Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-13 / 37. szám
AAAA*AAA^M>AAAAAAAAAaA^i AM Társadalmi munka- FIZETÉSÉRT? I átszólag aaosoiyognivalóare naiv a kérdés: mitől „társadalmi” a társadalmi munka? Egyrészt: társadalmi munkát általában minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül szokás végezni, az eíiéle tevékenységért nem jár fizetség s ezt mindenkinek jó tudnia, aki ilyesmire vállalkozik. Az egyetlen „fizetség”: a közmegbecsülés, ami joggal kijár azoknak az embereknek, akik szabad .dejük feláldozásával, vagy megrövidítésével a közösségért dolgoznak, fáradoznak. Viszont — s ezért is naivitás efféle kérdéseket feltenni — ugyan ki az, aki minden esetben és szigorúan betartja a társadalmi munkavégzés e fontos szabályát? S ha valaki nem tartja be, akkor vajon mitől „társadalmi” a társadalmi munka? Feltehe- ően csak attól, hogy annak nevezik, jóllehet ez esetben csak valamiféle külön feladat ellátásáról beszélhetünk, rendszerint munkaidőben és az előírt produktív munkáért járó fizetésért. Ez a sajátságos és sainos széles körnen elterjedt gyakorlat az amúgy Is szűkös munkaidőalapot lényegesen megkurííija. A sok-sok közügyekért fáradozó mellett ki ne ismerne olyan társadalmi tisztségviselőket is. akik „társadalmi munkát végzek” felkiáltással, lázas buzgalommal csellengik át a munkaidőt jól tudva, hogy tevékenységük általában nemcsak ellenőrizhetetlen, hanem rneg- akadályozhatatlan is. Mert az esetek többségében minden negbízatás mögött tekintélyes megbízók állnak: ilyen- olyan szervezetek, különböző rangos, vagy épnen c=ak nondvacslnáli bizottságok. Ezeknek feladataik, akció- programjaik munkaterveik vannak, amelyeket végre kell al^ani valahogyan, s végre kell haitatni va''k'kkel. Kikkel? A társadalmi munkásokkal. Akik — már a feladatok jellegéből következően is — többnyire csak mun- vaidőben tehetnek eleget megbízatásaiknak. Csak akkor '•»bet elkészíteni az amatőr és általában nem sok^a hasz- 'á'ható felméréseket, statisztikákat: csak munkaidőben "bet „Ogvinfézni” és adminisztrálni az ü^ves-baios dóinkat. intézkedni és eliámi. táreva'ásokat folytat"!. '’ven-olyan értekezleteket kreálni, sőt: csak m’«nka!dő- "P lehet tagdíjakat beszedni, viszonv’ag c®ekéiv értékű ’«* annál elnyúi+ottabb wű'isekre iá-o'-atni S ba mindazt lehetne esetleg máskor és mádként. avkor is nv"ek n»n töprengeni, minek ezen a lói bevá't svakor’a*o-> •áltozíatni és úiítani. ecvá’ta’án miért komolvan venni ’ társadalmi munkát, ha egvszer hovatovább «e-ki. nem- mé« a me-tbizök sem veszik komotvan? A Gazdaságkutató Intézet vizsgálatai és számításai '-zerini a rendelkezésre álló munkaidőalap 20—25 százaléka Í2—2.5 milliárd órai veszendőbe megy. Ebből kb. tgymilliárd óra vész el az egész napos, és megközelítően pgymilliárd óra a munkahelytől való fél. egyórás hiánv- •ások miatt. Ha ezeket a veszteségeket csak 10 százalékkal sikerülne csökkenteni, akkor annyi többlet munkaiét nyerhetnénk, ami 150 ezer ember munkába állításába! egyenlő. Senki sem vizsgálta ugyan, hogy a sok elvesztegetett nunkaóráből mennyi írható az úgynevezett társadalmi nunka rovására, megkockáztatnám: az eddigi gvakorlat ócskán hozzájárult ahhoz, hogy ezek az adatok így alakultak. Tanúim például azok a művezetők, akiknél - a ■oöszak kezdetekor rendre-sorra jelentkeznek a beosz- -ottak — az ilyen-olvan bizottsági te-'k. a különböző -isztségviselők és mások —. hosrv rr t ide-oda-amoda kell menniük, ezt. azt. amazt, kell intézniük. A munkafegyelemről — mee’ehet: éppen társadalmi munkában és hivatalos munkaidőben — szervezett ta- -«áeskezásokon időnkéni óvatos felszólalások Is elhangzanak: valahogy racionalizálni kellene a par'trian és ’vakorca értlem,eflen „társadalmi” munkát. Valöszi-ü ■'’ogy itt is — mint a temvriő munkában is —elképzelhető a jobb szervezés, az ésszerű’ftés. az. hogy lé"ve«e- ~en csökkenthetnék az ettéle megbízásokat', hogy ki«zűr- ''"♦nék ä felesleges és párbi^zemos tevéka^vségeket, hogy o"gszüntethetnék a formális munkavégzést Ilmáéiért érdemes lenne eltöprenge-d minden rmm*** kab"iven. m árosak azért is. hogy felé^+é’-eHék a őr-ada'mi munka ran-íák he-sö'et-H. de l<"»«k*»nyw, -•■-ért. hoav a m'jvkaidő mindm óráját azzal tö’t'ék ki 'mire való: értékalkotó munkával. VÉRTES CSABA VSU6 PROIETÄRJA! fÖVfSUlíFTEie? 42 •VISZ'VIP HEVES MEÜVEl BIZ01 IS4ÜA ÉS 4 MEGYEI f4NACS NAPILAPJA XXVIL évfolyam, 31. szám «n mién 1976. február 13., péntek A TERMET EST SZERKEZET ÁTALAKÍTÁS ÓRÓL — ALAKULÁSÁRÓL — A TAVASZI BNV-EÖL •• A NÉPESEDÉS MÜLT ÉVT ülést tartott a Minisztertanács Á, Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott Lázár György, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt Pedro Pires- nek, a Zöld-foki Köztársaság miniszterelnökének február 4—9. között hazánkban tett hivatalos baráti látogatásáról. A kormány jóváha^ólag tudomásul vette a külügyminiszter jelentését az Iráni Császárságban, a Vietnami Demokratikus Köztársaságban, a Szingapúri Köztársaságban és az. Indiai Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. A tárgyalások hozzájárultak hazánk és a felkeresett országok közötti kapcsolatok fejlesztéséhez. A kormány megtárgyalta és elfogadta a kohó- és gépipari, a könnyűipari, az építésügyi és városfejlesztési, valamint a mezőgazdasági és éle’mezésügyi miniszter javaslatát az ipari termelési szerkezet átalakítására és fejlesztésére tárcájuk területén tervezett ez évi intézkedésekről. Az egészségügyi miniszter jelentést tett a népesedés Nőit az MSZBT- tagcsoportok hatósugara Nagy Már a főt tkár a baráti társaság fel dalairól A Magyar—Szovjet Baráti Társaság és több mint 1100 munkahelyi, iskolai tagcsoportja az elmúlt évben eredményesen segítette a sokrétű magyar—szovjet kapcsolatok erősítését és tartalmi gazdagítását — állapította meg az Az esztergomi érsek kinevezése VI. Pál pápa kinevezte ár. Lékai László püspököt, esztergomi apostoli kormányzót esztergomi érsekké. A kinevezéshez a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa az előzetes hozzájárulást megadta. Mi: vostoha a lucernaf Három megye szalíemWrelnek ftmícskozása E«er3ii*n A lucerna világszerte az egyik legfontosabb pillangós takarmány. Termelésének jelentőségét biológiailag értékes fehérjetartalma indokolja. Az utóbbi évtizedben az emberi táplálkozásban előtérbe került a nagy fehérje- tartalmú állati termékek iránti kereslet. Az állattenyésztés fejlesztését azonban egyelőre akadályozza a fehérjékben gazdag takarmányok hiánya. Hogyan lehetne megváltoztatni ezt a helyzetet? Erről tanácskoztak csütörtökön délelőtt Egerben, a Technika Házában Heves, Borsod és Szolnok megyék mezőgazdasági üzemeinek képviselői. Kurunczi István, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője megnyitójában a fehérjetakarmányok termelésének fokozására hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy a szarvasmarha-ágazat fejlesztésére hozott minisztertanácsi program eredményes megvalósítása a lucernatermelés növelése nélkül elképzelhette- Ez a IV Ö+Attöc forvben nem valósult meg, mert alacsonyak voltak a hozamok, nem volt kielégítő a növényvédelem és az öntözés sem. Az állati termékek termelésének fokozása az V. ötéves tervben kiemelkedő feladatot jelent. A cél tehát az, hogy a magas színvonalú búza-, kukorica- és cukorrépa-termelés után üzemeinkben méltó helyet kapjon a lucerna is. Dr. Bocsa Iván, a Kompott! Növénytermesztési és Talajvédelmi Kutatóintézet igazgatóhelyettese vitaindító előadásában a lucernavető- mag-termelés agrotechnikai és környezeti problémáiról beszélt. Hangsúlyozta, hogy 1975-ben a nagyüzemek az évszázad legrosszabb termését takarították be. Az időjárás károsító hatásain túl Ugyanis a lucerna még mindig nem illeszkedett be a nagyüzemi növények sorába. Annak ellenére, hog.\ termelése már jól gépesített a közös gazdaságok még mindig nem ismerik kellően bioi óéi áj át és mm alkalmazzák a legjobban bevált termelési eljárásokat sem. A termelés színvonalának javítása pedig égetően fontos. Népgazdaságunk az idén ugyanis több mint száz vagon lucernamag behozatalára szorul, ami nagyon költséges. Ahhoz, hogy gazdaságaink a következő öt esztendőben emeljék a lucernahozamokat, mihamarabb meg kell honosítani az iparszerű termelést Az előadás után referátumokra került sor. Réz János, az Országos. Vetőmag Felügyelőség főmérnöke az államilag elismert és köz- termesztésben levő lucernafajtákról beszélt Horváth Antal, a Vetőmag Tröszt osztályvezetője a lucernamag- termelés perspektíváit vázolta fel. Sándor Gábor, a Heves megyei Növényvédő Állomás főmérnöke a lucerna üzemi növényvédelmének problémáiról szólt. Dr. Man- ninger Sándor, a kompolti kutatóintézet osztályvezetője pedig a szaktanácsadások rendszerére hívta fel a MSZBT ügyvezető elnöksége, értékelve az elmúlt évi feladatok teljesítését. A tapasztalatokról. és 1976 főbb programjairól. Nagy Mária, az MSZBT főtitkára adott tájékoztatást. — 1975. jubileumi esztendő volt -? Hazánk felszabadulásának. a szovjet nép fasizmus feletti győzelmének. valamint társaságunk megalakulásának 36. évfordulóját ünnepeltük. E nevezetes dátumokról való megemlékezést ünnepi gyűlések, barátsági estek. filmbarátok, képzőművészéti és fotókiállítások színezték. Részt vettünk az első Magyar—Szovjet Ifjúsági Barátsági rsztivál megrendezésében. s jelentős nemzetközi vonatkozású politikai rendezvény volt a novemberi kétnapos tanácskozás, amelyet „A szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus alapja: barátságunk továbbfejlesztése a Szovjetunióval” címmel rendeztünk meg. Az elmúlt évben is a magyar dolgozók, diákok ezrei jutottak el barátságvonatokon a Szovjetunió legszebb tájaira. A munkás- és parasztszülők 900 gyermeke. pályakezdő ipari és mezőgazdasági munkásfiatal a felszabadulási évforduló tiszteletére különvo- naton látogatott el a Szovjetunió több nagyvárosába. Az MSZBT képviselői részt vettek a szovjet egyetemeken (Folytatás a 2. oldalon) elmúlt évi alakulásáról. A Minisztertanács a jelentést, amely kedvező változásokról számolt be, jóváhagyólag tudomásul vette, és úgy döntött, hogy továbbra is fontos társadalompolitikai kérdésként kell kezélni a népesedéssel összefüggő egészség- ügyi, gazdasági, szociálpolitikai és szemléletformáló feladatokat. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a külkereskedelmi miniszter jelentését az ez évi tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár előkészítéséről. A közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztésére a kormány jóváhagyta a magyar—norvég közúti árufuvarozási egyezményt A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Maeyar-gőrög külügyminiszteri tárgyalások Dimitri Biciosz görög külügyminiszter és kísérete csütörtök délelőtt a Hősök terére megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Nagy János külügyminiszter- helyettes, Farkasínszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, Ágoston Béla a Magyar Népköztársaság athéni nagykövete. Farkas Mi~ hály ezredes, a budapesti helyőrség parancsnoka is. A görög küldöttség a koszorúzást követően Budapest nevezetességeivel ismerkedett (MTI) ★ Csütörtökön délután É Külügyminisztériumban : megkezdődtek Púja Frigyes külügyminiszteA és Dimitri Biciosz görög külügyminiszter tárgyalásai. Gyári találkozás Kedves vendégei voltak tegnap a Könnyűipari GépÖsszehívják az úttörők parlamentjét Zalaegerszeg ad otthont ez év november 23—28. között a VI. országos úttörő parlamentnek — jelentették be az Üttörőszövetség Országos Tanácsának csütörtöki ülésén A Szűcs Istvánné főtitkár elnökletével megtartott tanácskozáson elmondták, hog; az úttörő parlamentek a mozgalmi élet szerves részeivé, nélkülözhetetlen fórumaivá váltak, s egyúttal bebizonyították, hogy a gyér mekeknek van véleményűi elég érettek ahhoz, hogy •— természetesen a maguk szintiére — te c közösségi élet kísebb-nagyobh dolgaiban. Az 1973. évi úttörő parlar mant fő célja, hogy erősítse az úttörőcsapatok életének demokratizmusát, társadalmi nyíltságát, politikai elkötelezettségét. Mint a tanácskozáson elmondták, az úttörő parlament feladata lesz, számot adni az V. Országos Úttörő Parlament által kijelölt tennivalók, „útjelek” megvalósításáról és a parlament óta eltelt időszak tapasztalatairól, vs'-rnkt az őrizzük a lángot! mozgalom eredményei- j rőt, nviTP gyártó Vágatat egri üzemének: Vaskó Mihály elvtárs, a Heves megyei párti/zottsá^ első titkára, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, országgyűlési képviselő - látogatott el ide, Schmidt Rezsőnek, az egri városi pártbizottság első titkárának társaságában. Vaskó Mihály találkozott az üzem dolgozóival; kölcsönösen tájékoztatták •egymást — a megyei első. titkár a megye és az ország, a gyár dolgozói az üzem dolgairól — se tájékoztatás: alapján egyértelmű képe alakult ki a gyárról a megyei pártvezetésnek, és világosabb képe az ország '"igáról a gyári kollektívának. Képünkön Vaskó Mihály ismerkedik az üzem mindennapos életével. (A gyári találkozásról beszámolónk a lap 3. oldalári található.) (Fotó: Perl Márton}
