Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-20 / 68. szám
t M MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIL évfolyam, 68, szám ARA: 80 FILLÉR 1976. március 20., szombat Befejezte munkáját az országgyűlés Törvény a környezetvédelemről Kohó- és gépiparunk fejlődésének útja Pénteken — délelőtt 10 órától — folytatta tanácskozását az országgyűlés, tavaszi ülésszakának második napirendi témájával, az emberi környezet védelméről szóló törvényjavaslat vitájával. A tanácskozáson részt vett Losoncéi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. A napirendnek megfelelően megkezdett vitában elsőként Nánási László, a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának elnöke kapott szót: Hozzászólásában a törvényjavaslatnak a vizek és az erdők védelméről szóló részeivel foglalkozott. Elmondotta, hogy a paragrafusok tanulmányozásánál elsősorban a Szolnok megyei, a tiszafüredi járásban szerzett tapasztalatai vezették. A Tiszában — mint mondotta — a borsodi ipari nagyüzemekből került a legtöbb szennyező anyag, de a szennyeződést az is növeli, hogy a növényvédő szerekből és műtrágyákból jelentős mennyiség jut az élővizekbe. Rámuta- tott: a Tisza vizének további romlását csakis radikális szigorral lehet megakadályoz- n; de hasonló szigorúság szükséges ahhoz, hogy országunk valamennyi vizét meg tudíuk óvni a szennyező anyagoktól. A vizek védelméhez hasonlóan fontos az élővilág, különösen az erdők védelme. Ismét he’yi példára —a Tisza XI-es Vízlépcső építkezésére — hivatko • va említette, hogy a Velencei-tónál ötszörié nagyobb víztároló létesítése során csupán a tiszafüredi járás területén mintegy 2700 hektár erdőt irtanak ki. Az nyilvánva’óan szükséges, ám — hívta fel a figyelmet ‘— pótlásáról már most gondoskodni kell, a legfontosabb a víztároló mellett kialakuló üdülőkörzet fásítása és parkosítása. Dr Rradnai Éva, a dunaúj- <, árosi rendelőintézet körzeti és üzemorvosa egyebek között elmondotta: nem volt könnyű egységbe foglalni az eredményeket és a tennivalókat, hiszen mintegy fé’ezer, a környezetvédelemmel kapcsolatos hatályos jogszabályunk van. Ez azt is jelzi — tette hozzá —, hogy sokat várnak a körültekintő végrehajtási utasítástól. Az új törvény szövegét és részletes végrehajtási utasításait közkézre kell adni, hogy ne a törvény szigorától való félelem, hanem a közös szándék legyen a végrehajtás hatóereje. Szép tájaink, növényeink, állataink védelmére, a közterületek tisztaságának megóvására kell nevelni ifjúságunkat — javasolta a képviselő. Dr. Gajdócsi István, Bács megyei tanácselnök kiemelte: az emberi környezetről megalkotandó törvény életünk védelmét is jelenti, tehát társadalmi ügy. El- monuta, hogy féltett kincsünk a 31000 hektáros kis- 4 kunsági nemzeti park, amely — egyebek mellett — arra is választ ad, miképpen kell formálni ennek az országrésznek távlati fejlesztését. A park a belföldi turizmusKörnyezetvédelmi törvényjavaslat vitájában felszólalt Fodor Istvánná. Heves megyei országgyűlési képviselő is. Bevezetőben hangsúlyozta. hogy a törvényjavaslat mind tartalmában. mind megcognirna’,ását:an. te’ies mértékben megfelel társadalompolitikai céljainak. Célja világos, mindenki számára érthető: amit dolgozó népünk létrehoz, az ne forduljon ellenük. Ennek érdekében a törvényjavaslat védelmet, megóvást és tervszerű alakítást ír elő. Nagyon fontosnak tartom a környezetvédelmi feladatok és a népgazdasági tervek összhangjának megfogalmazását. Á környezetvédelmi feladatokat fokozatosan, társadalmi jelentőségük szerinti sorrendben, elsődlegesén az ember életére, egészségének alakulására kedvezően kell megvalósítani. Megnyugtató, a miniszter elvtárs expozéjában az a kitétel, hogy az V. ötéves tervünk költségtényezőiben eleve számoltak a környezetvédelemmel és nem csupán függvénye a környezetvédelem a népgazdasági tervnek. A későbbiekben Fodor Istvánná hangsúlyozta, hogy az oktatás, a nevelés, a közművelés a tájékoztatás sokoldalú és hatékony eszköze, mint akcióprogram szerenel a törvény megvalósí'ásában. A képviselőnő utalt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányára, amelyben többek között szeban és az idegenforgalomban a látogatók vonzásával is öregbíti hazánk, a megye hírnevét. Szenvedélyes szavakkal szólt a képviselő arról, hogy nincs ellentmondás a szocialista nagyüzemi mezőgazdálkodás és a természetvédelem között: a gazdasági szempontból bizonyára csekély eredményekkel kecsegtető olyan földek, amelyeket nem művelnek meg — esetleg mezőgazdaságilag használhatatlanok is — jószerivel a legértékesebb területek természetvédelmi szempontból. reneit: „bármilyen környezeti politika akkor lehet csak sikeres. ha a környezet védelmét és javítását a lakosság minden csoportja és az össztársadalmi erő felelőssége tudatában elősegíti. Ez folyamatos és elmélyült felvilágosítómunkát igényel, különösen az ifjúság körében.” Megyénkben a felvilágosító munka már élő folvamat az If júsági szövetségben. Az akcióprogramokban ott szerepel a téma. akár a KISZ- ről. akár az úttörőmozgalomról van szó. — Ennek tudatában javaslom — mondotta Fodor Istvánná —. hogy az elkövetkező időkben még szélesebb körben kapjon helyet az országos szintű ifjúsági összejöveteleken is a környezetvédelem. A nevelés folyamatában és annak eredményekért minden felnövekvő államvol- pár alapvető emberi tulajdonságává váljék a környezetvédelem. _ A továbbiakban a kénviselőnő a törvény.javaslattá1, kapcsolatos végrehajtási és ellenőrző feladatokkal foglalkozott. Elmondotta, hogy a környezetvédelmi tevékenység iránví'ása. összehangolása. ellenőrzése és fejlesztése — amely a Minisztertanács feladata — hatalmas munkát jelent. A hatósági tevékenység ügyintéző munkaként jelenik meg. Hatásáttekintve azonban, miután a hatalom megnyilvánulása és a társadalmi akarat közvetítője. politikai jelentőségű. Heves megvét különösen érinti ez a törvényjavaslat. A megye természeti adottságai nemcsak az itt élő. mintegy 350 ezer embernek, hanem az egész országnak a vagyona. közkincse. Az idegen- forgalmi régió fejlesztését kormányhatározat is előírta, amely teljes összhangban van a környezetvédelmi törvényjavaslattal. A Mátrában és a Bükkben meglevő, sokféle adottság, illetve ezek hasznosítása iránti igény egvidőben jelentkezik. Hogy a kü’önbö- ző intézkedések ne hatástalanítsák egymást, a körnvezet- váde’mi törvénv végrehaitá- sa során rendkívüli figyelemre és koordinációra van szükség. Az Országos Természetvédelmi Hivatal — akárcsak hazánk más térségében — így Heves megyében is el» .«te,--. ■ " ■ ismerésre méltó munkát végez. — Mégis — mondotta Fodor Istvánná — fontosnak tartom annak megvizsgálását. ho3V miért nem vonta be az országos természetvédelmi te* rületek közé a Kelet-Máira erre predesztinált területeit? A Mátra egyik legszebb tája a Kékes, melyet és környékét két évtizeddel ezelőtt védelem alá helyezték. Ezzel kapcsolatban néhány jó intézkedés is született, de sajnos tört intek olyan beruházások is. amelyeket védett területeken lehetetlen volna megengedni. így romlott a táj képe, szennyeződött a környezet. s az egész zavarta a turizmust is. A képviselőnő hangsúlyozta. hogv a későbbiekben kormányrendelettel kellene meghatározni azt a területet, amihez ezentúl nem nyúlhatunk. és azt a területet, amelyen népgazdasági érdekből fejlesztéseket kell megvalósítanunk. — Miniszter elvtárs a törvényjavaslat bizottsági vitájában erre hozta fel példaként. hogy a bélaoátfalvi cementgyári rekonstrukció olyan beruházás, amelynek mintegy. 13—20 százalékát közvetlen vagy közvetve környezetvédelmi célokra fordítják. Ilyen környezetvédelmi technikák már ismertek és kipróbáltak földünk néhánv országában. Fontos tehát hogv a beruházás jóváhagyá sa során ilyenek kerüljenek kormányszinten megerősítés re — fejezte be felszólalásé' Fodor Istvánná. Dr. Schnitzler József tanár, a Debreceni Orvostudományi Egyetem 2. számú sebészeti klinikájának igazgatója bevezetőben arról beszélt, hogy hazánkban a környezetvédelem központi kérdéssé vált, része embercentrikus, szocializmust építő politikánknak. Utalt az SZKP XXV. kongresszusára, amely nagy hangsúllyal foglalkozott a Szovjetunió környezetvédelmi kérdéseivel. A választópolgárok gyakran felvetik: bizonyos ellentmondás rejlik abban, hogy a természetet az emberek rongálásától védeni kell, ugyanakkor újabb tájegységeket nyitunk meg a tömeges turizmus előtt. Mi úgy gondoljuk, hogy a környezetvédelmi törvény alapján joggal elvárhatjuk: a szórakozó és üdülő emberek gondoskodjanak az üdülőerdők tisztaságáról, védelméről is. Dr. Schmidt Ernő, a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát vezérigazgatója felszólalásában hangsú- lyo.zta: a legnagyobb gond, hogy az emberek nemigen törődnek környezetük védelmével. Dr. Bélák Sándor, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektora a környezetvédelmi törvény fontosságát és időszerűségét a Balaton és vízgyűjtő területe környezetvédelmi kérdéseinek bemutatásával érzékeltette. Várhelyi József, a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság lenti üzemének vezetője megyéje környezet- védelmi helyzetét az országos átlagnál kedvezőbbnek ítélte meg. Hozzájárul ehhez az is — mondotta —, hogy a terület 27,8 százalékát erdők Váljék minijei] állampolgár emberi tulajdonságává a környezetvédelem Fodor Istvánré Heves íregyei képviseld felszólalása öt év alatt 1,5 milliard forint jal ^ lakásépítésre, csaknem kétmilliárd szociális és egészségügyi ellátásra Ülést tartolt Heves megye Tanácsa Elfogadták a megye tanácsainak V. ötéves tervi célkitűzéseit, valamint a középtávú pénzügyi tervét Fekete Győr Endrének, a magyei tanács elnökének vezetésével pénteken ülést tartott Egerben szűkebb hazánk parlamentje. A megyei tanácstagok elsőként a Fekete Győr Endre előterjesztésében elhangzott tájékoztatót — a megyei tanács végrehajtó bizottságának elmúlt évi munkájáról volt szó — vitatták meg, s fogadták el. Ezt követően dr. Hortobágyi István, a magyei tanács tervosztályának vezetője fűzptt szóbeli kiegészítést az írásban kiadott, s a megye V. ötéves tervének javaslatával foglalkozó beszámolóhoz. Mint a tervosztály vezetője kiemelte: az elmúlt évek során a megye tanácsai reális alapot teremtettek a jövő feladatainak megvalósításához. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a pályázati rendszer jól szolgálja majd például a helyi igények kielégítését, a közös tervek valóra ■ váltását. Mit tartalmaz az öt esztendőre szóló terv? Egyebek között azt, hogy az elkövetkezendő öt esztendő során mivel gyarapodik Heves megye. A számok, amelyek e tervben helyet kaptak, önmagukért beszélnek: 1930-ig 1,5 milliárd forint jut lakásépítésre, s csaknem 2 milliárdot fordítanak a szociális és ,az egészségügyi ellátás fejlesztésére .., Dr. Hortobágyi István beszámolóját élénk vita követte: a jelenlevők közül ehhez a témához nyolcán szóltak hozzá. Dr. Lendvai Vilmos egyebek között érdekes összehasonlítást ismertetett: hol áll szűkebb hazánk a többi megyéhez képest? Leszögezte, hogy nincs szégyenkezni valónk, nem állunk rossz helyen. Csak egy példa erre: az egy tanteremre jutó gyermekek száma nálunk 34, Hajdu-Blhar- ban például 39. S a lehetőségeink jók, a helyzet a jövőben még ideílísabb lesz... Dr. Mátrai Gézáné a gyermekellátás helyzetével foglalkozott. Kiemelte azokat a feladatokat, amelyek a tanácsokra várnak a jobb szülészeti, gyógyászati, bölcsődei, óvodai és iskolai körülmények megteremtésére. Szalóki Lászlóné a gyöngyösi járás községeinek tervezőmunkájáról szólt: a tapasztalatok azt mutatják, hangsúlyozta, hogy ezen a területen a közművesítési feladatok megvalósítása lesz a legfontosabb. Morvái András a falugyűlések tapasztalatairól beszélt, kiemelve a lakosság és a takács együttműködését a jövő tervezésében. Mint megemlíborítják, a városlakóknak a környező parkerdő biztosít felüdülést, s az ipar szennyező hatása igen csekély. Súlyos gond viszont Zala megyében a felszíni vizek szennyezettsége. Miután a Balaton legnagyobb vízszállítója a Za'a, nem mindegy a folyó vizének állapota. A Balaton nemzeti kincsünk, amelyet a pihenni vágyók százezrei keresnek föl, óvni kell tehát vizének tisztaságát. Mint a képviselő megemlítette: a kedvezőtlen hatások jelei sajnos már tapasztalhatók. Véleménye szerint nem elegendő csak a közvetlen tókörnyék helyzetét megvizsgálni, az egész vízgyűjtő terület védelméről kell gondoskodni. Divald Bélár.é, az MTA vácrátóti botanikai intézetének laboránsa főként a bioszféra problémáival foglalkozott. Szávő Béla, a XIV. kerületi tanács elnöke hangsúlyozta: a törvény időszerűségét az ország néhány nagytette, falugyűlésen szóltak a káli körzet helyzetéről: a közeljövőben itt 10—12 ezer ember ellátásáról kell gondoskodnia a tanácsnak. Juhász Jenő a hevesi járásban élő lakosság összefogásáról számolt be a testületnek. Véleménye szerint a sikeres munka a lakóhely szeretetének és a tanács ak» tív kezdeményezésének az eredménye. Dr. Miklós Endre egyebek között a terv- készítés felelősségéről, s a megvalósítás várható gondjairól, nehézségeiről szólt. Dr. Jenes Pál viszont arról beszélt, hogy e tervek megvalósítását 110 ezer szervezett dolgozó támogatja, segíti, hiszen valamennyien jól tudják: saját jövőjükért tevékenykednek a munkahelyükön, s a szabad idejükben egyaránt. Berecz István a testü.et munkáját elemezve elmondta, a terv feladatait területekre kell bontani, s a végrehajtás minden lépését pontosítani kell a sikeres végrehajtás érdekében. A zárszóban dr. Hortobágyi István leszögezte: a hozzászólások azt tükrözik, hogy a tanácstagokat a terv legkisebb részlete is érdekelte, mély felelősségvállalásra késztette. S ez jellemző a megye lakosságára is... A tanácskozás további részében Kántor Imre, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője tárta a résztvevők e’.é a megye tanácsainak középtávú pénzügyi tervét. Kiegészítőjében hangsúlyozta: a terv lehetővé teszi a szociális és az egészségügyi, az oktatási, ■ a- lamint a művelődési, az .de- genforgalmi, illetve a szolgáltatási ágazat fejlesztését, a reális igények kielégítését. A tanácsok ugyanis az elkO /étkezendő öt évben nem kevesebb, mint 6 milliárd forintos költségvetéssel dől óznak majd... Az előtérj :sz- tést a tanács megvlta a, majd egyhangúlag elfogadta. A testület ezu‘án szeméM kérdéseket tárgyalt A ta :á s a végrehajtó bizottság javaslata alapján Ka...e.ilezky Antalt a megyei tanács művelődési osztálya vezetőjévé nevezte ki. A testület — ugyancsak a vb állásfoglalása alapján — érdemei elismerése mellett felmentette a mezőgazdasági és élelmezési osztályvezetői beosztásából Kurunczi Istvánt, aki más munkaterületre került. A továbbiakban a tanács a megyei NEB tagjává választotta dr. Zsíros Istvánt, aki a tes- tülef elött letette az esküt. A megyei tanács ülése egyéb ügyek megtárgyalásával, va amint a tanácstagok bejelentéseivel ért véget. (-s) városának, köztük Budapestnek gyakorlati tapasztalatai is igazolják. Bár a fővárosi tanács és a budapesti üzemek nagy erőfeszítéseket tettek a környezet szennyeződésének megakadályozására, fővárosunk az ország egyik legszennyezettebb településévé vált! Hornyik Istvánná, az Üvegipari Művek sajósz' it- péteri üveggyárának csoport- vezetője utalt arra, hogy környezetünk védelmével kapcsolatban már számos jogszabály napvilágot látott mégis több riasztó példa sürgette a törvény megalkotását. Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye az ország egyik legjelentősebb ipari központja, s az adatok szerint jelenleg a megyében ötszáznál több a ’égszennyező forrás, a Sajó völgyében pedig 48 nagyipari, mező- gazdasági és kommunális lé- tesíbnény szennyezi a vizet. A képviselő a környezetvédelmi törvény végrehajtási (Folytatás a 3. oldalasé a
