Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-19 / 67. szám

Harold Wilson angol munkáspárti vezér, miniszterelnök lem -dásá, al a képen látható négy politikus a legesélye­sebb az utódlásra: James Callaghan külügyminiszter, 63 éves (balra, tönt), Dénis Healey pénzügyminiszter, 55 éves (job a, tent), Roy Jenkins belügyminiszter, 55 éves (balra, alul), Tony Benn energiaügyi miniszter, 50 éves. (Telefon — AP—MTI—KS) Izraeli fegyveresek Ramallah elnéptelenedett utcáin, miután a megszállók elleni tüntetések és tiltakozó megmoz­dulások brutális elfojtása miatt feszültté vált a helyzet az izraeliek által megszállva tartott, palesztinok lek‘a Ciszjor- dániában. (Telefotó — AP—MTI—KS) Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az t oldalról) nem pótolhatták az átfogó szabályozást. A honvédelem átfogó, új­bóli szabályozását szüksé­gessé teszi, hogy egy esetle­ges agresszió esetén a fegy­veres küzdőimet a hadsereg vívja, de a háborút — szo­ros szövetségi rendszerben — a nemzet; ez az egész társa­dalom legteljesebb erőkifej­tését igényli. Pártunk XI. kongresszusa megállapította — és ez leg­teljesebb összhangban van a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV kongresszusá­nak alapmegállapításaival —, hogy; „korunkban minden békeszerető erő összefogásá­val reális lehetőséggé vált a világháború megakadályozá­sa”. A szocialista eszméből, társadalmi rendünk lényegé­ből fakad, hogy békeooliti- kát folytatunk. Ezt fogjuk tenni a jövőben is. A törté­nelmi tapasztalatok azonban arra tanítanak bennünket, hogy voltak és vannak olyan erők, amelyek szemben áll­nak minden fejlődéssel, a népek, a dolgozók százmilliói természetes — elemi érdeke­it kifejező — békeváavával és akaratával. Mindebből fakad honvédelmi politikánk alapelve. honvédelmi tevé­kenységünk értelme és tör­ténelmi szükségessége. Az új honvédelmi törvény rendeltetése, hogy a szocialista társadalom széles és szilárd talajon, a fegyveres erők és tes­tületek fejlődésének, ma­gas fokú készültségi szín­vonalának f’gyelembevé» telével előrelátóan, hosz- szű távra rendezze a honvédelem m'nden fon­tos kérdéséi, — A törvény előkészítése során fokozott figyelmet for­dítottunk az eddig nem ren­dezett kérdések szabályozá­sára. —i Űj vonása & javaslat­nak — mondotta —. hogy szabályozza a honvédelem irányítási rendszerét; a leg­felsőbb államhatalmi szerv­től a fővárosi, 'illetve me­gyei szervekig meghatároz­za a honvédelemmel kap­csolatos irányítási feladato­kat Az alkotmány rendelke­zéseivel összhangban rögzíti az országgyűlésnék és az Elnöki Tanácsnak az ország védelmével összefüggő jog­körét. Külön említést érde­mel az a rendelkezés, amely a rendkívüli hatáskörrel fel­ruházott honvédelmi tanács létrehozásáról és feladatai­ról szól. Az alkotmány szse- rint az Elnöki Tanács rend­kívüli viszonyok esetén hon­védelmi tanácsot hozhat lét­re. Jogállásának és feladatai meghatározásának törvényi szabályozása — a felkészülés érdekében — azonban már most indokolt. A haza védelmének társa­dalmi ügyként való felfogá­sából és gyakorlatából ki­indulva jelenlegi javaslatunk törvényi szinten kívánja rendezni a társadalmi szer­vezetek honvédelemmel ösz- szefüggő tevékenységét. Vár­ható, hogy a törvényjavas­latnak az állampolgárok köz­vetlen kötelezettségeire ' és jogaira vonatkozó rendelke­zései kerülnek majd a köz­vélemény érdeklődésének középpontjába. Több új rendelkezést tartalmaz a ja­vaslat ebben ff vonatkozás­ban is. —- A javaslat régi igényt elégít ki azzal, hogy törvényi szinten teremt jogalapot a sorkatonai szolgálatot még nem teljesített fiatalok hon­védelmi oktatásba való be­vonására. Ennek jelentősége mind az érintett fiatalok, mind a társadalom érdeké­ben nyilvánvaló. Az állam­polgárokat érintő változások közül hangsúlyozottan a ka­tonai szolgálattal kapcsolatos szabályokról kívánok szólni. Az érvényes törvény a sor­katonai szolgálat maximális időtartamát 38 hónapban rögzíti, a tényleges gyakor­lat szerint azonban az 24 hónap. A fegyveres erők reads szükséglete nem indo­kolja a 30 hónapos katonai szolgálati idő fenntartását. A 24 hónapos szolgálat a fegy­veres erők igényeit, a kikép­zési és harckészültségi köve­telményeket kielégíti, nem kívánunk rajta változtatni. A javaslat ezt törvényesíti. A végrehajtási rendelet a felsőfokú oktatási intézmé­nyek hallgatóinak sorkatonai szolgálatát — az említett maximumon belül — 18. hó­napban tervezi megállapíta­ni. A törvényjavaslat ezen­kívül lehetőséget ad a hon­védelmi miniszternek — egyéb okból is — 24 hónap­nál rövidebb szolgálati idő megállapítására. Erre külö­nösen indokolt, egyedi ese­tekben, jórészt „ szociális okokból kerülhet sor. — Változást hoz a javaslat a tartalékos katonai szolgá­lattal kapcsolatban is. Egyrészt lehetővé vált a hadkötelezettség egész tarta­ma alatt teljesíthető tartalé­kos katonai szolgálat együt- tés időt'ártamának 25 száza­lékos csökkentése; másrészt a tartalékosok igénybevételé­nek rendszerét az élet köve­telményeihez igazítva rugal­masabbá és differenciáltabbá kellett tenni. A javaslat sze­rint az eddigi hároméven­kénti behívás he’yett csak ötévenként vehetők igénybe a tartalékosok hosszabb idő­tartamú továbbképzés céljá­ra, ugyanakkor néhány na­pos gyakorlatra, ellenőrzésre gyakrabban is behívhtitók. Ez a rendszer- — amellett, hogy elsősorban a fegyveres erők érdekeihez igazodik — az érintett hadkötelesek, il­letve a népgazdaság számára is előnyös. A férfiak hadkötelezettsé­gének felső korhatára jelen­leg — a tiszteket leszámítva —- a betöltött 50. év. Ezt a javaslat 55 évre emeli, amit — az átlagos életkor közis­mert növekedése mellett —* elsősorban az tesz indokolt­tá. hogy a hadseregben szé­lesedett a modenj fegyvere­ket kiszolgáló személyzet kö­re, ahol nem annyira a fizikai igénybevétel, mint inkább a szakmai tapasztalat domi­nál. Röviden szólnom kell a nőket érintő hadkötelezett­ségről. Ez változatlanul ki­vételes jellegű, csak a meg­határozott szakképzettségűe­ket — például az egészség­ügy és híradás területén dolgozókat — terheli, 45 éves koruk betöltéséig. Űj a ja­vaslatban, hogy ehhez béke idején a nyilvántartásba vé­telhez szükséges megjelené­si és bejelentési Kötele­zettség fűződ'k. — Ismeretes, hogy azok a hadkötelesek, akik sorkato­nai szo'gálatot nem, vagy nem a jogszabály által meg­határozott időtartamban tel­jesítenek, ez idő szerint 36, illetőleg 24 hónapon keresz­tül honvédelmi hozzájárulást kötelesek fizetni. A javaslat e kötelezettséget, — amelyet eddig alacsonyabb szintű jogszabály írt elő — törvé­nyi szintre ajádlja emelni; a fizetési kötelezettség időtar­tama pedig — a sorkatonai szolgálat törvényben javasolt időtartamával összhangban — a végrehajtás rendeletben 24, illetve 16 hónapban ke­rül megállapításra. — Fontos, mondhatni po­litikai kérdés, hogy a hon­védelmi kötelezettségüket teljesítő állampolgárok, csa­ládjának szociális ellátásáról, támogatásáról a közösség messzemenően gondoskodik. A törvényjavaslat • amellett, ; hogy megerősíti a honvé­delmi kötelezettséget telje­sítők és hozzátartozóik ed­digi jogosultságát, kedvez­ményeit, alapot teremt ér­dekvédelmük szélesítéséhez, életkörülményeik további ja­vításához. (Az érdekvédelmi rendelkezések nagy részét a törvény végrehajtására ki­adásra kerülő miniszterta­nácsi rendelet tartalmazza.) — Külön kívánok s?ólni arról, hogy a javaslat — a fegyveres erők mellett — meghatározza a fegyveres testületek honvédelmi fel­adatait és azok állományá­ra vonatkozó legfontosabb szabályokat is. — Megragadom az alkal­mat, hogy az új honvédel­mi törvény előterjesztése alkalmából is kifejezzem a közvetlen honvédelmi mun­katerületen dolgozók köszö­netét munkásosztályunknak, parasztságunknak, értelmisé­günknek, egész dolgozó né­pünknek azért az áldozatos munkáért, amellyel bizto­sítja mindazokat a feltéte­leket, amelyek a haza vé­delméhez szükségesek. Kö­szönetét mondunk a legfel­sőbb párt- és állami veze­tésnek a világos iránymu­tatásért, a sokoldalú gon­doskodásért. Köszönetünket fejezzük ki a területi párt-, állami, társadalmi szervek­nek, önöknek képviselő elv­társak, a nap mint nap megnyilvánuló érdeklődésért és , megbecsülésért, a segítő­készségért. Köszönetét mondunk mind­azoknak* akik az üzemek­ben, gazdaságokban, intéz­ményekben, iskolákban, az ifjúsági szövetségben .és más tömegszervezetekben; az MHSZ-ben, a polgári véde­lemnél, a vöröskeresztnél, a társadalom különböző terü­letein honvédelmünk erősí­tésén fáradoznak. — Kérem a Tisztelt Or­szággyűlést, hogy a Minisz­tertanács nevében beterjesz­tett honvédelmi törvényja­vaslatot vitassa meg és fo­gadja el. ' \ PalSai árpád beszéde Pánkongressuis előtt Buloáriáhdn (t.) Biztos alapok Tíz napig jártam Bulgária városait, tájait, ismerked­tem, beszélgettem az embe­rekkel: vonaton, étteremben, cukrászdában, tervhivatal­ban, a Hazafias Front székházában, a földművelés- ügyi minisztériumban, agrár­ipari központban, üzletek­ben Kerestem a választ a ké ésre: hogyan éltek és hogyan élnek a bolgár em­berek, mit tettek és tesznek a iobb életért, boldogulásu­kért. Amikor á tizedik napon lementem Szófiában az egyik alul'áróba, egyszerre érez­tem magam a múltban és a jelenben. Szerdika VI. szá­zan falait szemlélve felidé­ző-’'-nk a beszélgetések, az é! •" ’ nyék, adatok halmozód­ta’ egymásra. Odromban éreztem a sok- fé > finom kenyér illatát és é nem így válaszolt erre: B ária valamikor nagv ké­ny ' fogyasztó volt. Tehát sz ;ény ország. És most? Bulgária már utolért szá­mos, fejlett iparú országot. A fejlett szocialista társa­dalmat építő Bulgária gaz­i 19ío. március 19., péntek daságát ma a dinamikusan fejlődő ipar és a korszerű mezőgazdaság jellemzi. En­nek bizonyítására elég né­hány adat is: tavaly több mint 25 milliárd kilowatt­óra elektromos energiát ter­meltek, az acéltermelés meg­haladta a 2,2 millió tonnát, évente ötvenezer elektro­mos targoncát és ötezer trak­tort gyártanak. És akkor még nem szóltunk a mű­szer-, a vegyipar korszerű termékeiről, a számítógépek­ről, amelyek ott láthatók a kirakatokban és a legolcsóbb 150 leváért bárki számára elérhető. Nagy sikerrel zárta a ha­todik ötéves tervet Bulgá­ria. Az ipari termelés nö­vekedési üteme ebben a tervidőszakban évente 9—10 százalék volt. A növekmény nagy része a munkaterme­lékenységből adódott. A me­zőgazdaság gyors ütemű fej­lődését mutatja,- hogy 1975- ben kilenc százalékkal ha­ladta meg az 1974. évit. A gazdasági tevékenység fő ellem'5je. ho~v az éle’szín- OT növelő .sz ás: cik­keket • gyorsabb ü'sínben ál­lították elő. Az előző öt­éves terv eredményei — és a korábbiaké — a VII. öt­éves terv szilárd alapjai.- A VII. ötéves terv minden évé­re jellemzőek az idei cél­kitűzések. Az idén, 1975-höz képest kilenc százalékkal emelkedik a nemzeti jöve­delem. Továbbra is gyors 1 ütemben — 9,2 százalékkal — növekszik az ipari ter­melés. A hangsúly a hete­dik ötéves tervben nem új üzemek építésén lesz (sok új üzemet is építenek), a termelést mindenekelőtt .a jelenlegiek korszerűsítése révén bővítik. Csak egy pél­dát erre: Devnyában nyolc ipari objektum összpontosul. A termelés koncentrációjá­nak magas foka és a mo­dern technológiai megoldá­sok alkalmazása lehetővé teszi a nyers-, a fűtőanya­gok és az energia komplex hasznosítását. A nyersanya­gokra fordított kiadások ott 10—12 százalékkal kiseb­bek, mint más hasonló ka­pacitású üzemek esetében. Az energiafelhasználást iól jellemek az ammó-vagyár­tásra vonatkozó adatok: a dimitrovgrádi vegyipari kom­binát 1584 kilowattóra ener­giát használ fel egy tonna ammónia gyártásához, a devnyai csak 100 kilowatt­órát. Ezek után nem lehet csodálkozni, ha az itteni üze­meket tovább fejlesztik, a dimitrovgrádit pedig korsze­rűsítik. A fő feladat továbbra is a termelési eszközök gyár­tásának ütemes fejlesztése, de ezzel párhuzamosan nagyban növelik a fogyasz­tási cikkek előállítását is. Minden ágazat, termelési ág, vagy tevékenység fejleszté­sét abból a szempontból ér­tékelik, hogyan segíti a ha­tékonyabb gazdálkodást. Kü­lönösen fontos feladatnak tekintik az anyagi, a pénz­ügyi, a valutáris erőforrá­sok, a munkaerő legcélsze­rűbb felhasználását. A terv eléggé feszített. Egységes viszont a véle­mény: teljesíthető. És telje­sítik is. Megragadnak min­den lehetőséget, ami erő­sebbé, gazdagabbá teszi az országot, s né-ét. Szzhi János (Folytatjuk.) — Amikor a honvédelem­ről szóló törvényt a fejlődés igényeinek megfelelően új­raalkotjuk, célját változat­lanul abban jelöljük meg, hogy szavatolja hazánk biz­tonságát, népünk békéjét. — A fejlett szocialista társadalom építésének elemi nemzetközi feltétele, a ma­gyar nép és egyben vala­mennyi nép érdeke, hogy a béke szilárd és tartós le­gyen. Az emberiség nagy re­ménységét kifejező béke­program megvalósítását és folytatását — amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártinak XXV. kongresszu­sa a közelmúltban hagyott jóvá — a kedvezően meg­változott nemzetközi erővi­szonyok tették és teszik le­hetővé. Ez a történelmi je­lentőségű program a mi né­pünké is, az egész szocialis­ta közösségé, az összes bé­keszerető erőé, s szerte a világban széles körű bizal­mat, támogatást élvez. Bi­zonyosak vagvunk abban, hogv további munkánk, har­cunk révén újabb sikereket eredményez. — Fontos vonása a jelen­legi helyzetnek, hogv a tő­késországok reálpolitikusai is felismerték: a nemzetközi kaocsolatokban nincs más lehetőség, rmnt a bé^és egy­más mellett élés. őszintén örülünk, hogy e törekvések eredményeként a nemzetkö­zi életben uralkodóvá vált az enyhülés irányzata. Eu­róbában az áüa'ános hely­zet kedvező. A helsinki ér­tekezlet megáúaoodá-.-ú meg­szabták a kormányok tenni­valóit, meghatározzák egye­temes felelősségüket Európa sorsáért. — A nemzetközi viszonyok javításának hívei voltunk, vagyunk és maradunk. Ez­zel áll öszbangban hon vé­rté1 mi r>o!i+:kánV fg<*y mung r>" -v1 ­m '■> -.»1 • *1 A, '• ■ -y -%* ,, y, ■ fenn és feil esz ünk. amelyek ezt s politikát magukénak vallják, s valóra váltását legjobb tudásukkal segítik. Mindemellett történelmi szükségszerű­ség, hogy amíg az agresz- szíy katonai tömbök lé­teznek, az Egyesült Álla­mok és egy sor NATO- ország nagymértékben nö­veli katonai erejét és ki­adásait, amig az enyhülés ellenfelei aktívak, széles fronton szövetkeznek, ad­dig szüntelenül gondos­kodjunk a honvédelemről. Ez nagyfontosságú nemzeti ügy. — Nem számítunk a nagy- országok közé, nincs óriási katonai erőnk, de nem va­gyunk gyenge és véd on nemzet. Hazánk bizto: ’a akkor szilárd, ha szilárd a szocialista közösség bizton­sága. Népünk békéjének, Szo­cialista építőmunkájának, nemzeti függetlenünknek védelmezőjét és biztosítékát látjuk abban, hogy hazánk a varsói szerződés tagja. Honvédelmünk ezáltal -ner­ves része az összeh olt védelmi politikának és te­vékenységnek. — A varsói szerződés — amint azt pártunk XI. kong­resszusa aláhúzta — az ál­lamok új típusú szövetsége, döntő szerepe van a szocia­lista országok külpolitiká­jának, békepolitikájának egyeztetésében. Ezáltal nem­csak a résztvevők, hanem a kontinens többi népe érde­keit is szolgálja, korunkban legfőbb tényezője a világ biztonságának. Honvédelmünk megfelelő színvonalon tartósához az ország vezetése a szükséges feltétéleket a gazdaság fej­lesztésével, a népjólét rend­szeres emelésével összhang­ban tervezi meg és biztosít­ja. Erre a célra a ’-ötöséi­vé lés évente nem­tiyozza elő. Ez arái,. U (Folytatás a 3. oldalon) Mptóy/rMflfl érkezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom