Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-12 / 36. szám

Mi vezesse a szövetkezeiéi? L Elvek a gyakorlatban T"srmelőszöverkezeti iro- ' dákban iárva érdemes " sßemügvre venni a könyves­polcokat — sok mindent el­árulnak. Vannak irodák, ahol alig látható néhány könw: viszont más helyeken a leg­különfélébb szakkönyvekke! együtt tucatszámra sorakoz­nak kötetek, amelvek a ve­se tésse! az irányítással a szö­vetkezeti élettel foglalkoz­nak. Az igazán törekvő szö­vetkezeti vezetők a könyvek­ből sokféle tudást gondola­tot meríthetnek. A hazai szövetkezed veze­téselmélet egyik erénye a gyakorlati tapasztalatok kö- füítekintő elemzése és olyan általános érvényű következ­tetések megfogalmazása, me­lyek helyes alkalmazása lé­tétévé teszi a szövetkezeti ve- ictés színvonalának állandó emelkedését A változó élet a termelési eljárások, a gazdálkodás fej­lődése mind újabb és újabb feladatok megoldására kény­szerítik a szövetkezetek veze­tőit HspfrontklDb A Hazafias Népfront heve­si nyugdíjas klubja a járási népfront helyiségében szer­dán délután tartotta foglal­kozását melyen a klüb tag­jai a közelgő nápírontvá- lasztásokról, a VI. kongresz- szus előkészületeiről kaptak tájékoztatást Lukács József­től. a járási titkártól. A találkozón részt veit I'íuppán Béla, a Hazafias í?épfront Heves megyei Bi­zottságának munkatársa is. A gyors változások folya­matában eligazítanak az alap­elvek. Közülük az egyik: a demokratikus önkormányzat. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a szövetkezet élén e tagság által demokratikusan választott vezetők álljanak: olvan emberek, akikben bíz­nak a szövetkezet tagjai. Az ilyen vezetők, a tagság bi­zalmára támaszkodva képe­sek a szövetkezeti vezető tes­tületeket hatékonyan és de­mokratikusan működtetni. Viták zajlanak arról, hogy vajon a szövetkezeti terme­lés módszereinek megválto­zása. a nagyméretű gazdasá­gok létrejötte nem • teszi-e kérdésessé a szövetkezeti köz­gyűlés szerepét a vezetésben? Megjegyzendő, hogy ilyen di­lemmák olyan szövetkezetek­ben kerülnek szóba, ame­lyekben a vezetés éppen irá­nyítási. gazdálkodási, vagy egyéb gondokkal küzd. A köz­gyűlés — bármilyen méretű és termeíésszerkezetű legyen a gazdaság — változatlanul a legfelsőbb szintű vezető tes­tületé a szövetkezetnek. A közgyűlés hatáskörét a ter­melőszövetkezeti törvény és az alapszabály pontosan meg­állapítja; a szövetkezeti tag­ság döntési jogkörét senki és semmilyen más testület nem csorbíthatja. Csak formai változatnak te­kintendő az a megoldás.. amelyet a nagy létszámú szö­vetkezetek alkalmaznak, hogy részközgyűléseken, vagy de­mokratikusan választott kül­döttközgyűléseken döntenek a közgyűlés hatáskörébe tarto­zó kérdésekben. A lényeg ugyanaz: a gazdálkodás. a szövetkezeti élei meghatáro­zó irányítása a tagság joga és feladata. Dönteni pedig vezetők és tagok egyaránt akkor képe­sek. ha ismerik a gazdálko­dás. az élet tényeit: ha min­denről megfelelően tájékozot­tak. A szövetkezeti vezetés minden szintjén és fórumán mind nagyobb jelentősége van az információnak. Ezért nélkülözhetetlen, hogy a ve­zetőség két közgyűlés között is rendszeresen tájékoztassa a tagságot a szövetkezet ügyeiről és maga is tájéko­zott legyen az emberek véle­ményéről. munkájáról, életé­ről és szándékairól. Csak ilyen ..kölcsönösségi” légkörben dolgozhat irányít­hat megfelelően a szövetke­zeti vezetőség. így valósulhat meg legjobban az a fontos alapé!v. hogy az emberek ve­gyenek részt a közösség ügyeinek eldöntésében, a kö­zös feladatok végrehajtásá­ban. a tisztségviselők mun­kájának ellenőrzésébe!!, szövetkezeti gazdasá­gok többségének si­kerei a legfontosabb alapel­vek helyes gyakorlati megva­lósulását igazolják: az ered­mények a vezetés jó munká­ját bizonyítják. Horváth László Évfordulók — ünnepek nélkül „Üzenet” — ólomkrlslállya! Három jubileumot ünne­pelhetnének az idén a Pará- di Üveggyár dolgozói: kere­ken fél évszázada annak, hogy sikerült újjáépíteni, sőt valamelyest bővíteni leégett üzemüket, huszonöt éve ne­vezik telephelyüket és több­ségük lakóhelyét Parádsas- várr.ak, nem utolsósorban pedig tizenöt esztendeje öreg­bítik jó hírnevüket ólom­kristállyal is a nagyvilágban. Ilyesféle ünneplésről azon­ban — mint beszélik — szó Összefogott a brigád ’ Mitől szocialista agy bri­gád? Sok mindentől, de né­hány alaDvető követelmény­nek feltétlenül meg kel! fe­lelnie. Például az emberséges magatartásnak. Lehet-e ezt viszont megtervezni, felaján­lani, beírni a vállalások ko­sé? Lehetni lehet, de ha csak azért humánusak, mert ezt beírták a brigádnapló­ba. .. ! Furcsa módon alakult ez a SZÖVTERMÉK gyöngyösi telepén a Kandó Kálmánról elnevezett tmk-s brigádnál. Hogy. hogyan? O — Valahogyan nem tudtuk a brigádmozgalmat megszer­vezni a tmk-s műhelyben éveken át — magyarázza az előzményeket Vodosfaivy Gábor. aki a versenyfelelősi feladatot is ellátja hivatalos teendői mellett — Sokat vál­toztak az emberek is. aztán & figyelmünk is elterelődött ró­luk amíg 1074 derekán meg nem pendítettük: olyan jól együtt van már ez a kis kö­zösség. miért ne indulnának a versenyben is Csonka év­vel kezdtek, a tevékenységü­ket nem tudtuk értékelni másként, mint úgy, hogy di­cséretben részesültek. Tavaly már úgy dolgoztak, hogy az idén valamilyen fokozatot biztosan kapnak Hogy mi­lyet. melyiket, azt most még nem lehet megállapítani, hi­szen a szocialista brigádver­seny. értékelése ezután kö­vetkezik. A brigád tehál „véletlenül” alakult meg Belátták, ez a leghelyesebb megoldás. hi­szen amúgy is együtt vannak. Ha már brigád, vezetőjének is kell lenni. így tették meg azzá Bagi József villanysze­relőt. A naplójuk olyan, hogy az külön fejezetet érdemelne. Gondosan, szépen. a külső csínre Is ügvelve vezetik. Ha igaz a mondás, hogv a stí­lus maga az ember, akkor a naoló masa a brigád. Ez a naotő pedig Tehát: ez a brigád...! A háromkerekű motoros jámsfi ©tó állt a műhely egyik részében. Nem azért, mert javításra szorult, ha­nem. hogy óvják az időjárás szeszélyétől. — Egy évig tartott, amíg elkészült — közli Henter László, műszaki vezető, aki maga is segített a megvaló­sításban. Előbb úgy indult, hogy kézzel hajtható tricikli lesz, kerékpár-alkatrészekből. Az­tán sikerült olcsón hozzájut­niuk egy jó állapotban levő kismotorhoz. Szinte táncra perdültek, előre örülve a nagy meglepetésnek, amit szerezhenek egyik társuknak. Szabó László portásnak, akit kétéves korában támadt meg a paralizis. — Nem sokat kellett azon tanakodnunk, mit vállaljon a brigád — jegyezte meg Bagi József — Segítsünk a Laci­kának, ez volt mir.dannyiunk véleménye. Rendes gyerek, szorgalmas, jó! végzi a dol­gát mindenkivel udvarias, megérdemli. Valóságos haditervet dol­goztak ki, nehogy bármi ki­tudódjon idő előtt, de a jár­mű pontosan megfeleljen használója méreteinek. Kü­lönböző ürügyekkel állták körül Szabó Lászlót, szemük­kel centizve ki a hosszakat szélességeket, magasságokat így jöttek rá például arra, hogy a kormányrúd hosszú Pedig akkor már készen volt, tehát !e kellett szerelni és megkurtítaní. Semmiféle tervrajzot nem készítettek előre, minden menetközben alakult Most pedig olyan a jármű, hogy bárki megnézheti, a készítők­nek nem kell szégyenkezniük a legalaposabb vizsgálódás után sem. Valóságos kis mű­remek. O — Mondtam otthon: anyu­kám. most elvi szék ennyi fo­rintot mert kell a Lacika motorjához — említi Lajos Ferenc. — Egy szót sem szólt a feleségem ellene. van. vegyed, mondta, ö is itt dolgozik, az egyik sz«'ci " ' brigádnak a vezetője. Ögy adták össze a pénzt mert sok mindent kellett magvenni, nem minden ke­rült ki a telep leszerelt hol­mijai közül. — Én elváltam, nekem nincs elszámolni valóm sen­kivel, nem is kellett a pénzt említenem — mondja Tér- meg József. — De nem is az a lényeg. Szívesen csináltuk, a munka után bent marad­tunk két-három órát mikor hogy, és senki sem húzódo­zott közülünk. — Nem ürügy volt ez arra, hogy egy-két üveg sört le­húzzunk, megtesszük mi azt enélkül is esetenként a mun­kából hazafelé menet — em­lékezik Lajos Ferenc. — Ta­lán egyszer volt bent egy üveg bor. De nitrátot annál többet szívtunk be, amikor lefestettük a karosszériát Csendesen figyelt a beszél­getésre Eartha László, akinek asztalos a szakmája. Mit tu­dott 6 segíteni a fémek bi­rodalmában? — Az üiőpáma maradt ne­kem, de végeztem különbö­ző „segédmunkát” is, csiszo­lást mázolást miegyebet Nagyon a telkemre kötötték, r.e hagyjam még ki két tár­sukat sem, akik a beszélge­tésnél nem voltak ott- Tóth Ferenc csoportvezető és Ko­vács László segédmunkás. Ők is épnen úgy szorgoskod­tak a „járgány” elkészítésé­ben, mint a brigád más tag­jai. — Majdnem rosszul sült el a vége. Mi őriztük a „titkot”, senki el nem kotyogta mire készülünk, de volt itt egy segédrendész, az odament Lacikához, alig egy héttel az átadás időpontja előtt, és „megsúgta” neki, mi vár rá. Lacika rendesebb volt, úgy csinált, mint aki semmiről sem tud. Az is igaz, valóban meglepődött az átadáskor, mert ő sem számított arra. hogy motoros járműt kap Azt látni kellett volna, azt a jelenetet. Egy fénykép őrizte m°g: ennyi m~"’ygó embert egy rakáson ritkán lehet meg­számolni, mint ezen a fény­képen. O — Azt nem kell monda­nom, mennyire boldog va­gyok — néz fe! ültéből a portásfülkében Szabó László. — Már gyakoroltam a veze­tést, és készülök a KRESZ- vizsgára. Aztán szeretnék so­kat kirándulni, szeretnék el­menni Budakeszire is, ahol ,a rokonaim élnek. Nagyon sok örömet szerez majd nekem ez a motoros jármű. A család itt él már Gyön­gyösön, a barátok többsége azonban a fővárosban ma­radt, a Mexikói úti intézet­ben. Már előre élvezi, micso­da tágra meresztett szemek fogadják majd, ha a motoros triciklijével odapöíüg a bejá­rathoz. Azzal a húsz kilométeres sebességgel... Mert gyorsab­ban nem mehet a tricikli, ez a szabály. De micsoda szédí­tő sebesség ez az óránként húsz kilométer annak, akit idáig a bot segített a mozgás­ban, engedetlen lába helyett. Hogyan is mondta a brigád egyik tagja? — Nem lehet azt elmonda­ni. mit éreztünk, amikor lát­tuk Lacika örömét. Az aján­dék azért olyan jó dolog­mert nem csak az örül neki. aki kapja, hanem az is, aki adja. Ha igaz. hogy a közös cse­lekvés összefogja az egy cső-» portba tartozókat, akkor még" sokkal igazabb, hogy a jó cselekvés még nagyobb össze­tartó erő. Va'ami olyan lát- ha'atlan fonál, ami szorosra fűzi többek jó szándékát. O Hogy nvtől lesz egy brigád szocialista? Sok mindentől. De annyi bizonyos, hogy az együtt végzett humánus, emberséges cselekedet lélek­formáló hatása fePétlenül közreiátszik egy kis közössé? szocialista jellegének kifor­málásában. Ti’iaide"kénpen egy egy­szerű. M*közna-i tett „elszá- 'á '1” vé'^zű'ík most el m rendkívüli nem tör és a jó benne. G, Moloái Ferenc sincs. Egy-egy évforduló leg­feljebb eszükbe jut majd, ha éppen odaérnek, s jut egy kis idő az emlékezésre is. Nos, ha így van — ma­radjunk hát csak a hétköz­napoknál. Milyenek ezek, mit hoztak mostanáig, s mit várnak tőlük ezután? Általában eredményes idő­szakkal a hátuk mögött ér­keztek a parádsasváriak 1978-hoz — mondják, hogy a kimutatások, a számok is előkerülnek beszélgetésünk­höz. — A IV. ötéves terv újabb 43,5 millió forintos beruházással gyarapította a gyárat, s ez a megelőző 26 milliós fejlesztéssel együtt már teljesen kicserélte a hajdani üzemet. Nyoma sincs annak a réginek: minden tekintetben korszerű munka­helyeken folytatódik évszá­zadok mestersége itt is. A gárda egyötödével tör­tént növekedésével egyide­jűleg csaknem megkétszere­ződött a termelés: elérte a 110 millió forintos értéket. Evek óta nincs gazdaságta­lan gyártmányuk, a termé­kek túlnyomó hányadát ex­portálják, főleg tőkés piaco­kon értékesítik. Az említett tervidőszakban a nyeresé­gük több mint háromszoro­sára növekedett. Csiszolt ólomkristályuk — amelynek külföldi értékesí­tésével másfél évtizede ép­pen hogy csak próbálkoztak — „befutott" idegenben is. Kanada, Anglia, újabban pedig Svájc mind jelentősebb megrendelőnek bizonyul s olyan távoli partner is ér­deklődik már, mint például Ausztrália. Az üveg határainktól messzi is megismertette Pa- rádsasvárt, rangot adott a mátrai gyárnak, s biztos megélhetést, jó módot az üzem dolgozóinak. A hegyek közé zárt ősi település ar­culatát is megváltoztatta az itteni munka: gomba mód­ra szaporodnak a szép — nemegyszer — emeletes csa­ládi házak, részint a válla­lat összesen ötmilliós kamat­mentes kölcsönéből, másrészt pedig az itt is, ott is félre tett pénzekből. S ahogy beszélik: biztató a holnap is. A Parádi Üveg­gyárban az újabb ötéves terv során további 60—62 millió forintos fejlesztéssel számolnak. Ennek kapcsán, a már korábban kezdett tö­rekvések folytatásaként, a különösen jövedelmező ólom- kristály-termelést növelik legjobban. Érdekes — de a szakma sajátosságait ismer­ve: nagyon is érthető — módon. Ügy, hogy a kézi gyártás tovább, a is megma­rad s csupán a közbeeső mű­veleteket. a mellékfölyama- tokat gépesítik. Ily módon — mint ismeretes — auto­maták pattintják és csiszol­ják már az üveget, önműkö­dő savazó és például ultra­hangos mosóberendezés segít. 88 //( pvoie Az ipari gyémánttal meg­szórt korongokat nem Keve­sebb, mint húsz berendezé­sen alkalmazzák, 2—2,5 sze­resére növelvén ezzel a ter­melékenységet. A feldolgozás további gé­pesítésével, a csiszolások fej­lesztésével egyidejűleg ólom­üveg előállítására teszik al­kalmassá az egyik káliüveg- kádmedencét, újabb berende­zésekkel, műszerekkel, mód­szerekkel s kellő számú üveg­fúvó biztosításával fokozzák egyben pedig könnyítik is a hutaüzemiek termelését. Tö­kéletesebbé teszik a szállí­tást a gyártó munkahely és a festőműhely között, bővítik a dobozüzemet és a raktá­rakat. A szakmunkásképzésnél — az elképzelések szerint ' — visszatérnek a korábbi gya­korlathoz, miután a jelen­legi oktatási forma nem vált be. A salgótarjáni köz­ponti iskolába került fiata­lok ugyanis, szakmunkás- vizsgáik után sajnos, több­nyire a városban maradtak s így a várakozással ellen­tétben nem erősítették a ha­zaiak, a parádsasváriak tá­borát. Ezért a jövőben a gyár! munkára kedvet ka­pott ifjakkal helyben foglal­koznak. Ennélfogva a képzéssel, fp- vábbkéozéssel lehetővé vá­lik, hogy 1979-ben már ősz- szesen 30 teljes brigád vé­gezze ezt az érdekes, ritka munkát. A parádsasváriak, mind­ezekkel a törekvéseikkel az idén 118 milliós termelésre vállalkoznak, illetőleg arra készülnek, hogy az V. öt­éves terv végére elérjük -a 174 millió forintos értéket, Gyártmányaik közű! a nyers ólomüveg és a festett világítási cikkek termelésér. lényegében nem kívánnak változtatni. Az ólomkristály mellett a minőségi festett káliüveg árukat növelik, míg a háztartási üvegáruk ex­portját megszüntetik. Alap­vetően új termékek beveze­Felveszi formáját az izzó üveg (Fotó: Perl Márton) szont — tekintve, hogy az üveg bizonyos fokig d'vat is — szükségesnek tartják to­vábbra is az azonos rents’- tetésű termékek választékú­nak, a piaci igények sze­rinti bővítését, lehetőleg sa­ját tervezéssel. Párád sasváron — m;v hallottuk — nem szálé'* zák ünnepelni az em’ évfordulókat. Hétoözna kai azonban úgy érezni mAl*óképpen köszöntik min egyiket. Győni Gyula­MfWSWCl 197& február 12-, csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom