Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-03 / 53. szám
Ä párt vezető szerepe a gazdaságpolitikában is érvényesül Megyei tanácskozás Egerben az V, ötéves terv célkitűzéseiről Kedden délelőtt Egerben, a Technika Házában háromnapos tanácskozás kezdődött az V ötéves terv célkitűzéseiről és az idei népgazdasági feladatok megvalósításáról. A tanácskozáson Heves megye állami gazdaságainak, termelőszövetkezeteinek és élelmi- szeripari vállalatainak vezetői, a járási és városi párt-, illetve tanácsi szervek képviselői vesznek részt. Az elnökségben helyet foglalt Vaskó Mihály, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Tóth-Mihály, a Heves megyei TESZÖV elnöke, Koós Viktor főtanácsos, a megyei tanács osztályvezető-helyettese, Czir- may Tibor, a MEDOSZ és Bukolyi József, az ÉDOSZ megyei titkára is. A megjelent, csaknem háromszáz küldöttet Fekete Győr Endre, Heves megye Tanácsának elnöke köszöntötte. Röviden vázolta megyénk me zőgazdaságának és élelmiszer- iparának IV. ötéves tervi fejlődését. Elmondta, hogy évente átlagosan 13 százalékkal emelkedett a termelés, nőtt a hatékonyság, a termelékenység és elterjedtek az iparszerű eljárások. Az eredmények birtokában üzemeink bizalommal tekintenek az V. ötéves terv felé, amely többek között az ésszerűbb szakosítást, a termelési rendszerek további elterjesztését, a lakosság jobb áruellátását tűzte célul. Ebben Heves megye nagyüzemi és élelmiszer- ipari vállalatai is szervesen közreműködnek. A köszöntő szavak után Vaskó Mihály, a megyei párt- bizottság első titkára tartott előadást, az MSZMP káder- politikájáról és' a gazdaság pártirányításáról. Szólt azokról a hiányosságokról, amelyek Heves megye termelő- szövetkezeteiben, állami gazdaságaiban és élelmiszeripari vállalatainál a kádermunkában jelentkeznek. A vezetők még több helyen nem juttatják érvényre a ' hármas követelményt. Solcan lebecsülik a rátermettség és a szakmai képzettség fontosságát. Hiálakásépítés vállalati támogatással Munkások, Ilii kiüli alégiiét Egy NEB-vizsgálat tapasztalatai Évente 6000 %ép, 4000 traktor érkezett Mipr-szoviel nm'ágépiari ejyiilimököiiés A magyar mezőgazdaságban alkalmazott gépek, berendezések több mint fele importból származik, közöttük meghatározó szerepe van a szovjet típusoknak. A két ország mezőgép- .. ipari. együttműködésének-27 éves múltja van. A Szovjetunió már a 40-es évek végén több géptervet és gyártási. dokumentációt adott át Magyarországnak. egyebek között a DT—413. lánctalpas traktorét, amely ugyanolyan „alapgép” lett hazánkban, mint például a szovjet dokumentáció alapján gyártott Szjs—1.8 vontatott szecskázó. A nagyüzemek gépesítésénél azóta is felmérhetétlen se gítséget jelentenek a szovjet gépek. A több mint 14 ezres kombájnoark döntő hányada SZK-típusú gép, s a traktoráílomány kétharmada származik a baráti országból. A kapcsolatok gyors ütemű fejlődésére jellemző, hogy az 1950—58' közötti időszakban évente átlagosan számított 1709 mezőgazdasági géppel és 150 traktorral szemben 1959—73 között már évente 6090 gép és több m!nt 4090 traktor érkezett. 1950 és 1973 között összesen 87 ezer erőgépet és 92 ezer m ezőgazdasági munkagépet hozott be a magyar kü'ke- . reskedelem a Szovjetunióból. 1974-ben és 1975-ben a szovjet gépimport tovább nőtt, csak komhámból 1600-1800- at hoztunk be. A kapcsolatok magasabb szintjét alapozta meg az 1971-ben megkötött egyezmény, amely szerint a szovjet partner a különféle traktorok, gabona- és riiskom- bájnok, szántóföldi és kertészeti gépek, valamint a magtisztító berendezések gyártására szakosodott, a magyar üzemek pedig rn.ag- csávázókat, továbbá traktor- légfékberendezéseket, kompresszorokat és szerelvényeket szállítanak a baráti országba. Az egyezmény keretében a magyar üzemek jelentős ipari vállalkozásokat valósítottak meg. Nagy sorozatban gyártják a korszerű kukoricabetakarító adaptert, ame'vet a szoviet knmbámokra szerelnek fel. A két ország szakemberei az igényeket messzemenően kielégítő Speciális kukoricabe- íakarító kombájn kialakításán is fáradoznak és a gyártásnál együttműködést terveznek. A kétoldalú kapcsolatok egyik magyar célgépe, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárban előállított Mobitox-szuper a Szovjetunióban .lett alapgépe a termelésnek. Az V. ötéves terv időszakában tovább bővül az együttműködés: a Szovjetunió több mint 40 féle traktor, illetve mezőgépipari termák, a magyar mezőgépipar pedig 15—16 féle gép- és berendezés szakosított gyártását vállalta. (MTI) nyok mutatkoznak a vezetők politikai felkészültségében i is, nem fordítanak kellő figyelmet a gazdasági építőmunkában elengedhetetlen köz- gazdasági ismeretek bővítésére sem. Rámutatott, hogy még nem tervszerű a gazdasági vezetők utánpótlása. Sok helyen vonakodnak a nők és a fiatalok bevonásától a vezetésbe és nem törekednek a személyzeti munka színvonalának javítására sem. Különösen a szövetkezeti vezetők körében gyakori a nagyfokú anyagiasság, a jövedelmek túlzott növelése. Ezért fontos, hogy az V.' ötéves tervben a pártszervezetek nagyobb feladatot kapjanak a gazdasági munka ellenőrzésében —: a tervszerűség javításában, az ésszerűbb beruházások megszervezésében. a takarékos anyag- és készletgazdálkodásban, hogy az üzemi érdekek közelebb kerüljenek a népgazdasági érdekekhez. Hangsúlyozta, hogy a termelés technikai feltételeinek megteremtése mellett elengedhetetlen a jó kádermunka, a tudatos káderutánpótlás. mert csak ígv valósíthatók meg az MSZMP XI. kongresszusa és az V. ötéves terv célkitűzései. A rendezvénysorozat délután dr. Vendégh Ferencnek, a Pénzügyminisztérium ' főosztályvezetőjének előadásával folytatódott. Elemezte az új közgazdasági szabályozók érvényesülését Heves megye mezőgazdasági üzemeiben és élelmiszeripari vállalatainál. Befejezésként pedig Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára beszélt gazdaságpolitikánk célkitűzéseiről, az V. ötéves terv fő feladatiról a mező- gazdaságban. az élelmiszer- iparban. az erdészetben és a faiparban. (A tanácskozás ma folytatja munkáját.) (mentusz) Kik építettek, illetve kik vásároltak vállalati, szövetkezeti támogatással lakást az elmúlt három évben megyénkben? Mi alapján sorolják az igényeket? Előnyt élveznek-e a munkások, a nagycsaládosok, a fiatal házasak? Nőtt-e a támogatásra fordítható összeg? Beszá- mítjá-e a társadalmi, munka értékét? Hogyan lehetne még több családot lakáshoz juttatni? A kérdésekre nem kevesebb, mint 26 gazdasági egységnél kértek választ a közelmúltban — immár második alkalommal — megyénk népi ellenőrei. Hitelre, kölcsönre! 32 millió A Heves megyei Népi Ellenőrzési 3izottságáltal meg-, tárgyalt és elfogadott jelentésből egyebek mellett kiderült; a.vizsgált gyárakban, gyáregységekben, szövetkezetekben az országos érvényű rendeletek alapján do’gozták ki a dolgozók lakásépítésével, lakásvásárlásával kapcsolatos vállalati támogatás rendszerét, és a feltéte'eket, a lehetőségeket a kollektív ■ szerződésekben is rögzítették Ugyancsak általánosítható tapasztalatként jegyezték fel a népi ellenőrök, hogy évről évre növekednek a lakásépítésre fordítható összegek is üzemeinkben. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy az elmúlt három évben nem kevesebb, mint 32 millió forintos lakásépítési alapot képeztek a vizsgált egységekben, és a dolgozóknak közvetlenül nyújtott kölcsön ösz- szege megközelítette a 18 millió forintot. Különösen a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a Visontai Gagarin Hőerőmű, a Cement- és Mészművek Bélapátfalvi Gyára, valamint az Eger—Gyöngyös ’ vidéki Pincegazdaság részesítette igen számottevő segítségben a lakásépítő,1 lakásvásárló dolgozóit. A kölcsönzés és a hitelezés mellett gyakorlattá vált továbbá az is, hogy a munka4 pártcsoport elégedetlen LETESZIK a szerszámokat, olajos, kezüket megtörlik. A műhelyből nyíló kis helyiség, ben letelepszünk. A komlói Május 1. Termelőszövetsezét szerelőműhelyének párt csoport iából Antal József. Villanya Bernát, Villangó Ferenc. Csáti András és Tolnai Tibor pártcsoportvezető gyűlt össze a rögtönzött megbeszé. lésre A kilenctagú pártcso-. portból nyolcán szerelők, egyedül a .kapitány”. Tolnai Tibor asztalos. Nevetnek. — Ö a rangidős, gondoltuk, legyen ő a vezetőnk. Meg az tán hiába asztalos, a mi kezünk alá dolgozik, a műhely számára készít különböző dolgokat — mondják. A csoport nem régen, mindössze egy éve van együtt. De igen jól Összeszoktak. ' — Majdnem mindenki elvégezte közülünk a marxista középiskolát egyik párttagunk pedig most jár az esti egyetemre — mondja a pártcsoportvezető. — Többen munkásőrök, van közülünk pártvezetősági tag. önkéntes rendőr, tehát a pártmegbíza tásokka! is a helyén vagyunk. Foglalkozunk az időszerű politikai kérdésekkel. az utóbbi ■ időben főként a XI. kongresszus határozataival, az abból adódó tennivalókkal. Természetesen nemcsak általánosságban. hanem igyekszünk a saját munkahelyünkön, is jobban, ésszerűb ben dolgozni. NÉHÁNY MÁSODPERCES csend következik. Aztán szinte egymás szavába vágva so rolják azt, ami a szívüket nyomja. — Az a baj, hogy sok esetben csak dolgoznánk — jobban. Ha lehetne. Mert a rossz munkaszervezés miatt sokszor ácsorgásra kényszerülünk. — A múltkor öt napig olyan géphez volt az egyik szerelő beosztva, amihez nem volt alkatrész. Hiába kérte, hogy mást^ csinálhasson, nem helyezték át. Volt úgy. hogy egy napig ki se nyitotta a szerszámosládát. — Azt mondják, hogy a ‘ szerelőműhely a gazdaság „szíve”. Ha itt akadozik a munka, akkor késik a szántás. a vetés, a betakarítás. És bizony nagyon sokszor akadozik itt a munka. — Nézzen széjjel! Az egész műhely egy kóceráj. Kicsi, balesetveszélyes. Nincs szer szám, nincs alkatrész. — A tavalyi tervtárgvaló közgyűlésen elfogadta a tagság azt a javaslatot, hogy bővítsük a műhelyt. A pénz is megvolt hozzá. Csak éppen későn kezdtek az építéshez és még mindig nincs kész. — Többször elmondtuk már. hogy körül kellene keríteni a telepet. Mert nincs se kerítés, se éjjeliőr. A múltkor a gépeken összeverték a lámpát. Aztán azt mondták nekünk, hogy miért van ott a sok párttag, ha nem tud vigyázni. De hát éjjel történt a dolog, — Ilyenkor ha egy kicsit süt a nao. néhány óra alatt sártengerré változik itt minden. Kértük hogy adianak néhány téglát. társadalmi munkában járdát cs'náltunk volna. De nem adtak. Hogy miért? — ki tudja. EGY KIS SZÜNET, s az újságíró megragadja az alkalmat. hogy kérdezzen. — De hát miért nem mondják el a vezetőknek ezeket a problémákat? Egymásra néznek. — Az a baj. hogy már túl. ságosan is sokszor mondtuk el. Néha még azt is megkapjuk, hogy veletek, párttagok kai több a baj. mint a pár- tonkívüliekkel. — Higgye el. sokszor az bántja az embert, hogy több van ebben a pártcsoporthan. mint amennyit produkálhatunk. Tavaly az aratásnál, de a kukorlcabetakarításná] is mi kombájnoltunk, mi ia. vítottuk a gépeket. Ment is a munka minden döccenő nélküli Azt se tudták az emberek, hogy aratás van. És éppen ezért bosszantó, ha ki sebb dolgoknál meg vacakolunk. nem haladunk előre. — Mindenki tudja, hogy ebben az évben másképpen kell dolgoznunk, mint régebben. Hiszen felment a gépeknek. az alkatrészeknek, a műtrágyának az ára. Jobban kellene velük takarékoskodni. De sokszor csak beszélünk. ahelyett, hogy cselekednénk. — Elmondtuk azt is. hogy egy géppel ne öten dolgozzanak. Mert így nincs igazi gazdája egyiknek se. Elképzelheti, hogy félelősségre se lehet vonni senkit. Pedig volt úgy. hogy valaki otthagyta a gépet kint a hátárban. — Többet kellene törődni a szocialista brigádokkal. De nem úgv. hory a zárscámadó közgyűlés előtt egy nappal tájékozódik a felelős ajun- kaversenyről. Mónr^t m egész évirőlo a helyek — például a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari, a Heves megyei' Ruházati Ipari, a 4-es számú Vo- v ián Vállalat — a bériőkije- ' lölési jogot vásárolják meg a tanácsoktól. így a lakások odaítéléséről is az üzemek gazdasági, politikai vezetői döntenek. Egyszerre nem jut mindenkinek Mivel a kölcsönre, a vissza,, nem térítendő hitelre benyújtott igények jóval túlhaladják az üzemek anyagi lehetőségeit, ezért egyre nagyobb fele’ősség hárul a vállalati szociális bizottságokra — tagjai az adott munkahelyi párt-, KISZ-, szakszervezeti tisztségviselőkből, valamint a gazdasági vezetők közül kerülnek fa —, amelyek - egy-egy döntés előtt nemcsak az igénylők jövedelmét, a munkában eltöltött éveket mérlegelik, hanem a helyszínen is meggyőződnek a kérés jogosságáról, sürgősségéről. Dicséretükre legyen mondva: munkájukat egyre hevesebb kifogással végzik, az esetek többségében egy az egyben elfogadják javaslatukat a vállalat legmagasabb politikai, gazdasági vezetői. Sajnos nem mondható el ugyanez a termelőszövetkezetekről. Sok szövetkezetbe/! ugyanis — a demokratikus vitákat mellőzve — a vezetőség tartja fenn magának a döntés jogát. Ugyancsak negatívumként állapították meg a néni ellenőrök, hogy még a vállalatok többségében sem hozzák időben nyilvánosságra a döntéseket, így a dolgozók későn, vagy egyáltalán nem szereznek tudomást arról, hogy kik kaptak támogatást, illetve hogy kérésüket miért utasították el. Pedig a párt-, a KISZ-, a szakszervezet különböző rendezvényei, vagy a termelési tanácskozások is megfelelő fórumot biztosíthatnának a demokratikus véleménycserékhez, az esetleges félreértések tisztázásához. Kifogásolták továbbá a népi ellenőrök azt is, hogy az üzemek többségében a társadalmi munka érNevetnek. — Gondolhatja, ml sül ki az ilyesmiből. A PÁRTCSOPORTVEZE Tö szólal meg. — Nehogy azt gondolja, hogy magunkért ..sírunk”. Csak tudjuk, hogy nekünk is. másoknak is többet és főképpen jobban kell dolgoznunk. Kiegészítik a véleményét. — Nálunk is megvan a le. hetőség az ésszerű takarékosságra. a jobb munkaszervezésre és a gondosabb gazdálkodásra. Mert. hogv a ka lászostermésünk tavaly alacsonyabb volt. mint azelőtt, abban benne volt az is. hogy az alkatrészhiány miatt későn tudtuk kiadni a gépeket. késtek az őszi munkák, a szántás, a vetés. Szóval, nemcsak az időjárás volt a ludas a gyengébb termésben. Most szerencsére időben végeztünk az őszi munkákkal. Bizonyára meg is’lesz az eredménye. Megszólal az egyikük: — Tudja, a Vaskó Mihály elvtárs. az első titkár, a megyei pártártekezleten azt mondta, hogy elvtársak, noszogassuk. bíráljuk egymást — a siker érdekében. Hát ezért vetjük fel mi is a prob lémákat. A legtöbben traktorosok voltunk, most szerelők vagyunk. Ismerjük, értjük is a munkát. Ki mondhatná el helyettünk azt. ami foglalkoztat bennünket. Nem mondjuk, a párttitkár segít is nekünk, de úgv érezzük, a gazdasági vezetőknek is többet kellene tenniük a gondok kiküszöbölésére. Nem miértünk, mindannyi un k4rt. Eldobják a cs’kkeket. fog iák a csavarkulcsokat, a ka- lapá-sot. MERT NEM CSUPÁN a ..panaszkodáshoz”, de a munkához is értenek. Kaposi Levente tákével sem növelték a lakásépítési alapokat. Előfordult az is, hogy a szükséges pénz ugyan „ősz- szejött”, de mivel megfelelő telket — például Hatvanban is — nem tudtak biztosítani, ezért az építkezés el sem kezdődött. Munkálok előnyben Ami viszont mindenképpen megnyugtató: az anyagi segítséget elsősorban azok kapták, akik legjobban megérdemelték. akik legjobban rászorultak. A kölcsönt kapott dolgozók száma 1974-ben 15,5, 1975-ben pedig 12,5 százalékkal emelkedett. A támogatásban részesítettek 80— 90 százaléka fizikai munkás volt, és megkülönböztetett előnyt .élveztek a nagycsaládosok és a fiatal házasok. A vissza nem térítendő támogatásban részesítettek többsége — az igénylők 70 százaléka — is fizikai munkás volt.,« Szinte valamennyi üzemben hagyománya van már annak is, hogy a szocialista brigádok jelentős értékű társadalmi munkát végeznek a kollektívájukhoz tartozó munkatársuk építkezésén. Van már arra is példa, — ahogyan az Országos Érc- és Ásványbányák Mátrai Műdénél is történik —;, hogy egy balesetet szenvedő munkatárs családja OTP-tartozásának törlesztéséhez 12 ezer forinttal járult hozzá — a műszakon kívül végzett mu ka értékét ajánlották fel — az egyik szocialista brigád. Hogy még több lakás ! épüljön Üzemenként, vállalatonként Változnak a kölcsön adásának és a visszatérítés feltételei is. Több helyen meghatározzák, hogy hány évig kell az il’etőnek az adott üzemben dolgoznia, van, ahol csak száz.forint a havi törlesztési részlet, de van, ahol ennek a tízszerese. Van, ahol csak két év. a .törlesztési idő — a Mátrai Egyesült Tsz 'él például 2—5, a Gagarin Hőerőmű Vállalatnál 15—20 év, — van, ahol még ennél is több. A lövőben ezen a téren is változás történik, mivel a Pénz-, az Építés- .és a ) Munkaügyi Minisztéiv’m 3 1976-os rendelete egységesen 15 évben határozta meg a térítési idő alsó határát. Abban viszont egyetlen üzemben, vál’alatnál sincs vita, hogy még több lakást kell építeni. Ez perszp nem a jóindulattól, hanem áz anyagi lehetőségektől függ elsősorban. Ahol évről évre eredményesebben dolgoznak, és szerveznek társadalmi munkaakciókat is, ott egészen, biztos, hogy több jut majd lakásépítésre, -vásárlásra is. Ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy az 1976. január l-ével életbe lépett közgazdasági szabályozók határaként a részesedési alapból kevesebb jut majd lakásépítésre De a kiesést bőségeren pótolhatják a társáda'mi munkával előteremtett forintokkal, — a társadalmi munkaakciók megnövekedett jelentősegére külön,is felhí' álé az üzemek gazdasági, politikai vezetőinek figyelmét a népi ellenőrök Is — és természetesen ezután is. lehet majd — az anyagi lehetősé ■'••51 függően — más vállalati ' r- rásokból is- segítséget adn. a dolgozók lakásépítéséhez. Közismert, hogy államunk igen jelentős anyagi támogatásban, sokfajta kedvezményben részesíti a lakásépítő munkásokat, a nagycsaládosokat, a. fiatal házasokat. Ha ehhez a segítséghez üzemeink, vállalataink is hozzáteszik százezreiket, millióikat, akkor a ma még hiányzó lakások többsége is megépül majd. És elsőst ' an azoknak, akik a legjob'-an megérdemlik. Koős lózsel MmMsm % 1976, március 3,a szerda
