Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

WlAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! XX Vn. évfolyam, 53. szám 1976. március 3., kedd AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA Napirenden a Szovjetunió népgazdaságának tizedik ötéves terve Folytatja munkáját az SZKP XXV. kongresszusa Az SZKP XXV, kongresszusa hétfőn délelőtt, mun­kájának 6. napján lezárta a kongresszus első két napirendi pontját. A mindössze félórás délelőtti ülésen Gyinmuha- med Kunajev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja elnökölt. Bejelentette, hogy az első két napirendi ponttal, tehát a központi bizottság és a központi revíziós bizottság beszámolóival kapcsolatban 139 delegátus jelentkezett szólásra, s 44 vita felszólalás hangzott el. Kunajev javas­latára a kongresszus megszavazta az első két napirendi pont vitájának lezárását. Ezután az elnök felkérte Leonyid Brezsnyevet. az SZKP KB főtitkárát, az első napirendi pont előadóját, vitazáró beszédének elmondására. Leonyid Brezsnyev vitazári beszéde Az alábbiakban közöljük az SZKP XXV. kongresszu­sának határozatát az SZKP Központi Bizottsága Leonyid Brezsnyev előterjesztette be­számolójáról: Küldött elvtársakl A központi bizottság be­számolójának megvitatásá­ban részt vettek minden köztársaságunk képviselői — a központi bizottságok tit­kárai, a területi pártbizott­ságok titkárai, felszólaltak a munkások, kolhozparasztok, értelmiségiek képviselői. A párt bel- és külpolitikája kérdéseinek széles körét érintették. Nem kétséges, hogy. az új központi bizott­ság, amelyet majd megvá­lasztunk, figyelmesen tanul­mányozni fogja az elhang­zott észrevételeket, s azokat figyelembe veszi majd mun­kájában. Az általános vitáról szólva három mozzanatot szeretnék kiemelni. Szerintem ezek a - legfontosabbak. Mindenekelőtt nagy meg­elégedéssel állapítható meg, hogy a kongresszuson felszólalt valamennyi küldött egy­öntetűen helyeselte a központi bizottság politi­kai irányvonalát és gya­korlati tevékenységét. Teljes támogatást kapott a központi bizottság be­számolójában vázolt, jö­vőre vonatkozó irányvo­nal is. Elvtársak, ez azt jelenti, hogy sokmilliós pártunk — amelynek akaratát mi itt ki­fejezésre juttatjuk — esz­meileg és politikailag össze­forrottan, egységesen fogad­ta a XXV. kongresszusát. Ki kell emelni a vita rendkívül konstruktív, tárgy­szerű és elvszerű jellegét. Az elmúlt ötéves terv eredmé­nyeinek komoly elemzése, a párt és az ország jelenének és jövőjének átgondolása, feilődésünk számos problé­májára vonatkozó érdekes javaslatok, saját tevékeny­ségünk önkritikus, követel­ményeket támasztó megkö­zelítése — ezek az itt el­hangzott beszédek legfőbb jellemvonásai. Ez pedig azt jelenti, hogy a kongresszuson csakúgy, mint az egész pártban, a kommunistákhoz méltó, al­kotói munkastílus uralkodik Egységesen és erőteljesen hallatták szavukat a proletár Internacionalizmusról, a né­pék barátságáról és a béké­ért vívott harcról. Ez a mi politikánk és ettől nem té­rünk el. Ki kell emelni a felszólalók nagy optimizmusát, magabiz­tos, céltudatos hangját. Mind­ez az ügyünk sikerébe, a ter­veink realitásába vetett szi­lárd meggyőződésnek és an­nak á felismerésnek az ered­ménye, hogy ha a párt kol­lektív bölcsességével kijelöli a célokat, kitűzi saját maga és az egész ország feladatait, akkor megvalósulnak ezek a célok, megoldódnak ezek a feladatok. Köszönetét mondok mind­azoknak . az elvtársaknak, akik nagyra értékelték a beszámolót, s elismerő sza­vakkal szóltak központi bi­zottságunkról, politikai bi­zottságunkról, rólam és kül­földi barátainkról. De az a helyes dolog, ha eddigi si­kereinket úgy tekintjük, mint a párt vezető szervei, továbbá a pártbizottságok és az összes pártszervezet kollektív munkájának, együt­tes erőfeszítésének eredmé­nyét. Mi akkor járunk el he­lyesen, akkor járunk el lenini mádon, ha ered­ményeink tudatában fi­gyelmünket a még meg­levő fogyatékosságokra, a megoldatlan feladatok­ra összpontosítjuk. Ügy gondolom, a kong­resszus küldöttei egyetérte­nek azzal, hogy az ügy ilyen megközelítése minden­nél jobban elősegíti a kom­munisták és egész népünk politikai aktivitásának és al­kotó energiájának fokozódá­sát. Engedjék meg, hogy en­nek jegyében zárjam sza­vaimat. Ügy gondolom, hogy a központi bizottság beszá­molójáról folytatott vita jel­lege és tartalma mentesít a terjedelmesebb záróbeszéd­től. Ezt követően Viktor Gri- sin, a kb politikai bizottsá­gának tagja az első napi- . rendi ponttal kapcsolatos ha­tározati javaslat előkészíté­sére szombaton alakított 110 tagú bizottság megbízásából felolvasta a határozati ja­vaslatot. II kongresszus határozata a központi bizottság beszámolójáról „A Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresz- szusa elhatározza: Miután meghallgatta és megvitatta L. I. Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára előterjesztésében az SZKP Központi Bizottságának beszámolóját, a párt soron levő bel- és külpolitikai feladatairól, elhatározza: 1. Teljes egészében helyesli a párt központi bizottsága politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét. 3. Jóváhagyja az SZKP KB beszámolóját és javasolja minden pártszervezetnek, hogy munkájában érvényesítse azokat a tételeket és feladatokat, amelyeket L. I. Brezs­nyev vetett fel az SZKP Központi Bizottságai beszámoló­jában.” A kongresszus mind ezt, mind a központi revíziós bi­zottság beszámolóját jóvá­hagyó határozati javaslatot egyhangúlag, lelkes taps és éljenzés közepette elfogadta. Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, a közpon­ti bizottság titkára lépett ezután a szónoki emelvény­re, s felolvasott egy nyilat­kozattervezetet, amelyben az SZKP XXV. kongresszusa kegyelettel megemlékezik a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom már­tírjairól, követeli mindazok­nak a kommunistáknak és egyéb haladó személyiségek­nek a szabadon bocsátását, akiket az imperializmus és a reakció a világ legkülönbö­zőbb részeiben bebörtönzött. Miután a kongresszus ezt az okmányt is egyhangúlag el­fogadta, az elnök berekesz­tette a délelőtti ülést. Kép az ülésteremből Alekszej Koszigln beszámolója zetekben, a dolgozók gyűlé­sein és a sajtóban mélyreha­tóan megvitattak. A dolgozók kinyiivánították a párt és a nép közös ügyének sikerre vitelében való, az előttünk álló feladatok mély megérté­sén alapuló nagyfokú érde­keltségüket. Felvetették, hogy a minisz­tériumok, főhatóságok és má: gazdasági szervek fordítsa­nak nagyobb figyelmet a ter­melés megszervezésében ta­pasztalható hiányosságok fel­számolására, a termelési ka­pacitások kihasználásának ja­vítására. A tervezet megvitatása so­rán előterjesztett javaslato­kat és kiegészítéseket nagy figyelemmel fogjuk megvizs­gálni, a jelen dokume ' tűm végleges formába öntése és az ötéves terv kidolgozása folyamán. A szovjet nép lelkes he­lyesléssel fogadta pártunk- iák - a tizedik ötéves tervre vonatkozó új programdoku­mentumát, és ezzel kifejezés­re juttatta, hogy egyöntetűen támogatja a párt gazdásági ás szociális politikáját. Koszigin ezután a IX öt­éves terv eredményeit ele­mezte, majd részletesen ólt a X. ötéves tervről. Cél: a lép anyagi, kulturális szinvonalának emelése A központi bizottság beszá­molója, amelyet Leonyid II- jics Brezsnyev főtitkár ter­jesztett elő, összegezi a párt és a szovjet nép által az el­múlt öt évben végzett hatal­mas mu lka eredményeit A kongresszus küldő’tel egész pártunk véleményének adnak hangot, amikor egyör .etűen. hangsúlyozzák, hogv ,i központi hn,.y.'ág és a poli tikai b'zottság élén L1 ínyi i Iljics Brezsnyevvel. az SZKP Központi B zottságának fő­titkárával elvi marxisti— leninista irá»ncntot képvi­selve nag-/ energiával és cél­tudatossággal gondoskodik az SZKP egész bel- és kü n- ■iiikájávk kido gozásáról és sikeres megvalósításáról. Ezt újra megerősíti a párt központi bizottságának „A szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének Eő irányairól” címmel meg­tárgyalásra a kongresszus elé terjesztett tervezete, amelyet, mint ismeretes, a pártszerve­A tizedik ötéves terv fel­adatait meghatározta „a Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésé­nek fő irányai” című, az SZKP XXV. kongresszusa elé terjesztett tervezet. Az ötéves terv fő feladata, hogy következetesen megva­lósítsa a kommunista párt­nak a nép anyagi és kulturá­lis színvonala emelését cél­zó irányvonalát a társadalmi termelés dinamikus és ará­nyos fejlesztése ’hatékonysá­gának növelése, a tudomá­nyos-műszaki fejlődés meg­gyorsítása, a munka termelé­kenységének növelése és a népgazdaság valamennyi ága­zatában a munka minőségé­nek minden eszközzel törté­nő javítása alapján. A tizedik ötéves terv áj szakasz a pártnak a társadalmi-gazdasági fej­lesztés, a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa építése területén követett hosszú távú irányvonala megvalósításában, amelyre a kibontakozó tudo­mányos-műszaki forradalom viszonyai közepette kerül sor. A népgazdasági terv'”' >en különös nyomatékül kav a termelés intenzitásának a •udományos-műszaki hs’adas és a mindénre kiterjedő *ar (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom