Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-10 / 34. szám

* Munkaprogram öt esztendőre 5 Ezért a pénzért! A* M.CfM. ha kérdésként «serepei, magában hordja a választ Is. ..Ezért a pénzért túl sokat kívánnak.” A fel­kiáltójel a hangsúlyeltoló­dást érzékelteti: többet, job­ban, eredményesebben kell dolgozni! Igen, ezért a pén­zért! A védekezést támadás, ez alkudozást a teljesítmé­nyek határozott megkövete­lése váltja fel Nem valaki vagy valakik önkényes el­határozása. hanem az élet, a világpiac diktálja a tempót Ha nem tudnánk a lépést tartani, elkerülhetetlenné vál­na a lemaradás, a visszaesés. Az eltelt két esztendőben adósak maradtunk a válasz- szál s adósságra költekez­tünk. s az új ötéves terv erőfeszítései most arra össz­pontosulnak. hogy utolérjük magunkat A fogyasztás szo­lidabb növekedése fékezheti a belső tartalékok határozot­tabb feltárását. A tartalékok pedig bennünk vannak, ké­pességünkben, tehetségünk­ben, feszítő türelmetlensé­günkben rejlenek. Ha a má­sokra mutogatás és kivárás szellemét az önkritikus hely­zetelemzés és aktív cselek­vés váltja fel. akkor széles fronton összefogva nyomul­hatnak előre vezetők, ügy­intézők. munkások egyszerre. A LEGNAGYOBB tarta­lék az előrelátó, az okosan mérlegelő, a bátran kezde­ményező és szervezett veze­tés. A mércét magasra emel­ték a vállalatok, a szövet­kezetek gazdálkodási „já­tékszabályainak” megszigorí­tásával A verseny új start­feltételek közt indul, a rajt­kőnél még egyformák az esélyek A versenycélt és a hozzásegítő részidőket a ve­zetői koncepciók, a helyi tervek fogalmazzák meg. A nehéz helyzetben még nyil­vánvalóbbá válnak a vezetői talentumok, a legjobb képes­ségek Magas fokú tudás, fe­lelősségérzet szükséges, hogy a vezető ilyenkor is tudjon lelkesedni. Fegyelmezni, má­soktól többet követelni csak az képes, aki többet tud és erősebben akar másoknál. Mércét magasabbra kell állítani a vállalat, a szövet­kezet minden részlegével, üzemével, szakemberével, munkásával szemben. Ez is a helyi tervezési és vezetési feladat. Fontos az ösztön­zés húzóerejének fokozása. A szerény reálbér-növekedés, a személyi jövedelmek nyere­ségtől való távolodása, a vállalatok közötti nivelláló­dás ne tévesszen meg senkit. Létbiztonság, garantált, bár csak valóságos produktu­mért, garantált teljesítmé­nyért jár és nem jelenlétért. Munkaképes emberekről csak munkájuk szerint gondos­kodhat a társadalom. Az egyenlő munkáért egyenlő bért jelszó fordítva is legyen érvényes: egyenlő bérért egyenlő munkát! A szocia­lista elosztás elve azt is je­lenti, hogy teljesítmény nél­kül alacsony bér se fizet­hető. S az 1976-os 6—6,5 százalékos nominálbéremelés pedig a kiemelkedő teljesít­mények, a fő terheket viselő kulcsemberek ösztönzését szolgálja. Az ipari munka termelé­kenységének évi 6 százalékos emelése látszólag egyszerű feladat. (Az előző öt eszten­dő átlaga 6,5 százalék volt.) Dinamikus termelésnöveke­dés ennél gyorsabb termelé­kenységemelkedést is lehető­vé tesz. De azok a vállala­tok, szövetkezetek, amelyek termelése stagnál vagy éven­te alig-aüg növekszik, már csak nagy erőfeszítések árán, tervszerű létszámgazdálko­dással, az üzemszervezés ra­dikális javításával, munka­erő-átcsoportosítással emel­hetik a munka termelékeny­ségét évente átlagosan 6 százalékkal. A TERMELŐ potenciál legfőbb elemével, az emberi képességgel, tehetséggel jól sáfárkodni — gazdasági szükségszerűség. A meglevő munkaerővel csak úgy tud­juk az ország növekvő ter­melési feladatait megoldani, ha az egyes területeken elke­rülhetetlen létszámnövelés más területeken végrehajtott hasonló arányú létszámcsök- _ kentés alapozza meg az ipar­ban. Űj üzemet is általában csak a régiek megszüntetése árán lehet létesíteni. (Kivé­tel néhány kijelölt település.) A fővárosban több száz. el­avult telephelyet számolnak fel. hogy megteremtsék a di­namikusan fejleszthető ága­zatok, üzemek munkaerőfe­dezetét. Ahol csak a termék elavult, ott célszerűbb új feladatokat vállalni akár kooperációban, vagy terme­lési integráció keretében. A munkaerő-átcsoportosítás szo­ciális, emberi gondjait csak elavult termelő kapacitások esetében célszerű vállalni. Minden kezdet nehéz —■ tartja a szóiásmondás. Kü­lönösen igaz ez az új ötéves tervidőszak indulásánál, ami­kor mind a módszereket, mind a mércét és a tempót szükséges a megváltozott kö­rülményekhez igazítani. Es legfőképpen számba kell ven­ni a feladatokat, a távlato­kat, kidolgozni a helyi öt­éves terveket. S ehhéz szükr séges, de nem elégséges a2 elmúlt ötéves időszak ta­pasztalatainak. fejlődési irá­nyainak elemzése. Hiszen a tervezés lényege éppen az irány- és arány változtatás, a jövő tudatos átalakítása. A legutóbbi egy-két évben be­következett viharos gyorsa­ságú világgazdasági változá­sok arra tanítanak, hogy a múlt mechanikus előrevetí­tésével ma már lehetetlen reális tervet készíteni. MOST, az ötesztendős he­lyi munkaprogramok összeál­lításának kezdetén engedjük szabadjára a szárnyaló fan­táziát. Merjünk gondolatban messzire szaladni, kalandoz­ni, álmodozni, hogy majd a részletek tisztázásánál, a reá­lis összefüggések kialakításá­nál, ha kell, tudjunk majd visszavonulni. S az ötéves terv végső formájában csak így lehet lelkesítő, a holnap sikereihez programot adó. Véne Kovács József T-* ? ? i fo*d alatt Búvárok . „ feleU FELDERÍTIK A PINCERENDSZER LEGVESZÉLYESEBB FONTJAIT Men a Füzesabonyi Állami Gazdaság Ismét középpontban: a gyapjú milliókat jelenthet egy-egy üzemnek. Mentusz Károly Néhány esztendővel ezelőtt — gondoljunk csak vissza — a világ figvelme a műszál felé fordult. Az új termék rövid idő alatt diadalmaskodott a kereskedelemben. A hagvo- mánvos gvapjú sálakat, puló­vereket sapkákat férfi- és női ruhákat műszálakból ké­szült szövetek váltották fel. Ezek praktikusak, kevésbé gyúródnék, de mint utóbb ki­derült: drágák. Megemelke­dett az áruk a világpiacon, mivel az ólai ára is nőtt. A nűszál pedig köztudottan olajipari termék ígv nálunk s előkerült a feledésből a gyapjú, a hagyományos tex­tilipari nversanvag. csakhogy nem a régi módon, hanem műszállal keverve készítenek belőle ió minőségű szövetet. Szükség van tehát rá, mi­vel rugalmassága, finomsága révén jó nyersanyag. nem utolsósorban pedig olcsóbb mint a műszál. Országosan a mezőgazdasági nagyüzemek, a gvaojúigénvek 40—45 szá­zalékát termelik. Heves me­gyében viszont a közepesnél jobb a gyapjútermelés hely­zete. v A színvonal az utóbbi idő­ben javult mivel nőtt a juh­állomány is. Korábban ked­vezőtlen szemléletű okók mi­att csökkent a juhlétszám. 3ok helyen ugvanis indoko- atlanul vissza fejlesz tették ezt a fontos termelési ágat. 973 ban a Minisztertanács által megVrdetett ..iuhorog- ram” hatására előbbre lép­tek a gazdaságok. A negye­dik ötéves terv végére Heves megye nagyüzemeiben á iuh- állorrá-iy megközelítette a ti­zenkétezret. ami elsősorban e minőségi cserinek kös^önhe- ő. Növekedett az egv iuhra utó gva-m 'átlag meonv'cógrp •*. és tavaly meghaladta a mi VIIAe* A Gyapjú- és Textilnyers­anyag-forgalmi Vállalat 1975- ben a Heves megyei közös gazdaságoktól 25 vagon gyap­jút vásárolt fel. A termelés­ben élenjárt a Füzesabonyi Állami Gazdaság, ahol több mint húsz éve foglalkoznak juhászattal. Az állami gazda­ságban az egy juhra eső gyapjúmennyiség tavaly meg­haladta a hat kilót, amely kimagasló eredmény volt Kedvező tapasztalatokat sze­reztek a pélyi és a tíszaná- zai szövetkezetben is. ahol öt kiló volt az átlagos gyap­jútermelés. Érdemes tehát fejleszteni a juhászatot. mert államunk is jelentősen támogatja ezt a törekvést. Élnek is ezzel a lehetőséggel Heves megye szövetkezetei. Az állatte­nyésztési felügyelőség irányí­tásával például az év végéT re elkészül 3 öélvi négyezer férőhelyes szakosított" juhte- ep. 1930-ig pedig Bélapátfal­ván. Pétervásárán és Tarna- zsadányban is létesítenek ha­sonló nagyságú telepeket. Heves megye természet: és közgazdasági adottságai in- 1 dokolják a juhászat további fejlesztését. Sok még a ki­használatlan legelő, melyeket juhtenyésztésre kiválóan hasznosíthatnak. Indokolják azt az új szabályozók is ame­lyek ösztönzik a gvapjúter- melést. Január 1-től ugvan­is húsz forintjai emelték a gyapjú felvásárlási árát. ígv a termelők 90—100 forintot kapnak egy kilóért. Érdemes tehát meggondol­ni a fejlesztést, különösen a kedvezőtlen termőhelyi adottságok ^között gazdálko­dó szövetkezeteknek. Ott is érdemes fontolóra venni, ahol korábban indiko'atlanul^fel­számolták ezt a jövedelmező hrn-'t- morf ja., r Tovább tart a téma: az egri pincerendszer felderíté­se Mint arról már többször hírt adtunk, a város alatt igen nagy kiterjedésű, több­szintes pincerendszer kanya­rog, és a sötét labirintusa számos veszélyt rejteget. Is­meretes az is, hogy az Álla­mi Tervbizottság elmúlt évi határozata értelmében, Pécs­hez hasonlóan, Eger is je­lentős anyagi támogatást kap a pincerendszer felderítésére és felszámolására, illetve biz­tosítására. A szakemberek már eddig is sokszor foglalkoztak a kérdéssel, melynek eredmé­nyeként már több életve­szélyes pincét betömtek, il­letve biztosítottak. Az MHSZ egri bűvárszak- osztályáhak tagjai ezúttal a Rózsa Károly utcai építke­zés színhelyére szálltak ki. A leendő négyszintes ház he­lyén ugyanis nyolc teremből álló pincerendszerre bukkan­tak. A búvárok vállalkoztak a nehéz és veszélyes feladat­ra, amely légköbméter-fel­mérésből, a víz mennyiségé­nek meghatározásából, a leg­mélyebb pont, valamint a tömítés végrehajtásához leg­alkalmasabb hely megkere­séséből áll. Mint Lónyal fstv&n klub­titkár elmondta, ezúttal há­romnapos, kemény s nem veszélytelen munkát végez­tek. Ez utóbbi a zegzugos pincékbe vivő göröngyös, csúszós utakon kezdődik, s folytatódik az alámerülé­sekkel a 170 centiméter át­lagos mélységű föld alatti barlangtavakban, amelyek mélysége azonban változó, s néhány helyen a két métert is meghaladja. A Rózsa Károly utcai éfíitkezés helyén a könnyű­búvárok most elvégezték a föld alatti pincerendszer fel- térképezését, De a szoros vízhatlan öltönyök, légzőpa­lackok, lámpák, ólommal nehezített evek nem sokáig pihenhetnek: akad még föld alatti pince bőven, van mit felderíteni Eger városában (kt) A két könnyűbúvár készen az Indulásra! még egy két igazítás a „szci elésen”, és kezdődik a leszállás Az első csarnokban, egyelőre még csak derékig a megmerendő vízben Konveríeres ccélmű Dun aúj városb an Az elmúlt egy-két évben feszültségek keletkeztek a ha­zai acél-piacon. Igaz. a véle­mények megoszlottak: egye­sek szer.nt a belső kereslet volt túlságosan nagy. mások szerint a hazai kohászat a belföldi és export acéligé­nyeknek mennyiségben nem tudott eleget tenni. Tény: több acélra lett volna szük­ség. A IV. ötéves terv időszaká­ban a vaskohászat kb. 15 mil­liárd forintnyi beruházással bővítette állóalapját, ez az összeg az ötödik ötéves terv­időszakban 11 milliárdra nő. A fejlesztések fontos fejezete a Dunai Vasmű konverteres acélműve. Az Állami Tervbizottság már 1974-ben és 1975-ben foglalkozott a fejlesztéssel és azzal egyetértett. Az acélmű tervezésére és az alapvető gé­pek szállítására a Szovjet­unió vállalkozott, ma már aláírt szerződések alapoz­zák meg á beruházás megva­lósítását. A beruházás részle­teiről véglegesen az év első felében dönt az Állami Terv­bizottság. A beruházás — az előzetes kalkulációk szerint — több mint 6 milliárd forint­ba kerül. Érdemes a dunaújvárosi fejlesztést beilleszteni az or­szágos vaskohászati ..képbe”. Jelenleg az ország acélterme­lése kb. 3,6—3 7 millió tonna évenként. A távlat' célok sze­rint az a-^lterbalóg 1930 •i 4 ’ «.« 1 -•> nő > " ' “ •> rnúli tonnára. Ebből a Dunai Vas­mű tervezett termelése 1980­ban évi 1.8 millió tonna. 1990-ben pedig évi 2.4 mil­lió tonna. Tehát a Dunai Vas­mű az ország acéltermelésé­nek majdnem 40 százalékát adja öt év múlva. A Dunai Vasmű acélterme­lése jelenleg évente 1.1 mil­lió tonna Siemens-Martin acél. A minőségi követeimé nyék fokozódása következté­ben ez a termelési mennyi­ség hosszabb távon nem biz­tosítható. a meglevő acélmű­ben 1980-ra már csak 700 ezer tonna acél termelhető. A kiesés pótlását illetve a termelés bővítését szolgálja az új. konverter technológiá­val dolgozó acélmű, amely­nek kapacitása évi 1,1 millió tonna. A vasmű a tervek sze­rint az előirányzott kapacitá­sát 1930-ra éri el. Ez a már folyamatban levő ózdi, ugyan­csak oxigénnel intenzifikált acélmű termelésével és to­vábbi még véglegesen el nem döntött fejlesztésekkel adja meg a tervezett acélmennyi­séget a tervidőszak végére. Jelenleg kb. 200 ezer ton­na acélhiány van — a hen- gerdei kaoacitáshoz képest — az országban. Éppen ezért Igen fontos, hogy a beruhá­zás a tervezett határidőre el­készüljön. Dunaújvárosban immár rub nos szakgárda iránvítia a beruházás lebo­nyolítását. Náluk már bevált gyakorlat a berusó—■ísok szervez:’ másutt ide­g»nkp'lv - mólt hálós programterv alkalmazása. Minden ilyen nagy létesít ménynél rendkívül sok gond­dal jár a résztvevő vállala­tok munkájának összehango­lása. A dunaújvárosi fejlesz­tés egyedi nagyberuházás, te­hát a kivitelezőket központi­lag jelölik ki. Ez azonban az ütemes építkezéshez, szere­léshez nem elég. Menetköz­ben állandóan egyeztetni kell a terveket, a termelési programokat. Minél több a résztvevő, annál nehezebb. Szerencsére a Dunai Vasmű bővítésének esetében a ruti­nos 26-os Állami Építőioari Vállalat végzi az éoítési munkálatokat. Ez a vállalat már több nagyberuházáson bizonyított és bizonyít. Pél­dául — csak a legutóbbi években — ők dolgoztak a Dunaújvárosi1 Hullámverti- j kum építésén, a Duna-menti ! Hőerőműnél, az ő feladatuki a Paksi Atomerőmű munká­latainak is nem csekély há­nyada. Ehhez kell illeszteni a vasműben végzendőket. Látni: mindez nem könnyű. A másik fontos résztvevő a Kohászati Gváríoítő Válla­lat. ök speciaksták ebben a témában, bár új a technoló­gia és ilyen berendeléseket nem szereltek még. Jellem­zésül: ,a szovjet műszaki le­írás és tervdukurr'ontá-'ió 12 vaskos kötetből áll. Ezt kell most. már a kezdet kezdetén alaposan áttanul "jivi-'ni hogy k^sSbb senkit se érien meglepetés. 3. M. Nagy kökényesi zár­számadás Szombaton tartotta zár- számadó közgyűlését a he­réd—nagykökényes! nem 'ági­ban egyesült Barátság Ter­melőszövetkezet. A vezetőség sikeres esztendőről, jó ered­ményekről számolhatod be a tagoknak a közgy ülésen, ahol jelen volt Barta Alajos, a megyei pártbizotts lg tit­kára, Szokodi Ferenc, a hatvani városi pártbizott­ság első titkára, valamint dr. Lukács Lajos, a hatvani vá­rosi tanács vb-titkára is. A termelőszövetke 'et össz­vagyona 49 millióról 56 mil­lió forintra nőtt az elmúlt évben. Növelték a takar­mánykészleteket, s : szövet­kezeti forgóalap is mintegy négymüüó forinttal gyarapo­dott. Mindezek jó a'apót je­lentenek egy újabb sikeres esztendőhöz. Term ’ 'zetesen megnőtt a tagok ré'zesedé- se is: egy tízórás munka­napra az 1974. évi 113 forint helyett tavaly már 1C9 forin­tot fizetett a szövetkezet. 1976» február 10., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom