két évvel ez­előtt ide költöztünk, nagyon jő meleg volt egész télen. De most... 1 Egy lépcsőházzal arrébb, de most már a legfelső szin­tén igaz, az épület középső szakaszában, Győry Káro- lyékhoz csengettünk be. A feleség fogadott bennünket azzal, hogy nekik semmi pa­naszuk nincs a fűtésre. — Általában 28 fokot mé­nünk. de gyakran előfordul a 30 fok is — tudtuk meg. — Most is 24 fokot mutat * hőmérő, nézzék meg! így gyors ellenőrző mé­rés, és közölhettük, hogy a fali hőmérő másfél fokot „késik”. — Tálán azért Van hálunk melegebb, mert nincs erkély. Meg középen vagyunk. Egy épületen belül néztük meg a két lakást. A szélső lakásban, ahol nincsenek szomszédok, és emiatt is hi- dégebbnek kellene lennie, pahaszkodtak, pedig Ott majdnem egy fokkal kúszott magasabbra a hőmérő muta­tója, mint a „melegebb” la­kásban, ahol hem panasz­kodtak, pedig ott ténylege­sen is kevesebbet mutatott a műszer. Ugye, mennyire más a tényleges körülmények meg­ítélése a személyektől füg­gően? 0 o O 0 A lakásszövetkezet igazga­tóságának elnökét, Marko- vity Istvánt kéreztük fel, ő már csak igazán tud általá- nó8 érvényű tapasztalatokat félsorólnl, hiszen több tíz­emeletes torónyház lakástu­lajdonosai fordulnak hozzá mindenféle ügyükkel. — Korábban még sokan Jöttek azzál, hógy hűvös van náluk. Én rászántam négy éjszakát, velük előre megbe­széltem, és a légkülönbözőbb időpontokban néztem meg a fűtést a lakásokban. A Csö­vek csakugyan hidegek vol* tak Körülbelül két hete megtörtént a bejárás, attól kezdve már csak az egyik épület földszintjén panasz­kodtak ketten. Tehát minden rendben, állapíthattuk meg ezek után. jó ezt hallani, gondoltam. Még hadd mondjak va­lamit, ha már így együtt va­gyunk — fogott újabb témá­hoz a lakásszövetkezet elnö­ke — Itt vannak ezek a hőközpontok Csak az ingat­lankezelő emberei mehetnek oda be, de niind a mi tulaj­donunk Ha nem mi kezel­jük. akkor miért nem lehet azokat telekkönyvi Heg is az Ingatlankezelőre átíratni? Lakók, lakások, hőmérők A kérdés nem maradt vá­lasz nélkül. Marosán Lajos mondta: — A 9/1973. N1M si ren­délét csak azt mondja ki, hogy a hőkózpontókat csu­pán a hőszolgáltató vállalat kezelheti, fiz érthető is. ml lenne, ha mindenki belebab­rálhatna. A rendelet félre­magyarázásából adódik az a javaslat, hogy a hőKözpodto- kat adják át az ingatlankeze­lő tulajdonába, fiz olyan óriási anyagi megterhelést jelenténe, amit hím vállal­hatunk. A vita lényege nem is ez, sokkal másabb. 0 0 0 0 Meghökkentő megállapítás hangzott el. Az ingatlanke­zelő vezetői kijelentették, hogy tulajdonképpen egyet­len épület fűtési rendszeré­nek a beszabályozása sem történt meg. Hogy miért vették át még­is ezeket az épületeket üze­meltetésre? Mert az ő észre­vételüket a műszaki átadás­kor nem veszi figyelembe senki, ök csak hőt szolgál­tatnak, tehát azt nézik, hógy az épület hőközpontja alkal­mas-e arra, hogy továbbítsa a hőt? Hogy abban milyen helytelenül megválasztott szivattyúk, szelepek találha­tók, mennyire alkalmatlanok azok a tartós üzemeltetésre, mennyire zajosak, teszik tönkre a lakók nyugalmát, akadályozzák meg pihenésü­ket, hogy milyen hamar tönkremennek, a cseréjük pedig akár kéthavonta is harmincezer forintot ié fel­emészt, ez már „ném az 6 asztaluk”. Mindjárt hóizátették: azo­kat az épületeket, amelyek tanácsi tulajdonúak, tehát a „sajátjuk”, már a tervegyez­tetéskor alaposan megnézik. Ott aztán nincs rossz szelep, zajos szivattyú, áincs semmi „mellébeszélés”, a sarkukra állnak, és az Igájukból nem engednek. A tervező kényte­len úgy csinálni, ahogy ők elvárják tőle. így van ez, ha a vállalat „csak” raegrendélést teljesít, és megint így van éz, ha ugyanaz a vállalat a „magáé­val” törődik. Ha van igazán réális oka annak, hogy a szövetkézét! lakóépületek kőközpontja is az Ingatlankezelő Vállalat tulajdona legyen, pontosan itt van. Tessék mondani, méhrtyi- vél kerül kévésébbe a „Pép- gazdaságnak”, ha szövetkeze­ti tulajdonba építenek be nem megfelelő szivattyúkat, szelépeket, egyéb szerelvé­nyeket? így nem a népgaz­daság pénzét dobják ki? Egyáltalán: miért teheti bün­tetlenül a tervező azt, hógy a rtiár évek óta kifogásolt megoldásokon semmit sem változtat, mert ezeket á meg­oldásokat „csak” szövetkeze­ti lakásoknál alkalmazzák? Miért rtem lenne a „nép-, gazdaság” számára is hasz­nosabb, ha az ingatlankezelő, áld később úgyis „birtokon belül” lesz, a szövetkezeti épületeknél IS a „tulajdonos” szemével nézné meg á műsza­ki terveket, és azt mondhatná, hogy ezeket és ezeket á rossz megoldásokat nem fogadom el? Tessék mondád!, hogyan kell értelmezni ézt a fogal­mat, hogy „népgazdaság”? o o o o Nihány izgalmas kérdést még tisztázni akartunk. — Van-e a kazánházakban takarékossági mózgaloni?-r Van, de ném úgy, hógy a fűtő kevesebb olajat hasz­náljon fel, tehát ne állítson elő megfelelő hőt Már azzal is jelentős megtakarítást tud­nánk elérni, ha minden épü­let be lenne szabályozva. Az automatikák ugyanis minden lakásban, éjjel és nappal azonos hőmérsékletet tudná­nak tartani és nem lenne el­térés az egyes lakások kö­zött. Vagyis: tulajdonképpen nem & kazán dolgozói fűte- hek, hanem az automatikák- Ezeket beállítják a 22 C°-ra, és akkor fújhat, süthet, fagy­hat odakint, bent a lakások­ban marad a meghatározott hőmérséklet. Ha már a kivi­telezők a beszabályozást el­végezték volna! Van, ahol több mint egy éve hiába várnak erre! ______ — A fűtési díjat á lakás légköbméterére számítják vagy csupán a radiátorral feUzeri’t helyiségek után? — A távfűtésben a lakás légköbmétere számít, füg- gétlenül attól, hogy egy helyiségeiben fűtőtest nincs Is­— Ha a fűtési idényen ki vili fütenek, azt élszámol- jdk. Ha valamilyen ok miatt nincs fűtés, óit is leszámít­ják? ■*» A rendelet szerint csák akkor csökkentjük a fűtési díjat, ha legalább három egymást követő napon nem tudtunk fűteni. Az ellenke­zőjét már kevesebben emlí­tik: a fűtési idény előtt álta­lában három napon át pró­bafűtést csinálunk, és ezt so­ha nem Számoljuk el. Emiatt viszont még egyetlen lakó vagy lakástulajdonos sem reklamált. o o o o A tanulságok világosak: nagyon eltérő a véleményünk arról, hogy „meleg” van-e a lakásban vagy „hűvös” van? A rendelet a „legalább” húsz fokot írja elő, Gyöngyösön ez a 22 fokig megy fel „leg­alább”. A másik nagyon fontos ta­nulság, hogy nincs a helyén a legfőbb éligazító elv: a néogazdasági érdek. Ezért építenek be nem megfelélő szerelvényeket a hőközpon- ♦okba, ezért nem szabályoz­zák be még egy év eltelté­vel sem a fűtést az épületek­be, ezért nem „üti bele az orrát” az ingatlankezelő alapvető és nagyon fontos, Sók pénzt felemésztő dolgok­ba. Jó volna a megyei tanács építési osztályán ezekkel a kérdésekkel foglalkozni, és ha nekik nincs hatáskörük, akkor az építésügyi minisz­tériumban jelezni. Mert nálunk minden, min­denhol a „mi asztalunk”. G. Molnár Ferenc Bűnüldözés - a laboratóriumban .Majdnem úgy kezdtem, hogy: „Olyan a helyiség, miftt egy laboratórium...” Mát persze, hogy olyan, hi­szen az: laboratórium, csak áz úgynevezett megszokottól a céljában különbözik. A bűnt. vagy az ártatlanságot teszik mikroszkóp alá. illetve ezeknek apró. de létfontossá­gú bi'7onv(t4l<’»:t kntstlák. számára bonyolult útvesztői­ben. Éppen a sztereómikrösz- kóp előtt állunk. — Ruhából kiszakadt anyagfoszlányokat, föld*, sa­lak- Vagy üvegszemcséket tu­dunk a segítségével megkü­lönböztetni. Egyszer feljelen­tés érkezett ismeretlen tettes ellen, cserbenhagyásos gázo­lás miatt. A sérü't pgv id*« M'kro fényképezőgépen állít ink be a nyomsz ká.tők a vizsgálati anyagot: Cse"kó Tamás főhadnagy, csoportveze­tő, Újházi Ferenc zászlós és Sós László százados. (Fotó: Erdélyi Gyula) A Heves megyei Rendőr­főkapitányság bűnügyi labo­ratóriumában vagyunk, ahol Csefká Tamás főhadnagy ka­lauzol a témának a laikus Drága mentőövek E lkészült, fölávatták, csak éppen a lét hiányzott a létesítményből a gépék mórmogása. Sebtében ve­zetéket húztak, ideiglenes kapcsolóberertdézéseket szerel­tek fel, így jutott villamos energiához az új üzem. A többletkiadás nem elképesztő summa, Csupán kétszázezer forint, csekélység a milliók árnyékában.’ Persze, elke­rülhették volna. Ha fölfedik a tervezéskor élkövetett hi­bákat, ha az alvállalkozó alvállalkozója időben nekilát a szerelésnek, ha nem olyan előállásokat építenek be, amelyek az első üzempróbakor felmondják a szolgálatot, azaz, ha téfvszérűén, szervezetten dolgoznak a mellékes­nek tűnő — dé korántsem huszadrangú — feladaton, az energiaellátás, -elosztás megteremtésén is. Egyetlen hiba, s fölborul a rend, veszik mások tisz­tességes munkájának kamata, késik a baszom Persze, még mindig jobb az ideiglenes megoldás, mint a tétlen vá­rakozás; végül is Csak termelnek a gépek, s ez a lényeg. Ám ott a hiba, hogy már-már természetesnek látszik ter- mélési góndóknál, fejlesztési fennakadásoknál az örökös mentőöv, az áthidaló megoldások igénybevétele. Oly­annyira, hogy sókan szinte berendezkednek erre, mond­ván, majd kitalálunk valamit, ha jön a baj, s fel sem merül: ném lehetne mégelőzni a buktatókat? A fuldok­lóknak a mentőöv az életet adja vissza, esetünkben vi­szont azt hitéti el használóival, hűgy ügyesek, mert le­gyűrték az akadályt, találékonyak, s így tovább. Ki fir­tatja, mibe került ez a kisebb és nagyobb közösségnek, s hógy amit kifizettek, azt fordíthatták volna értelmesebb célra ii? Ha Valaki megtenné, adnák a sértődöttet. Törik magúkét, s ez a köszönet? Lehetnek, S vannak is váratlan, előre nem látható aka­dályok bármilyen, szervezést, egyeztetést kívánó tevékeny­ségnél. A géptörés, a réjtett anyaghiba például aligha ve­hető előzetesén számításba, ahogy nagy galibát okozhat a beruházásnál íölbukkanó pincerendszer is, melyét év­századok óta takar a föld. Ha ilyenkor kutatják lázasan az áthidaló, a munka folytatását biztosító megoldást, akkor sémmt hiba, sőt, elismerés jár érte. Tapasztalataink azt mutatják, hógy nem az ilyesfajta ügyek a sűrűek, a jel­lemzőek. Hanem azok, melyek a gyatra előkészítő, előze­tes elemző munkára vetnek fényt, melyek miatt polgárjo­got kapott a „tűzoltás”, az embert, eszközt, pénzt nem kímélő hajrá amit tétlenkedés, lazítás előzött meg — a „Csák ezen legyünk túl” szemlélet. Az áthidaló, az ideiglenes megoldások sokasodása azt a téves képzetet kelti, hógy ezek nélkül nincs Is beruházás, termelés, azaz előre nem lehet alaposan megszervezni sem­mit sem. | fiz áz igazi Veszélye az örökös mentőöveknek! Az, hogy rendszerré változtatja — fából vaskarika — a szervezet­lenséget, a kapkodást, sikernek tünteti fel azt, ami alap­vetőén kudarc, ami hiba, amiért felelni kellene. AZ ideiglenes víz-, áram- és fűtővezetékek, az áthidaló megoldásként beszereltetett, nem szabványos alkatrészek, az új lakásokban kapkodva felrakott — s néhány hét múl­va falevélként lehulló — Csempék úgy jeleznek egy mély­ben megbúvó folyamatot, mint víz színén a gázlókat, ho- ihókpadokat tudatja a bója. Józan fővel ki hinné, hogy ha élviszi, eltünteti a bóját, akkor már a gázlóval, a ho- mokpaddal sincs dolga? Mégis e furcsa logikai bűvész- mutatványt ismétlik újra meg újra azók, akik szívesen mutogatják, mekkora terhek alatt nyögnek, mi mindent vesznek a vállukra; tapsot várnak, holott maguk tömték degeszre zsákjaikat gonddal, maguk voltak, azok, akik nem tették vállukat a teher alá, amikor kellett volna. Mászáros Ottó ember volt, aki kerékpárral közlekedett. A cserbenhagvás súlyos bűncselekmény: egy évtől öt évig terjedhető sza­badságvesztéssel sújtja a bí­róság. Szakértő kellett a meg- áUaoításhoz.;..eí«íötté_k-e vagy elüthették-e V kerékpárost. Szürké színű személygépko­csira gyanakodtunk, A Hát­só villán és a kitámasztó szerkezeten igén kevés, szür­ke színű felkenődést talál­tunk. A mikroszkóp egyér­telműen bizónyította. hogy az illetőt nem ütötték él. Itta­san kerékpározott és elesett... A szürke átkénőöés a kerék­páron cipelt álumíniüm kan­nától származott! A következő műszer egy összehasonlító mikroszkóp. Különböző nyomokat hason­lítanak össze a kettős mik­roszkóppal. például a zárfel­törés nyomát a betöréseknél. Egyértelmű bizonyítékokkal szolgál a készülék, amelyeket a beépített fényképezőgépnél azonnal rögzítenek is. Aztán ott van az úgynevezett mik- ro-makro fényképező beren­dezés. amely sokféle lehető­séget ad az ujjnyomfordítás­tól a lábnyomok fényképező-' séig. A legapróbb részletek is kijönnek, amelyeknek igen nagy jelentőségük van a bi­zonyításban. Csupán ízelítőnek mutattuk be a teljesség igénye nél­kül —• ezt a néhány, érté­kes berendezést. Természete­sen sokkal több, hasonlóan komoly eszköz áll a bűnül­dözés szolgálatában, ebben a korszerű laboratóriumban. Iz­galmasan érdekes a bűnügyi technikusok munkája, s ala­pos felkészülést igényel. A kriminalisztika ugyanis min­denre támaszkodik, ámít a tudományok megismertek. Ez a tény segít az objektív igaz­ság felderítésében. — A technika feltárja és rögzíti a tudomány segítségé­vel a bizonyítékokat. ame­lyeknek az értékelése aztán a jogalkalmazó, tehát a bíróság feladata — mondta Csefkó Tamás főhadnagy. — Sietek hozzátenni, hogy nemcsak a bűnösség bizonyítása a fel­adat: a korszerű jogtudo­mányban fontos az ártatlan­ság védelme, vagyis minden­ki ártatlan addig, amíg bű­nösségét jogerős ítélet meg nem állapítja. A megyei rendőr-főkapi­tányságon írás- és nyomszak­értő dolgozik. Mit jelentenek ezek közelebbről? — Vegyük először a nyom- szakértői munkát. Kétségte­len. hogy bármennyire „fel­készült” is a bűncselekmény elkövetője, ha illegálisan be­megy valAmilyen helyiségbe; sók nyomot hagy maga után — akaratától függetlenül. No4. ézeket a nyomokat kell megkerelnl és rögzíteni. Á kutya jellegzetes testszag alapján azonosít. A mikro­nyomok sokféleségével is ta­lálkozunk. amelyeket szabad szemmel riém lehet látni, de segítségül hívjuk a laborató­rium felszerelését Bizonyos anyagmaradványokat, talpról léváló homokszemcséket, haj­szálakat stb. megvizsgálva, bizonyítékok j sokféleségével szolgálhatunk. — Ha „nyomkeresésről” van szó. az embernek azon­nal az ujjlenyomatok jutnak az eszébe... — Igen. ez az úgynevezett klasszikus nyom. Perdöntő szerepe van. akármennyire is tagad az elkövető. Érdekes, de megbízható alátámasztás: a föld lakosságának 33 billió- szőr többnek kellene lennie ahhoz, hogy két ujjlenyomat azonos legyen. — A bűnözők szívesebben dolgoznak kesztyűben. — Persze, mert ők Is is­merik az újlenyomat jelen­tőségét. Igen ám. de ma már a bőrkesztyűt is lehet azono­sítani. Erre is rájöttek, s al­kalmazni kezdték a gumi­kesztyűt. Ez valóban nehéz feladat nálunk, de — a gu­mikesztyűbe beleizzad a kéz, kényelmetlen így „dolgozni”, s gyakorta, pihentetőül. le­húzzák. óhatatlanul valamir lyen ujjlenyomatot hagymáig így. A beszélgetés ezután a* eszköznyomokra < terelődött, Az erőszakos zárfeltörés nyo­mai egyediek, s a használat közbeni elváltozások azono­síthatók. Olyannyira, hogy egyszerűen semmi m’don nem lehet befolyásolni, lep­lezni. tagadni. Van rá pél­da is. — Egy betörő iefűrészelt* a lakatot, úgy jutott be a he­lyiségbe. A gyanúsítottat őri­zetbe vette a rendőrség. A fű­részelésből származott forgá­csot összegyűjtöttük, s többi, körülbelül harminc fűrészla­pot lefoglaltunk az illető la­kásán. Most jött a nagy mun­ka! Tudjuk, hógy fűrésze’és közben a fűrész valamelyik fógá vagy abból egy* darab mindenképpen letörik, s ezt a forgács között meg lehet találni. Megtaláltuk és azono­sítottuk a használt fűrésszé! Ez a bizonyíték is perdön­tő volt. — Szó volt az írásszakér­tői munkáról is. Mit jelent ez? — Az elején lé kell szögez­nünk, hogy az írásszakértés és a grafológia között pon­tosan olyan nagy a különb­ség. mint a csillagászat és a horoszkópkészítés között — a tudomány javára. A kézírás, az irásforma annyira jel'ön­ző az egyes emberre, hogy éppen a legjellemzőbb írás- mozgást képtelen megvVt áz­tatni. Az agyban kialp'r'lt mozgásimpulzusok hatnak áz író végtagra, tehát akár a szálába veszi a tódat az il­lető. akár a lábával ír. a ’“g- iéllemzőbbeket nem tud in ki­küszöbölni. Ezt diha-"”tus sztereotípiának nevezzük. A hamisítások könnyen lelep­lezhetek. ■— A kézírásnál. t>e pélií- ul az írógéppel mi a helyzet? — Könnyebben lehet azo­nosítani. mint a kézírást. A jó szakértő azonnal rne-’ál­lapítja. hogy kezdő vagy gya­korló. amatőr.vagy hivatásos gépíróról van-e szó. A Heves megyei laborató­rium már most jól felszerelt, s a tervek szerint, amikor el­készül a megyei kapitányság új épülete, a bűnügyi tech­nikusok még több segü' "get kapnak, felszerelésük még teljesebb lesz. Ezenkívül köz­pontilag is nagy létszámú szakértői gárda dolgozik, szo­ros kapcsolatban a megyei kapitány Ságokkal. A munka „háttérben” fo­lyik. csendben, módszeresen, de tudományos biztonságtól. Nélkülözhetetlen sőt: alan-e- tő segítség ez a bűnüldözés- ben! ... ' Hátai Gábos ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom