Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-01 / 27. szám
Másolni tilos! Tilos bizony! i Ráadásul fölösleges is, S mert a (elsőbb pártszervek ■ mái eddig is több „remek- í művet” minősítettek elégte- í lenre, s adtak vissza a fel- 1 adóknak. Tették ezt azzal az I indoklással, hogy az idei ! esztendő legfontosabb gaz- i dasági feladatait summázó I cselekvési programokban — i valamennyi városi, járási, üzemi pártbizottságnak, párt■ szervezetnek, állami és tö- megszervezetnek készíteni ' kell — nem a központi, és I nem a megyei pártbizottság i határozatát kell átmásolni, I ki puskázni, hanem a helyi I munkára kell konkrét in- I tézkedéseket tenni. I Mindezekre természetesen 1 időben felhívták a figyelmet I a területileg illetékes párt- | bizottságok is, de több ter- I melőegységben mégis csak | odáig jutottak el, hogy csokorba gyűjtötték a már jól ismert slágereket: a selejí csökkentését, a minőség javítását, az export növelését, a termelékenység javítását, a népgazdasági és az üzemi érdekek összhangjának megteremtését A lényeg valóban ez. Mindenütt és mindenki számára. De a cselekvési programokban nemcsak általánosságban kell leltárba venni az elvégzendő munkát, hanem azt is ki kell mondani: miként, mivel, kikkel és hogyan lehet a belső tartalékokat feltárni és hasznosítani, a munkaidőt munkára fordítani, a minőséget javítani, a gyártmányszerkezetet korszerűsíteni, a termelést növelni, a gazdaságosságot javítani, takarékoskodni, a rendet, a fegyelmet erősíteni, továbbá, hogy mit kell ezért tenniük a kommunistáknak, a pártszervezeteknek, a KISZ-nek, a szak- szervezetnek, a vezetőknek, s szocialista brigádoknak. Nem receptnek, csak példának szánjuk: ahol létszám kell, ott ne csak az igényt jelentsék be, hanem azt is mondják meg, hogy honnan lehet az igényelt létszámot biztosítani. Ahol a fegyelemmel van baj, ott gyors és hatékony intézkedéseket sürgessenek, ahol a számadással, számonkéréssel van baj, ott ax ellenőrzést erősítsék, ahol pocsékolják a drága importanyagot, ott takarékoskodjanak. Ahol lekicsinylik, vagy eltúlozzák nehézségeinket, ott igaz és értelmes agitádót szorgalmazzanak, ahol a vezetőktől, a szakszervezettől, vagy a KISZ-től várnak többet, ott ennek érdekében tegyék magasabbra a mércét. Nem azt kell tehát ismételgetni — tudnia persze valamennyi kommunistának kötelessége — átírni, fő és alpontokba szedni amit pártunk központi, valamint a megyei, a járási, a városi bizottságok a napnál világosabban megfogalmaztak, hanem az országos, a megyei célok megvalósításához szükséges helyi munka feltételeit kell megteremteni. Egy-egy üzem bevált módszerének más munkahelyen történő alkalmazását ugyan senki, semmi sem tiltja, de természetesen a zöldség, a cukorrépa hozamát egészen más módszerekkel kell és lehet növelni, mint egy gépüzem tmk-műhelyének szervezettségét, s az ott folyó munka hatékonyságát. Egészen mások a követelmények a tennivalók egy állami gazdaságban, mint az építőipari vállalatnál, másért kell gondolkodni egy ipari szövetkezetben is mint egy tervező faitégtnéL Nem fontos továbbá — szintén beidegződött szokásainktól eltérően — tanulmányokat, regényeket sem írni a programokról. Ahol 25—30 sorba is belefér a lényeg — például a kis létszámú alapszervezeteknél, műhelyekben —, ott csak 25— 30 sort vessenek papírra. Nem kilóra, nem oldalszámra, hanem tartalomra mérik ugyanis az adott kollektíva véleményét. A számtengereknél, a statisztikai adattáraknál is többet ér továbbá, ha egyszerűen, s főleg magyarul mondják ki, hogy tulajdonképpen mit is akarnak. Ugyancsak javára válik a most készülő programoknak, ha minél több kommunista találja meg véleményét a pontokba szedett javaslatokban Már csak azért is, mert elsősorban a kommunisták kötelessége az is, hogy amit jónak tartottak, amit javasoltak, amit elfogadtak az meg is valósuljon. Mert végső soron ez a lényeg. A munka, s annak eredménye. Amelyet lehet ugyan cicomázni, szépítget- ni, öltöztetni, de másolni nem. Mert a jogosan várt eredmények ugyanis csak akkor születnek meg, ha dolgoznak, ha megdolgozunk érte. Koós József Merre fordul Yisonto? II Mátraalji Szénbányák következő öt évéről Szegedi paprika exportja A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat az elmúlt őszön betakarított kétezer vagon fűszerpaprikát a szárítás után folyamatosan őrli és küldi a világ minden tájára, Amerikától a Közép-Kelenten át Japánig. A vállalat szakemberei igyekeznek minden világrész, minden nép ízlésének megfelelő őrleményt készíteni: egyik helyre a púdernál is finomabbat szállítanak, máshová — pékjáuj ürücqmb- ízesítésre — dara formájút küldenek, további megrendelők pedig még nagyobb szemcséjűt kívánnak, s oda külön granuláló berendezéssel „hizlalják” meg a paprikaszemeket Az idei legújabb kívánság a Távol-Keletről érkezett: eszerint az őrleményt meg kell olajozni. A vállalat élelmiszeripari szakemberei kikísérletezték bizonyos fajta étkezési olajak megfelelő arányú bekeverését, s ettől a paprika különleges, mélypiros színárnyalatot kapott Az ötezer kilós phóbaszáílítmány annyira megnyerte a külföldi kereskedők, illetve fogyasztók tetszését, ízlését hogy máris további jelentős tételre adtak megrendelést Sokan tudni vélték, hogy Visonta újabb fordulatra készül. A külfejtés azonban marad abban az irányban, amelyet a beruházási program rögzített. Mégis, valamiféle „fordulat” bekövetkezik majd, de egészen más természetű, mint amiről kósza hírek kerengtek Gyöngyösszer- te és a környéken. Ne csináljunk belőle titkot, azt mondhatjuk: Thorez „felnő” önmagához, és nem mesz- sze az idő, amikor szinte majd „túltesz” önmagán. A részletekről Győri Sándornak, a Mátraalji Szénbányák igazgatójának tájékoztatója alapján szólhatunk olvasóinknak. Legjobb mindig azzal kezdeni, ami az alapja mindennek, vagyis, az előző év teljesítményeivel. Erről sum- másan elég azt mondani, hogy a Mátraalji Szénbányák nem vette igénybe mind a 160 milliós állami dotációt, bár a visontai külfejtésből 500 ezer tonnával kevesebb szenet termeltek. Sőt: még húszmilliót „vissza is adtak” az államnak. Nem ment ez könnyen, minden üzemnek meg kellett fognia a fejsze nyelét, és általában rá is fejeltek az árbevételi tervükre 5—10 milliót A tavalyi árbevételi tervük egymilliárd háromszáztízmillió forint volt, amihez még 35 milliót adtak hozzá erőfeszítéseik gyümölcseként. Thorez sem maradt szégyenben, a mennyiségi tervét, a kalória-értéktervét is teljesítette és kielégítette maradéktalanul az erőmű igényét. Olyan eredmény ez, amit kevesen hittek volna el még néhány hónappal ezelőtt is. Az pedig újabb lépés lehet, hogy a bánya kérte, az idei 6.1 millió tonnával szemben fogadják el a 6,5 millió tonnás felajánlását Ez meg is történt A fordulat tulajdonképpen 1375 félévétől számítható. Néhány számot még le kell írnunk, hogy egyértelmű Magyarország - köztársaság HARMINC ÉVVEL ezelőtt a magyar történelem egyik jelentős, mindaddig megoldatlan vitakérdése dőlt el: a köztársasági államforma. Nem véletlen, hogy a demokratikus Magyarország megteremtéséért folyó harcok oldották meg az évszázados pert — Magyarországot az 1946. évi I. törvény köztársasággá nyilvánította. A társadalomtudományokban, a már régebben megindult vita lényege a népi demokratikus fejlődés első időszaka politikai hatalmának meghatározása körül alakult ki. A politikai hatalomnak ebben az időszakában hajtottuk végre a földreformot, államosítottuk a bankokat, a bányákat, a legjelentősebb ipari üzemeket. Ebben az időszakban hoztunk létre olyan társadalmi, állami szervezeti megoldásokat, amelyeken keresztül a nép végre beleszólhatott a hatalom gyakorlásába. Erre az időszakra jellemző volt a munkásosztály és a szegényparasztság fokozódó politikai vezető szerepe a társadalomban és a munkáspártok az államhatalomnak is jelentős, egyre meghatározóbb tényezőivé váltak. Egyre inkább a munkáspártokat és a parasztpártot összefogó Baloldali Blokk akarata határozta meg a fejlődést. Milyennek kell tehát minősíteni a fenti tények alapján ennek a kornak politikai hatalmát? A kérdésre való visszatérést ma már nemcsak a magyar történelem lezárult szakaszának hű értékelésére való törekvés indokolja, hanem azok a viták is, amelyek a kapitalizmusból a szocializmusba vezető békés átmenet ; lehetőségét kutatják. A sápi demokratikus út a kapitalizmusból a szocializmusba vezető békés út sajátos példája. De minden korszak sajátos, a „szovjet út” is sajátos a népi demokratikus úthoz képest, mert egy más korszak határozta meg a cselekvés lehetőségét De minden sajátos útban van általános jellemvonás, tapasztalat is. A szovjet út általánosítható tapasztalata segítette a népi demokratikus fejlődés lényegének megértését, a népi demokratikus út általánosítható tapasztalata segítheti a ma forradalmi mozgalmait. Ezért is érdemes erről a ma már történelemmé szelídült múltról gondolkodni. Az 1943. évi magyar köz- társasági törvényt is ebben a történelmi keretben érdemes szemlélni. Intézkedéseit* jelentőségét ilyen aspektusból érdemes vizsgálni. A TÖRVÉNY az állami berendezkedés alapvető szabályait határozta meg. E szabályok adta államszervezeti és jogi lehetőségek keretén belül folyt az az osztályharc, amely végül a munkásmozgalom, az egységes munkáspárt egyértelmű hatalomra kerülését eredményezte. A törvény szervezeti, jogi megoldásait tekintve nem jutott túl a polgári demokratikus államszervezeti és jogi kereteken. Minden megoldás a polgári parlamentalizmüs megoldása, egyetlen rendelkezés sem lépi túl az ott megismert szabályokat De ez politikai okokból nem is lehetett másként. A köztársasági törvényt megelőzően 1945. novemberében voltak Magyarországon az első nemzetgyűlési választások. A izéi »sírt ások csirán a koalíció jobbszárnyán elhelyezkedő kisgazdapárt (amelynek vezetését 1945 végén a párton belüli jobbszárny vette át) tudatosan vállalta, hogy az illegalitásból alig előlépő és bizonyos mértékben ezért elszigetelt munkásmozgalommal szemben összefogjon minden politikai erőt Ez a választások során jórészt sikerült, hiszen a két munkáspárt és a kisgazdapárt körül polarizálódtak a társadalom erői. (A többi párt összesen 10 százalék szavazatot sem kapott.) A kisgazdapártot támogató nagyon is sokszínű politikai erőket a szocializmussal szembeni tudatos, vagy nem tudatos állásfoglalás fogta össze. A jobboldal arra törekedett, hogy a kapitalizmus vagy szocializmus kérdésfeltevésre egyszerűsítse a politikai ellentmondásokat és ezzel teremtsen egy viszonylagosan stabil helyzetet a maga számára. A tulajdonnal rendelkező parasztságot a tulajdonuk elvesztésének veszélyét festve próbálta a szocializmus, a munkásmozgalom ellen hangolni. A szocializmus igazi célkitűzéseit nem ismerő stoles kispolgári tömegeket a szabadság, a tulajdon, az egyéniség, a vallási hit eszményeinek védelmezőjeként próbálta maga mellé állítani, állítva, hogy a munkásmozgalom ennek megsemmisítésére tör. A MUNKÁSMOZGALMAT — amelynek nehézségeit a megosztottság csak fokozta — az a törekvés vezette, hogy ne absztrakt módon, kapitalizmust vagy szocializmust hirdessen, hanem az akkori társadalom valóban égető kérdéseire adjon valódi választ — ez volt politikailag a .faladata- .Széke kérdések pedig a fasizmus maradványai elleni harc, nem a demokrácia általában, hanem a tömegek valódi részvételének megoldása, nem tulajdon általában, hanem a földreform mint égető társadalmi szükségszerűség, a finánctőke megsemmisítése, a bankok államosítása és ezek sorában a köztársaság megteremtése voltak. Ez a kérdésfeltevés volt képes csak a szocializmus melletti többséget létrehozni, bebizonyítani, hogy az adott társadalom igazi nagy kérdéseit csak a munkás- mozgalom képes megoldani, a polgári politikai tradíciók csak visszafelé tudnak lépni. A köztársasági törvény ilyen politikai feltételek függvénye. A királyság vagy köztársaság kérdésfeltevése a demokrácia erőit a reakcióval állította szembe. Valódi kérdésfeltevés alapján a jobboldalt osztotta meg, mert elszakította a törvényjavaslatot támogatni kénytelen kisgazdapártról a legitimizmus erőit. A köztársasági törvény a baloldalt erősítette, mert egyértelműen mutatta, hogy a köztársaság legkövetkezetesebb híve a munkásmozgalom A KÖZTARSASÄGI törvény egyik példája annak a politikai harcnak, amely ebben a korban végbement. Jelentősége, hogy megvalósította azt a demokratikus átalakulást, amelyért a magyar nép legjobbjai évszázadokon át küzdöttek. E demokratikus átalakulás segítségével a társadalom olyan politikai struktúráját teremtette meg, amely lehetővé tette a politikai erőviszonyok átrendeződését, végső soron a szocialista társadalom felépítését dst Schmidt Péter legyen a visontai bánya teljesítményének értéke. Ilyen szám ’ az átlag kalóriaérték. Ez a terv szerint 1450 kalória, a tény azonban ettől kedvezőbb, mégpedig köze! 30 kalóriával megemelt az eredetihez képest. A javulás mértékét csak az tudja igazán felfogni, aki tudja, milyen minőségű fűtőanyag a lignit Az is sokat mond. hogy a hamutartalma a terv szerint 21 és 31 százalék között mozoghatna az erőmű részére átadott lignitnek, a valóságban pedig a 24 százaléknak felelt meg. A tényleges és a megengedett arány között az eltérés szintén figyelemre méltó. Ezeket a szinteket azonban nemcsak elérték, hanem meg is akarják tartani a következő években is. Azt számolják, ha tudtak tavaly decemberben 600 ezer tonna szenet termelni, miért ne lehetne ezt a mennyiséget tartósítani? Az évi tervük tehát elérheti 1979-ben a 7.5 millió tonnát Ezt célozták meg most. Hol van mindez az 5,5 millió tonnától! Akik tehát eltemették VI- sontát. most ugyancsak tág szemeket mereszthetnek. Mi történt? Poraiból elevenedik fel a Thorez Bánya? Nem. csupán annyi történik, hogy a párthatározatnak megfelelően, a népgazdaság érdekeivel összhangban tesznek eleget a kötelességeiknek. Megteremtik a feltételeit a termelés növelésének. Persze, ez sem megy gombnyomásra. Ide is emberek kellenek, a munkájukért felelős bányászok, gépészek, műszakiak és fizikai állományúak. Az összefogásuk kell hozzá. •ér Egy újabb letakaró géplánc február közepére már a helyén lesz. A letakarítási terv 37 millió köbméterre szól, önmaguknak azonban a 40 millió köbméterben állapították meg a szintet 1978 első félévének végére még egy szántermeiő lánc szállítását tervezik, arai még ugyanannak az évnek a végére munkába is állhat Ezek a technikai feltételek. Aztán odafigyelnek a fegyelmezettebb termelési munkára is. Bizonyos intézkedések kerülnek sorra, hogy a teljesítmény fokozódjék, mindenki önmaga előtt is világosan láthassa, a munkája nyomán mennyi forintot várhat és kaphat. Ezért bevezetik a komplex géplánc fogalmát, ami magyarul annyit tesz, hogy a gépláncon dolgozók a bérüket a teljesített tonnák, illetve köbméterek után kapják. Csak egy szorzást kell elvégeznie mindenkinek a műszak végén ahhoz, hogy ott álljon előtte papíron, mennyit keresett aznap. Ehhez hozzájárul még a stonkülfejtési pótlék február 1-től. amelyet a folyamatos munkarendben dolgozók kaphatnak meg, és ennek mértéke 25 százalék. A vezetők sem panaszkodhatnak, mert a fizetésük 50 százalékát vehették fel prémiumként, ha minden rendben ment a hozzájuk tartozó területen. Vagyis, nemcsak követel a vállalat, hanem ad is. Persze, csupán az elvégzett munka után. Lehetne aztán még sorolni a kisebb jelentőségű intézkedéseket, a munkakörök pontosításától kezdve az autóhasználatig, de ezeket a dolgozók úgy is észreveszik, és megállapíthatják, a hatékonyság fokozása érdekében sokat tesznek a Mátraalji SzénbányáknáL Biztonságos termelés, tisztes eredmény: így lehet ősz- szegezni a feladatokat, amiket magtik elé tűztek. Thorez még egyszer nem „ülhet le”, mint történt vele annak idején. Ezentúl legalább fél millió tonna széntartalék lesz a bányában, hogy soha ne kelljen kapkodniuk. Lesznek még kritikus időszakok ezután is. lesznek nehezebb munkák is. meg kell ezután is küszködniük olyan nehézségekkel, amiknek okai a régebbi múltban keresendők, például a vasút áthelyezésével. ahogy 1980 után Det- ken is hozzá kell majd fogni néhány ház lebontásához és ismét fel kell majd építeni a régi 3-as utat is, ha a „gödör” már annyira előre halad keleti irányba. Azért azonban mindent megtesznek, hogy a Mátraalji Szénbányák ne csak sok százmillióval túlhaladja árbevételben az egymilliárdot, hanem olyan gazdasági egység legyen, amelyben a nyugodt munka hatékonysága adja a lényeget G. Molnár Ferenc Számítógép a könnyűiparban . .. Sü, A könnyűipari vállalatok közül először a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyárban helyeztek üzembe számítógépet. 26 millió forint értékben R 20-as típusú szovjet berendezést vásároltak. A korszerű berendezés segítségével' az alapadat-feldolgozáson túl matematikai programokat is végeznek. Első nagy feladata lesz a berendezésnek, hagy e kStüttdmgyártás során kelethez nagyarányú szabászati hú ladékot legalább 10 száza lékkai csökkentse. (MTI fotó M'atusz Károly) MwísmCi iSlt. febrafa La vasárnap
