Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-08 / 33. szám

Téli halászat A Hortobágyi Halgazdaság telelteti 'araiból január­ban 30, februárban pedig 22 vagon halat fognak ki, hogy folyamatosan elláthassák a piacokat, üzleteket. A mínusz 10—15 fokos hidegben a halászoknak kemény munkát je­lent a jég alóli halászat. (MTI Fotó Balogh P. László) Könyv az egri várról Népszerűsítő füzet — Jelvény — kirándulások Műemlékvédelmi Csaknem Ötszáz te! nőtt, ■ mintegy kétezer ifjú tagja van az Eger Vára Baráti Kö­rének A história iránt ér­deklődő, a lokálpatriótákat tömörítő szervezet a héten rendezett közgyűlésén érté­kelték az elmúlt évi tevé­kenységet, szó esett az éj év tennivalóiról, gel aria tatról, terveiről. Megjelenik a kör híradójá­nak 12 száma, amely azo­kat az előadásokat tartal­mazza, amelyek a vár feltá­rásának tél évszázados év­fordulója alkalmából randa- sett 1975. október MM egri emlékülésen hangzottak él Az ismeretgyarapítást, a szélesebb körű tájékozódást segíti majd a népszerűaíté fűzet, amely Dobó István sír­emlékének történetét örökíti meg. Változatlan utánnyomás­ban lát napvilágot A*. Pataki Vidor munkája, Az egri tár élete, amely az 1930-as évek­ben került a könyvpiacra. A baráti kör — az Állami Pénzverdénél — kétezer jel­vényt rendelt meg. Ezek ha­marosan megvásárolhatók — a kiadványokkal együtt — a várban. Az elmúlt évben is tek az érdeklődők műemlékvédelmi kirándulá­sokat Ezekre az Idén Is ser kerül, • pátriánkban, hanem a gyeba táron tál la öyea Nagykökényesen: igen — Noszvajon: nem A grammokért folyik a harc — Nem, kérem, legyünk pontosak. Nem két kilogramm húsz deka, hanem két kilo­gramm és tizenkilenc deka. Ha az olvasó most azt gon­dolná, hogy az újságírót va­lamilyen eladópult mérlege előtt igazították ki, akkor té­ved. A helyesbítő közbeszú­rást a heréd—nagykökényesi Barátság Termelőszövetkezet irodájában kaptam, amikor arról beszélgettünk a terme­lőszövetkezet vezetőivel, hogy mitől is jó ez a termelőszö­vetkezet. Mert hogy jó, élet­erős közösség vált a két köz­ség összefogásából született „Barátságból”, azt a tények bizonyítják. Még akkor is, ha az elmúlt esztendő nem mindenben úgy sikerült a termelőszövetkezetnek, aho­gyan azt tervezték. Az 1975- ös év a legbiztosabb jövedel­met ígérő búzának nem ked­vezett, mennyiségben is, mi­nőségben is elmaradt a vára­kozástól. A kenyérgabona rosszabb termése 700 ezer fo­rintos kiesést jelentett a ter­vezett árbevétel bőL A kőzöa gazdaságban olyan ágazatok hozták a pluszt, amelyeket máshol úgy szok­tak elkönyvelni, mint kötele­ié ráfizetést A zöldségtermelés hektá­ronként! termelési értéke ki­lencvenezer forintot jelentett a termelőszövetkezetnek, de az igazi nagy ász: az állatte­nyésztés. Még közelebbről, a bábolnaiak világszerte ismert Tetra B csirkéje, a broyler­a könnyebb élet és a job'„ kereseti alkalom megtestesí­tőiként. Az automata gépek azóta a termelőszövetkezetbe is be­törtek, könnyítve a munkán, növelve a termelékenységet és a keresetet is. Az „alumí­nium istállók” traverzeire felszerelt KLIMAFIX beren­dezések, a Rába-Steiger trak tor mind az előbbre lépés je­lei. S egy pillantást vetve a főkönyvelő asztalán levő zár- számadási kimutatásokba, .azt sem nehéz megállapítani, hogy az anyagi előrehaladás jelei is jól kimutathatók a termelőszövetkezetben. Az elmúlt esztendei zár számadásnál 110 forintos át­lag jelentette az egy tízórás munkanapra jutó munkabért az idén 129 forint a tízórás munkanap átlagbére. Ez azonban nem sokat mond — így vélekedik a ter­melőszövetkezet elnöke, Ma gasvári Gyula —, inkább csapjuk fel a jövedelmek ki­mutatását tartalmazó köny­vet. Molnár Imre traktorosnál áll meg az elnök mutatóujja ahogy aláhúzza az évi kereset összegét, amely több mint 67 ezer forint Ehhez az összeghez a zár­számadás még hozzátett 8939 forintot A termelőszövetke­zeti tagok ugyan minden hó­napban megkapták a százszá­zalékos munkabért, de a gaz­dasági év végére még 14 szá zalék nyereséget is fizettek Nagykökényesen és Heréden Szigcthy András A messziről Mnyló Istállók­ban húsz-húszezer szárnyait neve! hároramüszakban egy A hatékonyság itt el vont példa, a legvaló­ságosabb fogalom. A helyisé­gek gondozói szobáiban min­Mit kap a vevő? Vizsgálat a garanciáról li_ KBKESlSKDBEdSE felügyelőség, • megyei tanúsa ipari osztályának Munkatár­sat i a társadalmi elimórök, legutóbbi közös vizsgálataik egyikén ismét érdekes témá­val foglalkoztak. Érdekvédel­mi kőrútjukon — az árak, a minőség, a választék figye­lemmel kísérése mellett — túrra kerestek választ, kan tat érintett szervezetek meny­nyire tartják lantosnak, kö­telező feladatuknak a tartót fogyasztási cikkek javításával kapcsolatos rendelet végre­hajtását. Biztosítják-* az új szabványosított jótállási je­gyeket Illetve a használati, kezelési tájékoztatókat ex egyes áruféleségek mellét Nos, mondani sem kell, a megyei ellenőrzés ez alkalom­mal is számos meglepő ta­pasztalatot hozott. A legna­gyobb „állomáson”, a VAS- ÍZ ILL egri lerakatánál kide­rült, hogy a vállalat miskolci központja későn intézkedett e hatáskörébe tartozó ügyben. S emiatt .úgy elhúzódott a szabványosított jótállási je­gyek cseréje, hogy egyes ter­mékeket még a vizsgálat ide­jén is régi, lejárt okmányok­kal értékesítettek. Figyelmen kívül hagyták egyes helyeken, hogy például a háztartási autószifonra, a habszifonra, a. lakásban vagy egyéb belső térben használt világítótestekre is vonatkozik az említett előírás s így kel­lő garancia nélkül forgalmaz­ták ezeket. Ugyanekkor — bi­zonyos fokig — hiányosak voltrk az újabb „igazolvá­nyok” is: nem tartalmazták az alkatrészek biztosításának időtartamát. Samos. másutt sem találtak mindent rendben. A kereske­dik felületesek voltak szállí­tókkal szemben, s ennélfog­va rrv5'’ az úiouan beszerzett te—-'V’ke-tnás'ka is a S7."T'‘ván”^''1'*ott ffíira.nf’:a gyek nélkül került az üzle­tekbe A GTOtKSTSBOt Áruház — egyébként dicsére­tes hallel kapcsolata révén megvalósított árucseréje aa~ rán — így utóbb, jobb meg­oldás híján kénytelen volt magára vállalni ez NDK-bóí érkezett cikkek értékesítésé­nek felelősségét, az lasetleg felmerülő javítások, cserék költségeit. Például villany- párnáit azonban Így sem hoz­hatta forgalomba mindaddig, amíg — a megyei kereskedel­mi felügyelők határozott uta­sítására — megfelelő magyar nyelvű használati, kezelési le­írást is nem adott vásárlói­nak. S hasonló kötelességükre kellett figyelmeztetni máso­kat is „zsákbamacskaként” árusított hőálló edényeikért, meg egyebekért A KISKERESKEDELMI központok — főként a szö­vetkezetiek — saját ellenőr­zéseik során, valahogy nem fordítottak kellő figyelmet a témára, s így aztán nem egy esetben előfordulhattak a szabálytalanságok a hálózat­ban. Ha az eladók az értéke­sítésnél többé-kevésbé el is látták jótanácsokkal a vevő­ket, felhívták figyelmüket például a vásárolt cikk há­rom napon belüli meghibáso­dása esetén lehetséges cseré­re — a jótállási jegyek elő­írt kitöltése már nem tar­tozott túlságosan az erős ol­dalukhoz. Bizonyság erre, hogy 36 megvizsgált egység közül 10-nél kellett emiatt szólni, s a garanciajegyekkel kapcsolatban három szabály- sértést is kezdeményeztek. Igazán érthető, ha az ellen­őrök rosszallották, hogy rend­re elmaradtak a jótállási je­gyek — mondjuk — az olasz kávéfőzők, az NDK-s lámpák, crillárok mellől, s kifogásol­ták a Bútorértékesítő Válla­lat rendkívül szűkmarkúén ózz*» "-'ott okmányait. Az ilyenféle visszatartás ugyanis tatjwCnd aMfoncedhetet- ten, hinni sérti a vevő érde­keit. Hibának találták, hogy né­mely árengedménnyel forga­lomba hozott terméknél a ke­reskedők olykor elhallgatták az értékcsökkentés okát, ami­vel — a hiányzó jótállási je­gyeken túl — újabb bizony­talanságot okoztak a fogyasz­tóknak, A GARANCIÁLIS szer­vizszolgálat munkáját kielé­gítőnek ítélték, csupán a bú­toros szakmában tapasztalták, hogy a kérésekre elég soká reagálnak s a feladat megol­datlan. Más területeken a GELKA, illetve as UNI- SZEP.V szakemberei időről időre megjelennek a kijelölt üzletekben, minden további nélkül tudomásul veszik a szabályosan kiállított jótállási jegyekkel átadott készülékek javítását. A helyszínen vagy műhelyeikben viszonylag rö­vid idő alatt elvégzik a szük­séges munkát, vagy közük a csere lehetőségét. Mindössze néhány esetben tapasztaltak az ellenőrök nyolc vagy 15 napon túli javítást, s csupán egyetlen tv volt, amelynél egy hónapnál is hosszabb ideig tartott a munka. A ja­vítás idejére a szervizek köl­csönkészülékeket biztosítanak. Amelyek — ha egyik vágy- másik esetben elavultak is — a célra megfelelnek. A tevékenységet elemezve kiderült, hogy a szerelőknek meglehetősen sok a javítási munkájuk. Ami — nem ne­héz erre következetetni — lé­nyegesen kevesebb lenne, ha például az ipar jobb minősé­gű cikkeket gyártana, s a szakboltok, a vevők, jogaik­kal élve rendszeresen igé­nyelnék a szervizektől a vá­sárolt termékek, készülékek, berendezések szabályos, szak­szerű üzembe hely''--'',ét. fc»y. Gy. Noszvajon még szinte nem le merült a feledésbe az a nehéz helyzet, amikor — 1979-ben — szanálni kellett a termelőszövetkezetet. Akkori­ban és azóta is gyakori téma az a községben, a termelőszö­vetkezet tagjai között, s egy­értelmű a következtetés: a rossz gazdálkodás, a vezetők közötti viaskodások miatt ke­rült akkor erre a mélypontra a közös gazdaság. Természetesen ezután áj vezetőség kezdett munkához Noszvajon is, a igyekezett új alapokra helyezni a gazdál­kodást, főként kiküszöbölni az egymás közötti torzsalko­dást A felsőbb szervek Jelentős szanálási hitellel igyekeztek segíteni, hogy mielőbb talpra álljon a szövetkezet Az első években kimutatható változás következett be: évről évre reális tervek készültek, ame­lyek szinte maradéktalanul meg is valósultak. Az 1975-ös évben mégis úgy tűnik, mintha a noszva- jiakat elhagyta volna a sze­rencse. Elhagyta, s valóban csak a szerencsén múlott-e? — Ez a kérdés ezekben a na­pokban, hetekben szinte va­lamennyi noszvaji termelő­szövetkezeti tagot foglalkoz­tatja. A beszélgetésekből kitűnik — s ezt igazolják az előző évek zárszámadási mérlegei­ben lerögzített eredmények is, — hogy a termelőszövet­kezet vezetőségének sikerült kialakítania azt a termelés- szerkezetet, amely a mosta- ha, kedvezőtlen termőhelyi adottságok között a legtöbb jövedelmet hozza. Fontos fel­adatuk volt a gyümölcsösök és a szőlőültetvények lerom­lott állagának helyreállítása, s egyidejűleg olyan mellék­üzemági tevékenységek meg­szervezése, kialakítása, ame­lyek egyrészt megfelelő mun­kalehetőséget biztosítottak a faluban, másrészt évről évre egyre nagyobb jövedelmet is hoztak. Ezek között a leg­több bevételt a mészégetés hozta, de kifizetődő vállalko­zásnak bizonyult a tufakő-, valamint a terméskőbányá­szat is. Ezekben a mellék­üzemágakban nemcsak a köz­vetlen termelői tevékenységet végezték, hanem a közös gaz­daság szállítóeszközeivel hely­színre is szállították a meg­rendelő partnereknek mind a meszet, mind a követ, építési anyagot. Ezáltal a szállításból is jelentős bevételek szár­maztak. És nemesek a meüéktizem- ági tevév'mysóg indult virág­zásnak, de .profiltisztítást” hajtottak végre m állatte­nyésztésben is, ahol csupán a szarvasmarha-tenyésztésre rendezkedtek be. Sajnos a növénytermesztés e hegyvidé ki adottságok mellett egyik évben sem hozott kiemelkedő eredményeket Különösen így volt ez 1975-ben, amikor or­szágos átlagban is jelentős visszaesés következett be kalászosok termésátlagában. Noszvajon az 1974-es rend­kívüli esős időjárás követkéz' tében az átlagosnál is na­gyobb károk keletkeztek. Pél dául búzából 3800 mázsát ter­veztek, s alig több mint 2200 mázsát takarítottak be. ÁT' pából még nagyobb kiesés mutatkozik, hiszen a terve' zett 970 mázsa helyet csupán 314 mázsa került a magtá­rakba. A gyors kalkuláció szerint csak a két kalászos gyengébb termésátlaga miatt több mint 300 ezer forintos vesztesége származott a közös gazdaságnak. Mindez azon ban eltörpül a szőlőben ke letkezett károk mellett, amely elsősorban még 1974-ben súj­totta a noszvaji ültetvénye­ket: csaknem kétmillió forint volt a kiesés. Ez áthúzódott az 1975-ös évre is, s tulajdon­képpen ebben az esztendőben sem sikerült a szőlőből a ter­vezett bevételt biztosítani. A melléküzemági tevékenység­ben is visszalépésre kénysze­rült a közös gazdaság. Ugyan­is bonyodalmak keletkeztek a mész értékesítése körül, ame­lyek odavezettek, hogy 1975- ben fel kellett számolni ezt az ágazatot. A számos bevételi kiesés és többletkiadás között az is tény, hogy 1975-ben fizette vissza a termelőszövetkezet a szanálási hitel utolsó részle­tét, amely 300 ezer forint volt. Valójában tehát nem a sze­rencse hagyta el a noszvajia- kat, hiszen többnyire rajtuk kivül álló okok következtében „sikerült” ilyen gyengén zár­ni az évet: éppen, hogy elér­ték a tervezett jövedelem­szintet, s éppen hogy nem ke­rült sor újra a szanálásra... A termelőszövetkezet veze­tősége, pártszervezete csupán egyetlen kiutat lát a nehéz helyzetből: egyesülni valame­lyik nagyobb közös gazda­sággal, mert Noszvajon nincs elegendő anyagi erő a jelen­legi tevékenység biztonságos továbbfolytatásához sem. Pe­dig a különböző gépi fejlesz­tések s egyéb beruházások ir szükségesek lennének a meg­felelő fejlődéshez. falud! Sándas £ e-cmónyek.>cn az elmúlt hét sem. Mozgalmi éle­tünk szempontjából igen jelentős a korábban meg­kezdődött pártnapok foly­tatódása, m'ndjárt a hét elején a Mátravidéki Hő­erőműnél, a Hatvani Cu­kor- és Konzervgyárban, Péter vásárán, Andorn ak­tályán. Sarudon, az Egri Járási Hivatalnál és Bél­apátfalván. Szinten jelentős esemé­nye volt elmúlt belünk­nek a mezőgazdasági könyvnapok megnyitója, amelyre február 4-én No­vaion került sor. Ez a nap kétszeresen Is fontosnak értékc’hető megyénk szem­pontjából, ekkor ért véget ugyanis — és hozott hasz­nos határozatokat — négy megye b'ztosítási szakem­bereinek kétnapos egri ta­nácskozása. Ez ntíbblrő! még csak annyit, hogy el­sősorban a mezőgazdasái" biztosítások új választási lehetőségeiről volt sző. mely a korábbinál lénye­gesen íobb biztosítási fel­tételeket nyű’t. különös tekintettel az elem! károk­ra. AD ÁCS BÖTSft<5 és a meeyeszé'hely adott ott­hont az elmúlt héten a gyermek- és tf’űságl klub­vezetők továbbkénrésének Az ezeken létrejött író— olvasó talá'k''zó. illetoe é-- tékes nye’vészetl elit'1"* m'nd a kl-bve-'e'^k intod a meghívott e’tod'k *”Tá- trri-a m«ea-toodó, értékes é’-nényt nyújtott. Országos, ml több hatá­rainkon túlra matató Je­lentőségű volt a Testvéri­ség gázvezeték második szakaszának műszaki át­adás-átvétele, amelynek jegyzőkönyvét Gyöngyö­sön írták alá. Ezzel kap­csolatban érdemes ismétel­ten hangsúlyozni: mind a szovjet, m’nd a magyar lél rámutatott a nagy jelen­tőségű dokumentum a’á- frásáqál. hogy a Testvéri­ség 2 gázvezeték a magyar és szovjet szakim’) e-ek pé’dás összefogása és helytállása eredményeként kifogástalanul elkészült. Mindennapi fontos fela­dataink mellett természe­tesen változatlanul figye­lemmel kísérjük a külpo­litikai események alakulá­sát. Ezt demonstrálták a megyeszerte megtartott szolidaritási gyűlések ame­lyek során az egész or­szág dolgozóival karöltve emeltük fel tiltakozó sza­vunkat az Angolai Népi Köztársaságot ért külföldi beavatkozás ellen. KIEMELKEDŐ esemé­nye volt elmúlt hetünknek dr. Hanga Mária oktatás­ügy! miniszterhelyettes csütörtöki egri látogatása, melynek során a megyei pártbizottság vezetőinek kíséretében felkereste az egri Gép- és Műszeripari Szakköz ípskolát. Oktatás­politikai feladataink ered­ményes megvalósításának ckesszóló elismerése a mi­niszterhelyettes asszony­nak a tapasztaltakról mon­dott nyilatkozata. Végezetül örömmel em­lékezhetünk meg arról, hogy — m’nlszteri dönlés alapján — Eger város, végre el’sr* értén a gyógy­hely rangjára emelkedett. Ez az esemény a véűőöve- zet és a kemping-üdülő­hely kijelölése szempont­jából Is igen fontos az e kérdésben érintett Heves megyei lakosok számára. (b. k. t.) 1976, február S., vasáruit» Akiket elhagyott a szerencse denhol jól látható helyen van felfüggesztve az a táblázat amely a súlygyarapodás és takarmányfelhasználás össze­függésében tünteti fel a bére­zést. A baromfitenyésztésben a grammokért folyik a harc Két kiló negyven dekás ta­karmányadagból kell előállí­tani egy kilogramm csirke­húst. Ez alatt az érték alatt gazdaságos a termelés, jó a paraméter. Volt már olyan eset is, hogy 2.19 kilogramm takarmány felhasználásával állítottak elő egy kilogramm húst. Ha egyetlen csirkén csupán tíz fillért vesztünk, akkor ez a termelőszövetke­zetnek 80 ezer forintos ki­esést jelent — mutatja a táb­lázatokat az állatenyésztés vezetője. Ma már a filléreket is fogni kell. A baromfite­nyésztés árbevétele több mint tizenhét és fél millió forint, ez azonban grammokból, fil­lérekből áll össze. Megválto­zott a mértékegység, és a szemlélet is. Az okos gazdál­kodás, a munkaerővel való takarékosság, a hatékonyság kétszeres fontosággal jelent­kezik ezen a környéken, ahol gyárak, ipari üzemek sokasá­ga, Hatvan közelsége mind nyitott kapu a munkáskéz­nek. Budapestre külön autó­buszok szállítják a hajnalban Induló munkásokat Nem is olyan régen még komoly ve­szélyt jelentettek ezek a Munkahelyek, egyértelműen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom